Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)
2010-12-10 / 284. szám, péntek
www.ujszo.com UJ SZÓ 2010. DECEMBER 10. Kertészkedő 17 Az idei év még jobban szembesítette a termelőket azzal, hogy a kizsigerelt talajainkban nem várhatunk minőségi termést Sok gazdálkodó talaj zsaroló termelést folytat Fotó: sxc.hu Az idei időjárás megnehezítette a szabadföldi zöldségtermesztést, az özönvízszerű esőzések és a gyors hőmérsékletváltozások megviselték a növényeket. így sok helyen csak a termés töredékét takarították be a termelők az előző évhez képest. Szakértők szerint ennek egyik legfontosabb kiváltó oka az, hogy a gazdálkodók nagy része továbbra is talajzsaroló termelést folytat. ISMERTETŐ Az idei év szembesítette a termelőket azzal, hogy a kizsigerelt talajban nem várhatunk minőségi termést - erre a következtetésre jutott a Kertészet és Szőlészet szakírója, amelyet az alábbiakban ismertetünk. Fizikai rombolás A termesztésben megszokott eljárásokkal sokszor akarva-aka- ratlanul módszeresen romboljuk a talaj fizikai állapotát, kémiai összetételét, biológiai sajátosságait - állítja Mácsai Imre független szaktanácsadó. Szerinte nem védjük talajainkat az eróziótól. Hiányoznak a szélfogó erdősávok, nem vetünk zöldtrágya-nö- vényeket, sokszor rosszul időzítjük a talajművelést. Mindez fokozza a szél és a víz okozta erózió hatását. A zöldségtermesztésben szinte egyáltalán nem használják a termelők a mulcso- zást, amellyel gátoljuk a széleróziót, növeljük a talaj humusztartalmát, és élénkítjük a talajéletet. Ez különösen igaz homoktalajok esetén, ahol a homok „megeszi” a szerves anyagot. Az egyoldalú tápanyag-utánpótlás kizsarolja a talajainkat. A kijuttatott műtrágyából hiányzó tápanyagok keletkezése nem követi a műtrágyával fenntartott szintet, a termelők pedig meglepve tapasztalják a sok élettani betegséget és a gyenge minőségű termést. Sokan még mindig elegendőnek tartják a nitrogénműtrágyák használatát. A termelők a kalcium-utánpótlásra legfeljebb fejtrágya formájában gondolnak, alaptrágyaként nagyon ritkán juttatják ki. A magnézium pedig teljesen „mostohagyerek”. Pedig talajaink magnéziumkészlete teljesen kimerült. Ezért is lenne fontos a talajvizsgálatra alapozott talajerő-visszapótlás, valamint mikroelemeknek az alaptrágya részeként történő pótlása - emlékeztet a szakértő. A termesztés során véghezvitt biológiai rombolásnak az a fő oka, hogy nem ügyelünk a talajok humusztartalmára, amely így folyamatosan fogy. A talajban folyó mineralizáció csökkenti a szervesanyag-tartalmat, amit bármilyen szerves anyag bedolgozása lassítana. A szerves anyagok hiányában a talajélet leépül és olyan baktériumok és gombák szaporodnak el, amelyek még tovább csökkentik a talajok tápanyagtartalmát. A megoldás egyrészt a talaj szerkezetét javító és mikroelemeket is bejuttató ásványi anyagok - pumicit, alginit - bedolgozása. A talajéletet serkentő baktériumkészítményeket is érdemes használni. A piacon lévő többféle készítményből az ökológiai termesztésben is engedélyezett és többféle - cellulózbontó, nitrogénmegkötő, foszfort ásványosító - baktériumokat tartalmazók alkalmazását ja- vallja a szakértő. Évtizedes hibák A tápanyag-utánpótlási módok és rendszerek sem jól működtek az idén: a lezúduló nagy mennyiségű csapadék hatására a talajvízszint megemelkedett, és az évekig ésszerűtlenül végzett tápanyag-utánpótlás során lemosódott tápelemek, káros elemek ismét visszamosódtak a termőrétegbe. Ugyanez a jelenség a legtöbb településen az öntözővizek sótartalmát is nagymértékben megemelte, elsősorban a nitráttartalom, másodsorban a kloridszint nőtt. Ez utóbbi a hatvanas években nagy mennyiségben felhasznált kálisóból maradt vissza. A kloridra a növényeknek tápelemként szükségük van, de 100 mg/1 fölött a kloridérzékeny kultúrákban már mérgezési tünetek jelennek meg. A harmadik, hasonlóképpen régről előkerült tápelem a szulfát, a magnéziummal egyetemben dúsulása volt tapasztalható. Ez patentkáli, vagy kieserit korábbi használatára utal. Ha az öntözővíz tápelemmel dúsul, az önmagában nem baj, a hirtelen jött többletet beleszámoljuk a tápoldatreceptbe. Ez a tápanyagtartalom azonban nem állandó, a csapadék mennyiségével változhat, ezért 3-4 havonta öntözővíz-vizsgálatot kellene végeztetni. Ha a víz EC-értéke két tizeddel változik, akkor azonnal időszerűvé válik a vizsgálat. Fonálférget, gyomirtót hoz a víz A fölfelé irányuló vízmozgásokkal olyan kórokozók és kártevők is megjelentek, melyek eddig nem voltak. A mozgó talajvízzel főleg fonálférgek terjedtek, de a fuzáriumos tőhervadá- sok is elszaporodtak és rejtélyes gyomirtószer-tünetek is megjelentek. A legnagyobb gondot a káros elemek feldúsulása okozta, a nátrium-, a karbonát-, és a hidrogénkarbonát-szint növekedése veszélyes volt. A nátrium és sói megemelik a talaj kémhatását, ami tovább rontja a tápanyagok fölvehetőségét, és a talaj EC- értékét is növeli, elveszi sóértékben a tápelemek helyét. A nátrium a humuszanyagokhoz tapadva kiszorítja a kalciumot a lekötési helyekről és el- szappanosítja a humuszanyagokat. Ezzel nagymértékben romlik a talaj szerkezete, tömődöttség tapasztalható. A magas talajvízszint e nélkül is leülepítette a talajokat. Az ülepedés miatt a talajok levegőtlenné váltak, mikroelemfölvételi gondok, és rejtélyes élettani tünetek jelentkeztek a növényeken. A termelők nem ismerték föl időben ezeket a változásokat és a megszokott módon tápoldatoztak, így még tovább nőtt a talajok sótartalma és EC-értéke, végül még gyengébb termést takarítottak be. Mentsük, ami lehet Mit lehetünk? - teszi fel a kérdést a Kertészet és Szőlészet szaklap szakértője, majd a következőket javasolja: ahogy a talajnedvesség engedi, ritkábban de nagyobb adaggal öntözzünk. Az egyrészt szárítja a talajainkat, másrészt a könnyen mozgó káros elemeket lefelé mossa. Mindenképpen csökkenteni kell az ellúgosodó talajok pH-érté- két. Ehhez használhatunk szervetlen anyagokat, például vasszulfátot, esetleg kénport, amelynek viszont nagyon lassan érvényesül a hatása. Termesztő berendezésekben szóba kerülhet a savanyú, 3-4 pH-értékű tőzeg is, azt a sorok alá kell bedolgozni. A fejtrágyázás során használjunk savanyúan oldódó műtrágyákat, például ammóni- um-nitrátot. A tápoldatozáskor a foszfort foszforsavval pótoljuk, a tápoldat pH-értékét pedig salétromsavval csökkentsük, akár 4-4,5 pH-ig, hogy a talaj lúgos kémhatását ellensúlyozzuk. Használjunk a tápanyagutánpótláshoz karbamidot, vagy más olyan komplex műtrágyát, amelyben a nitrogén nagy része amid alakban van jelen. Ez a szerves kötésű nitrogénforma azért hasznos, mert szinte nincs EC-értéke, így nem terheli az amúgy is sós talajainkat magas sóértékkel. Másik előnye a magas hatóanyag-tartalma. A bomlása során serkenti a talajéletet, nitrifikáció során a köztes nitrogénformák közül a növény „válogathat”, így jobban kiszolgálhatjuk az igényét. Az átalakulása során ráadásul nagy mennyiségű hidrogén ion szabadul fel, ami rendszeres használat mellett akár 0,5-del is képes a talajaink pH-értékét csökkenteni. Többször adjunk belőle keveset, mert így a növényre gyakorolt vegetatív hatást kordában tarthatjuk. Ha viszont egyszerre nagy adagban használjuk, akkor az azzal előidézett vegetatív állapot nem, vagy csak nehezen fordítható vissza. Piaci árséta Pozsony Komárom Rimaszombat Zselíz Lcsonc Szepsi Kassa december 8-án december 8-án december 8-án december 8-án december 4-én december 8-én december 8-án sárgarépa 0,90 euró/kg 0,50 euró/kg 1,10 euró/kg 0,70 euró/kg 0.60-0,65 euró/kg 0,70 euró/kg 0.50 euró/kg petrezselyem 1,50-3 euró/kg 1,20 -1,80 euró/kg 3,10 euró/kg 1 euró/kg 1,45-1,80 euró/kg 2 euró/kg 0,55 euró/kg burgonya 0,70 euró/kg 0,50-0,60 euró/kg 0,60 euró/kg 0,60 euró/kg 0,55-0,60 euró/kg 0,60 euró/kg 0,25-0,50 euró/kg tojás 0,15-0,20 euró/db 0,10-0,30 euró/db 0,11 euró/db 0,13 euró/db 0,08-0,10 euró/db 0,05 euró/db 0,10 euró/kg zeller 0,50-1,70 euró/db 0,50 euró/db 1,90 euró/kg ‘ 1 euró/kg 1,50 euró/kg 2 euró/kg 0,90-1,50 euró/kg paprika 1,30-2,50 euró/kg 2,50 euró/kg 2,90 euró/kg X 1,50-3 euró/kg 3,20 euró/kg 1,60-3,20 euró/kg paradicsom 1,80-3,50 euró/kg 1,50-1,80 euró/kg 3,10 euró/kg X 2-2,70 euró/kg 2,10 euró/kg 1,60-2,35 euró/kg fejes saláta 0,50 euró/db X X X 0,35 euró/db X 0,70 euró/db kel/káposzta 1,10/0,80 euró/kg 0,40/0,20-0,40 euró/kg 1,50/0,50 euró/kg 0,60/0,60 euró/kg 0,80-1/0,50-0,75 euró/kg 1,10/0,60 euró/kg 0,88/0,43-0,85 euró/kg alma/körte 1-1,50/2 euró/kg 0,60-0,80/1,70 euró/kg 1,40-1,80/2,30 euró/kg 0,60-0,70/x euró/kg 0,50-1,20/1-1,70/kg 1/1,70 euró/kg 0,43-0,69/1,75 euró/kg savanyú káposzta 1 euró/kg 1 euró/kg 1 euró/kg X 0,85 euró/kg 0,80 euró/kg 0,69 euró/kg sütőtök 1 euró/kg 0,40-0,50 euró/kg 1 euró/kg X 0,60 euró/kg 0,70 euró/kg 0,50 euró/kg dióbél/mák/méz 10/5/4-7 euró/kg 10/4/5-7 euró/kg 5/3,80/5,20 euró/kg 4,50/4/4,50 euró/kg 6-7/4/x 5/3/5 euró/kg 6-7/3,30/8-10 euró/kg az tagit* as A m ■\ fiu'US B SZAMA Esr .«•• í# + Olvasmányos melléklet 32 oldalon A tartalomból: • Hol és kinek jár a babapénz? • A vagyonjegyes privatizáció átka • Erika Litváková hét testvérből az egyetlen szlovák • Hogy van Rubint Réka 3. gyermekével a ó.hónapban? Mi van vele? Nyomon követve a daganatos betegségből gyógyult kis Ákost lrotS%tTy’ Micsoda VASÁRNAP!
