Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

2011-01-11 / 7. szám, kedd

2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 11. www.ujszo.com Elégedetlenek a törvény változtatásával Aláírásgyűjtésbe kezdtek a szakszervezetek SÁNDOR RENÁTA Pozsony. A Szakszervezetek Konföderációja (KOZ) aláírás- gyűjtésbe kezdett a munkatör­vénykönyv készülő módosítása ellen. A petíció része annak a tiltakozáshullámnak, amellyel elégedetlenségüket fejezik Id a törvénymódosítással kapcso­latban. Február végén a kor­mányhivatal elé szerveznek nagyszabású tüntetést, közöl­ték tegnap a KOZ vezetői. A szakszervezetek szerint a készülő módosítások a munka- vállalók jogait csökkentik. A módosításokat a munka-, szo­ciális és családügyi minisztéri­um még nem részletezte, a KOZ éppen ezért nem vesz részt a tárca, a munkáltatók és a szakszervezetek képviselői­ből álló munkacsoport tárgya­lásain. A minisztérium viszont azzal érvel: épp azért alakult a munkacsoport, hogy közösen vitassák meg az elképzelése­ket, s mindhárom fél számára elfogadható módosítójavasla­tok szülessenek. Akcióban a szakszervezet (Vladimír Šimíček felvétele) Miroslav Gazdík, a KOZ el­nöke attól tart, a törvény úgy változik majd, hogy jelentősen csökkenni fog a munkavállaló védelme a munkaviszonyba va­ló felvételkor és az elbocsátás­kor: a munkáltatók az eddigi­nél hosszabb, féléves próbaidőt akarnak, valamint azt, hogy megszűnjön a felmondás és végkielégítés egyidejűsége, te­hát a mostani gyakorlattal szemben vagy az egyik, vagy a másik lehetőséget választhatná csak az alkalmazott. A felmon­dási idő egy hónapra csökken­ne, és egyéb szociális juttatá­sok is rövidülnének. A KOZ által tegnap indított petíció, amellyel az alkalma­zottakat szólítják meg, három témát érint: a munkatörvény­könyv jelenlegi formájának megőrzését, a munkaidő heti 35 órára való csökkentését a je­lenlegi bérek megtartása mel­lett, és az évi túlmunka 150-ról 80 órára való csökkentését. A KOZ szerint így munkahelyeket lehetne teremteni. A munkáltatók a rövidebb munkahéttel és a túlórák szá­mának csökkentésével nem ér­tenek egyet, szerintük az em­berek dolgozni, pontosabban keresni akarnak, s ha csökken a heti munkaidő, valamint a túl­órák száma, a több pénz lehe­tőségétől esnek el. Iveta Radičová miniszterel­nök úgy véli, a szakszerveze­teknek a tiltakozás helyett in­kább le kellene ülniük a tár­gyalóasztalhoz, hogy elmond­ják meglátásaikat, ellenkező esetben ugyanis politizálásról, és nem a problémák megoldá­sának kereséséről lehet be­szélni. Hiányzó kormánypárti képviselők A Smer bojkottálja az RTVS vezetőválasztását ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Smer képviselői nem kívánnak aktívan részt venni a parlament kulturális és médiabizottságának azokon az ülésein, amelyeken az RTVS (Szlovák Rádió és Televízió) vezérigazgatójának választásá­ról lesz szó. Szerintük ugyanis a koalíció csak színleli, hogy demokratikus kiválasztást óhajt végrehajtani. „Az eredménye az lesz, hogy egy koalíciós politikai vezér- igazgató kerül a közmédiumok élére, ami nagyon rossz prece­denst teremthet. Mégpedig azt, hogy ezentúl minden új kor­mánykoalíció megválaszthatja saját koalíciós vezérigazgató­ját, azt állítva, hogy a kiválasz­tottjuk szakértő” - mondta a sajtótájékoztatón Marek Ma- ďarič, a Smer alelnöke. Egy-két kivételtől eltekintve eddig is politikai jelöltek voltak a köz­tévé vezetői, a legutóbbi két té­véigazgató konkrétan a Smer- hez volt köthető. A legnagyobb ellenzéki párt képviselői tegnap meg is mu­tatták, bojkottjukat komolyan gondolják. A kulturális bizott­ság ma határozatképtelen volt - két kormánypárti képviselő hiányzott, így a bojkottáló smeresek szavazatai nélkül nem sikerült elfogadni az ülés napirendjét. A képviselőknek tegnap kellett volna megvitat­niuk az RTVS vezérigazgatói posztjára szóló felhívást, vala­mint a jelölési felhívást a köz­média tanácsába. A testület SNS-es tagja, Rafael Rafaj ké­sőbb dönti el, csatlakozik-e a smeres bojkotthoz. Dániel