Új Szó, 2011. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

2011-01-03 / 1. szám, hétfő

www.ujszo.com Egészség ■ 2011. januar 3. egészség 15 Az ekcémás bőrt jobban kell védeni A téli hónapok különösen megterhelik a bőrt. A felhám kiszárad, berepedezik, hámlik. Ilyenkor könnyebben alakulnak ki különböző ekcémás elváltozások is. Ezek a problémák megfelelő odafigyeléssel, gondos bőrápolással megelőzhetőek. A mikor Goethe a halá­los ágyán több fényre vágyott, valószínű nem a téli sötétségre vagy a bőre ápolására gondolt. De tény, hogy hangula­tunknak, testünknek, lelkűnknek, bőrünknek, immunrendszerünknek jót tesz a fény, a friss levegő, illetve a testmozgás. Télen sokkal kevesebbet tartózkodunk a szabadban, a friss le­vegőn és kevesebb természetes fény ér minket, és ez legtöbbször meg is látszik rajtunk. Az arra hajlamosak­nál fellobbanhatnak a nyáron alig látható ekcémás bőrelváltozások, a bőrük jobban viszket és ki is piro­sodhat. Összességében gyengébbek, sérülé­kenyebbek vagyunk, könnyebben kapunk fertőzéseket. Ráadásul a téli időszakban több és nehezebben emészthető ételt fogyasztunk, a rost­bevitel is csökken. A bőr rendszeres és gondos ápolása nem elegendő, ügyelnünk kell arra is, hogy mikor mit eszünk, mennyi és milyen folya­dékot fogyasztunk, mozgunk-e ele­get, és mennyi napfény éri bőrün­ket. Emellett pedig nem szabad elfe­ledkezni arról sem, hogy a napfény­hiány egyik következménye a rossz kedv, a depresszió - mely az ekcé- másoknál csak tovább ronthat a bőr állapotán! A bőrnek is sokk Amikor a bőrt - különösen az arcon és a fejen - közvedenül éri az időn­ként fagypont alatti hideg, a póru­sok összehúzódnak, lecsökken a vér- átáramlás, a rosszabb vérkeringés miatt a bőr sápadt és hideg lesz. Csökken a faggyú- és verejték­mirigyek kiválasztó funk­ciója is, gyengül a bőr vé­dőköpenye. Ez az ek- cémásoknál egyébként is „rosszul működik”, így a hidegben még akkor is több problé­májuk lehet, ha egyéb­ként elviselhető mértékű a viszketés, a bőrszárazság. Szintén fokozhatja a bőr szárazságát a fű­tött szobák száraz levegője, ezért használjunk párologta­tót. Amikor a dermesztő hideg­ből belépünk egy meleg helyiségbe, a bőrt átszövő erecskék kitágulnak, arcunk kipirosodik, az orr és a ftil ki­vörösödik és ég. Bár mindez normá­lis reakció, a bőr számára nem ritkán sokknak számít a hirtelen hőmér­sékletváltás. Az érzékenyebb bőrű- éknél ez gyakran a felületes kapillári­sok tartós tágulatához vezet, amely seprűsze- rűen elágazó kis piros „csíkokat” hagy maga után. Természetes hatóanyagokkal A bőrt kívülről és belülről is lehet, sőt kell is táplálni: a megfelelően ki­választott hidratáló krémmel vagy speciális bőrrege­neráló kenőcsökkel sokat javíthatunk nemcsak a ki­száradt területek állapotán, de plusz védő réteget adhatunk a bőrünk­nek. A szőlő számtalan bőrtápláló anya­got tartalmaz: A-, B2-, B6-, E- és C-vitamint, nátriumot, káliumot, magnéziumot és vasat. A szőlőben található szabadgyök-fogó anyagok (flavonoidok, procyanaidin) védik a bőrt és a szervezetet a hámsejteket károsító anyagoktól és a külső hatá­soktól. A szőlőmagolaj rengeteg esz- szenciális (létfontosságú) zsírsavval (pl. linolénsawal) csökkenti az érel­meszesedést és ápolja a bőrt. A nagy vízkötő képességgel rendel­kező kovasav főként a zöldségek és gyümölcsök rostjaival kerül be szer­vezetünkbe. Gondoskodik a kötőszövetek feszes­ségéről, a csontok és fogak szilárdsá­gáról, és erősíti a körmöt, a hajat és a bőrt egyaránt. A H-vitamin, más néven biotin, leg­nagyobb mennyiségben az olajos magvakban és a teljes kiőrlésű gabo­nában, illetve a zöldségekben, gyü­mölcsökben fordul elő. Más vitami­nokkal (pantenol, béta-karotin, C- és E-vitamin) és ásványi anyagokkal (kalcium, magnézium) kombinál­tan elsősorban hajhullás, bőrgyulla­dás, idő előtti ráncképződés, törede­ző körmök kezelésére és izomfájdal­mak enyhítésére ajánlott. A búzacsíra hatóanyagai a bőr ter­mészetes zsír- és víztartalmának fenntartását segítik. A kamilla nyug­tat, gyulladáscsökkentő, és segíti a hámsejtek regenerálódását. A karo­tín és az E-vitamin véd a szabad gyö­köktől és lassítja a ráncképződést. Óvatosan a forró fürdővel! Órákig ázni a forró, habos fürdőben igen kellemes lehet, különösen, ha kint nagyon hideg van. Annak azonban, akinek érzékenyebb vagy ekcémás a bőre, ez a lehető legrosz- szabb módszer a felmelegedésre. Egyáltalán nem célszerű a túl meleg vagy forró víz használata, mert az rövid idő alatt kiszárítja a bőrt. Érdemes természetes alapanyagú kozmetikumokat használni és kerül­ni az alkoholos vagy túl savas készít­ményeket. Szintén kerüljük az erős illatú kozmetikumokat: ezekben ugyanis a legtöbbször nagy mennyi­ségű, irritáló hatású illatanyag talál­ható. Szintén csökkentsük azt az időt, amit a fürdőkádban töltünk: a víz ugyanis kioldja a bőrben találha­tó zsírokat — viszont a rövid fürdők, illetve az, ha közvetlenül utána kré­mezzük be a testünket, plusz ned­vességgel látja el a bőrt. A törülkö- zésnél a lágyabb, finomabb mozdu­latokat részesítsük előnyben, ne dörzsöljük a bőrt! Ha pedig a hi­degből bemegyünk a meleg lakásba, ne a fűtőtestet és a forró vizes kéz­mosást válasszuk, mert így köny- nyebben kitágulnak a kis erek: in­kább teával melegedjünk, (hazipatika) MOST DERÜLT KI Oxytocint rossz hangulat ellen! Csak látszatbetegség a narancsbőr? A gyakran szerelemhormonnak is nevezett oxytocinnnak szerepe van a szerelmi kötődés létrejöttében éppúgy, mint a jó anya-gyermek kapcsolatban, a jó közérzet, sőt a reklámok iránti érzékenységben is. Az oxytocinnak eddig elsősorban a szülésben és szoptatásban betöl­tött szerepét ismertük, pedig fon­tos szerepe van a monogám pár­kapcsolatok kialakulásában épp­úgy, mint a bizalom és együttérzés kialakulásában. Ezenkívül segíti a jó közérzet és a boldogság megélé­sét. Magas szintje esetén a nők sokkal elégedettebbek életükkel, rugalmasabban alkalmazkodnak egyes életeseményekhez és kevésbé depressziósak. A hormon hatására sokkal érzéke­nyebben figyelünk a reklámokra is. Az orrnyálkahártyára adagolt és onnan felszívódó oxytocinnak kö­szönhetően az emberek érzéke­nyebben reagáltak a közérdekű közleményekre, és nagyobb való­színűséggel adományoznak a káro­sultaknak - derült ki egy kutatás­ból. Az eredmények fontosak lehetnek pszichiátriai kórképek új terápiás eljárásainak kifejlesztése során, fő­leg szkizofrénia és autizmus ese­tén, ahol sérülnek a szociális kap­csolatok. „A különböző kísérletek eredmé­nyeit együttesen értékelve az oxytocin hormonnak fontos szere­pe van az értékítéletben, až érzel­mek megélésében, az emberek és állatok viselkedésben” - nyilatkoz­ta Margaret M. McCarthy, az University of Maryland School of Medicine kutatója, aki elsősorban a hormonok hatásait vizsgálja az idegrendszer fejlődése során, (medipress) A nőket halálra rémítő narancs­bőr a német szakorvosok szerint látszatbetegség, amely viszont milliárdos hasznot hajt a gyógy­szer- és kozmetikai iparnak. „A narancsbőrt betegségnek tar­tani egyszerűen marhaság” - nyi­latkozta Matthias Augustin, aki 1973-ban elsőként írta le a cellulitiszt. Orvosi szempontból a narancsbőrt az idézi elő, hogy a bőr alatti zsírszövet behatol a fel­sőbb bőrrétegekbe. A következ­mény: durva pórusos mintázatú, szinte szemcsés bőrfelület - mint a friss narancs esetében. Ráadásul nagy mennyiségű kötőszöveti nedvesség gyűlik össze a bőr felső rétegeiben, ami megváltoztatja a zsírszövet felépítését. Érdekes módon 1973 előtt senkit nem izgatott a cellulitisz, pedig akkor is létezett. Az 1962-ben forgatott egyik James Bond-filmben Ursula Andress, a hatvanas évek szexbálványa bikiniben hódította meg a férfinézők szívét. Az senkit nem zavart, hogy combjain a bőr egy szemcsés pingpongütő felületére emlékez­tetett. 1973 óta viszont a nők kétségbeesnek a narancsbőr lát­tán, és hisznek a sok sarlatánnak, akik azt Ígérik, hogy megszaba­dítják őket az esztétikai hibától. Kár a kidobott pénzért - mond­ja Augustin professzor. Először is: a kötőszövet változásainak je­lentős hányadát genetikai hajlam idézi elő. Másodszor: a cellulitisz kezelésére ajánlott terápiák több­sége nem állja ki a gyakorlati próbát. (MTI) A búzacsíra hatóanya­gai a bőr természetes zsír- és víztartalmának fenntartását segítik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom