Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)
2010-12-13 / 286. szám, hétfő
FELDOLGOZTA: ki EGÉSZSÉG ■ 2010. DECEMBER 13. Nálunk még mindig megdöbbentően alacsony a csontvelődonorok száma Vajon hányán adtak vért, csak azért, hogy egy emberen segítsenek? Biztosan sokan, mert ez nálunk már szerencsére természetes. De hányán adtak csontvelőt, hogy segítsenek annak, akinek más lehetősége nincs a gyógyulásra? Összehasonlíthatatlanul kevesebben. A tájékozottság, jobban mondva a tájékozatlanság e tekintetben egyenesen megdöbbentő. S zlovákia még a környező országokhoz viszonyítva is rosszabb helyzetben van. Bár néhány éve működik az országos donor-regiszter, a csontvelőadásra hajlandó és megfelelő érdeklődők száma jelenleg mindössze 1673, ugyanakkor Csehországban 55 ezer, Magyarországon 4 979, Németországban pedig csaknem 4 millió. „Sokkal több regisztrált felajánlóra lenne szükségünk” - hangsúlyozta dr. Martin Mistrík, a hazai csontvelő-átültetés úttörője és fő szakértője, majd hozzátette: „Tudjuk, hogy a szakmai és laikus közvélemény támogatása, segítsége nélkül nem fog javulni a helyzet.” Évente több ezer embernél diagnosztizálnak olyan betegséget, amelyet csak vérképző őssejtek beültetésével lehet gyógyítani, tehát a megfelelő donor életet ment, s minél nagyobb a kínálat, annál nagyobb az esély arra, hogy a betegnek megtalálják a megfelelő vérképző őssejteket, amelyeket csak csontvelőből vagy köldökzsinórvérből lehet nyerni. Az már közismert, hogy többféle n ha van rá lehetőségük, jelentkezzenek a csontvelödonorok több milliós táborába... vércsoport létezik és bizonyos embernek csak bizonyos ember, azaz azonos vércsoportú adhat vért. Ennek az az oka, hogy az idegen vércsoportú vért a szervezet védekező rendszere mint „behatolót” azonosítja, és védekező reakciót indít ellene. A csontvelőátültetéskor a beteg immunsejtjei „cserélődnek ki” a donorból származó immunsejtekre, így elsődleges fontosságú, hogy az ún. HLA- típusuk (szövetazonosító-csoport- juk) azonos, vagy nagyon hasonló legyen, különben a donortól származó immunsejtek megtámadják a befogadó szervezet - a beteg ember sejtjeit. Mivel a HLA-típus öröklődik, ha szükséges a transzplantáció, először mindig a rokonok között keresnek megfelelő donort, s ha nem találnak, akkor jöhetnek szóba az országos, majd a nemzetközi donoradatbázisok. Minél több a regisztrált donor, annál nagyobb az esély arra, hogy megfelelőt találnak. Az első regisztert a brit Anthony Nolan Trust édesanyja hozta létre. Anthony 1971-ben immunzavarral született, s 1979-ben csontvelő-átültetés nélkül halt meg. Az anya célja az volt, hogy a világ bármely pontján segíteni lehessen annak, akinek egészséges őssejtekre van szüksége. Aztán fokozatosan kiépült a regiszterek nemzetközi hálózata, amelynek az 1995-ben alakult szlovákiai országos regiszter is tagja. 1998 és 2010 között 202 szlovákiai páciensnek közvetített donort, eddig két esetben biztosított csontvelőt saját regiszterből: egyet nemrég egy szlovákiai, egyet pedig egy német páciensnek. Ki lehet donor? Csontvelő donor olyan 18-55 év közötti egészséges felnőtt lehet, aki önként jelentkezik, hogy ha kell, beteg embertársának új esélyt adjon az életre. A jelentkezőt alaposan kivizsgálják, felmérik egészségi állapotát, csak akkor veszik le a csontvelőt, jobban mondva az őssejteket, ha minden szempontból megfelel a beteg szervezetének, és valóban szükség van rá. „Maga a beavatkozás a vérvételhez hasonlítható. A donor másnap már mehet munkába, sportolhat, a megterhelés ugyanis minimális. El kell azt is mondanom, hogy csak akkor nevezhető sikeresnek az átültetés, ha a beteg a beavatkozás után legalább még 5 évig él” - mondta dr. Martin Mistrík. „Ebben az évben 14 átültetést végeztünk, 13 donor Németországból, egy Szlovákiából származott. Tudni kell, hogy a köldökzsinórvérben is vannak őssejtek, de azok fejlődésileg primitívebbek, mint a csontvelőből származók, ráadásul kevesebb van belőlük, s ha azokat ültetjük át, utána a beteg hosszabb ideig fogékony a fertőző szövődményekre. Ezzel azt szeretném hangsúlyozni, hogy ha baj van, a csontvelő-transzplantáció jelenti a jobb megoldást.” Ez év áprilisától a csontvelő-transzplantáción átesett betegek szervezetbe tömörültek, hogy jobban tudják segíteni a betegeket és családtagjaikat a csontvelő-átültetés előtt és után, hogy felvilágosító munkát végezzenek, s hogy megnyerjék az egészséges embereket: ha van rá lehetőségük, jelentkezzenek a csontvelődonorok több milliós táborába, mert senki nem tudja, mikor kinek lesz szüksége egészséges vérképző ős- sejtekre. Még több információ: www.ebmt.sk Mikor indokolt a csontvelő-transzplantáció? • a leukémia több fajtája • a nyiroksejtek daganatos betegsége • csontvelő-elégtelenség esetén Harc az öregedés ellen Egyre több hatvanas nem akar tudomást venni az idő múlásáról, hanem aktívan sportol, és egyre több nyugdíjas veszi igénybe az edzőgépeket. Legtöbbjük sajnos ülő életmódot folytat, de sokakat a fiatalok is megirigyelhetnek fizikai aktivitásuk miatt.- Valójában egyik korosztály sem mozog eleget - mondta dr. Roseanne Leipzig, a Mount Sinai geriátriai részlegének professzora. - A nyugdíjasokkal sincs ez másként, de az öregedés azzal jár, hogy megváltozik a szervezet összetétele. Több lesz benne a zsír, mint a sovány hús. Ezt valamennyien tapasztaltuk. A férfiak 18-százalékos testzsírja 33 százalékra nő, a nők esetében 33-ról 50-re. Idős korban először az izmainkat és a csonttömegünket veszítjük el. A sport azonban segíthet megtartani mindkettőt. A hatvanasok is kezdik felismerni, mekkora előnyökkel jár számukra az aktív sportolás. Már a negyvenesek-ötve- nesek is panaszkodnak az ízületeikre, hát még a hatvanasok, Senki se higgye, hogy hatvanéves korban késő elkezdeni sportolni. Az alábbiakat azonban nem árt megfogadni: • Keressük fel orvosunkat, ellenőriztessük általános egészségi állapotunkat. • Kezdjük az edzést néhány perccel, kisebb adagokkal, tűzzünk ki kis célokat. Az egyik oka, amiért a legtöbben hamar bedobják a törülközőt, hogy túl sokat várnak a sporttól. • Nem kell kemény aerobik edzéseket tartani, több vizsgálat is kimutatta, hogy a napi 30 perces séta is csökkenti a szívbetegség és a sztrók kockázatát. • Ha már haladunk az edzéssel, szóba jöhet a súlyzózás és a rezisztenciagyakorlat. Ha nem tudjuk, hogyan kezdjünk hozzá, kérjük szakember segítségét. (CBS News)
