Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)
2010-12-02 / 277. szám, csütörtök
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2010. DECEMBER 2. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Jövőre 80%-os adó a kvótákra Pozsony. A parlament által tegnap elfogadott jövede- lemadótörvény-módosítás alapján a jövő évtől 80%-os adóval sújtják a hazai cégek szén-dioxid kibocsátási kvótáinak a birtoklásából és eladásából származó bevételeit. A pénzügyminisztérium becslése szerint ennek köszönhetően 150 millió eurós bevételhez juthat. Ivan Miklós pénzügyminiszter szerint azért szánták el magukat erre a lépésre, mert az előző kormányzati ciklusban az indokoltnál jóval több engedélyt osztottak ki. A legtöbb pluszkvótátakassaiU.S. Steel acélmű, a Szlovák Villamos Művek és a Slovnaft olajfinomítókapta. (SITA) A DT Szlovákiát választhatja Budapest. Ötszáz fős szolgáltató központot hozna létre a régióban a Deutsche Telekom. A Napi Gazdaság napilap információi szerint a néhány millió eurós beruházás lehetséges helyszíneként Szlovákia és Magyarország is felmerült. Döntés még nincs, de Magyarország esélyeit rontja a válságadó. A Deutsche Telekom a Napi Gazdaság érdeklődésére azt válaszolta, a társaság mindig keresi az új üzleti lehetőségeket a piacon és akkor lép, ha minden szükséges feltétele teljesül. A szolgáltató központok által teremtett befektetési értéket nehéz megbecsülni, ugyanis ezeket a projekteket a munkahelyteremtés jellemzi, szemben a gyártó projektekkel, amelyek során a befektetések értékéhez hozzáadódik például a gyárépület, gyártó- berendezések, egyéb eszkö- zökértékeis. (NG) Az egekben az élelmiszerárak Milánó. Két éve nem látott magasságba szöktek az élelmiszerárak. Az ENSZ Élelmezési és Mezőghzdasági Szervezete, a FAO adatai szerint a gabonafélék ára 57, a rizsé 45, a cukoré 55%-kal emelkedett az elmúlt hat hónapban, a szójabab pedig 16 éve nem látott magas áron kel el. Robert Zoellick, a Világbank elnöke szerint számos országban növekvő aggodalommal figyelik az áremelkedést, az élelmiszer- piacon egyre nagyobb a bizonytalanság.A helyzet nem fogjavulni, amíg a piacon ilyen gyakran keletkeznek érbuborékok, amelyek azután kipukkadnak. Ilyen környezetben vagy a mezőgazdasági termelők nem gyűjtenek be elég profitot ahhoz, hogy a továbbiakban is befektessenek az ágazatban, vagy pedig a fogyasztók nem engedhetik majd meg maguknak az élelmiszereket. És bár a jelenlegi termés előrejelzések kedve- zőbbeka 2008-as válságévben jelzettnél, az elkövetkező évekre várt kaotikus időjárási helyzet miatt további növekszik a hisztéria az agrárszektorban. (ČTK, MTI) Tovább menthetik abankokat Brüsszel. Az Európai Bizottság tegnapi döntése értelmében az eddiginél szigorúbb szabályokkal folytatja a bankok állami támogatását megkönnyítő programját jövőre az Európai Unió. Mint Joaquin Almunia versenyjogi biztos elmondta, jövőre már az a cél, hogy az uniós tagállamok fokozatosan leépítsék a pénzügyi válság kezelésére hozott intézkedéseket. Almunia azt reméli, 2012-ben már vissza lehetne térni az eredeti szabályokhoz. Az Európai Unió két évvel ezelőtt, a pénzügyi válság elmélyülésekor hozott könnyített szabályokat a válságkezelő állami támogatások nyújtására. A brit bankok 850 milliárd eurónyi segítséget kaptak, az írek 723 milliárdot, a németek és a dánok közel 600 milliárdot. Magyarországon 10,3 milliárd euró állami támogatást nyújtottak a pénzügyi szektorban a válság miatt. A szlovákiai pénzintézetek segítség nélkül vészelték át a váálságot. A most bejelentett szigorítás következtében a segítségre szoruló pénzintézeteknek minden esetben modernizációs tervet is készíteniük kell, hogy megkaphassák az állami támogatást. (MTI, ú) MAI VALUTAARFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8393 Lengyel zloty 4,0202 Cseh korona 24,961 Magyar forint 280,45 Horvát kuna 7,4243 Román lej 4,2973 Japán jen 110,37 Svájci frank 1,3178 Kanadai dollár 1,3360 USA-dollár 1,3115 VÉTEL ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,34-1,26 25,69-24,19 294,26-268,92 OTP Bank 1,35-1,27 25,54-24,08 291,03-274,41 Postabank 1,35-1,26 25,80-24,06Szí. Takarékpénztár 1,35-1,26 25,61-24,19 294,85-269,45 Tatra banka 1,33-1,27 25,58-24,29 294,05-271,71 Dexia banka 1,35-1,28 25,40-24,11 287,88-273,29 Általános Hitelbank 1,33-1,27 25,68-24,26 294,79-269,41 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A lakosság nagy része tavaly csak olyasmire költötte a pénzét, amire feltétlenül szüksége volt Meglepően jól takarékoskodunk Csak a legfontosabb dolgokat vesszük meg (Képarchívum' Pozsony. A háztartások tavalyjóval több pénzt takarítottak meg, mint a gazdasági válságot megelőző években - derül ki a pénzügyi tárca mellett működő Pénzpolitikai Intézet tegnap közzétett elemzéséből. Az IFP szakértői szerint mindez azzal magyarázható, hogy a lakosság bizonytalanabb a jövőt illetően, így visszafogja a kiadásait, és több pénzt tesz félre a nehezebb időkre. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ ,A globális pénzügyi válság miatt tavaly jelentős mértékben visszaesett a szlovák gazdaság teljesítménye, ami tömeges elbocsátásokhoz és a reálbérek csökkenéséhez vezetett. Ennek ellenére teljesen meglepő mértékben nőttek a lakossági megtakarítások, mivel a polgárok az indokoltnál is nagyobb mértékben csökkentették kiadásaikat. A lakosság életszínvonalával kapcsolatos statisztikai adatok emiatt jóval borúsabb képet festettek a valóságosnál” - áll a Pénzpolitikai Intézet (IFP) elemzésében. A kiadások csökkenésével párhuzamosan jelentősen változtak a fogyasztási szokásaink is. A lakosság nagy része többnyire csak olyasmire költötte a pénzét, amire a mindennapi életéhez feltétlenül szüksége van, a válság előtti időszakhoz képest így kevesebbet költöttünk a szolgáltatásokra és az olyan, egyszeri nagyobb kiadásokra, mint például az autó- vagy a lakásvásárlás. A lakosságon belül azonban jelentős eltérések voltak az egyes csoportok között. A felmérés szerint azokban a családokban, ahol legalább egy családtag dolgozott, nagyobb volt a megtakarítások aránya. Regionális szempontból elsősorban Pozsony lóg ki a sorból. Mivel a fővárosban kisebb a munkanélküliség és magasabbak a fizetések, az itt élők kevésbé félnek a jövőtől, így a megtakarításaik is alacsonyabbak. A kelet-szlovákiai megyékben tapasztalható magas munkanélküliség miatt ugyanakkor a megtakarítások mértéke is nagyobb. Míg Pozsonyban a bevételekhez viszonyítva 13% körül mozgott a megtakarítások aránya, Eperjes megyében elérte a 20%-ot. ,A háztartások 2009-ben jóval több pénzt tettek félre, mint azt a gazdasági helyzet romlása alapján feltételeztük volna” - állítják az IFP elemzői, mindezt azzal magyarázva, hogy a lakosság egyre nagyobb hányada tartott attól, hogy elveszítheti a munkáját, és a nehezebb időkre be szerette volna magát biztosítani. Az elemzés szerint e tekintetben nem került sor jelentős változásra idén sem, hiszen a munkanélküliség továbbra sem csökkent jelentősebb mértékben, és nem nőttek a fizetések sem. A gazdasági válság miatt az összes európai uniós tagországban nőttek a megtakarítások. Uniós összehasonlításban a szlovák háztartások megtakarításai még el is maradnak az átlagtól, ami azzal magyarázható, hogy nálunk a lakossági bevételek is jóval elmaradnak az átlagostól. A pénzügyi elemző központ az elkövetkező években a megtakarítások növekedésére számít, így megközelíthetjük az uniós átlagot, (mi) Az állami bevételek 3, a kiadások 23%-kal nőttek Megduplázódott a hiány ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az állami költség- vetés hiánya a múlt hónapban további 138 millió euróval nőtt, a deficit így jelenleg eléri a 3,511 milliárd eurót - derül ki a pénzügyminisztérium tegnapi jelentéséből. Az államnak az elmúlt egy évben sikerült megdupláznia a költségvetés hiányt, hiszen tavaly ilyenkor ez alig valamivel haladta meg az 1,5 milliárd eurót. Az ok rendkívül egyszerű: míg az állam bevételei idén nem egész 3 százalékkal nőttek az elmúlt egy évben, a kiadások csaknem 23 százalékkal voltak magasabbak. Az adóbevételek az év első 11 hónapjában csak 0,3 százalékkal nőttek a múlt év azonos időszakához képest, az egyes adónemek között azonban jelentős különbségek voltak. Míg az áfából csaknem 17, a jövedéki adókból pedig 5,8-kal több folyt be, a többi adónemből jóval kisebb összeget sikerült behajtani. Az idei évre eredetüeg 3,746 milliárd euró deficittel számolt a Fico- kormány, a parlament által e héten elfogadott módosított költségvetés szerint azonban a deficit a kieső bevételek miatt az év végére eléri a 4,5 milliárd eurót. (SITA, mi) Brüsszelnek sem tetszik a magyar lépéssorozat Pengeváltás nyugdíjügyben ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Budapest. Egyetértettek, hogy nem értenek egyet - ezzel végződött kedden Brüsszelben Olli Rehn pénzügyi biztos és Matolcsy György gazdasági miniszter egyeztetése. A megbeszélésen szó volt a magyar kormánynak azon szándékáról, hogy a magánnyugdíjpénztárak tagjait a felosztó-ki- rovó rendszerbe tereli vissza. Matolcsy igyekezett megmagyarázni a kormány céljait, de Rehn megismételte a brüsszeli kifogásokat. A biztos aggasztónak tartja a magyar nyugdíjreform folyamatának visszafordítását, s azt a módszert is, ahogy a magánpénztári tagok átlépését a kormány megpróbálja elérni. Közben kiderült, hogy Selmeczi Gabriella hamis adatokra hivatkozva próbálta meg befeketíteni a nyugdíjpénztárakat. A kormány „nyugdíjvédelmi megbízottja” bejelentette, a magán- pénztári vagyonból legalább 500 milliárd forint hiányzik. A Stabilitás Pénztárszövetség tegnapi nyüatkozata szerint azonban hibás adatokból vont le téves következtetést. Az adatok ugyanis nem tartalmazzák, hogy csak 2009-ben 64 ezer 52 év feletti ügyfél visszalépett az állami rendszerbe. (MTI, Hvg) Az euróövezet jövője miatti aggodalom irracionális mértéket ölt, a befektetők továbbra is idegesek Jelenleg Portugália a leggyengébb láncszem ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Lisszabon. Az euróövezet jövője miatti aggodalom kezd irracionális mértéket ölteni. Portugália és Spanyolország szenved a befektetők idegességétől, Olaszország egyre mélyebbre kerül az európai adósságok örvényében, és már Belgium is ingatagnak számít a meggyengült kormánya miatt - írja a Spiegel német hetilap. Írország megmentése a piacok számára nem elegendő, ezért a befektetői félelem miatt egyre több ország kerül az európai adósságörvénybe. Spanyolországnak 2011-ben 150 milliárd eurót kell finanszíroznia, ám Olaszországnak csaknem 340 milliárdra van szüksége. Írország után most Portugália a leginkább sebezhető, a luzitá- noknál a bankok számára „elviselhetetlen kockázatokkal” terhes helyzet alakulhat ki, ha a kormánynak nem sikerül stabilizálni az államháztartást. Még meg sem szavazták az ír mentőcsomagot, a piacon már annak kelt híre, a következő „áldozat” Portugália lesz. A pénzügyi és növekedési kilátások további romlása esetére Portugália osztályzatának rontását helyezte kilátásba az Standard 8c Poors nemzetközi hitelminősítő - erre 3 hónapon belül sor kerülhet. Portugália problémái nem egyik napról a másikra vettek drámai fordulatot, az eurózóna egyik legszegényebb állama a közös fizetőeszköz bevezetése óta nem javította versenyképességét: a gazdaság csak vánszorog, az egyensúlytalanságok nem csökkennek, az adósság az egekig ér, a lakosság elégedetlenségét az utóbbi 20 év legnagyobb általános sztrájkjával fejezte ki. Portugália volt az eurózóna legszegényebb állama Szlovákia 2009-es csatlakozásáig; alig fele volt az egy főre jutó jövedelem Portugáliában az eurózóna átlagához képest, és később sem következett be látványos felzárkózás. A 2000-es években a gazdasági növekedés üteme visszaesett. Az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzése szerint két év múlva is az unió leglassabban növekvő országa lehet 1% alatti GDP-bővüléssel. A gyenge növekedés fő oka a versenyképesség hiánya. Miközben a 2000-es évek pénzbőségének idején a feltörekvő országok, amelyekkel Portugália hasonló fejlettségi szinten mozgott, erőteljesen növelték ipari termelésüket, az ibériai állam kimaradt a konjunktúraciklusról, alig bővült az ipari termelése. Olyan iparágak szerepelnek első helyen Portugáliában, mint a textilipar és a cipőgyártás, amelyek alacsony szakképzettséget igényelnek. A válság során közel 200 ezer ember veszítette el az állását, a munkanélküliségi ráta 8%-ról csaknem 11%-ig ugrott. Ez még jobban kiélezheti a társadalmi elégedetlenségeket, a lakosság támogatásának hiányában pedig nehéz dolga lesz a kormánynak. (VG, Portf. ú)
