Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)
2010-11-22 / 268. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 22. Interjú-hirdetés 11 A tekintélyes gazdasági fejlődés érdekében a szingapúriak évtizedek óta hozzászoktak, hogy a világ minden tájáról érkező külföldi szakemberekkel dolgozzanak Egy édesvízi halbiológus a tengermelléken Dr. Orbán László és felesége, Dr. Szeverényi Ildikó 1998-ban érkezett Szingapúrba. Mindketten kutatók, a családfő a halak szaporodás- biológiájával, házastársa pedig bőrbetegségekkel foglalkozik. Egykor családjukkal érkeztek, mára ketten maradtak, mert fiaik az érettségi után hazatértek. CSERMÁK ZOLTÁN Ön elismert kutató, Szingapúr életszínvonala, a kereseti lehetőségek irigylésre méltók. Mennyire él mégis a honvágy a lelkében? A munka szempontjából szerencsés embernek mondhatjuk magunkat, azt csináljuk, amit szeretünk, ráadásul ideális körülmények között. A honvágy viszont már a kezdetektől mindennapjaink része, elfojthatatlan, mindig velünk van, átszövi gondolatainkat. Az érzést csak csillapítani lehet: magyar könyvekkel, internetes levelezéssel, telefonálással, a helyi magyar közösséggel kiépített kapcsolatok ápolásával, évi egyszeri-kétszeri hazautazással. Munkahelyünkön és az iskolában mindenki angolul beszél, így otthon és a közösségben a magyar szó egy szelet otthont teremt számunkra. Magyarországon mivel foglakozott? Kutatási területem otthon is hasonló volt: a halak szaporodásbiológiáját tanulmányoztam. Itt is azt vizsgáljuk, milyen molekuláris folyamatok és mechanizmusok szabályozzák azt, hogy a megtermékenyített ikrából hím vagy nőivarú egyed fejlődjön ki. Az eredményeknek megvan a potenciális gazdasági haszna is, hiszen a segítségükkel egyszer megváltoztathatjuk a tenyésztett halpopulációk ivararányát. Mivel számos halfaj van, amelyeknél a két nem növekedése és ivarérése között nagy a különbség, az ilyen manipulációkkal a húshozamban komoly növekedést lehet elérni anélkül, hogy belenyúlnánk a technológiába. Magyarországon tavi és folyami halak vannak, egy tengerparti országban mennyire kellett átálb'tani tudását, ismereteit? A tengeri és az édesvízi halak biológiája között számos jelentős különbség van, így először meg kellett ismernünk az itteni fajok sajátosságait. A megközelítések és az eljárások viszont hasonlóak. Egyébként itt is kísérletezünk édesvízi fajokkal, például a díszhal-tenyésztés egyik legnevezetesebb példányával, a méregdrága sárkányhallal, amelynek kutatásában az otthonihoz hasonló módszereket is alkalmazhatunk. Mi az eltérés egy szingapúri és egy otthoni kutatóbázis működése között? A kutatás már nem ugyanaz, mint Szent-Györgyi Albert korában, amikor a nagy ötleteket bárhol meg lehetett valósítani. Az elmúlt évtizedek során az egyéni kezdeményezés sok területen egyre inkább háttérbe szorult, s a jelentős anyagi bázison nyugvó csapatmunka vette át a helyét. A leglényegesebb különbség az anyagiakban keresendő, itt jóval több pénzzel gazdálkodhatunk, mint Magyarországon, és mivel a mi területünk, a genomika nagyon pénzfüggő, így ez tetemes előnyt jelent. A másik lényeges különbség a széleskörű nemzetközi team munka. A Temasek Life Sciences Laboratory közepes kutatóintézetnek számít, 25 országból mintegy háromszázan dolgoznak falai között. A mi csoportunkban jelenleg négy nemzet: India, Kína, Szingapúr és Magyarország tudósai kutatnak, de korábban voltak ír, spanyol, svéd, orosz, szlovén, maláj és bangladesi kollégáink is. Hogyan fogadták Önt be kollégái? Szingapúr történelmét mindig több kultúra formálta, így a tolerancia egyben a fennmaradás záloga is. A tekintélyes gazdasági fejlődés érdekében pedig a szingapúriak évtizedek óta hozzászoktak, hogy a világ minden tájáról érkező külföldi szakemberekkel dolgozzanak. Van egy úgynevezett „foreign talent”, azaz külföldi tehetségeket letelepítő programjuk, mivel tisztában vannak azzal, hogy az ország jelen szintű fejlődését saját erőből nem biztosíthatják. Ezért célzottan keresnek a preferált területekre szakembereket. Amikor mi idejöttünk, minket is szívesen láttak, minden segítséget megadtak nemcsak a szakmai beilleszkedéshez, hanem az otthonteremtéshez is. Az angol, mint közvetítőnyelv is hozzájárul az egyenlőséghez, mindenki ezen a nyelven kommunikál, ha véletlenül mégsem, akkor rögtön figyelmeztetik a rendre. A munkatársi kapcsolat az intézet kapujáig tart, vagy a magánéletben is szövődnek barátságok? Sajnos erre a régi közmondás a válasz: „amit az ember megnyer a réven, elveszti a vámon”. Nagyon izgalmas és szép feladat egy nemzetközi csapatban dolgozni, de a kulturális különbségek miatt sokkal nehezebb szorosabb kapcsolatokat kiépíteni. Sok kedves munkatársunk van, akikkel szívesen megyünk vacsorázni, össze is járunk, de olyan mély barátságok, amilyeneket Magyarországon hagytunk, s azóta is gondosan ápolunk, Szingapúrban nincsenek. Orbán László a laboratóriumban Említette a kulturális különbséget. Hogyan tudná jellemezni a helyi lakosok lelkivilágát? A lehetetlent kéri, mivel indiai, kínai, angol és maláj lelkek közös többszörösét kéne modelleznem. Ami például nekem nagyon hiányzik, az otthoni humor. Az általunk kedvelt háromcsavaros pesti vicc az itteniek számára teljesen értelmezhetetlen, ezért teljesen leszoktam, hogy kollégáimat új vicceimmel szórakoztassam. Ők csak a Stan és Pan típusú humoron nevetnek, amikor valaki elcsúszik és nagyot esik, vagy ha a kutya megkergeti a postást. Milyennek látja az itteni magyarközösséget? Néhány honfitársunk az ötvenes, hatvanas években telepedett le Szingapúrban, rajtuk kívül a második legrégebben itt élő magyar família vagyunk. Feleségemmel fontos feladatunknak tekintjük a kolónia összefogását, jelenleg közel 140 név szerepel a levelezési listánkon, amelynek hossza mintegy háromszorosa az öt évvel ezelőttinek. A növekedésben fontos szerepet játszik az egyetemek közötti csereprogramok beindulása, s a gazdasági kapcsolatok bővülése. A legtöbbjük igényli honfitársaik társaságát, közösségi összefogással nemrégen beindult egy oldalunk a Faceboo- kon is. Az itteni magyarság számára a legnagyobb ünnepek március 15. és október 23. Amíg az előbbit mi szervezzük a magyar-szingapúri barátság fájánál Szingapúr zöldövezetében, addig az utóbbi alkalmával a nagykövetség minden itt élő honfitársunkat meghív az ünnepi fogadásra, és kétharmaduk él is a lehetőséggel. Neves élvonalbeli szakemberekkel dolgozhatott együtt, minden bizonnyal teli szellemi tarisznyával tér haza. Mit tud az itt szerzett tapasztalatokból majd otthon hasznosítani? Büszkén mondhatom, nem szakadtam el a hazai kutatóktól, élő kapcsolatom van számos otthoni kollégával. Hetente levelezünk, (Képarchívum) több korábbi kollégám járt már itt tanulmányúton, s több közös publikációnk is megjelent. 2009-ben az a megtiszteltetés ért, hogy a Pannon Egyetem Georgikon Kara címzetes egyetemi tanárnak választott. A közös kutatómunka mellett több előadást és egy kurzust is tartottam az intézményben, így a cím részben oktatói munkám elismerése is. Ha munka után leül és a halkéshez nyúl, melyik kedvenc halával csillapítja éhét? Régóta vágyom roston sült fogasra, de ez elérhetetlen álom, itt nem kapható. Ha kimegyek a piacra, akkor legszívesebben egy cream snapper nevű halat veszek. Ezt nagyon szeretjük, finom, omlós, magunk készítjük el otthon. Ha étterembe megyünk, akkor tarisznyarákot eszünk, mivel ezt a konyhában kissé bonyolult megfőzni. Az itteni séfek feketeborssal vagy chilivel készítik, s nem takarékoskodnak a fűszerrel. Első ránézésre ijesztően hat, de az íze fejedelmi. Amikor ide érkeztünk, talán honvágyból, de mindig kerestük a hazai ízeket. Nem is eredménytelenül, a különböző konyhakultúrákban igen sok hasonló ételt fedeztünk fel. Ilyen a szingapúri fish head curry, ami ránézésre ugyanolyan, mint a szegedi halászlé. Atálközepébe egy nagyhalfejet tesznek, s bár az ízesítése némileg eltér a magyar hallétől, de színében, karakterében hasonló. Nyugdíjas éveit is Szingapúrban képzeli el? Semmiképpen sem. Nagyon jól érezzük magunkat, s nagyon szeretünk itt élni, de már kacsingatunk hazafelé. A kérdés nem az, hogy hazamegyünk-e, hanem az, hogy mikor. Ezt még nem tudjuk ebben a pillanatban. Annak idején két évre jöttünk, s mára egy tucat lett belőle. A hazatérési vágy egyre erősödik, gyermekeink lassan családot alapítanak, s nem szeretnénk, ha unokáink, mint kedves idegenre tekintenének ránk. Szüléink is egyre jobban ránk szorulnak, így remélem, hogy pár év múlva otthon egy roston sült fogas, s hozzá egy pohár balatoni bor mellett folytathatjuk az itt megkezdett beszélgetést. Bécs Élvezze a város karácsonyi hangulatát! Pozsony - Bécs környéktérkép • Kirándulni minden évszakban érdemes! FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS Komárom, Dunaszerdahely és Nagymegyer polgárainak! Érdekli Önt városa jelene és jövője? Szeretné elmondani ezzel kapcsolatos véleményét városa polgármesterjelöltjének? Mindezt megteheti, ha Ön is bekapcsolódik abba az élő telefonos fórumba, amelyre november 23-án kerül sor. Dunaszerdahely polgárai 16.00 órától kérdezhetik polgármesterjelöltjüket, Hájos Zoltánt, a nagymegyeri- ek 17.00 órától Néveri Sándort, a komáromi lakosok pedig 18.00 órától tehetnek fel kérdéseket Stubendek László polgármesterjelöltnek az élő telefonos beszélgetés során. Várja hívásunkat, mondjon véleményt, szóljon bele Ön is városa jövőjének alakításába1 ▼ magyar koalíció partja STRANA MAĎARSKEJ KOALÍCIE November 25-én ismét térképek az Uj Szóban! Keresse az újságárusoknál! ÚJ SZÓ ; ..í L-’."' i 4 Poason?-*1^8 V ■- , <r> “----____________ü m ej- 5--'jv . • Íj m- \;S =3 J S? IgS - I , > \ *( f * m ■ MP911280
