Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

2011-01-28 / 22. szám, péntek

10 Hasznos tanács - hirdetés ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 28. www.ujszo.com Ha továbbra is dolgozunk, elveszítjük nyugdíjunkat. (Képarchívum Ha a nyugdíjra tartunk igényt, ki kell jelentkezni a Szociális Biztosítóból Korengedményes nyugdíjasok Legkésőbb február 10-ig jelezni kell a Szociális Biztosítóban, ha a kor- engedményes nyugdíjas továbbra is a nyugdíjra tart igényt, azaz úgy dönt, márciustól nem dolgozik. A módosított törvény értelmében ugyanis választania kell. A tennivalókról a biztosí­tó levélben tájékoztatja az érintetteket. SÁNDOR RENÁTA Januárban hatályba lépett a szociális biztosításról szóló törvény módosítása, melynek egyik nagyon fontos rendel­kezése, hogy a nyugdíjkorha­tár betöltése előtt nyugdíjba vonult, vagyis korengedmé­nyes nyugdíjasok (predčasný dôchodca) nem dolgozhat­nak. Az érintetteknek 2011. február 28-ig el kell dönteni­ük, hogy dolgozni akarnak-e vagy korengedményes nyug­díjat kapni, a kettő együtt már nem lehetséges. Tennivalók Abban az esetben, ha valaki úgy dönt, hogy nem dolgozik, inkább a nyugdíjra tart igényt, ki kell jelentkeznie a kötelező nyugdíjbiztosítási rendszerből. Jelenleg ugyanis alkalmazott­ként kötelezően fizeti a nyug­díjbiztosítást, illetve egyéni vállalkozóként is lehet kötele­zően biztosított. Abban az esetben, ha nem jelentkezik ki írásban a kötelező nyugdíjbiz­tosításból, a Szociális Biztosító március elsejével leállítja a nyugdíj folyósítását. Legkésőbb február 10-ig jelentkezzünk ki Vörös Tímea, a Szociális Biz­tosító nyugdíjbiztosítási szak­osztályának igazgatója azt ajánlja, hogy legkésőbb február 10-ig jelentkezzen ki a nyug­díjbiztosításból az, aki úgy dönt, a továbbiakban nem dol­gozik, hanem a korengedmé­nyes nyugdíját akarja kapni. Vörös Tímea szerint adminiszt­ratív okok miatt van szükség arra, hogy az érintettek mi­előbbjelezzék, kilépnek a köte­lező nyugdíjbiztosításból - ugyanis ha valaki ezt csak feb­ruár utolsó napjaiban teszi meg, akkor adminisztratív okok, időtényező miatt előfor­dulhat, hogy márciusban nem kapja meg a nyugdíját. El ugyan nem veszik a jutta­tás, mert utólag is megkapja az érintett az adminisztratív okok miatt elmaradt juttatást, de sok utánajárástól megkíméli magát az, aki február 10-ig jel­zi a biztosítónak, hogy kilép a rendszerből. Az alkalmazottat a munkaadó jelenti ki Azok, akik alkalmazotti stá­tuszban vannak, s úgy dönte­nek, a nyugdíjat választják, az­az nem dolgoznak márciustól, elég, ha ezt a munkaadójuknak jelzik. A munkaadó ebben az esetben ugyanis köteles kije­lenteni a nyugdíjbiztosítási rendszerből az alkalmazottját. Mindenkire vonatkozik A rendelkezés minden kor- engedményes nyugdíjasra vo­natkozik: tehát nemcsak azok­ra, akik idén vonulnak „idő előtt” nyugdíjba, hanem azok­ra is, akik már eddig is ebben a státuszban voltak, s mellette dolgoztak. Egyezség alapján lehet dolgozni Azokra, akik korengedmé­nyes nyugdíjasok, s mellette munkatevékenységről vagy munkavégzésről szóló egyez­ség alapján dolgoznak, nem vonatkozik a törvénymódosí­tás, vagyis az ilyen személyek továbbra is dolgozhatnak. Miért változott a törvény Jozef Mihál munka-, szociá­lis-, és családügyi miniszter szerint a korengedményes nyugdíj lényege, hogy épp azok vehessék igénybe, aldk egy-két évvel a nyugdíjkorhatár betöl­tése előtt veszítik el állásukat, tehát gyakorlatilag esélyük sincs már újra elhelyezkedni. Ezért vezette be Szlovákia is annak idején a korengedmé­nyes nyugdíj lehetőségét. Épp azokon hivatott segíteni a kor­engedményes nyugdíj intéz­ménye, akik korukból kifolyó­lag már szinte teljesen esélyte­lenek a munkapiacon. Jozef Mihál szerint azonban nagyon sokan kihasználták a törvény hiányosságait, kiska­puit. Elintézték a járulékot, de mellette továbbra is dolgoztak. Vagy ha valóban munkanélkü­liek voltak is, de közben talált- tak munkát, nem változtatták meg a korengedményes nyug­díjas „státuszukat”, hanem a járulék felvétele mellett dol­goztak. Ezzel nem sértettek törvényt, teljesen legálisan jár­tak el, a tavaly december végé­ig érvényes törvény ugyanis a munka és a korengedményes nyugdíj egyidejűségét lehetővé tette. A Szociális Biztosító költségvetését viszont rendkí­vül megterhelte a korenged­ményes nyugdíjak kifizetése. A Szociális Biztosító szerint a januártól életbe lépett változás mintegy 19 ezer embert érint, ennyinek kell eldöntenie a le­hető leghamarabb, hogy kor- engedményes nyugdíjra tart-e igényt vagy továbbra is dol­gozni fog. Az öregségi nyugdíjas dolgozhat Amint a korengedményes