Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

2011-01-03 / 1. szám, hétfő

6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 3. www.ujszo.com ■EIZEE^H A világ vallási csúcstalálkozója Vatikánváros. A világ . vallási vezetőinek találko­zóját kezdeményezte ha­gyományos újévi isten- tiszteletén XVI. Benedek pápa. A Szent Péter Bazi­likában tartott szentmisén a katolikus egyház vezető­je elmondta, a különleges csúcstalálkozót október­ben Assisiben, a ferences rend alapítójának, Assisi Szent Ferencnek a szülő­helyén rendezik. Célja a világ békéjének előmozdí­tása lesz. (MTI) Wikileaks: Izrael háborútakart Oslo. Gabi Askenázi iz­raeli vezérkari főnök 2009 végén azt mondta az ame­rikai kongresszus egy kül­döttségének, hogy „átfogó háborúra” készülnek a Kö­zel-Keleten - írta az Aften- posten című norvég napi­lap a Wikileaks honlaptól kapott diplomáciai távira­tokra hivatkozva. A had­műveletek feltételezett célpontja a Hamász szélső­séges palesztin, és a Hez­bollah libanoni síita szer­vezet lett volna. (MTI) Felesküdött DilmaRousseff Brazíliaváros. Szom­baton felesküdött az or­szág köztársasági elnöki hivatalára Brazília törté­nelmének első női elnöke, a 63 esztendős Dilma Rousseff. A választási kampányban még vi­szonylag ismeretlenül be­lépett közgazdász mento­rát, Luiz Inácio Lula da Silvát váltja. A páratlan népszerűséget élvező ed­digi elnök (rokonszenv mutatója 80 százalék fe­lett áll) mindent megtett, hogy kiválasztottja elnyer­je hivatalát. (MTI) Orosz repülő balesete Moszkva. Felrobbant egy orosz utasszállító re­pülő egyik motorja szom­baton egy szibériai repülő­téren, a gép utasai közül hárman meghaltak, 43-an megsérültek. A felszállás­hoz készülődő Tu-154-es gép egyik motorja kigyul­ladt, majd felrobbant a ki­futópályán. A hatalmas de­tonációt követően a lán­gok mintegy ezer négy­zetméteres körzetet borí­tottak be. Az utasok és a személyzet nagy részét si­került még a robbanás előtt eltávolítani a gépről. A 43 sérült közül 10 álla­pota súlyos, hatan égési sérüléseket szenvedtek, négy személyt pedig töré­sekkel szállítottak kórház­ba. (MTI) Orbán: Magyarország mindent megtesz az EU sikere érdekében Budapest az Unió elnöke Brüsszel/Budapest. Nagy­szabású szilveszteri bu­lival, Európa mi vágytunk címmel rendezték meg a magyar EU-elnökségi félév „felvezetőjét” szil­veszter éjjel a budapesti Millenáris Parkban; ja­nuár elsejével Magyaror­szág átvette az Európai Unió soros elnöki tisztét, amelyet fél évig tölt be. MTl-HÍREK Schmitt Pál köztársasági el­nök újévi köszöntőjében azt mondta, hogy az európai uniós elnöki tisztség hatalmas lehe­tőség az ország és a nemzet számára. Orbán Viktor miniszterel­nök az Európai Unió Tanácsá­nak honlapján megjelent inter­jújában kijelentette, mindenki erős Európát szeretne, és en­nek szellemében a soros ma­gyar elnökség mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az Európa 2020 stratégia sikeresen megvalósuljon. Az elnökségi programból két konkrét kérdésre hívta fel a fi­gyelmet: mint mondta, egy­részt esedékes egy közös, átfo­gó európai romastratégia megalkotása a magyar elnök­ség alatt, másrészt pedig a nyugat-balkáni országok szá­mára „a térség stabilitása ér­dekében biztosítanunk kell az európai perspektívát”. Az MTI brüsszeli tudósító­jának jelentése szerint a héten Budapestre látogat az Európai Bizottság, hogy hivatalosan egyeztessen a most kezdődött félév teendőiről a szombaton hivatalba lépett soros elnök, Magyarország kormányával. Jósé Manuel Durao Barroso elnök vezetésével az EU teljes végrehajtó testületé Magyar- országra utazik pénteken, a magyar félév egyfajta hivata­los politikai nyitányaként. Barroso és az unió többi ve­zető politikusa már korábban világossá tette, hogy sikeres magyar elnökségre számít, és felkészültnek tartja az orszá­got erre a feladatra. A végre­hajtó testület elnöke már a kormány őszi brüsszeli látoga­tásakor teljes bizodalmát fe­jezte ki arról, hogy a magyar elnökség sikeres lesz. (SITA/AP-felvétel) Kopt keserűség Egyiptomban Öngyilkos merénylet egy alexandriai kopt keresztény templom ellen Újévi detonáció Egyiptomban MTl-HÍR Kairó. Robbanás ölt meg legalább 17 hívőt szombatra virradó éjjel az észak-egyipto­mi Alexandria egyik kopt ke­resztény temploma előtt; a tá­madást egy külföldről támoga­tott öngyilkos merénylő hajtot­ta végre. Az egészségügyi tárca leg­frissebb közlése szerint további 70-en sebesültek meg a robba­násban, amely testrészeket csonkolt, autókat gyújtott fel és ablakokat zúzott be. A korábbi hírek legkevesebb 21 halálos áldozatról szóltak. A merénylet nyomán szombat délelőtt fel­dühödött keresztények tüntet­tek és tűztek össze a kivezé­nyelt rendőrökkel a helyszí­nen. A robbantás elkövetését egyelőre senki sem vállalta, de két hónapja az al-Kaida terror­szervezet iraki szárnya táma­dásokkal fenyegette meg az egyiptomi koptokat. A detoná­ció éjfél után mintegy fél órával következett be, amikor befeje­ződött a Szidi Besr negyed Szentek (al-Kiddisszine) temp­lomában megtartott újévi is­tentisztelet, s távozni kezdett a mintegy ezer résztvevő. Hoszni Mubarak elnök tele­víziós üzenetében megígérte, nem hagyja, hogy a terroristák destabilizálják Egyiptomot, vagy ellentétet szítsanak az or­szág lakosságának tíz százalé­kát adó keresztények és a több­ségi muzulmánok között. A 79 milliós Egyiptom lakosságának 10 százaléka kopt keresztény, s évek óta feszült a viszonyuk az ország muzulmán többségé­vel, ugyanakkor egy emberi jogi aktivista szerint az éjjel bekövetkezett tragikus ese­ményhez hasonló, súlyos fele­kezeti alapú támadás nem tör­tént Egyiptomban az elmúlt néhány évben. Néhány órával a merénylet után XVI. Benedek pápa ha­gyományos újévi istentisztele­tén a leghatározottabban el­ítélte a - mint fogalmazott - mindenekelőtt a keresztények­kel szemben alkalmazott diszk­rimináció és intolerancia min­denformáját. Litvánia sajnálatát fejezte ki a fehéroroszok döntése miatt Bezáratják az EBESZ minszki irodáját Az ellenzék az Alkotmánybírósághoz fordul Életbe lépett a vitatott magyar médiatörvény MTl-HÍR Budapest. Aláírta a magyar köztársasági elnök a médiatör­vényt. A jogszabályt a Magyar Közlöny pénteki számában tet- tékközzé, legtöbb pontjajanuár elsején lépett hatályba. A tör­vényről mindhárom ellenzéki párt normakontrollt kér az Al­kotmánybíróságtól. A törvényt továbbra is bírálják Európa- szerte. Az Országgyűlés a médiatör­vény sürgős kihirdetését kérte az államfőtől. Ez azt jelenti, hogy miután megkapta, Schmitt Pálnak öt napja volt a jogszabály aláírására, illetve ar­ra, hogy megfontolásra vissza­küldje a parlamentnek, vagy előzetes normakontrollt kérjen az Alkotmánybíróságtól. Ez utóbbi két lehetőséggel augusz­tusi beiktatása óta a köztársa­sági elnök egyszer sem élt. A törvény szövege az év utol­só napján jelent meg a Magyar Közlönyben, ám az origo.hu már csütörtök délután úgy érte­sült: Schmitt Pál aláírta a jog­szabályt. Ezt megerősítve a hi­vatalos lap szerkesztősége azt közölte a hírportállal, hogy fo­lyamatban van a szöveg korrek­túrázása, ezzel várhatóan pén­tekre végeznek. A hírre reagálva az MSZP tu­datta, megteszi, „ami Schmitt Pál kötelessége lett volna”: so­ron kívüli eljárásban bízva az Alkotmánybírósághoz fordul. Mint írták: a az államfő „képte­len megálljt parancsolni Orbán Viktor és a Fidesz-KDNP demo­kráciarombolásának”. Pénte­ken a Jobbik is bejelentette: az NÉPSZABADSÁG Magyarországon megszűnt a sajtószabadság Tiltakoznak. A Népszabadság mai címlapja. Alkotmánybírósághoz fordul a médiatörvény miatt. Novák Előd alelnök elsősorban azt ki­fogásolta, hogy a korábban minden párt számára képvisele­tet biztosító Országos Rádió és Televízió Testület helyébe lépő médiatanács kizárólag a Fidesz által jelölt tagokból áll, nagy összegű bírságokat szabhat ki, valamint szinte bármilyen adatba betekinthet. Az LMP pénteken már be is adta a normakontroll iránti ké­relmét az Alkotmánybíróság­nak. Karácsony Gergely frak­cióvezető-helyettes elmondta: a nyomtatott és az internetes sajtó hatósági felügyelete az egyik legnagyobb probléma, er­ről az Ab korábban megállapí­totta, hogy nincs olyan érv, amely indokolttá tenné. Aggá­lyos a médiabiztos intézménye és az is, hogy a törvényt pénte­ken hirdették ki, és szombaton már hatályba is lépett - mondta. Ki kellett üríteni a washingtoni kongresszust Pánik egy repülőgép miatt MTl-HÍR Washington. Ki kellett ürí­teni a washingtoni kong­resszust szombaton rövid idő­re, mert egy utasszállító enge­dély nélkül berepült az ameri­kai főváros feletti tiltott légtér­be. A hatóságok azért döntöt­tek a törvényhozás irodáinak kiürítése mellett, mert a wa­shingtoni Ronald Reagan Re­pülőtérre tartó egyik repülő­géppel megszakadt minden rá­diókapcsolat, s az már a Capito­lium-domb irányába tartott a tiltott légtérben. Emiatt F-16- os vadászgépeket is riadóztat­ták az Andrews légi bázisról, helyi idő szerint szombaton kora délután. Később lefújták a riadót, mert helyreállt a rádió­kapcsolat a géppel, s az rend­ben leszállt a Fehér Háztól alig három kilométerre délre fekvő Ronald Reagan Repülőtéren. A Piedmont Airlines 4352. szá­mú járata a dél-karolinai Hil­ton Headből érkezett Wa­shingtonba. Megmenekülhet az elítélt iráni nő Elkerülheti a megkövezést MTl-HÍR Teherán. Elkerülheti a ha­lálra kövezést Szakine Mo- hammadi-Astiani, akit házas­ságtörésért ítélt halálra egy iráni bíróság - jelentette ki teg­nap egy iráni igazságügyi tiszt­ségviselő. A Kelet-Azerbaj­dzsán iráni tartomány igazság­ügyi hivatalának vezetője a fel- lebbviteli eljárásról szólva azt mondta, még „minden lehet­séges”. Részletekbe azonban nem bocsátkozott, nem fejtette ki, hogy a halálos ítélet enyhí­tésére, vagy csak a végrehajtás módjának - halálra kövezésről akasztásra történő - megvál­toztatására gondol-e. Szakine Mohammadi-Asti- anit 2006-ban ítélték megkö- vezés általi halálra házasság­törés miatt. Egy másik perben tíz év börtönt róttak ki rá, mint bűnrészesre férje meg­gyilkolásában. A megkövezés- re vonatkozó ítélet világszerte nagy felháborodást keltett. A vele kapcsolatos fellebbezést az iráni legfelsőbb bíróság vizsgálja. MTl-HÍR AAinszk. Bezáratják Fehér­oroszországban az Európai Biz­tonsági ' és Együttműködési Szervezet (EBESZ) irodáját. Litvánia, amely az EBESZ soros elnöki tisztét látja el 2011-ben, mélységes sajnálatát fejezte ki a döntéssel kapcsolatban. A döntés előzménye, hogy az EBESZ komoly bírálattal illette a december 19-én tartott fehér­orosz elnökválasztást, amelyet a hivatalos adatok szerint a sza­vazatok közel 80 százalékával Aljakszandr Lukasenka hivatal­ban lévő elnök nyert meg. A szervezet ugyancsak bírálta el­lenzéki elnökjelöltek, valamint újságírók letartóztatását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom