Új Szó, 2010. december (63. évfolyam, 276-300. szám)
2010-12-07 / 281. szám, kedd
12 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2010. DECEMBER 7. www.ujszo.com A bioüzemanyagok környezetkárosító hatása Kivágott erdők, éghajlati változások TÁJÉKOZTATÓ A környezetkímélő rendszerben művelt területek után hektáronként 496,78 euró támogatás jár A termesztők ellenőrzése Az integrált termesztési rendszerben be kell tartani a megfelelő mező- gazdasági gyakorlat elveit is (Szilvássy Tímea illusztrációs felvétele) Az Európai Unió, korábbi döntés értelmében, azt a célt tűzte tagállamai elé, hogy az üzemanyag-felhasználásban a jövő évtized végére együttesen legalább 10 százalékra emeljék a bioüzemanyagok részarányát. A felmérés szerint az eddigi tervek azt mutatják, hogy a közlekedésben a növényi alapanyagú üzemanyagok részesedése 9,5 százalékra emelkedik, és ennek 90 százaléka gabonából származik majd. A gabonatermesztés céljainak megváltoztatása az élelmezésben is új típusú kihívásokat okozhat, így nehezítheti a szegények élelemhez jutását, állítják egyes környezetvédelmi szervezetek abban a jelentésben, amelyet nemrégiben tettek közzé Brüsszelben. A bioüzemanyagok részarányának tervezett mértékű növelése az említett tanulmány szerint az elkövetkező évtizedben jóval nagyobb mértékű széndioxid-kibocsátást okozhat, mint ha maradna a jelenlegi hagyományos üzemanyagok használata. A káros hatást elsősorban az okozza, hogy a bioüzemanyagok készítéséhez szükséges növények, főleg a gabona termesztéséhez új termőterületeket kell bevonni, ez pedig a klímaváltozások kedvezőtlen hatásainak mérséklésében kiemelt szerepet játszó erdők irtását vonja maga után. Az európai országok jelentős része ráadásul külföldről, gyakran igen távolról kívánja beszerezni a környezetbarátnak tartott üzemanyagot, ami közvetve trópusi erdőterületeket fenyeget. Az illetékes szakértők szerint a bioüzemanyagok alapanyagául szolgáló növényeket elsősorban a termelésből kivont területeken kell termeszteni, ugyanakkor a terméshozamok javításával az is elérhető, hogy az erdőterületek a lehető legkevésbé zsugorodjanak. A bioüzemanyagok nagyarányú termelése a hagyományos üzemanyagok használatánál is kedvezőtlenebbül befolyásolhatja a káros éghajlat- változást. (eu-info) A szlovákiai integrált növénytermesztési rendszer keretében csaknem 8 ezer hektárnyi terület művelésére tettek kötelezettségvállalást a gazdálkodók. ISMERTETŐ A zöldségtermeléssel foglalkozó vállalkozók száma és az általuk művelt terület nagysága az elmúlt években radikálisan csökkent. A feldolgozóipart az előző évtizedben csaknem teljesen felszámolták, az üzletláncok továbbra is keményen érvényesítik üzleti fölényüket a termelőkkel szemben, a sokat emlegetett, de ritkán működtetett termelői-értékesítő szövetkezetek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ráadásul hiányzik egy egységes és megvalósítható ágazati fejlesztési koncepció, ennek hiányában és a szakágazat térvesztése miatt érdekérvényesítő képessége is lecsökkent. Úgy tűnik, hogy hathatós támogatás nélkül a hazai zöldségtermesztés rövid időn belül végveszélybe kerül. így foglalta össze a kellemetlen tényeket Horváth Péter a Szlovákiai Zöldségtermesztők Uniójának elnöke a szervezet hagyományos évzáró szakmai találkozóján, amelyen a hazai ágazat helyzetének értékelése mellett a résztvevők áttekintést kaptak a zöldségtermesztés fejlesztésének további lehetőségeiről is. A termelőknek némi segítséget jelentett, hogy az előző években lehetővé vált számukra, hogy belépjenek az integrált zöldségtermesztési rendszerbe, amelynek keretében vállalták bizonyos környezet- védelmi megkötések és szigorúbb termesztési szabályok betartását, és ennek ellentételeként meghatározott ideig a művelt területek után hektáronként 496,78 euró támogatást kapnak. 2010-ben az integrált termesztési rendszerben 54 szubjektum 5966 hektáron termel zöldséget. Vannak, akik már két éve tagjai a rendszernek, vannak, akik az előző esztendőben léptek az integrált zöldségtermesztés útjára, ugyanakkor a tagok körében még ma is sok az ismeretlen és félreértelmezett információ. Ezekről tartott részletes ismertetőt Andrej Gajdoš az Agrárkifizetési Ügynökség illetékes képviselője, aki elsősorban a támogatások kifizetése után esedékes ellenőrzések legfontosabb szempontjaira, a szükséges követelmények pontos betartására hívta fel az érintettek figyelmét. Amint beszámolójából kiderült, a környezetvédelmi támogatások kategóriájába tartozó integrált termesztés után járó kifizetéseket a kérvényeken minden évben be kell jelölni. Az integrált termesztési rendszer keretében folyósított támogatások követelménye, hogy a kérvényezőnek és felhasználónak többek között be kell tartania a megfelelő mezőgazdasági gyakorlat elveit, az idevonatkozó környezetvédelmi előírásokat és szabályokat. Sok gondot okozott az is, hogy az integrált termesztési rendszerben való gazdálkodás alapelveit ismertető tanfolyam elvégzését igazolniuk kell a rendszerben működőknek, sőt az erről szóló igazolást eddig 5 napon belül be kellett jelenteni az agrárkifizetési ügynökségre, (most már a későbbi bejelentéseket is elfogadják). A gazdálkodónak viszont két éven belül feltétlenül el kell végeznie ezt a tanfolyamot. Fontos követelmény a számosállat-egységekkel való leterheltség mértékének a betartása is, amit az ügynökség ezután gyakorlatilag napi szinten fog ellenőrizni. A követelmények be nem tartását szigorú szankciókkal büntetik, többek között a támogatások 20 %-os csökkentése, a kifizetés megtagadása is szerepel a kényszerítő eszközök között. A rendszerből idő előtt is lehetőség van a kilépésre, ekkor azonban teljes felszámolás esetén a kifizetett támogatásokat vissza kell adni, a terület csökkentése esetén arányos mértékben. Ugyanakkor lehetőség van az így művelt terület növelésére is, de csak a rendszerben már benn lévő terület 20 %-ának megfelelő nagysággal. Hozzá kell tenni, hogy támogatási szempontból az integrált termesztési rendszer és a Natura 2000 környezet- és tájvédelmi program kölcsönösen kizárja egymást, tehát nem igényelhet integrált termesztési támogatást, aki a Natura 2000 keretében gazdálkodik és fordítva. Tamasek Zoltán a fűri Bioto- mal vezetője arra hívta fel a termelők figyelmét, hogy az integrált termelési rendszer alkalmazása az unió következő költségvetési időszakában várhatóan már általánosan elfogadott, ajánlott rendszerré válik, s ennek okán feltételezhetően 2013 után már nem is számíthat külön támogatásra. Az integrált rendszerben megkövetelt talajvizsgálati módszerekről tartott előadásában Pavol Halaj az idevonatkozó követelmények ismertetése mellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a talajgazdálkodási kutatóintézet honlapján (www. podnemapy.sk) található térképek és adatok segítségével megkönnyíthető és pontosítható a talajminták vételezése, s a műveletek végrehajtása immár hordozható számítástechnikai berendezéseken (akár mobiltelefon segítségével) is nyomon követhető, (sz) (Képarchívum Az ágazat jövője azon is múlik, hogy képes-e leküzdeni az éghajlatváltozás hatásait, fenntartható módon tud-e gazdálkodni a természeti erőforrásokkal A közös agrárpolitika 2013 utáni időszakra szóló programterve EU-ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Bizottság november közepén elfogadta és közzétette „A KAP jövője 2020-ig: az élelmezési, a természetes erőforrásokat érintő és a területi kihívások kezelése” című közleményt, amely alapjául szolgál annak a jövő tavaszig tartó konzultációs folyamatnak, amely a bizottság számára lehetővé teszi, hogy 2011 nyaráig előkészítse a vonatkozó jogalkotási javaslatokat. A megreformált KAP a tervek szerint 2014. január 1-jén lép hatályba. A mezőgazdasági ágazat hosszú távú versenyképessége a termelékenység növelése mellett azon múlik, hogy az ágazat képes-e leküzdeni az éghajlat- változás kihívását és fenntartható módon tud-e gazdálkodni a természeti erőforrásokkal. Ennek megvalósításához elengedhetetlen, hogy a mezőgazdaság Európa egész területén innovatív maradjon, beruházásokat hajtson végre és szembenézzen a piaci fejleményekkel. A versenyképesség megőrzése érdekében A bizottság közleménye ehhez több kulcsfontosságú elemet javasol. Először is felül kell vizsgálni a közvetlen kifizetések rendszerét: be kell építeni egy, az ökológiai versenyképességhez kapcsolódó környezetbarát komponenst, továbbá méltányosabbá és ádáthatóbbá kell tenni. Ezt követően a vidékfejlesztési programokban növelni kell az innováció szerepét és az éghajlatváltozás elleni küzdelmet célzó erőfeszítéseket. Végezetül átláthatóbbá kell tenni az élelmiszerláncot, valamint meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a tagállamok új eszközöket kapjanak a mezőgazdasági nyersanyagok túlzott mértékű áringadozásának megakadályozására. A régi támogatási kritériumok lebontása A közvetlen támogatások tekintetében jelenleg két rendszer létezik: egyrészt a régi tagállamokra vonatkozó, történeti kritériumokon alapuló rendszer, másrészt pedig az EU-hoz 2004-től csatlakozó tagállamokra vonatkozó rendszer, amely egy hektáronkénti átalányösszegen alapul. Ezért egy új, az EU egészére testresza- bott, méltányos és átlátható rendszert kell létrehozni. A támogatásokat most egy tárgyila- gosabb, illetve minden gazdálkodó és tagállam tekintetében méltányosabb rendszer keretében szükséges meghatározni. A referencia-kritériumokba be kell építeni az agráijövede- lem támogatását célzó közvetlen kifizetések ökológiai és környezetvédelmi dimenzióját is (a mezőgazdasági termelők által előállított közjavak biztosítása). A bizottság jelenleg is tanulmányozza azokat a gazdasági és politikai szempontból is kivitelezhető megoldásokat, amelyek révén kialakíthatók a méltányos támogatás feltételei. Az ilyen támogatás figyelembe veszi a gazdák tevékenységének társadalmi, gazdasági és környezed kontextusához kapcsolódó paramétereket. A közvetlen kifizetések felső határa A közvetien kifizetések a jövedelemtámogatás olyan formáját képezik, amely elengedhetetlen a mezőgazdasági tevékenység európai szinten történő fenntartásában. Helyénvaló tehát gondoskodni arról, hogy a köztámogatások kedvezményezettjei ezentúl csupán azok az aktív mezőgazdasági termelők legyenek, akik valóban támogatásra szorulnak. Egy bizonyos összeg felett a támogatások elveszítik jelentőségüket, kivéve, ha azokat egyes kézzelfogható jövedelemhez kapcsolódó tényezők indokolnak. A hangsúly nem az életképtelen gazdaságok megsegítésén, hanem piaci integrációjuk serkentésén van. A KAP- ot egyszerűbbé kell tenni. A bürokrácia akadályozza a kisgazdaságok KAP-támogatásokhoz való hozzáférését, jóllehet azok fontos gazdasági szerepet töltenek be egyes vidéki területeken. Az egyszerűsítési törekvéseket úgy kell végrehajtani, hogy valamennyi gazdasági szereplő méltányos módon részesüljön a közpolitikák kínálta előnyökből. A kedvezőtlen helyzetű régiók támogatása A vidékfejlesztési programok keretében most is létező támogatásokat nem fenyegeti veszély. A mezőgazdasági tevékenység fenntartása olyan területeken, ahol a termelés feltételei nehezebbek, alapvető eleme a biológiai sokféleség és a dinamikus vidéki területek megőrzésének. A közvetlen kifizetések kiszámításánál tehát a meghatározott természeti korlátokat is figyelembe lehet majd venni. Egyelőre még nem áll rendelkezésre teljes lista azokról az agrártermelési módszerekről, amelyek a közvetlen kifizetések környezetbarát összetevője révén támogatásban fognak részesülni. Most készül egy hatástanulmány a legrelevánsabb módszerek meghatározására. Példaként megemlíthető a takarónövényzet fenntartása, a vetésforgó, az ökológiai célú területpihentetés és az állandó legelők. Az ökológiai célú területpihentetés oly módon gazdagítja a mezőgazdasági ökoszisztémákat, hogy menedéket nyújt a növény- és állatvilágnak. A területpihentetésben rejlő lehetőségek teljes kihasználásához az ugaroltatott földterületeket gondosan kell kaszálni azért, hogy a kis cseijék fejlődhessenek rajtuk. Továbbra is két pillér A KAP két pillére kiegészíti egymást. Az első pillérnek biztosítania kell a mezőgazdasági termelők éves alapú támogatását azért, hogy megfelelhessenek az EU egészére vonatkozó kihívásoknak. A másik pillér - a „Leaded’ koncepciót is ide értve - egy többéves és rugalmas beruházási eszköz, amelyik különösen a versenyképesség, az innováció, a mezőgazdaság fenntarthatóságának támogatása és az éghajlatváltozás elleni küzdelem támogatása érdekében igazodik minden tagállam helyi adottságaihoz, (eu-info)
