Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

2011-01-11 / 7. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 11. Közélet 3 A gyerekek érettségi foka különböző, ha gyermekünk valamilyen téren még nem eléggé fejlett, nem jelenti azt, hogy kevésbé okos, mint a többiek Fontos, hogy a kiselsős iskolaérett legyen Azt a gyermeket, aki idén szeptember elsejéig be­tölti a hatodik életévét, be kell íratni az iskolába. Más kérdés azonban, hogy a beíratott gyermek valóban elkezdi-e szep­temberben a tanulást, vagy egy évet még ha­lasztani fog, azaz marad az óvodában. SÁNDOR RENÁTA Néhány évvel ezelőtt a szü­lők maguk dönthettek arról, hogy a gyermek elkezdi-e az el­ső osztályt hatévesen, vagy várnak még egy évet, s csak hétévesen kezd iskolába járni. Ehhez nem volt szükség orvosi, pszichológusi ajánlásra. Állító­lag azonban nagyon sok szülő kihasználta ezt a lehetőséget, s nyomós indok nélkül, később adta be a gyermeket az iskolá­ba, mondván „ráér még a kötelességekkel”. Tavaly azon­ban életbe lépett a törvény, mely szerint csak akkor ma­radhat a gyermek még egy évet az óvodában, ha a szakembe­rek - pszichológus, óvónő, gyermekorvos, logopédus - nem ajánlja az iskolakezdést. Ne legyen a kezdés kudarc Az iskolaérettségnek több összetevője van, biológiai és pszichológiai szempontból is. Előfordulhat, hogy a gyerek csak egy-két területen marad el egy kissé kortársaitól. Min­denképpen érdemes figyelem­be vennünk a szakemberek ajánlását, s ha még nem java­solják az iskolakezdést, nem érdemes erőltetni. Érthető persze a szülő álláspontja, hogy jó lenne, ha a gyerek az összeszokott óvodai csoport­jával, barátaival együtt kezde­né meg az első osztályt. Ez va­lóban nagy lelki támasz a gyermeknek, ám ha a szakem­berek nem ajánlják az iskola megkezdését, érdemes rájuk hallgatni. Ha a gyermek még nem teljesen iskolaérett, sok­ezt a döntést, ha lehet, még nagyobb kudarcként éli meg - azt érezheti, hogy ő rosszabb, mint mások, nem képes arra, amire a többiek. A szülőnek tehát nem kelle­ne a szakemberek ajánlása el­lenére beadnia gyermekét az első osztályba. A gyerekek érettségi foka ugyanis külön­böző, s az, hogy ha a mi gyer­mekünk valamilyen téren még nem eléggé fejlett, még nem jelenti, hogy kevésbé okos, mint a többiek. Az iskolaéretlen gyerek rendelkezhet akár magasabb intelligenciával is, mint a tár­sai, mindössze arról van szó, hogy még szüksége van egy kis időre. Az óvodában töltött plusz egy év pedig általában elegendő. Kár volna tehát, ha a gyerek csak azért lenne gyen­gébb tanuló, mert éretlenül került az iskolába - egy évvel később ugyanez a gyermek si­kerrel tudja venni az akadá­lyokat. A pszichológus nem mumus Az iskolaérettség legfontosabb mutatói ♦ fizikailag megfelelően fej­lett (testsúly, magasság) ♦ képes egyedül öltözködni, mosakodni, a vécét használ­ni, ismeri és betartja az alap­vető higiéniai szabályokat + tud futni, ugrálni (egy lá­bon is), a labdát elkapni, buk­fencezni ♦ megfelelően tartja az író­eszközt, tudja utánozni a betűk formáját, tud emberi figurát rajzolni (itt fontos, hogy valamennyi fő testrészt megrajzolja), tud vonalat, kört, hullámokat rajzolni, az ollóval a megrajzolt formát kivágni, gyurmázni, gyöngyöt fűzni ♦ ismeri a hét napjait, képes a térben és az időben tájéko­zódni + képes egy ideig a szülei nélkül maradni ♦ képes egy feladatra leg­alább 20 percig összpontosí­tani ♦ megfelelő szókincs, érthe­tő, tiszta beszéd, a hangok he­lyes ejtése ♦ tudja a nevét, a lakcímét, a családtagjai nevét, ismeri az évszakokat, a színeket, a geometriai formákat, az álla­tokat, a növényeket, a testré­szeket ♦ tud tízig számolni, meg tudja mondani az adott tár­gyak számát, meg tud vála­szolni egyszerűbb matemati­kai jellegű kérdéseket ♦ nem fél új kapcsolatokat kialakítani ♦ tanulni akar, érdeklődik, sokat kérdez. (Pavol Funtál felvétele) kai nagyobb kárt okozhat, ha az ellenérvek dacára mégis el­ső osztályba kényszerítik. Fennáll a veszélye, hogy nem lesz képes megfelelni az amúgy is magas követelmé­nyeknek, elmarad az osztály­társaitól, ezt pedig nagy ku­darcként élheti meg, ami ter­mészetesen a későbbi tanulá­sára és akár egész életére kiha­tással lehet. A törvény értelmében ugyan van mód arra, hogy ha a gyer­mek nem képes teljesíteni az iskolában, a szülő kivegye, és visszavigye az óvodába - ez azonban a lehető legrosszabb megoldás. A gyerek ugyanis Az óvodákba már ezekben a napokban, hetekben elláto­gatnak a pedagógiai-pszicho­lógiai tanácsadók munkatár­sai. A pszichológus felhívja a szülő figyelmét az esetleges hiányosságokra, arra, milyen területen kell még a gyereknek fejlődnie, mi az, amit gyako­rolnia kell. Ha akad behozni- való, érdemes a gyereket kü­lön is pszichológushoz horda­ni - sok szülő ugyan téves elő­ítéletek miatt még ma is ódz­kodik ettől, mondván, az ő gyerekének nincs szüksége pszichológusra. Azt kell tudatosítani, hogy a pszichológus nem mumus, a gyerek pedig nem lesz megbé­lyegezve amiatt, hogy szak­ember segítségével fejleszti a szülő. Gyermekorvoshoz vagy logopédushoz sem szégyelljük elvinni a gyermekünket, a pszichológus pedig éppolyan szakember, mint az előbbiek. A gyermek jövője érdekében tehát nem kellene figyelmen kívül hagyni ajánlásait. Szlovákiában állami, egyházi és magániskolák közül lehet választani, a bizonytalan szülőknél a leggyakoribb döntő érv az iskola közelsége Egyszerre több iskolába is beírathatjuk a gyereket ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Január 15-étől február 15-éig írathatjuk be gyerekünket az alapiskola első osztályába. Az iskolaköteles gyerek behatásának figyel­men kívül hagyása kihágásnak minősül. A törvény ugyanak­kor lehetővé teszi, hogy a szü­lők egyszerre több helyre is be­írassák nagycsoportos gyere­küket, a végleges döntést au­gusztus végéig kell tudatni mindkét iskolával. Szlovákiában az állami, az egyházi és a magániskolák kö­zül lehet választani, a bizonyta­lan szülőknél a leggyakoribb döntő érv az iskola közelsége. Nem elhanyagolandó tényező ugyanakkor, hogy a gyerek idővel maga is megteheti a lak­helye és az iskola közti távot. Á beiratkozáskor szükség van a szülő személyi igazolvá­nyára és a gyerek születési anyakönyvi kivonatára. A fel­vételről az iskolaigazgató dönt május 31-éig. Idén Szlovákiában megköze­lítőleg 55 ezer potenciális el­sőssel számolnak. Tavaly 55 ezer 700 gyereket írattak be el­ső osztályba, a fiúk valamivel többen voltak. 4750 gyereknek javasolták, hogy még egy évre térjen vissza az óvodába. A szlovák jogszabályok lehe­tővé teszik azt is, hogy hat­évesnél fiatalabb óvodást is is­kolába írassanak. Ez akkor le­het célszerű, ha a gyerek a szo­kásosnál gyorsabb szellemi fej­lődésről tesz tanúságot, példá­ul megtanult olvasni. Az ilyen gyereket nyugodtan el lehet vinni a beiratkozásra, a pszi­chológus eldönti, kezdheti-e az első osztályt. Az utóbbi évek vizsgálatai és az óvodai tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre több isko­laköteles korú gyereknek van­nak gondjai a beszéddel. Iveta Smahová iskolapszichológus szerint az ilyen fajta éretlenség megnyilvánulhat egyetlen készségnél vagy egyszerre több területen is. „Á hangok kiejté­sével vannak gondjaik, nem tudják megkülönböztetni a szavakban az egyes hangzókat”- magyarázta Smahová a Sme napilap kérdésére. Szintén gyakori probléma a nem meg­felelő kézügyesség. „Beiratko­záskor sokan a ceruzát sem ké­pesek a kívánt módon megfog­ni, ez pedig az írástanuláskor nagy hátrány lehet” - figyel­meztet a szakember. Hozzátet­te, ezzel függ össze az is, hogy egyre nagyobb azoknak a gye­rekeknek a száma, akik nem szeretnek rajzolni. A pszicho­lógus vagy a pedagógiai ta­nácsadó központok itt is nagy segítséget jelenthetnek, a be­iratkozáskor észlelt lemaradást a gyereknek sok esetben még az iskolakezdésig hátralevő hónapokban sikerül behozni­uk. (vps) 55 ezer elsőssel számolnak (Tomáš Benedikovič felvétele) Az iskolaérettségnek biológiai és pszichológiai összetevői is vannak

Next

/
Oldalképek
Tartalom