nyugdíjas betölti a nyugdíj- korhatárt, újra dolgozhat. Az öregségi nyugdíjasokra ugyanis nem vonatkozik a korlátozás, az ő munkaválla­lási lehetőségeiket a törvény nem korlátozza. Az elmaradt juttatást utólag kifizeti a biztosító, de kérvényezni kell A felmondási idő miatt késik a nyugdíj ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Mivel a törvény csak 2011 ja­nuárjától lépett érvénybe, így az érintettek csak idén hozhattak végleges döntést arról, mit tesz­nek: maradnak-e korengedmé­nyes nyugdíjasok, vagy tovább­ra is dolgoznak, lemondva ezzel a juttatásukról. A törvény febru­ár 28-ig szab meg határidőt. Nem minden munkaadó en­gedi el alkalmazottját azonnal, közös megegyezéssel. Ha ez az egyezség nem jön létre, az al­kalmazottnak ki kell töltenie a legalább két hónapos felmon­dási időt. A felmondási idő a felmondás benyújtását követő hónap elsején kezd telni. Annak a személynek, akinek a felmon­dási ideje nem telik le legkésőbb február 28-án, márciusban nem kap nyugdíjat. Mivel a felmon­dási idő alatt nem jelentkezhet ki a Szociális Biztosítóból - hi­szen alkalmazottként még köte­lezően fizeti a nyugdíjbiztosí­tást - a biztosító ezt úgy veszi, hogy továbbra is dolgozik, azaz automatikusan leállítja a nyug­díj folyósítását. A nyugdíj nem veszik el, az érintett ezt utóalg megkapja, de kérvényeznie kell. Ezt a felmon­dási idő letelte után megteheti, írásban kell fordulni a biztosító­hoz, hogy az újra döntsön a kor- engedeményes nyugdíjra való jogosultságról. Egyúttal kérni le­het anyugdíj megemelésétis abe- fizetettjárulékokalapján.(sán) Program a tudás közvetítésére - szórakoztató formában. A Panta Rhei támogatásával a 2010/2011-es tanévben (január-február) 500 diák számára biztosítottunk lehetőséget szórakoztató módon ismereteket szerezni magyar irodalomból. A program Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula és Nagy Lajos életműve mellett fokozott figyelmet szentel az olvasásnak és OO Panta Rhei szövegértelmezésnek. Bizonyos bevétel alatt dolgozhatnak az iparengedéllyel rendelkezők Az egyéni vállalkozók helyzete más ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Azegyéni vállalkozók (SZČO) esetében kissé más a helyzet, mint az alkalmazottaknál. Maga az egyéni vállalkozás nem aka­dálya annak, hogy a korenged­ményes nyugdíjas dolgozzon. Náluk a kötelező nyugdíjbiztosí­tás határoz. Az egyéni vállalkozó ugyanis bizonyos összeg felett köteles nyugdíjbiztosítást fizet­ni. Mivel korengedményes nyugdíjat a törvénymódosítás szerint csak áz kaphat, aki kije­lentkezik a nyugdíjbiztosítási rendszerből, így tehát ez azt je­lenti, hogy az az egyéni vállalko­zó, aki a jövedelme alapján köte­les nyugdíjbiztosítást fizetni, nem lehet jogosult a korenged­ményes nyugdíjjuttatásra, hi­szen bent van a nyugdíjbiztosí­tásirendszerben. Bizonyos bevétel alatt dolgozhat Az összeg, ami eldönti, hogy az egyéni vállalkozó köteles-e nyugdíjbiztosítási járulékot fi­zetni vagy sem, minden év júli­us 1-jétől változik. Ha a tavalyi évi, azaz a 2010-es bevétel nem haladta meg a 3948,72 eurót, az egyéni vállalkozó nem köte­les nyugdíjbiztosítást fizetni. Vagyis üyen esetben továbbra is dolgozhat korengedményes nyugdíjasként is. 3948,72 euró Ha nem haladja meg ezt az összeget az egyéni vállalkozó 2010-es bevétele, nem köteles nyugdíjbiztosítást fizetni. Ez tehát azt jelenti, hogy mi­vel nincs benne a nyugdíjbizto­sítási rendszerben, kaphat kor- engedményes nyugdíjat abban az esetben is, ha továbbra is egyéni vállalkozóként dolgo­zik. Magyarán: az a lényeg, hogy ne keressen eleget ahhoz, hogy nyugdíjbiztosítást kelljen fi­zetnie. Ebben az esetben ugyanis továbbra is vállalkoz­hat, s mellette kaphatja a kor- engedményes nyugdíjat is. Ha magasabb a bevétele, választania kell Ha a korengedményes nyug­díjas egyéni vállalkozó tavalyi bevétele meghaladja a 3948,72 eurót, akkor az alkalmazotti státuszban lévőkhöz hasonlóan el kell döntenie, hogy a nyug­díjra tart-e igényt, vagy to­vábbra is működik egyéni vál­lalkozóként. Meg kell szüntetnie a tevékenységét Ha úgy dönt, hogy inkább a nyugdíjat akarja kapni, akkor két teendője van: meg kell szün­tetnie az egyéni vállalkozását, vagyis visszaadni az iparenge­délyt, ezt követően pedig a Szo­ciális Biztosítóban Id kell jelent­keznie a nyugdíjbiztosítási rendszerből. Az adminisztratív bonyodalmak elkerülése végett, s annak érdekében, hogy bizto­san megkapja márciusban is a nyugdíjat, ajánlatos legkésőbb február 10-ig kijelentkeznie, ugyanúgy, mint az alkalmazo- toaknak. tólük eltérően azon­ban az egyéni vállalkozó ezt magateszimeg. (sán)

Next

/
Oldalképek
Tartalom