Krajcer kulturális mi­niszter szerint Dušan Jarjabek (Smer), a kulturális és média- bizottság elnöke törvényt sér­tett azzal, hogy az általa veze­tett testület ma nem hirdette ki az említett felhívásokat. Jaija- bek csak jövő hétfőre hívta össze a következő bizottsági ülést. Addig, amíg a képviselők nem választják meg a közmé­dium új igazgatóját, az össze­vont intézményt Miloslava Zemková, a közrádió korábbi vezérigazgatója vezeti. (MSz, SITA, TASR) A dioxinbotrány miatt az agrártárca további szigorításokat tervez az importőrökkel szemben Nálunk is lehet fertőzött tojás Pozsony. Hogy Szlovákiá­ba is került-e a rákkeltő dioxint tartalmazó tojá­sokból vagy húsból, azt a földművelésügyi tárca ígérete szerint holnap tudhatjuk meg. Azt azonban már tegnap el­árulták, hogy csak tavaly decemberben 1,09 millió tojást hoztak be Német­országból, amit az üzle­tek el is adtak. MOLNÁR IVÁN Simon Zsolt földművelés- ügyi miniszter szerint az Állami Állat-egészségügyi és Élelmi­szer-biztonsági Felügyelőség ma estére, legkésőbb holnap reggelre elvégzi a laboratóriu­mi teszteket, ezek eredményé­ről a minisztérium holnap tájé­koztatja a lakosságot. A földművelésügyi tárca a né­metországi élelmiszerbotrány miatt még a múlt héten bízta meg a felügyelőséget az üzle­tek és élelmiszer-nagyraktárak átfogó ellenőrzésével. Mind­addig, amíg nem válnak is­mertté a szlovák diagnosztikai intézetek által végzett labora­tóriumi tesztek eredményei, kivonták a forgalomból a né­met eredetű tojást, valamint a baromfi- és sertéshúst, a dioxi- nok egyes vegyületcsoportjai ugyanis rákkeltő hatásúak. A minisztérium által tegnap közzétett adatok sem kecseg­tetnek semmi jóval. Csak tavaly decemberben 1,09 millió to­jást, január első hetében pedig Laborba kerültek a német tojások (TASR-felvétel) 42,6 ezer kilogrammnyi ser­téshúst hoztak be Németor­szágból, ami az üzletekbe ke­rült. Hogy csirkehúsból mennyi került a hazai piacra, arról a minisztériumnak nincsenek adatai. „Egyelőre csak annyit tehetünk, hogy megbízunk a német fél állításában, amely szerint az említett szállítmá­nyok nem a fertőzött országré­szekből származnak” - állítja Simon. Január első hetében ugyan további 356 ezer tojást hoztak be Szlovákiába Német­országból, ez a szállítmány azonban jelenleg még a rózsa­hegyi osztályozóban van, így nem került forgalomba. A földművelésügyi tárca ja­nuár 4-én kiadott rendelete szerint az importőröknek nyi­latkozniuk kell arról, hogy az általuk behozott termékek nem a veszélyesnek tekintett né­metországi régiókból származ­nak, és az ezzel kapcsolatos fe­lelősséget is rájuk hárították. A szlovákiaihoz hasonló intézke­désekre eddig Hollandia, Nagy-Britannia és Oroszország szánta el magát, és hasonló lé­pésekre készül Csehország is. A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal szerint ugyanakkor Magyarországra nem szállítot­tak dioxinos takarmányokat és élelmiszereket. Azokról a tojá­sokról ugyanis, amelyeket a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal foglalt le múlt pénte­ken, kiderült, hogy Bajoror­szágból érkeztek; ez a tarto­mány azonban nem érintett az ügyben. A Németországban kirob­bant botrány szálai egy ottani céghez vezetnek, amely 526 tonna szennyezett takar­mányzsiradékkal látott el ki­lenc takarmányalapanyag­gyártót, amelyek aztán ebből 3000 tonna takarmány-alap­anyagot készítettek, amit 25 takarmánygyártó cégnek érté­kesítettek különböző német tartományokban (a 3000 ton­nás alapanyagot tojótyúkok, brojlercsirkék, szarvasmarhák és sertések takarmányába ke­verték bele). Az érintett far­mokról származó tojásokon végzett vizsgálatok eredmé­nyei közel vannak a maximáli­san megengedett dioxin- mennyiséghez, egyes esetek­ben pedig a határérték négy­szeresét is meghaladják. „A mostani élelmiszerbot­rány is rámutatott az európai uniós jogszabályok hiányos­ságaira” - vallja Simon. Szerin­te Szlovákia a tavalyi kor­mányváltást követően azt szorgalmazza, hogy az Európai Unió országaiból származó termékeken kötelezően tüntes­sék