Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
2011-01-22 / 17. szám, szombat
Vélemény és háttér 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 22. „Az inkvizítoruk kutathat, semmilyen pénzügyi visszaélést nem talál. Csak eretnek gondolatokat." Orbán célba vette a filozófusokat Orbán célba vette a filozófusokat címmel egy teljes oldalon számolt be a filozófus-pályázatokról szóló cikkekről a Li- bération. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ A francia baloldali újság szerint a hatalomhoz közeli média antiszemita kampányt indított öt értelmiségi ellen. A tudósítás szerint az a tény, hogy „az Orbán Viktor populista jobboldala által elfogadott, vitatott médiatörvényt január 1-jei életbelépése ellenére az írott sajtóra csakjúlius 1. után - azaz csak azután lehet alkalmazni, miután Magyarország európai uniós soros elnöksége véget ért és már nem lesz reflektorfényben -, a magyar miniszterelnökhöz közel álló médiának lehetőséget teremt arra, hogy a saját többsége által elrendelt elveket arcátlanul megsértse”. Az új médiatörvény ugyanis kimondja, hogy „a médiatartalom nem lehet alkalmas személyek, nemzetek, közösségek, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek vagy bármelytöbbség, valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére”. Ehhez képest a lap szerint „a hatalom saját törvényét vette semmibe azzal, hogy gyűlöletkeltő kampányt indított”. Florence La Bruyere megítélése szerint „a hatalomhoz közel álló Magyar Nemzet szócsöve lett annak a boszorkányüldözésnek, amely az ellenzék egyik vezérlakja, Heller Ágnes nagy magyar filozófus és négy kollégája ellen indult”. A szerző emlékeztetett arra, hogy a baloldalinak tartott filozófusokról tíz napja folyamatosanjelennek meg olyan cikkek és szerkesztőségi írások, amelyekben azzal gyanúsítják őket, hogy közel félmilliárd forintot vettek fel a baloldali kormány idején zavaros vagy felesleges művek megírására. Azzal is megvádolták őket, hogy a médiatörvényt kritizálva besározták Magyarország imázsát külföldön - tettehozzáaszerző. HellerÁgnes a lapnak elmondta: szerinte azért támadják őt, mert „az új médiatörvény veszélyéről, a demokratikus intézmények elleni támadásokról, valamint Orbán Viktor diktatórikus hajlamairól beszélt”. A cikkíró szerint „a társadalmi megtorlásnak kiszolgáltatott értelmiségiek többsége zsidó származású, és ez a kampány rájátszik az antiszemitizmus régireflexeire”. Gulyás Gábor konzervatív filozófusnak a Facebookon közzétett írása kapcsán - aki „nyíltan értelmiségellenes, burkoltan antiszemita kiszólásoknak” minősítette a Magyar Nemzetben megjelenteket - a francia lap megjegyzi, hogy először emelt szót egy Fideszhez közel állónak tar- tottjobboldaliszemélyiség. Noha a 70 ezer példányszámban megjelenő Magyar Nemzetnek korlátozott az olvasótábora, a cikkeit azonnal, időnként szó szerint átveszi a többi Fideszhez közel álló média. „így terjed a méreg a magyar társadalomban” - mondta a Libérationnak egy neve elhallga- tásátkérő szociológus. Alap aHe- tek című lapra hivatkozva úgy véli, hogy a filozófusok elleni kampány a legsötétebb kommunista időszakot idézi és a zsidó orvosok állítólagos összeesküvése elleni sztálinista perekre emlékeztet. Heller Ágnesnek, aki rágalmazásért kívánfeljelentésttenni, dé- javuérzésevan: 1973-banhason- ló kampányt indított ellene a hatalom. Akkor azt mondták, nem méltó ahhoz, hogy kutatásokat