Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
2011-01-29 / 23. szám, szombat
8 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 29. www.ujszo.com A Habermann-malom már a hazai mozikban Az emberi lélek szondája ÚJ SZÓ-HÍR Egy furcsa, máig rejtélyes hírlapíró, Gáspár Imre munkásságáról rendeztek konferenciát Aki felfedezte Krúdy Gyulát (Szekeres Éva felvétele Pozsony. „Magam is megéltem hasonló dolgokat, ezért már rég terveztem és készültem rá, hogy elmondjam ezeket egy filmben. A Habermann-ma- lommal most megtettem” - mondta a film szlovákiai bemutatóját megelőző sajtótájékoztatón Juraj Herz rendező. S elmesélte annak a körülményeit, hogyan próbálták megmenteni a deportálástól egy szlovák kisfalu német lakosai. A film története az 1938-as évvel kezdődik, s a háború végével és a szudéta- németek kitelepítésével ér véget. Egy német malomtulajdonos, August Habermann és egy kis észak-morva település cseh lakóinak kapcsolatát vázolja a történet. Azt mutatja meg, hogyan próbált a náci jelenlétet kijátszva a cseheknek segíteni a német Habermann. Majd később a csehek hogyan végeztek vele, családtagjaival, illetve a szudétanémetekkel. Andrej Hryc, aki negatív figurát alakít a történetben, arról beszélt a sajtótájékoztatón, hogy ez a film az emberi lélek szondája, s arra tesz bizonyságot, hogy a cselekedetek megítélését illetően nem az a lényeges, ki milyen nemzetiségű, hanem hogy ki milyenkarakter, (tébé) Száz évvel halála után mára már biztosan elfeledték volna Gáspár Imrét, ha földijei hagyták volna megtörténni ezt a méltatlanságot. Nem hagyták, s jól tették, mert ez a rejtélyes, igazi romantikus alkatú, hányatott sorsú hírlapíró és poéta nem érdemelte volna meg a feledést. SZÁSZl ZOLTÁN Nagycsalomján, szülőfalujában emléktáblát kapott születésének 150. évfordulóján, most pedig - halála centenáriuma után pár hónappal - tudományos konferenciát, irodalmi estet szerveztek emlékezetére helyi civilek. Ki volt Gáspár Imre? Az irodalom és a sajtótörténet viszonylag kevés adattal bír róla, újrafelfedezése, személyes története, kötődései, hányatott élete azonban már csak azért is érdekes lehet, mert Krúdy Gyula művészetének újraértelmezéséhez, megértéséhez mindenképpen szükséges Gáspár Imre életének, munkásságának ismerete is. 1854-ben, a Hont megyei Nagycsalomján született. Apját, aki szolgabíró volt, országos hírű nótaszerzőként is ismerték, Gáspár Imre azonban még kiskorában Kalauz Pál, egykori 48-as szabadságharcos, országgyűlési képviselő hájniki házában nevelkedett, mert szülei nem gondoskodtak róla kellőképpen. Gáspár Imre, mint fogékony fiatalember, Kalauz Pál Zólyom megyei kúriájának könyvtárában számos német, latin, francia könyv hatására kezdett el idegen nyelveket tanulni. Emellett természetesen a szlovák nyelvvel is megismerkedett. Tanult Zólyomban, Besztercebányán, Rimaszombatban, Pozsonyban és Selmecbányán is, ahol abban a házban lakott, melynek korábban lakói voltak Andrej Sládkovič és Nikolas Lenau. Gáspár Imrére tehát már taA konferencia résztvevői nulmányai alatt igen sokféle kultúra hatott. A feltehetően rendkívüli nyelvtehetséggel rendelkező Gáspárra szinte ragadtak a nyelvek, és természetesen a különböző eszmék is. Egy hírlapíró poéta pályája A kissé zaklatottnak tűnő tanulóévek után - szinte még kamaszként, alig 18 évesen - 1872-ben Pesten telepedett le. A lexikonok szerint pályája kezdetén még a Gyulai Pál vezette hivatalos irodalommal szemben álló irodalmi ellenzékhez tartozott. Ez a csoportosulás élesen támadta az arisztokráciát, az egyházat, az akkoriban egyre erősödő dzsentri életmódot és a kapitalista társadalom álszent erkölcseit. Gáspár több lapnál is megfordult, éles hangvételű tárcái, vezércikkei miatt keresett hírlapíróvá vált. Néhány adat a munkásságáról: 1877- ben a Cigaretta című szatirikus lapot, 1881-83-ban Székesfehérváron a Szabadság, 1885-89-ben a Debreczen, 1890-91-ben a Debreczeni Hírlap, 1892-ben a Torontál című napilapot szerkesztette. 1893-ban a Debreczeni Ellenőr szerkesztője, ekkor alapította meg a Debreczeni Reggeli Újságot. Érdekes módon élete utolsó éveiben a miniszterelnökségi sajtóirodában dolgozott, tollát a kormány és a klerikalizmus szolgálatába állította. Mondhatni ez volt a kor tipikus hírlapírói sorsa. Irodalmijelentősége Gáspár Imre korának stílusában írt verseket, leginkább a német romantika és szenti- mentalizmus hatottak rá. Ma már nem is igazán élvezhetők versei, de aki szereti a nagyon érzelmes húrok pengetését, annak csak ajánlani lehet Gáspárt. Sokkal értékesebb és fontosabb irodalomszervezői munkássága, és az akkori Magyarországon élő nemzetek irodalmát bemutató munkái. Ő volt az első, aki a szlovák költészetből fordított, a Hazánk tót népe című munkája 1879-ben jelent meg. S ha Gáspár Imre nem lett volna olyan jó szemű, a fiatalok iránt nyitott, mint amilyen volt, lehet, hogy a magyar irodalom szegényebb lenne Krúdy Gyulával. Mert őt fedezte fel 1894-ben, mint gimnazista írogatót, és biztatta írásra a fiatal tehetséget. Gáspár utóélete Mikszáth Kálmánnal egy évben halt meg, ma azt sem tudni, megvan-e még sírja a rákos- keresztúri temetőben. A könyvtárak sajtótárában sok száz újságban megtalálni szignóját, nevét, versei, fordításai ma is elérhetőek. Emléktáblája szülőfalujában van. A mai írótársadalom is úgy látja, hagyományát meg kell őrizni. Ahogyan azt Hodossy Gyula, a Szlovákiai Magyar írók Társaságának elnöke elmondta a Gáspár Imre emlékezetére rendezett találkozón: ha nincs múlt, nincs jövő sem. Emiatt is kezdte el a társaság az irodalmi emlékhelyek feltérképezését, a mai Szlovákia területén élt, a magyar irodalom részeként számon tartott alkotók bemutatását. Az „Emlékezés Nagycsa- lomja szülöttére, a száz éve elhunyt Gáspár Imrére” címmel megrendezett irodalmi emlékesten, a helyi alapiskolában mintegy százan voltak kíváncsiak az egykori földijüket bemutató előadásokra. A Debrecenből érkezett Bényei Miklós, helytörténész, egyetemi oktató; a balassagyarmati Hausel Sándor, tanár, levéltáros; az ipolysági Csáky Károly, irodalomtanár, etnográfus és a helyben élő Antolov Pavel tanár, helytörténész kiváló előadásait hallgatva, és kézbe véve egy kiadványt Gáspár Imréről. Juraj Herz rendező a film plakátja előtt (Vladimír Šimíček felvétele) Díjazták a veterán filmrendezőt Trieszt. Életműdíjat kapott Dušan Hanák rendező, a szlovák filmművészet meghatározó alakja Triesztben. Az elsimerést a 22. Alpok-Adria Nemzetközi Filmfesztiválon vehette át, ahol négy alkotását vetítették le, köztük a külföldön máig legismertebb Egy régi világ képei című 1972-es filmet, (ú) Program a tudás közvetítésére - szórakoztató formában. A Panta Rhei támogatásával a 2010/2011 -es tanévben (január-február) 500 diák számára biztosítottunk lehetőséget szórakoztató módon ismereteket szerezni magyar irodalomból. A program Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula és Nagy Lajos életműve mellett fokozott figyelmet szentel az olvasásnak és CO Panta Rhei szövegértelmezésnek. KÉPERNYŐ A bulvár kegyetlen kelepcéjében Ma este mutatja be a Duna TV Sára Júlia Bulvár című tévéfilmjét. Az 54 perces alkotás Görgey Gábor azonos című drámája alapján készült, és egy fiatal filmrendezőről szól, aki több sorstársához hasonlóan évek óta házal új forgató- könyvével, hogy megcsinálhassa következő filmét a férfiról, aki tud repülni. A szintén filmrendező barátján kívül senki nem hisz tervében és tehetségében. A producere csak hitegeti, de valójában túl filozofikusnak tartja az ötletét, és nem’törő- dik vele. A helyzet azonban egy fatális véletlennek köszönhetően egyik pillanatról a másikra megváltozik. A rendezőnek egy pályázaton tévedésből rengeteg pénzt adnak, hogy elkészítsen egy giccses, kommersz közönségfilmet, és ettől hirtelen az érdeklődés, a figyelem középpontjába, valamint a producerek, színészek és érdekbarátok egyre jobban szorító gyűrűjébe kerül. Gyakorlatilag elveszíti az irányítást a saját élete és filmje felett, az események lavinaszerűen sodorják magukkal, látszólag fontos és sikeres emberré válik, de közben egyre nagyobb lelki tehertétellel jár számára a filmforgatással kötött kompromisszum, amelytől egy ponton túl, úgy érzi, csak egyetlen módon tud megszabadulni: ha elrepül, és ezzel egyben életre kelti saját, eredeti filmálmát is. A főszerepet egy kitűnő színész, Trill Zsolt játssza, mellette többek közt Kern Andrást, Scherer Pétert, Vallai Pétert, Koltai Róbertét, Gáspár Katát, Szabados Mihályt, Majsai-Nyi- las Tündét és Elek Ferencet láthatjuk. A film operatőre Babos Tamás, a forgatókönyvet pedig a rendező, Sára Júlia írta. (juk) Bulvár, Duna TV, 20.30
