Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)
2010-12-10 / 284. szám, péntek
16 Kertészkedő ÚJ SZÓ 2010. DECEMBER 10. www.ujszo.com Friss fogyasztásra a dércsípte a legfinomabb Vörös vitaminbomba A téli spájzolás idején értékelődik fel az a fajtatulajdonság, hogy a termény „jól tárolható" legyen Tavaszig a saját kertből ISMERTETŐ Egyik leggyakoribb cserjefa- junk a vadrózsa, más néven csipkebokor, mely májustól júliusig virágzik. Ezután fejlődik ki értékes termése, a csipkebogyó, amely valójában áltermés. Ez azt jelenti, hogy a termés kialakításában nemcsak a virág termője, hanem egyéb részei is részt vesznek. A csipkebogyó szőrös aszmag, amit piros húsú vacok vesz körül. Tojás alakú, húsos falú, kevés nedvű, éréskor kezdetben világos, majd később meggypiros színű, sa- vanykás ízű bogyó. Rendkívül vitamindús, magas a C-vita- min- és más (Bl-, B2-, K-, P-) vitamin-, valamint ásványianyag- és nyomelem-tartalma. A csipkebogyók gyűjtésekor csak a teljesen érett, piros színű, kemény húsú terméseket szedjük le, ugyanis ilyenkor legmagasabb a C-vitamin-tar- talom. De poros, forgalmas utak mentén egyáltalán ne szedjük. A dércsípte bogyók puhák, ezek a legalkalmasabb friss fogyasztásra vagy lekvár készítésére. kiterítve gyorsan megszárítani. A szárított csipkebogyót fénytől és nedvességtől elzárva tároljuk. A csipkehúst vagy bogyót száraz helyen egy évig eltarthatjuk károsodás nélkül, a tealevet viszont nem tanácsos eltenni még másnapra sem, mert elveszti C-vitamin tartalmát. A fagyasztással tartósított csipkebogyókat nem szabad fagypont feletti hőmérsékleten tartani, kiolvasztás után azonnal fel kell dolgozni. A csipkebogyóból készülhet tea, szörp, lekvár. Egyes népek likőrt, bort és pálinkát, a svédek levest készítenek belőle. A csipkebogyó növeli a szervezet ellenálló képességét, javítja a vérképzést. Gyenge vizelethajtó és hashajtó hatása is van. Serkenti a mellékvesék és a máj működését, megszünteti a gyomorgörcsöt, ajánlott vesekő, vesehomok kezelésére is. Főzete külsőleg és belsőleg egyaránt használható sebek, fertőzések gyógyítására. Rekedtség és íny- gyulladás esetén is hatásos. A vadrózsa magvaiból nyert olajat a kozmetikai ipar hasznosítja a bőr regenerálására. KülöNem kedvez a zöldség- és gyümölcsfélék tárolásának ez az igen csapadékos évjárat, mert lazább szövetű lett a termés, ezért érzékenyebb a betegségekre. De gondosabb előkészületek és gyakori szellőztetés mellett kevesebb lehet a tárolási veszteségünk. ÖSSZEFOGLALÓ A zöldségek, gyümölcsök tárolásához olyan helyiség szükséges, amely a termények természetes állapotát hosszan megőrzi. Ehhez fagymentes, de alacsony hőmérsékletre és magas páratartalomra van szükség. Idén azonban még alaposabban át kell válogatnunk az eltartásra szánt terményeinket, és csak a teljesen egészséges, földtől megtisztított sárgarépát, petrezselymet, zellert, téli retket használjuk föl erre a célra. A többi zöldséget, gyümölcsöt gyorsan fel kell dolgozni. Ilyenkor, a téli spájzolás idején válik igazán fontossá az a fajtatulajdonság, hogy a tárolásra szánt fajta ,jól tárolható” minősítéssel is rendelkezzen. Erre a célra elsősorban a hosszú tenyészidejű zöldségfélék alkalmasak. Milyen a jó tároló? A zöldségek, gyümölcsök tárolhatósága szempontjából különösen nagy jelentősége van a levegő hőmérsékletének. A termények biológiai folyamatai alacsony hőmérsékleten lassabban mennek végbe, vagyis az érés gátolt, a tárolás időtartama meghosszabbodik. Ezenkívül az alacsony hőmérséklet a mikrobiológiai folyamatokat és a termények romlását is gátolja. Célszerű azonban figyelni, hogy a hőmérséklet ne menjen fagypont alá, mivel a legtöbb zöldség és gyümölcs azt már nem viseli el. A helyiség hőmérsékletén kívül a levegő páratartalma is jelentősen hat az eltarthatóságra. A friss termények általában 75-95 százalék vizet tartalmaznak. Ha a tárolóhelyiség túl száraz, a termények ászáradnak, összezsugorodnak, a túl magas páratartalom viszont a penészek, illetve egyéb romlást okozó mikroorganizmusok szaporodását segíti elő. A tárolópincékben általában 70-95 százalékos relatív pára- tartalmat tartanak fenn. A nagy leveles zöldségek a nagy levélfelületükön könnyebben leadják a nedvességet, ezeket 95 százalék feletti páratartalmú helyiségben szokták tárolni. A hagyma a vastag héj védelme alatt a viszonylag száraz, 70 százalékos relatív páratartalmú helyiségben tárolható. Nem késtünk el Nem kell megijedni, ha a kései kelkáposztát, fodros- és bimbóskelt nem sikerült eddig betakarítanunk. Ezeknek kifejezetten jót tesz, ha egy kis fagy éri őket. Eltartásuk egyik bevált módja, ha tövestől fölszedve spárgát kötünk a gyökerükre, és fejjel lefelé fölaggatjuk a pincében. így nem füllednek be és sokáig frissek maradnak. A másik, kevésbé macerás módszer, ha a torzsánál elvágva és megtisztítva ládába rakjuk a káposztákat. A fejeket szikkasszuk meg és csak teljesen szárazon tegyük a ládába. A pasztinák se érzékeny a hidegre, a fagyra. így ha eddig nem sikerült a kisebb fagyok előtt felszedni, a talajban is károsodás nélkül átteleltethető. Csak a gyökere válik édesebbé. A pasztinák hosszú és erős gyökereket nevel, ezért csak ásóval szedhetjük fel. A talajból levelénél fogva kihúzni nem lehet, annak ellenére, hogy erős a lombja. A gyökereket is át kell válogatni tárolás előtt, ezzel elkerülhetjük a tárolási betegségek fellépését, melyek jelentős veszteséget idézhetnek elő. Egyszerű, hagyományos módon akár 150-160 napig is tárolhatjuk 0-3°C fokon. A júliusban vetett és tárolásra felszedett vajrépát, édesrépát, feketeretket, japánretket a legegyszerűbben tiszta pincében, párás veremben, kisebb prizmákban vagy ládákban tárolhatjuk. A legjobban l-4°C-on és a 95-98 százalékos páratartalomban tarthatók el, akár 120-150 napig is. Rendszeresen szellőztessünk A pincében, illetve tárolóban rendszeresen ellenőrizzük a hőmérsékletet, és ügyeljünk, hogy az ne emelkedjen 4-5 fok fölé. A tároló helyiséget - a betárolást követően - egy ideig gyakran kell szellőztetni, mégpedig lehetőleg éjszaka, hogy lehűljön, illetve ne melegedjen fel. A téli időszakban éppen ellenkezőleg kell eljárni: fűteni kell a helyiséget és a rövid szellőztetést a déli órákban végezzük. Ha a külső hőmérséklet emelkedik, az átlagosnál is gyakrabban szellőztessünk. A száraz levegőjű tárolók padlózatát időnként meg kell locsolni, míg a párás, nedves tárolókban a levegő páratartalmát égetett mészpor kihelyezésével lehet csökkenteni. A gyökérzöldségeket takaró homokot is rendszeresen permetezzük vízzel, hogy állandóan nedves legyen, de a túlnedvesítéstől óvakodjunk. A tél folyamán is tartsuk rajta a szemünket a tárolt termelvé- nyeinken, és akkor számolhatunk a legkevesebb kárral, ha időnként átválogatjuk őket, majd elkülönítünk minden olyan termést, amelyen a fertőződés nyomait látjuk. A penészes, rothadó termények az egészséges példányokat is megfertőzik. (bg, net, SzF) A begyűjtött kemény bogyó- _____ _____ ____„______ kát célszerű kettéhasítani vagy betegségek megelőzésére, ke- felaprítani, és vékony rétegben zelésére. (webmix) Fotó: Hocsi MAI VALUTAARF0LYAM0K AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8382 Lengyel zloty 4,0305 Cseh korona 25,073 Magyar forint 277,39 Horvát kuna 7,3860 Román lei 4,3007 Japán jen 111,02 Svájci frank 1,3060 Kanadai dollár 1,3354 USA-dollár 1,3214 VÉTEL ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,35-1,27 25,44-24,66 281,29-274,67 OTP Bank 1,35-1,27 25,40-24,73 281,83-274,16 Postabank 1,36-1,27 25,58-24,54 ■ 283,30-272,19 Szí. Takarékpénztár 1,36-1,26 25,39-24,75 280,94-274,80 Tatra banka 1,34-1,28 25,35-24,73 281,39-274,33 Dexia banka 1,35-1,28 25,34-24,78 282,74-275,16 Általános Hitelbank 1,34-1,27 25,32-24,71 280,29-275,11 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Mi zajlik a testünkben, amikor tamad a hideg? Kezdje egészségesen a hetet! Mi zajlik a testünkben, amikor támad a hideg? Ami álmatlanságot okozhat Nálunk még mindig kevés a csontvelő-donorok száma Antioxidánsok - olcsón Melyik gyerekből lesz géniusz? Száraz felkészülés a síelésre Szlovákiában a testbeszéd a legcsábítóbb Keresse az Új Szót az újságárusoknál! Vegyszerek, hormonok Mitől félnek a fogyasztók? Az európai fogyasztók 31%-át az élelmiszerek vegyi szennyezése aggasztja a legjobban az élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatok közül - derül ki az Euroba- rometer felméréséből. A második legnagyobb kockázati tényezőnek a fogyasztók a hústermékek antibiotikum és hormontartalmát jelölték meg. Félnek a az élelmezési célra szánt állatok klónozásától is. Kevesebben tartják aggasztó kockázatnak az élelmiszerek bakteriális szennyezését (23 %), és még ennél is kevesebben a táplálkozástani kockázatokat, az elhízást. (MTI)