végezzen, aférjétpedigvalutake- reskedelemmel vádolták meg. „Most is gazdasági bűncselekménnyel vádolnak, alaptalanul. Az inkvizítoruk kutathat, semmilyen pénzügyi visszaélést nem talál. Csak eretnek gondolatokat” - hangsúlyozta Heller a lapnak. A filozófus hozzátette, míg ez utóbbi indokkal a Kádárrendszerben be lehetett börtö- nözni az embereket, ma ez nem lehetséges, ezért a gazdasági bűncselekmény vádjával akar- jákanevétsárba tiporni. Nem vagyok rabló! Álarcosbálba megyek. (Peter Gossányi rajza) JEGYZET Tarlós országa? JUHÁSZ KATALIN Tarlós István budapesti főpolgármester im- már nemzetközileg is ismert figura, főleg kulturá- lis berkekben. A Sziget Fesztivál tervezett meg- sarcolásánakhírére ugyanis több országban forogni kezdett a neve. Legutóbb a hatvannégy (!) elismert európai fesztiválttömörítő egyesület, a Yourope fordult hozzá nyílt levélben, mivel félti a rendezvényt, főleg annakegyedülálló helyszínét. „Önmagában az a tény, hogy a fesztivál otthonát jelentő Óbudai-szigetet a több európai országot összekötő Duna folyó ölelikörül, nagyonszépjelkép. Az pedig, hogy e sziget egy büszke és kulturálisan gazdag ország fővárosában található, eleve elrendeli egy olyan rendezvénymegvalósítására, amely az európai kortárs kultúra legjavát mutatja be. Tapasztalatból tudjuk, hogy egy hasonló rendezvény megszervezése hatalmas erőfeszítést követel, amelyhez elengedhetetlen a helyi önkormányzatok vezetőinek segítő keze. A Sziget Fesztivál növeli az Ön által irányított város tekintélyét Európa kulturális térképén. A S zi- get Fesztivál nélkül az európai kultúra egyiklegfényesebb gyöngyszemét veszítené el, amelyre Ön mint a helyszínéül szolgáló város főpolgármestere is joggal büszke lehetne” - áll a levélben. AYourope tisztelettel kéri Tarlóst, változtassa meg döntését a borsos területhasználati díj tekintetében, amely jelenlegi mértékében teljesen ellehetetleníti a fesztivált. Úgy tűnik, ez a külföldi szervezet jóval büszkébb a Szigetre, mint afőváros jelenlegi vezetése. Jegyezzük meg, hogy más országokban a hasonló kaliberű, a városnak komoly anyagi hasznot hozó rendezvények számára ingyen bocsátj ák rendelkezésre a helyszínt, sőt jobb helyeken még támogatj ák is a szervezőket. Az előző városvezetés, élénDemszkyGáborral nem sarcolt, bár nem is szponzorált látványosan. Csakremélni tudjuk, hogy tizennyolc évutánnemlesz kénytelen más helyszínt keresni az a fesztivál, amely mostanra Európa kulturális térképére is felkerült, és - ismét idézek a levélből - „olyan mérvadó demokratikus érté- kekhordozója, mint a tolerancia és a kommunikáció .Megtestesíti az Európai Unió által is képviselt értékeket, amelyszö- vetség soros elnökségét jelenleg az Ön országa tölti be.” Mármint Tarlós István országa. És azok országa is, akik nyaranta egy hétre benépesítikaz Óbudai-szigetet. KOMMENTÁR S engem, Schengen?! BALÁZS BENCE Kétségbeesetten kiabál Románia: Schengen, s engem?! Kihagysz? Hogy tehetsz ilyet, hisz hónapok óta csak rólad álmodom! De Németország és Franciaország, úgy tűnik, (sch) engedetlen. Sőt, most már Finnország is társult hozzájuk, így valóságos csoda kellene ahhoz, hogy Románia az eredeti terv szerint, idén tavasszal a schengeni övezet tagja legyen. Egy vétójog is elég, nemhogy három... Ilyen körülmények között a román külügy már nem sokat tehet. Legfeljebb imádkozhat, de vélhetően már ez sem segít, hiszen a fenti hármak által felhozott indokok meglehetősen nyomósak: túl nagy a bűnözés és a korrupció, márpedig a személyek és a javak egy része Románián keresztül lép be az Európai Unióba. Illegális bevándorlás, fegyvercsempészet, kábítószerekkel kapcsolatos ügyek, gyerekkereskedelem - sorolta az aggodalmakat Laurent Wauquiez, a francia kormány uniós ügyekért felelős minisztere Románia és Bulgária kapcsán, majd vélhetően a korrupcióra utalva azt is kifejtette: semmivé foszlik a teljes európai belső biztonság, ha a schengeni zóna adatbázisa szervezett nemzetközi bűnbandák karmai közé kerül. Ezek után nem marad más, mint elmélázni azon: mikor szűnnek meg az említett veszélyességi tényezők, avagy átfogalmazva: mikor érik meg Románia a schengeni csatlakozáshoz. Mert a jelek szerint schengendékenység- re nem számíthat, bármennyi schenergikusan bizonygatja is a román külügy, hogy teljesít minden feltételt. A kormányon levő román politikusokat legfeljebb az vigasztalhatja, hogy a románok zömét nem zavarja, ha még nem jön össze a csatlakozás a személyek szabad mozgását biztosító övezethez. Miután néhány éve csak útlevéllel, egyes országokba pedig csak vízummal utazhattak, s olykor a határokon több órát kellett várakozni, ők már annak is örvendenek, hogy a személyi igazolvány is elegendő a határátlépéshez, a várakozási idő pedig jelentősen lerövidült.. A schengeni csatlakozás ^mulasztása így egyértelműen főleg a politikusok büszkeségét zavarja, továbbá kormányzásukat és az általuk meghozott intézkedéseket minősíti, nem utolsósorban pedig alaposan rontja Románia nemzetközi megítélését. „Azt tűztük ki célul, hogy 2011 a külpolitika terén a románok éve legyen” - nyilatkozta a napokban Traian Básescu államfő. Nos, úgy tűnik, ez összejön: ekkora baklövése rég nem volt a román külügynek (no és bel- ügynek), mint egy csatlakozás elmulasztása. Persze, Básescu nem pont így gondolta a románok évét, de nézzük az érem másik oldalát. A legtöbb világsztár is azt vallja: mindegy, hogy jót vagy rosszat ír róluk a sajtó, csak legyenek címlapon. Lehet még ez Románia éve... A szerző az erdélyi Szabadság munkatársa FIGYELŐ Lukasenko kitiltva Nem léphet az Európai Unió területére Alekszandr Lukasenko, ha a hónap végéig nem engedi szabadon az elnökválasztás után bebörtönzött ellenzékieket - fenyegette meg a fehérorosz elnököt Catherine Ashton, az EU külpolitikai főképviselője. „Egy újabb utazási tilalom meghirdetése Lukasenko ellen, illetve a tilalom kiterjesztése más személyekre is a lehetőségek között van, ha nem engedik szabadon a foglyokat” - jelentette ki Ashton az Európai Parlament előtt Strasbourgban. A döntést az EU-s külügyminiszterek január 31-én esedékes találkozóján hozhatják meg. „Ami Fehéroroszországban a december 19-i elnökválasztás után történt, mindannyiunkat sokként ért” - mondta az uniós diplomácia vezetője. „Eljött az idő, hogy cselekedjünk” - tette hozzá. Diplomáciai források szerint a 27 tagország Brüsszelben ülésező állandó képviselői január 7-én döntöttek úgy, hogy újra megkezdik a vízumkorlátozási eljárást Lukasenko és rezsimjének más tagjai ellen. Az EU korábban 2006-ban korlátozta az „utolsó európai diktátorként” emlegetett elnök és negyven fehérorosz tisztségviselő beutazását, hogy ezzel tiltakozzon az ellenzék elnyomása ellen. A szankciókat 2008-ban függesztették fel abban a reményben, hogy ezzel elősegíthetik a rendszer demokratikus nyitását. (MTI)