fel a gyártó ország nevét. Jelenleg ugyanis elegendő, ha a terméken a „Made in EU” ló­gó szerepel, ami szinte lehetet­lenné teszi a forrás azonosítá­sát. Simon szerint a készülő élelmiszertörvény kötelezővé teszi az élelmiszer-ipari impor­tőrök számára a bejelentési kö­telezettséget. Pártépítő OKS: spórolós, privatizálós és antikommunista agenda 2011-re Zajacékon bukhat a nyilvános főügyészválasztás ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Híd parlamenti frakciójában tevékenykedő négy OKS-es képviselőn bukhat meg a nyilvános főügyészvá­lasztás. Peter Zajac, Peter Osuský, František Zajac és Ondrej Dostál még nem dön­töttek arról, hogy a februárban kezdődő parlamenti ülésen támogatni fogják-e a választás módját módosító törvényter­vezetet. A Polgári Konzervatív Párt (OKS) képviselőinek szavaza­taira feltédenül szüksége van a koalíciónak, nélkülük nincs többsége a törvényhozásban. A koalíció decemberben azután döntött a nyílt szavazás mel­lett, hogy a titkos szavazáson egy ehontott szavazólap híján Dobroslav Trnka jelenlegi fő­ügyészt, a Smer jelöltjét válasz­totta meg a parlament. Az OKS képviselői tegnap is­mertették idei terveiket, melyek szerint komolyan gondolták a pártépítésről szóló tavalyi elő­rejelzéseiket. A négy képviselő egy sor törvénymódosítást ké­szül benyújtani, s továbbra is azt fájlalja, hogy nem vehetnek részt a Koalíciós Tanács ülésein. Az OKS idei prioritása az ok­tosítani az elnöki irodának a törvényhozó tanácsban. „Ez csak hozzájárulhat a törvény- hozás során elkövetett hibák korai eltávolításához” - véle­kedik az államfő. Elkerülhetet­lennek tartja az igazságszolgál­tatás gyökeres reformját. Az országban a bírók szerinte két csoportra oszthatóak: azokra, akik a koalícióhoz lojálisak, és azokra, akik az ellenzéki pár­tokat támogatják. Radičová szerint a kormány idén 160 törvényt akar elfogadni. Szoci­ális, családpolitikai jogszabá­lyokról lesz szó, de az oktatás­ügyet és az igazságszolgálta­tást megreformáló törvények­ről is. Az államfő ennek kap­csán leszögezte: örülne, ha a továbbiakban gyakrabban ta­lálkozhatna a kabinet minisz­tereivel is. (dem) tatásügy reformja és az állami takarékosság előmozdítása. A párt képviselői szeretnék elér­ni, hogy minél több állami tu­lajdonú céget privatizáljanak, emellett több, szerintük fölös­leges intézmény finanszírozá­sának beszüntetését is javasol­ni fogják. Ezek közé tartozik a Matica slovenská is - a hon­atyák úgy vélik, ez ugyanolyan társulás, mint a többi, ezért nem kell kiemelten támogatni. A képviselők kiegészítenék a büntető törvénykönyvet ausch­witzi hazugságról (holokauszt- tagadás) szóló passzusát az úgynevezett jáchymovi hazug­sággal. Ha a parlament elfo­gadná a módosítást, ezentúl nemcsak a fasizmus, hanem a kommunizmus bűneit sem le­hetne tagadni vagy helyeselni. ,A kiirtások tagadása ellentétes az erkölccsel. Egy államnak, amely túlélte a kommunizmust, joga van egy szintre emelni a fa­sizmus és a kommunizmus áldozatait”-véli Osuský. A párt képviselői emellett szeretnék elérni, hogy az igaz­ságügyi tárca hozza nyilvános­ságra azon bírók névjegyzékét, akik 1989 előtt a kommunista párt tagjai voltak. (MSz, SITA, TASR) Ivan Gašparovič államfő örülne, ha gyakrabban találkozhatna a miniszterekkel Radičová kormánya idén 160 törvényre készül UJ SZO-OSSZEFOGLALO Pozsony. Közel másfél óráig tárgyalt tegnap zárt ajtók mö­gött Ivan Gašparovič államfő Iveta Radičová miniszterel­nökkel, aki a kormány idei el­képzeléseiről, terveiről tájé­koztatta az elnököt. A megbe­szélés után köszönetét mond­tak egymásnak a konstruktív tárgyalás hangvételéért, de hozzáfűzték: a nézeteltérések bizonyos témákban - például a főügyészválasztás formájáról - megmaradtak. Míg Radičová kormánya a három sikertelen választás után a főügyész nyil­vános megválasztását támogat­ja a parlamentben, addig az ál­lamfő továbbra is a titkos vok­solás híve. Gašparovič díjazta, hogy a kabinet ismét helyet akar biz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom