Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
2011-01-11 / 7. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. JANUÁR 11. www.ujszo.com Elégedetlenek a törvény változtatásával Aláírásgyűjtésbe kezdtek a szakszervezetek SÁNDOR RENÁTA Pozsony. A Szakszervezetek Konföderációja (KOZ) aláírás- gyűjtésbe kezdett a munkatörvénykönyv készülő módosítása ellen. A petíció része annak a tiltakozáshullámnak, amellyel elégedetlenségüket fejezik Id a törvénymódosítással kapcsolatban. Február végén a kormányhivatal elé szerveznek nagyszabású tüntetést, közölték tegnap a KOZ vezetői. A szakszervezetek szerint a készülő módosítások a munka- vállalók jogait csökkentik. A módosításokat a munka-, szociális és családügyi minisztérium még nem részletezte, a KOZ éppen ezért nem vesz részt a tárca, a munkáltatók és a szakszervezetek képviselőiből álló munkacsoport tárgyalásain. A minisztérium viszont azzal érvel: épp azért alakult a munkacsoport, hogy közösen vitassák meg az elképzeléseket, s mindhárom fél számára elfogadható módosítójavaslatok szülessenek. Akcióban a szakszervezet (Vladimír Šimíček felvétele) Miroslav Gazdík, a KOZ elnöke attól tart, a törvény úgy változik majd, hogy jelentősen csökkenni fog a munkavállaló védelme a munkaviszonyba való felvételkor és az elbocsátáskor: a munkáltatók az eddiginél hosszabb, féléves próbaidőt akarnak, valamint azt, hogy megszűnjön a felmondás és végkielégítés egyidejűsége, tehát a mostani gyakorlattal szemben vagy az egyik, vagy a másik lehetőséget választhatná csak az alkalmazott. A felmondási idő egy hónapra csökkenne, és egyéb szociális juttatások is rövidülnének. A KOZ által tegnap indított petíció, amellyel az alkalmazottakat szólítják meg, három témát érint: a munkatörvénykönyv jelenlegi formájának megőrzését, a munkaidő heti 35 órára való csökkentését a jelenlegi bérek megtartása mellett, és az évi túlmunka 150-ról 80 órára való csökkentését. A KOZ szerint így munkahelyeket lehetne teremteni. A munkáltatók a rövidebb munkahéttel és a túlórák számának csökkentésével nem értenek egyet, szerintük az emberek dolgozni, pontosabban keresni akarnak, s ha csökken a heti munkaidő, valamint a túlórák száma, a több pénz lehetőségétől esnek el. Iveta Radičová miniszterelnök úgy véli, a szakszervezeteknek a tiltakozás helyett inkább le kellene ülniük a tárgyalóasztalhoz, hogy elmondják meglátásaikat, ellenkező esetben ugyanis politizálásról, és nem a problémák megoldásának kereséséről lehet beszélni. Hiányzó kormánypárti képviselők A Smer bojkottálja az RTVS vezetőválasztását ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Smer képviselői nem kívánnak aktívan részt venni a parlament kulturális és médiabizottságának azokon az ülésein, amelyeken az RTVS (Szlovák Rádió és Televízió) vezérigazgatójának választásáról lesz szó. Szerintük ugyanis a koalíció csak színleli, hogy demokratikus kiválasztást óhajt végrehajtani. „Az eredménye az lesz, hogy egy koalíciós politikai vezér- igazgató kerül a közmédiumok élére, ami nagyon rossz precedenst teremthet. Mégpedig azt, hogy ezentúl minden új kormánykoalíció megválaszthatja saját koalíciós vezérigazgatóját, azt állítva, hogy a kiválasztottjuk szakértő” - mondta a sajtótájékoztatón Marek Ma- ďarič, a Smer alelnöke. Egy-két kivételtől eltekintve eddig is politikai jelöltek voltak a köztévé vezetői, a legutóbbi két tévéigazgató konkrétan a Smer- hez volt köthető. A legnagyobb ellenzéki párt képviselői tegnap meg is mutatták, bojkottjukat komolyan gondolják. A kulturális bizottság ma határozatképtelen volt - két kormánypárti képviselő hiányzott, így a bojkottáló smeresek szavazatai nélkül nem sikerült elfogadni az ülés napirendjét. A képviselőknek tegnap kellett volna megvitatniuk az RTVS vezérigazgatói posztjára szóló felhívást, valamint a jelölési felhívást a közmédia tanácsába. A testület SNS-es tagja, Rafael Rafaj később dönti el, csatlakozik-e a smeres bojkotthoz. Dániel Krajcer kulturális miniszter szerint Dušan Jarjabek (Smer), a kulturális és média- bizottság elnöke törvényt sértett azzal, hogy az általa vezetett testület ma nem hirdette ki az említett felhívásokat. Jaija- bek csak jövő hétfőre hívta össze a következő bizottsági ülést. Addig, amíg a képviselők nem választják meg a közmédium új igazgatóját, az összevont intézményt Miloslava Zemková, a közrádió korábbi vezérigazgatója vezeti. (MSz, SITA, TASR) A dioxinbotrány miatt az agrártárca további szigorításokat tervez az importőrökkel szemben Nálunk is lehet fertőzött tojás Pozsony. Hogy Szlovákiába is került-e a rákkeltő dioxint tartalmazó tojásokból vagy húsból, azt a földművelésügyi tárca ígérete szerint holnap tudhatjuk meg. Azt azonban már tegnap elárulták, hogy csak tavaly decemberben 1,09 millió tojást hoztak be Németországból, amit az üzletek el is adtak. MOLNÁR IVÁN Simon Zsolt földművelés- ügyi miniszter szerint az Állami Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelőség ma estére, legkésőbb holnap reggelre elvégzi a laboratóriumi teszteket, ezek eredményéről a minisztérium holnap tájékoztatja a lakosságot. A földművelésügyi tárca a németországi élelmiszerbotrány miatt még a múlt héten bízta meg a felügyelőséget az üzletek és élelmiszer-nagyraktárak átfogó ellenőrzésével. Mindaddig, amíg nem válnak ismertté a szlovák diagnosztikai intézetek által végzett laboratóriumi tesztek eredményei, kivonták a forgalomból a német eredetű tojást, valamint a baromfi- és sertéshúst, a dioxi- nok egyes vegyületcsoportjai ugyanis rákkeltő hatásúak. A minisztérium által tegnap közzétett adatok sem kecsegtetnek semmi jóval. Csak tavaly decemberben 1,09 millió tojást, január első hetében pedig Laborba kerültek a német tojások (TASR-felvétel) 42,6 ezer kilogrammnyi sertéshúst hoztak be Németországból, ami az üzletekbe került. Hogy csirkehúsból mennyi került a hazai piacra, arról a minisztériumnak nincsenek adatai. „Egyelőre csak annyit tehetünk, hogy megbízunk a német fél állításában, amely szerint az említett szállítmányok nem a fertőzött országrészekből származnak” - állítja Simon. Január első hetében ugyan további 356 ezer tojást hoztak be Szlovákiába Németországból, ez a szállítmány azonban jelenleg még a rózsahegyi osztályozóban van, így nem került forgalomba. A földművelésügyi tárca január 4-én kiadott rendelete szerint az importőröknek nyilatkozniuk kell arról, hogy az általuk behozott termékek nem a veszélyesnek tekintett németországi régiókból származnak, és az ezzel kapcsolatos felelősséget is rájuk hárították. A szlovákiaihoz hasonló intézkedésekre eddig Hollandia, Nagy-Britannia és Oroszország szánta el magát, és hasonló lépésekre készül Csehország is. A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal szerint ugyanakkor Magyarországra nem szállítottak dioxinos takarmányokat és élelmiszereket. Azokról a tojásokról ugyanis, amelyeket a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal foglalt le múlt pénteken, kiderült, hogy Bajorországból érkeztek; ez a tartomány azonban nem érintett az ügyben. A Németországban kirobbant botrány szálai egy ottani céghez vezetnek, amely 526 tonna szennyezett takarmányzsiradékkal látott el kilenc takarmányalapanyaggyártót, amelyek aztán ebből 3000 tonna takarmány-alapanyagot készítettek, amit 25 takarmánygyártó cégnek értékesítettek különböző német tartományokban (a 3000 tonnás alapanyagot tojótyúkok, brojlercsirkék, szarvasmarhák és sertések takarmányába keverték bele). Az érintett farmokról származó tojásokon végzett vizsgálatok eredményei közel vannak a maximálisan megengedett dioxin- mennyiséghez, egyes esetekben pedig a határérték négyszeresét is meghaladják. „A mostani élelmiszerbotrány is rámutatott az európai uniós jogszabályok hiányosságaira” - vallja Simon. Szerinte Szlovákia a tavalyi kormányváltást követően azt szorgalmazza, hogy az Európai Unió országaiból származó termékeken kötelezően tüntessék fel a gyártó ország nevét. Jelenleg ugyanis elegendő, ha a terméken a „Made in EU” lógó szerepel, ami szinte lehetetlenné teszi a forrás azonosítását. Simon szerint a készülő élelmiszertörvény kötelezővé teszi az élelmiszer-ipari importőrök számára a bejelentési kötelezettséget. Pártépítő OKS: spórolós, privatizálós és antikommunista agenda 2011-re Zajacékon bukhat a nyilvános főügyészválasztás ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Híd parlamenti frakciójában tevékenykedő négy OKS-es képviselőn bukhat meg a nyilvános főügyészválasztás. Peter Zajac, Peter Osuský, František Zajac és Ondrej Dostál még nem döntöttek arról, hogy a februárban kezdődő parlamenti ülésen támogatni fogják-e a választás módját módosító törvénytervezetet. A Polgári Konzervatív Párt (OKS) képviselőinek szavazataira feltédenül szüksége van a koalíciónak, nélkülük nincs többsége a törvényhozásban. A koalíció decemberben azután döntött a nyílt szavazás mellett, hogy a titkos szavazáson egy ehontott szavazólap híján Dobroslav Trnka jelenlegi főügyészt, a Smer jelöltjét választotta meg a parlament. Az OKS képviselői tegnap ismertették idei terveiket, melyek szerint komolyan gondolták a pártépítésről szóló tavalyi előrejelzéseiket. A négy képviselő egy sor törvénymódosítást készül benyújtani, s továbbra is azt fájlalja, hogy nem vehetnek részt a Koalíciós Tanács ülésein. Az OKS idei prioritása az oktosítani az elnöki irodának a törvényhozó tanácsban. „Ez csak hozzájárulhat a törvény- hozás során elkövetett hibák korai eltávolításához” - vélekedik az államfő. Elkerülhetetlennek tartja az igazságszolgáltatás gyökeres reformját. Az országban a bírók szerinte két csoportra oszthatóak: azokra, akik a koalícióhoz lojálisak, és azokra, akik az ellenzéki pártokat támogatják. Radičová szerint a kormány idén 160 törvényt akar elfogadni. Szociális, családpolitikai jogszabályokról lesz szó, de az oktatásügyet és az igazságszolgáltatást megreformáló törvényekről is. Az államfő ennek kapcsán leszögezte: örülne, ha a továbbiakban gyakrabban találkozhatna a kabinet minisztereivel is. (dem) tatásügy reformja és az állami takarékosság előmozdítása. A párt képviselői szeretnék elérni, hogy minél több állami tulajdonú céget privatizáljanak, emellett több, szerintük fölösleges intézmény finanszírozásának beszüntetését is javasolni fogják. Ezek közé tartozik a Matica slovenská is - a honatyák úgy vélik, ez ugyanolyan társulás, mint a többi, ezért nem kell kiemelten támogatni. A képviselők kiegészítenék a büntető törvénykönyvet auschwitzi hazugságról (holokauszt- tagadás) szóló passzusát az úgynevezett jáchymovi hazugsággal. Ha a parlament elfogadná a módosítást, ezentúl nemcsak a fasizmus, hanem a kommunizmus bűneit sem lehetne tagadni vagy helyeselni. ,A kiirtások tagadása ellentétes az erkölccsel. Egy államnak, amely túlélte a kommunizmust, joga van egy szintre emelni a fasizmus és a kommunizmus áldozatait”-véli Osuský. A párt képviselői emellett szeretnék elérni, hogy az igazságügyi tárca hozza nyilvánosságra azon bírók névjegyzékét, akik 1989 előtt a kommunista párt tagjai voltak. (MSz, SITA, TASR) Ivan Gašparovič államfő örülne, ha gyakrabban találkozhatna a miniszterekkel Radičová kormánya idén 160 törvényre készül UJ SZO-OSSZEFOGLALO Pozsony. Közel másfél óráig tárgyalt tegnap zárt ajtók mögött Ivan Gašparovič államfő Iveta Radičová miniszterelnökkel, aki a kormány idei elképzeléseiről, terveiről tájékoztatta az elnököt. A megbeszélés után köszönetét mondtak egymásnak a konstruktív tárgyalás hangvételéért, de hozzáfűzték: a nézeteltérések bizonyos témákban - például a főügyészválasztás formájáról - megmaradtak. Míg Radičová kormánya a három sikertelen választás után a főügyész nyilvános megválasztását támogatja a parlamentben, addig az államfő továbbra is a titkos voksolás híve. Gašparovič díjazta, hogy a kabinet ismét helyet akar biz-