Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)
2010-12-01 / 276. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2010. DECEMBER 1. www.ujszo.com Iráni igen az EU-ajánlatra Brüsszel. Irán elfogadta az EU ajánlatát, hogy egyévi szünet után, december 6-án és 7-én Genfben kezdjék újra a nagyhatalmakkal a megbeszéléseket Irán vitatott atomprogramjáról -jelentette be Brüsszelben az EB. (MTI) Több ezer centrifuga Phenjan. Észak-Korea tegnap megerősítette, hogy több ezer, urándúsításra alkalmas centrifugával rendelkezik. A hivatalos bejelentést a KCNA phenjani hírügynökség közölte, idézve a kommunista párt lapját, a Rodong Sinmunt. A pártlap szerint Észak-Korea könnyűvizes atomreaktort épít. Mindezt nemrégiben egy amerikai tudós is megerősítette. (MTI) Alacsony szintű tárgyalások Belgrád. A szerb külügyminisztérium politikai igazgatója, Borisz Tadics szerb elnök bizalmasa fogja vezetni a szerb küldöttséget a Koszovóval folytatandó tárgyalásokon. A szerb lapok szerint a jogász végzettségű Borko Stefa- novics lesz az egyetlen magas beosztású kormányzati tisztségviselő a delegációban. Vük Jeremies külügyminiszter korábban azt mondta, alacsony szinten fog megkezdődni az ENSZ által előirányzott párbeszéd Koszovóval. (MTI) Janukovics taktikázik Kijev. Viktor Janukovics ukrán elnök tegnap megvétózta azt a vitatott adóreformot, amely ellen az el- múlthetekbentöbb ezerkis- és középvállalkozó tüntetett országszerte. A kormány ugyanis megszüntetné a feltörekvő ukrán kö- zéposztálytjelképező kis- és középvállalkozások számos adókedvezményét. Ezek közé tartoznak pl. a piaci eladóhelyek, kávéházak, cukrászdák, italboltok és fodrászatok. (MTI) Jogtalanul a csalók ellen Berlin. Jogtalanul szerzett adatok is felhasználhatók az adócsalók leleplezése érdekében - mondta ki tegnap a német alkotmánybíróság. Az adórendőrség munkatársai felhasználhatják az elektronikus hordozókon (CD, DVD) tárolt információkat, az lényegtelen, hogyan ju- tottakaCD-khez. (MTI) Legközelebb a nagybankok bizalmas irataival rukkol elő a WikiLeaks - a legkényesebb tartalmakat közzé sem teszik Washington dühöng és fenyegetőzik Hillary Clinton (balra), aki agresszív válaszlépésekkel fenyegetőzött, arra is kíváncsi volt, mennyire épelméjű Cristina Kirchner argentin elnök (TASR/AP-felvételek) Washington. Bár a negyed- millió titkos amerikai külügyi iratnak még csak a töredéke került nyilvánosságra, a WikiLeaks portált máris súlyos bűncselekménnyel vádolják, egyesek még terrorizmust is emlegetnek vele kapcsolatban. A portál azonban folytatja a nyilvánosságra hozatalt, s közölte: legközelebb a gazdaság, az üzleti szerződések kerülnek sorra. ÖSSZEFOGLALÓ A svédországi székhelyű oknyomozó portál ausztrál származású alapítója, Julian Assange közölte az amerikai Forbes magazinnak adott interjújában azt mondta, internetes portálja különböző pénzügyi intézetek bizalmas dokumentumainak tízezreivel rendelkezik. A célkeresztben különböző amerikai nagybankok állnak, és a „hadjárat” a jövő év elején indul. Ezzel azt kívánják elérni, hogy az emberek valós betekintést nyerjenek a bankok - illetve azok vezetői-magatartásába. A Fehér Ház még hétfőn súlyos bűncselekménynek minősítette a titkos kormányzati iratok nyilvánosságra hozatalát, a kiszivárogtatókat pedig bűnözőknek nevezte. A külügyi tárca szerint támadás indult a nemzetközi közösség ellen. Hillary Clinton „agresszív” lépéseket helyezett kilátásba azok felelősségre vonása érdekében, akik szerinte a dokumentumok ellopása révén emberek életét sodorták veszélybe. Clinton asszony reményét fejezte ki, hogy Washington külkapcsolati rendszere kiállja ezt a próbát. Egyébként a kiszivárogtatás rendkívül kínos helyzetbe hozta az amerikai külügyminisztert, s nemcsak azáltal, hogy kiderült: utasítást adott arra, hogy ENSZ-tisztségviselők, valamint az USA BT-beli szövetségesei után is kémkedjenek, hanem az argentin államfő miatt is. Normális-e az argentin államfő? Ez utóbbi affért használta ki Hugo Chávez venezuelai elnökakit egyes iratok őrültnek titulálnak -, s lemondásra szólította fel Clintont. „Az (amerikai) birodalmat lemeztelenítették (...) Valakinek le kell mondania. Nem azt mondom, hogy Obama elnöknek, hanem Clinton asszonynak.” Majd Chávez hozzátette: „Valakinek meg kellene vizsgálnia Clinton elmeállapotát is.” Ezzel arra az iratra utalt, amelyben az amerikai külügyminiszter Cristina Kirchner argentin elnök elmeállapotát firtatja. A brit The Guardian által közzétett táviratok szerint Clinton azzal bízott meg Buenos Airesben dolgozó diplomatákat, hogy derítsék ki, miként kezeli Christina Kirchner az „idegességét és nyugtalanságát”, továbbá az elnök asszony és volt férje, Nestor Kirchner közti „interperszonális dinamika” feltérképezésére is utasítást adott. „Hogyan befolyásolják Kirch- ■nert érzelmei a döntéshozatalban, és hogyan nyugszik le, ha kiborul? Milyen lépéseket tesz ő vagy tanácsadói, hogy segítsenek kezelni a stresszt? Szed valamilyen gyógyszert?” - ilyen kérdésekre kellett válaszolniuk a Clinton által megbízott diplomatáknak. Kína kész magára hagyni Észak-Koreát Ez derül ki az öt világlapban tegnap közölt titkos iratokból, amelyek szerint Peking hajlandó elfogadni a két Korea egyesítését. Kína kazahsztáni nagykövete tavaly egy vacsorán felfedte, hogy hazája számára az észak-koreai atomprogram nagyon kellemetlen. „Kína reméli, hogy hosszú távon a két ország békésen egyesül, de arra számít, hogy rövid távon még külön marad” - mondta Cseng Kuo-ping a kazahsztáni amerikai nagykövet, Richard Hoag- land egyik távirata szerint, amelyet a brit The Guardian hozott nyilvánosságra. Ez a lap közölte azt a dokumentumot is, amely szerint az akkori dél-koreai külügyminiszter-helyettes, Csun Jung Vu kijelentette: „Kínának jóval kevesebb befolyása van Észak- Koreára, mint az emberek gondolnák. ... Kína immár nem tekinti Észak-Koreát hasznos és megbízható szövetségesnek. Észak-Korea gazdaságilag már összeomlott, és vezetője, Kim Dzsong II halála után politikailag is össze fog omlani, amit Kína nem lesz képes meg- atkadályozni.” Alapok egyeztetnek és cenzúráznak A WikiLeaks elleni amerikai vádak kapcsán érdemes emlékeztetni: a portál egyetlen olyan dokumentumot sem közöl az amerikai diplomáciai sürgönyökből, amelyhez a partnerként felkért öt világlap előzetesen nem adta beleegyezését. Az amerikai New York Times, a német Der Spiegel, a brit The Guardian, a spanyol El Pais és a francia Le Monde szerkesztőségében közel 120 újságíró már hetek óta elemzi és kommentálja a WikiLeaks által hozzájuk eljuttatott negyedmillió titkosított amerikai dokumentumot - közölte nyilatkozatában a francia partnerlap főszerkesztője. Sylvie Kauffmann elmondta: a világlapok közösen állították össze a publikációs menetrendet, amelyről e-mailben, telefonon és értekezleteken folyamatosan egyeztetnek egymással. Amikor egyikük kihúz egy nevet egy táviratból vagy nem közöl bizonyos ismertetőjegyeket adott személyek biztonságának érdekében, akkor a többiek is ugyanígy tesznek. A WikiLeaks nem keresett rajta ,A WikiLeaks pedig az újságírók által feldolgozott diplomáciai jegyzékeket közli honlapján, elfogadva a lapok által meghatározott szabályokat” - hangsúlyozta a Le Monde főszerkesztője. Azt is megerősítette, hogy ingyen jutottak a dokumentációhoz, a WikiLeaks nem kért semmit. (MTI, TASR, ú) A NATO szerint nagyon veszélyes dolog az atomtitkok kiszivárogtatása Titkos nuldeáris bázisok Hollandiában, Belgiumban és Törökországban Húsztrillió rubel katonai fejlesztésekre Uj orosz taktikai rakéták a NATO-országok közelében ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Hága. Amerika nem csupán Németországban, hanem Hollandiában, Belgiumban és Törökországban is tárol taktikai atomfegyvereket. A legújabb Wikileaks-dokumen- tumok megerősítik az eddigi fel- tételezéseket a belga, illetve a holland média szerint. A NATO szóvivője ennek kapcsán tegnap elítélte a WikiLeaks kiszivárogtatásait az amerikai atomfegyverek európai telepítésével kapcsolatos diplomáciai levelezésről. Oana Lungescu úgy fogalmazott, hogy szabálytalan és nagyon veszélyes adatközlésről van szó. Az Algemeen Dagblad holland lap és a holland rádió arról számolt be, hogy a leleplező dokumentumok egyikéből - a berlini amerikai nagykövetség által tavaly novemberben a washingtoni külügynek megküldött üzenetből - kiderül, hogy Németországon kívül HollandiáJulian Assange, a WikiLeaks alapítója (TASR/AP) ban, Belgiumban, valamint Törökországban is vannak amerikai nukleáris eszközök. A De Standaard belgiumi fla- mand lap úgy fogalmazott, a Wikileaks-iratok leleplezték az amerikai atomfegyverek tárolását Belgiumban. Az újság szerint egyébként a helyi lakosság számára eddig is nyílt titok volt, hogy a Kleine Brogel nevű fland- riai amerikai katonai támaszponton atomfegyverek vannak. A holland rádió arról a kiszivárogtatott amerikai jelentésről adott hírt, amely Philip Murphy berlini amerikai nagykövet, Phil Gordon európai ügyekkel megbízott amerikai külügyi helyettes államtitkár, valamint Christoph Heusgen, Angela Merkel német kancellár biztonsági tanácsadója közös beszélgetéséről • szól. Ez ugyancsak alátámasztja azt, hogy több európai országban tárolnak amerikai atomfegyvereket. Kleine Brogel nukleáris jellege az amerikai hadsereg legrosszabbul őrzött titkai közé tartozik. Egy Nizár Trabelszi nevű al-kaidás terroristát - aki egyébként tunéziai származású futballista volt - 2004-ben tíz évre ítélték, miután elismerte, hogy 2001-ben Oszama bin Laden megbízásából öngyilkos merényletet tervezett Kleine Brogel ellen. A sajtó akkor is nyíltan taglalta, hogy ott minden bizonnyal atomfegyvereket tartanak az amerikaiak. (MTI, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Moszkva. Amerika úgy értesült, hogy Oroszország tavasszal rövid hatótávolságú, taktikai nukleáris rakétákat telepített egyes európai NATO-országok közelébe. Ezt tegnap jelentette a The Wall Street Journal. A lap amerikai forrásokra hivatkozva állítja: ilyen fegyvereket telepítettek a balti partvidéken Lengyelország és Litvánia közé ékelődő, kali- nyingrádi orosz enklávé területére. A rakéták atomtölteteit azonban a kilövőrendszertől elkülönítve tárolják. Eközben Dmitrij Medvegyev orosz elnök egy újabb fegyverkezési verseny veszélyére figyelmeztetett a parlament két házához intézett éves üzenetében. Szerinte ez akkor következhet be, ha nem sikerül nyélbe ütni a megállapodást az európai rakétavédelmi rendszerről. „Őszintén szeretnék beszélni arról, az elkövetkező évtizedben müyen alternatíva vár ránk: egyetértésre jutunk a rakétavédelmi rendszerről, és létrehozunk egy értékálló közös együttműködési mechanizmust, vagy ha nem sikerül konstruktív megállapodást tető alá hozni, a fegyverkezési verseny újabb forduló- ja kezdődik, és döntéseket kell majd hoznunk újabb csapásmérő eszközök telepítéséről” - fogalmazott Medvegyev. Emlékeztetett: a közelmúltban a lisszaboni NATO-orosz tanácskozáson egy olyan európai rakétavédelmi rendszer létrehozását vázolta fel, amely összekapcsolná Oroszország és a NATO rakétapotenciálját, és biztosítaná minden európai ország számára a védelmet az esetleges rakétacsapásoktól. Medvegyev az ország előtt álló alapvető feladatnak nevezte egy új, csúcstechnológiát használó, gyorsan mozgatható hadsereg létrehozását. Moszkva erre a célra több mint 20 trillió rubelt kíván költeni. (MTI, ú)
