Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

2011-01-22 / 17. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 22. www.ujszo.com Bin Laden a franciáknak Dubaj. Oszama bin La­den, az al-Kaida vezetője a francia csapatok Afganisz­tánból való kivonásához kö­ti két francia ú jságíró sorsát, akiket több mint egy évvel ezelőtt raboltak el. Az erről szóló hangfelvételt tegnap közölte az al-Dzsazíra hír­tévé. Három hónapon belül ez a második bin Ladennek tulajdonított üzenet, amely megfenyegeti Franciaor­szágot. (MTIJ Helikopterek az oroszoktól Washington. A Penta­gon azt tervezi, hogy az amerikai-orosz kapcsola­tok újraindításának jegyé­ben a Roszoboronekszport- tól vásárol katonai helikop­tereket az afgán haderő számára. Névtelenséget ké­rő amerikai források szerint 21 darab új Mi-17-es heli­kopterről van szó. (MTI) Beiktatták Lukasenkót Minszk. Újra beiktatták hivatalába - immár negyed­szer - Alekszandr Lukasen- ko fehérorosz elnököt, aki elsöprő győzelmet aratott a decemberi elnökválasztá­son. Az ünnepélyes aktust bojkottálták azon nyugati országok nagykövetei, amelyek bírálták a választás lebonyolítását, és követel­ték a szavazás utáni tiltako­zásokon őrizetbe vett ellen­zéki vezetők szabadon en­gedését. Lukasenko előző­leg megfenyegette az EU-t, mert újabb szankciókat ter­vez Minszkellen. (MTI) Reinfeldt mossa kezeit London. A svéd kor­mánynak nem lesz szerepe annak eldöntésében, hogy a WikiLeaks alapítóját, Ju­lian Assange-t kiadják-e vagy sem az USA-nak - je­lentette ki Fredrik Rein­feldt svéd miniszterelnök. A jelenleg Londonban tar­tózkodó Assange Svédor­szág kiadatási kérelme el­len küzd. Hívei szerint ha a brit bíróság kiadja őt Svéd­országnak, mindjárt ame­rikai kiadatási kérelemmel kell szembesülnie, az USA- ban pedig akár halálbünte­tés is várhatrá. (MTI) Halottak Tiranában Tirana. Erőszakba tor­kollott a tegnapi kormány- ellenes tüntetés Albánia fővárosában, Tiranában. A rohamrendőrök és a de­monstrálok összecsapásá­ban legalább három ember vesztette életét. (MTI) Úgy tűnik, hiába tett palesztinbarát nyilatkozatokat a francia külügyminiszter asszony - incidens az izraeli katona miatt Megtámadták Alliot-Marie gépkocsiját Egyes tüntetők csak plakátokkal borították be a miniszter asszony gépkocsiját, mások megdobálták és a tetején ugráltak (TASR/AP-felvétel) Gáza. Dühös palesztin tün­tetők próbálták megaka­dályozni tegnap az erezi átkelőhelynél, hogy Mi­chele Alliot-Marie francia külügyminiszter Izraelből a Gázai övezetbejusson. ÖSSZEFOGLALÓ A több tucatnyi tiltakozó - Iz­raelben bebörtönzött paleszti­nok hozzátartozói - a konvoj elé feküdtek az úton, egyesek felug­ráltak a miniszter asszony autó­jára, mígnem az övezetet uraló Hamász rendőrsége szétoszlatta őket. A tüntetőket az dühítette fel, hogy Alliot-Marie előző nap Izraelben kiállt Gilád Sálit izrae­li katona mellett, akit a Hamász 2006 óta fogva tart a Gázai öve­zetben. Mint utóbb kiderült, a palesztinok által kifogásolt sza­vakat, miszerint a katona titkos helyen való fogva tartása hábo­rús bűncselekmény, nem a fran­cia vendég, hanem - az ő jelenlé­tében - az elrabolt izraeli-fran­cia állampolgár Sálit apja mond­ta. Maga a miniszter csak annyit közölt vele: közbenjár az EU- nál, és eljuttatja az üzenetet, hogy a foglyot felkereshesse a Vöröskereszt. Alliot-Marie útja egyébként a Gázai övezetben sem volt zök­kenőmentes. Erezen átjutva is­mét tüntetők várták a konvojt, pfujoltak és cipőket dobáltak a járművekhez. A gázai al-Kudsz kórháznál is tüntetők fogadták. A francia diplomáciai vezetője higgadt maradt a tiltakozók gyűrűjében a kórház előtt, amelynek intenzív osztályát francia segélyből újították fel ta­valy decemberben. Az igazsághoz az is hozzátar­tozik, hogy Alliot-Marie kifeje­zetten palesztinpárti nyüatko- zatokat tett. Az EU szemében az 1967-es határok alkotják az izraeli-palesztin béketárgyalá­sok alapját - jelentette ki egy tegnapi lapinterjújában. ,Az Eu­rópai Unió 2009 decemberében teljesen egyértelműen kinyilvá­nította azt az álláspontját, hogy csak abban az esetben ismeri el az 1967-es határok bármilyen megváltoztatását, ha azt mind­két fél elfogadja, beleértve (Kelet-) Jeruzsálem (státusát)”- fogalmazott az al-Kudsznak arra a kérdésére, hogy az EU miért nem ismeri el a palesztin államot a hatnapos háború előtti határok között, noha ezt megtette pél­dául több latin-amerikai ország. Utalt arra is, hogy december 13-i külügyminiszteri tanácsülésén az EU közölte: a „megfelelő időben” kész lesz elismerni a pa­lesztin államot. Alliot-Marie leszögezte: Fran­ciaország és elnöke, Nicolas Sar­kozy elkötelezetten támogatja, hogy a közel-keleti kvartett cél­jával egyezően, 2011 végéig te­remtsék mega szuverén, függet­len, életképes és demokratikus palesztin államot. (MTI, ú) Az Orbán-kormány állítólag már megkapta az uniós állásfoglalást Neelie Kroes írta az EB levelét MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Gödöllő. Neelie Kroes, a digitális kérdések és a média ügyeiben illetékes biztos írta alá azt a levelet, amelyet az EB küld a magyar hatóságoknak. Kres szóvivője délben még azt mondta, Budapest legkésőbb hétfőn kapja meg a levelet. Azonban Navracsics Tibor igaz­ságügyiminiszter este Gödöllőn már azt közölte, hogy a magyar kormány „meg nem erősített hí­rek szerint” megkapta az EB le­velét. A bizottság szokásos napi saj­tótájékoztatóján Jonathan Todd, a holland biztos szóvivője megerősítette: a levél lényegé­ben ugyanazokat az aggodal­makat fogalmazza meg, ame­lyeket Kroes hétfőn este Strasbourgban, az Európai Par­lament rendkívüli szakbizottsá­gi ülésén részletezett. Megismé­telte, a három legfőbb aggoda­lom az audiovizuális és média­szolgáltatásokról szóló uniós irányelvben foglalt „eredetor- szággal”, a kiegyensúlyozott tá­Neelie Kroes (Képarchívum) jékoztatás követelményének a műsorszórás területéről a lekér­hető (on-demand) audiovizuá­lis médiaszolgáltatásokra való kiterjesztésével, valamint a mé­diaregisztrációs szabályok al­kalmazásával kapcsolatos. Max Stadler, a német igaz­ságügyi tárca államtitkára, aki részt vett az uniós tagállamok minisztereinek informális talál­kozóján Gödöllőn, kifejtette: a magyar kormány világossá tette, hogy megvárja az Európai Bi­zottság értékelését a médiatör­vényről, és ennek alapján hozza meg a további döntéseket, s né­met megítélés szerint ez a szük­séges út. Sajtótájékoztatóján ki­jelentette, a sajtószabadságot különböző törvényhozói intéz­kedésekkel Németországban is erőteljesebben kell biztosítani. Utalt arra, hogy az igazságügyi minisztérium törvényjavaslatot terjesztett elő a sajtószabadság erősítésére. Ennek keretében említette annak szükségességét, hogy az újságírókkal szemben büntetőjogilag ne lehessen el­járni akkor, ha a rendelkezésük­re bocsátott információkat fel­használják. Ebből is következik, hogy Németország különleges jelentőséget tulajdonít a sajtó­szabadságvédelmének . A német kormány helyesnek tartja az Európai Bizottság azzal kapcsolatos vizsgálatát, hogy a magyar médiatörvény minden pontjában megfelel-e az európai jogszabályoknak. Kiszabadították a legénységet és a hajót Megölték a kalózokat AATl-HÍR Szöul. Nyolc kalózt megöltek ötöt pedig elfogtak annak a dél­koreai különleges egységnek a tagjai, akik megrohamozták és kiszabadították a fogságából azt ateherhajót, amelyet múlt héten kerítettek hatalmukba Szomáli­ái tengeri rablók. A vakmerő ak­cióban, melyet az Arab-tengeren hajtottak végre, megmentették a dél-koreai hajó 21 fős személy­zetét. A Yonhap szerint a teher­hajó kapitányára a mentési ak­ció közben rálőtt az egyik kalóz, de sérülése nem életveszélyes. „Nem fogjuk tolerálni ezt, a népünk életét és biztonságát fe­nyegető gyakorlatot” - jelentet­te ki rövid televíziós nyilatkoza­tában a túszejtő akcióra utalva Ri Mjong Bak dél-koreai állam­fő. Egyúttal köszönetét mondott azoknak az országoknak, ame­lyek segítették a dél-koreai hadi­tengerészetet a kalózok elleni támadás végrehajtásában. A visszaszerzett dél-koreai teherhajó (TASR/AP-felvétel) Washington Észak-Korea megzabolázására kérte Pekinget, Hu Tajvant és Tibetet emlegette Kína-USA: kölcsönös keménykedés ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Washington figyelmeztette Kínát: csapat­erősítést vezényel Ázsiába, ha Peking nem lesz képes megza­bolázni szövetségesét, Észak- Koreát. Ezt tegnap írta pénte­ken a The New York Times. A lapnak egy név nélkül nyilatko­zó kormányilletékes azt mond­ta, Barack Obama elnök figyel­meztetése meggyőzte a Phen- jant diplomáciailag és gazdasá­gilag is támogató Kínát arról, hogy legyen szigorúbb hozzá, és megteremtette, a lehetőségét annak, hogy - valószínűleg feb­ruárban - felújítsák a Korea-kö- zi tárgyalásokat. Obama először egy tavaly decemberi telefonbeszélgetés­ben figyelmeztette Hu Csih-tao kínai elnököt arra, hogy Peking gyakoroljon nagyobb nyomást Phenjanra, és megismételte ezt most is, amikor a Fehér Házban vacsorán vendégül látta Hut. Hu Csin-tao kínai elnök, aki csütörtökön Washingtonból Chicagóba érkezett, pedig arra szólította fel az USA-t, hogy tartsa tiszteletben a Tajvan és Tibet feletti kínai szuvereni­tást. Hu az Amerikai Üzleti Ta­nács bankettjén, az amerikai üzleti élet vezetői előtt elmon­dott beszédében fogalmazott így. Kijelentette: hazája nem kezd fegyverkezési versenybe Amerikával, és Kína egyetlen országot sem fenyeget, „soha nem törekszik egyeduralomra és nem fog terjeszkedő politi­kát folytatni”. A kínai elnök kifejezte meg­győződését, hogy Washington­nak és Pekingnek együtt kell működnie, a kölcsönös tisztelet, az érdek és haszon jegyében, kü­lönösen az ázsiai-csendes-óce- ániai térségben. Hu szerint hazá­ja célja, hogy szocialista demok­ráciává, szocialista jogállammá váljék, s hogy Peking folytassa a külvilág felé nyitás alapvető ál­lami politikáját. Az emberijogok állapotáról nem tett említést. S még egy érdekes megjegy­zés: Hu szerint az olcsó kínai importnak köszönhetően az amerikai fogyasztók összesen 600 müliárd dollárt spóroltak meg. (MTI, ú) Támadás a Mól ellen Az áldozatok pakisztániak Iszlámábád. Még nem tudni, hogy kifejezetten a Mól volt-e a csütörtöki támadás célpontja Pa­kisztánban. Fegyveres rajtaütés­ben meggyilkolták a Mól magyar olajvállalat két helyi alvállalko­zóját, másik kettőt elhurcoltak. A hírt a Mól megerősítette, hangsú­lyozva: az áldozatok pakisztáni állampolgárok. A gyaníthatóan szélsőséges iszlamista fegyvere­sek a konvojt kísérő négy katonát is megölték. Egy gépkocsivezető és egy munkás ugyancsak életét vesztette a támadásban. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom