Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)
2010-12-07 / 281. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. DECEMBER 7. A közvetlen kifizetésekhez kapcsolnák a speciális növénytermesztési ágazatokat, pl. a zöldség-, gyümölcs-, szőlőtermesztést is (Szilvássy Tímea illusztrációs felvétele) Az agrárágazat fejlesztésének és támogatásának irányvonalai az elkövetkező időszakban Munkahelyhez a támogatást Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája az elkövetkező 2013-2020 közötti költségvetési időszakban csak akkor lehet hatékony, igazságos és érvényesíthető, ha egységes és kizárólagos támogatáspolitikai elveken alapul, hangsúlyozta Simon Zsolt mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter a Nyitrán megtartott országos gyűlésen, amelyet a hazai agrárágazat megmaradása érdekében indított petíció kapcsán szerveztek. ÖSSZEFOGLALÓ Ez azt is jelenti, hogy az uniós támogatáspolitikának minden tagország számára egységesnek és kizárólagosnak kell lennie, hogy ne a tagországok gazdasági ereje határozza meg, mennyi külön pénzt juttathatnak saját termelőik megsegítésére. A miniszter elmondta, hogy érti és megérti a kezdeményezők szándékait, de feltette a kérdést, hol volt a kamara, miért nem tiltakozott akkor, amikor az előző tárcavezetés elhibázott intézkedésekkel olyan pályára vezette az ágazatot, amelynek a jelenlegi válságos helyzet lett a következménye. Az eredmény ismert: az unióba való belépésünk óta először sikeredett negatívra az őstermelői ágazat évi mérlege. A mezőgazdasági termelésben 103,5 milliós veszteség keletkezett, miközben az élelmiszeripar továbbra is 190 millió eurós nyereséget produkált. Ráadásul tavaly még olyan természeti csapások sem sújtották a termelőket, mint az idén. Előrebocsátotta, hogy a jelenlegi költségvetési időszak végéig a hibás döntések következtében az ország intenzív termesztési körzeteiben a termelők várhatóan alacsonyabb támogatásra számíthatnak, mint a kedvezőtlenebb feltételek között gazdálkodó társaik. Az egyik legfontosabb stratégiai feladatnak jelölte meg a miniszter azoknak a fő irányoknak a meghatározását, amelyek az elkövetkező új uniós költségvetési időszakban meg fogják határozni az agrárágazat működésének és működtetésének alapvető szempontjait. A termelőket leginkább érintő támogatáspolitikai elképzelésekről elmondta, hogy a visegrádi országok pozsonyi találkozója után és az itt elfogadott nyilatkozat alapján megpróbálják közösen érvényesíteni az elképzeléseiket, amelyek keretében a támogatások folyósításának feltételei között új elképzeléseket is javasolni fognak. Többek között a támogatások folyósítását munkahelyekhez, vagyis alkalmazottak foglalkoztatásához is kötnék. A közvetlen kifizetésekhez pedig hozzá szeretnék kapcsolni bizonyos speciális növénytermesztési ágazatok (zöldség-, gyümölcs-, szőlőtermesztés) működtetését, illetve az állattartás megléte lenne a folyósítás másik feltétele. A számosállattal való leterheltség meghatározásakor azonban figyelembe vennék a sertések és a baromfi tartását is. A miniszter továbbra is kiemelt feladatnak tartja az Agrárkifizetési Ügynökség helyzetének rendezését. Ismeretes, hogy az ügynökség működésében tapasztalt hiányosságok miatt októbertől ideiglenes akkreditációval működik, a teljes érvényű működési engedély megadásához szükséges feltételeknek viszont legkésőbb jövő év március végéig meg kell felelnie, (sz) Hogy Európa mezőgazdasága dinamikusabbá, versenyképesebbé és hatékonyabbá váljon A Közös Agrárpolitika 2013 utáni elvei EU-TÁJÉKOZTATÓ Az Európai Bizottság nemrégiben közleményt adott ki „A KAP jövője 2020-ig: az élelmezési, a természetes erőforrásokat érintő és a területi kihívások kezelése” címmel. A közleményben megfogalmazott reform illeszkedik a fenntartható, intelligens és inkluzív növekedésre ösztönző Európa 2020 stratégiához: célja, hogy Európa mezőgazdasága dinamikusabbá, versenyképesebbé és hatékonyabbá váljon. A közlemény három lehetőséget körvonalaz a további reformra. A hivatalos jogalkotási javaslatokat a bizottság ezen elképzelések megvitatását követően, 2011 közepén fogja előterjeszteni. A közlemény a KAP jövőbeli irányára vonatkozóan három lehetőséget körvonalaz: 1. a KAP legégetőbb hiányosságainak kiigazítása fokozatos változtatásokkal; 2. a KAP zöldebbé, méltányosabbá, eredményesebbé és hatékonyabbá tétele; 3. a jövedelemtámogatás és a piaci intézkedések helyett a környezeti és klímaszabályozá- si célok előtérbe helyezése. A bizottság mindhárom lehetőségre vonatkozóan javasolja a jelenlegi, kétpilléres szerkezet fenntartását. Az 1. pillér a közvetlen kifizetéseket és piaci intézkedéseket tartalmazza, amelyekre vonatkozóan a szabályokat egyértelműen uniós szinten határozzák meg, a 2. pillér pedig a többéves vidék- fejlesztési intézkedéseket öleli fel, amelyekre vonatkozóan a lehetőségek keretét szintén uniós szinten határozzák meg, de a programok végső kiválasztása a tagállamok vagy a régiók hatásköre, közös igazgatás keretében. További közös elem mindhárom lehetőség tekintetében az az elgondolás, hogy a közvetlen kifizetések jövőbeli rendszerét nem múltbeli referenciaidőszakok, hanem objektív kritériumok alapján kell meghatározni. „A jelenlegi rendszer eltérő szabályokat tartalmaz az EU-15-re és az EU-12-re vonatkozóan, és ez 2013 után már nem tartható fenn”, amint azt Ciolos biztos hangsúlyozta. A vidékfejlesztési előirányzatok tekintetében is objektívabb kritériumokra van szükség. (Bővebben a melléklet 2. oldalán.) (eu-info) (Szilvássy Tímea illusztrációs felvétele) Agrárkörkép 11 Átadták a parlamentben a petíciós íveket Már 115 ezren aláírták ÖSSZEFOGLALÓ Alig egy hónap alatt több, mint 115 ezren írták alá azt a petíciót, amelyet a szlovákiai mezőgazdaság megmaradása érdekében az agrárkamara indított el. Az összegyűjtött íveket november utolsó napján adták át a szervezők a parlament elnökének. Ezt megelőzően a parlament előtti téren tartott rövid nagygyűlésen az egyes érdekvédelmi szervezetek képviselői érveltek a petícióban megfogalmazott kérések teljesítése mellett. A mintegy száz fős gyülekezetben a dél-szlovákiai járások mezőgazdászainak képviselői is jelen voltak. A gazdasági válság következtében bekövetkezett piaci változások, a mezőgazdasági termékek árának csaknem 20 százalékos csökkenése, valamint az idei bel- és árvizek miatt az agrárá-gazat rendkívül nehéz helyzetbe került, ezért az agrárkamara szervezésében november elején petíciót kezdeményeztek azzal az indoklással, hogy az új kormányzat megszorító intézkedései komoly veszélybe sodorják a termelőket. A helyzet rendezésére hatpontos javaslatot terjesztettek elő. Ebben többek között arra kérik a kormányzatot és a képviselőket, hogy a jövő évi költségvetést szabályozó törvényben bírálják felül az ásványi olajok forgalmi adóját érintő törvénymódosítást, melynek értelmében 2011 elejétől megszűnne az úgynevezett „piros gázolaj”. Ez azt jelend, hogy a mezőgazdászok nem kapnák kedvezményes áron a termeléshez szükséges üzemanyagot. A petícióban javaslatot tesznek arra, hogy a föld- és in- gadanadó tervezetében lehetséges ötszörös emelés helyett a mértéktelen emelések elkerülése érdekében a törvényhozók szabják meg annak felső határát az önkormányzatoknak. Az adótörvény módosításában azt is javasolják, hogy továbbra is hagyják meg az ún. háztáji eladásban érvényesített csökkentett, 6 százalékos hozzáa- dottérték-adót. A javaslat szerint 2011-es költségvetésben 20 százalékra kellene emelni a kiegészítő nemzeti hozzájárulás mértékét az uniós kifizetésekhez. A petíció ötödik pontja a sör fogyasztói adójának emelése ellen foglal állást. A hatodik pontban azt javasolják a petíció előterjesztői, hogy a kereskedelmi kapcsolatok, konkrétan az áruházláncok kereskedelmi erőfölényét szabályozó eddigi törvényt ne szüntessék meg. A parlament elnöke Richard Sulik átvette a petíciós íveket, és megígérte, hogy azokat a törvény által meghatározott módon megvitatásra a képviselők elé terjeszti, de nem tartotta valószínűnek, hogy párttársai a felvetett kérdésekben módosítanának a kormányprogramban megfogalmazott álláspontjukon, (sz) A petíció kezdeményezői a parlamentbe viszik az aláírt íveket (A szerző felvétele) A küldöttek közül 76-an szavaztak rá Újra Milan Semančík lett az agrárkamara elnöke 1NFORAAÁC1Ó A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara november közepén Nyitrán tartotta 23. országos közgyűlését, amelyen a tagok a leköszönt Vladimír Chovan helyett újra Milan Semančíkot választották meg az agrárkamara vezető tisztségviselőjévé. A választásokon a küldöttek 3 jelölt közül választhattak, Milan Semančík mellett Patasi Ilona, a Duna- szerdahelyi Regionális Agrárkamara igazgatója és Milan Mišánik, a Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének elnöke is ringbe szállt az elnöki posztért. A 141 jelenlevő küldött közül 76-an szavaztak Milan Semančíkra. (sz)
