Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)
2010-11-04 / 254. szám, csütörtök
6 Gazdaság és fogyasztók UJSZÓ 2010. NOVEMBER 4. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Módosítani kell a költségvetést Pozsony. A pénzügyminisztérium módosítást javasolt a 2010-es állami költségvetésről szóló törvényben, amire a kormány tegnap máris bólintott. Ennek oka, hogy a törvény és a valóság között szakadék tátong, az ez évre tervezett, a hazai össztermékhez (GDP) viszonyított 5,5%-os hiány nem tartható. A szaktárca legfrissebb becslése szerint a valós deficit felkúszik a GDP 7,84 százalékára, ugyanis az adóbevételek messze elmaradnak a várttól, a kiesés éves szinten várhatóan eléri a 620,50 millió eurót. Emellett a kiadási oldalt 200 millió euróval terheli az idei árvíz okozta károk helyreállítására szánt összeg, továbbá a nyugdíjbiztosításban tátongó lyuk betömése. E tényezők figyelembe vételével az állami költségvetés idei hiánya a korábban prognosztizált 3,746 milliárd euró helyett felkúszik 4,54 milliárdra - ez abszolút rekordot jelent az önálló Szlovákia történetében, (ú) Idegenforgalmi bevételek Pozsony. Szlovákia aktív idegenforgalmi bevételei az év első 8 hónapjában elérték az 1,1 milliárd eurót, ami 2009 hasonló időszakához képest 2,5%-os visszaesést jelent. A bevételek döntő többsége, 94,7%-a a szervezett turizmusból származik. A külföldre utazó szlovák polgárok kiadásai is csökkentek, mégpedig éves viszonylatban 0,2%-kal, 1,013 milliárd euróra- derül ki a Szlovák Nemzeti Bank összesítéséből. A turizmus első 8 havi egyenlege tehát 87,7 millió euró többletet mutat. (TASR) Végre javult a vállalkozói közeg Pozsony. 2010 harmadik negyedévében ha csak mérsékelten is, devégrejavulta vállalkozások feltétele, a vállalkozók hangulata, amire utoljára 2006 nyarán volt példa - közölte Matej Tune- ga, a Szlovákiai Vállalkozók Szövetsége (PÁS) vezető elemzője. A vállalkozásbarát környezetet rendszeresen mérő szakértők szerint a visszafogott optimizmust a kormányprogramban foglaltak váltották ki - leginkább az állam gazdaságpolitikájában, továbbá az információkhoz való jutásban érződik a javulás. Másrészt a vállalkozók körében a járulékok terén várható átalakítások negatív visszhangot váltottak ki, emellett tovább romlott az üzleti élet résztvevőinek pénzügyifegyelme. (TASR) Túl magas az áruhitel kamata Pozsony. Napjainkban a bankok átlagosan 14% kamattal nyújtanak tetszőleges felhasználású áruhitelt, s ehhez jön még a kezelési költség, a számlavezetés díja, vagyis a teljes hi- teldíj-mutató eléri a 15,8%-ot. A frankfurti Európai Központi Bank adatai szerint a 16 tagú eu- rózónán belül éppen nálunk a legmagasabb az áruhitelre rakódó kamatteher. Csak egybevetésül: Ausztriában az idevágó adat 6,5%, és a legkedvezőbb helyzetben levő Hollandiában csupán 3,6%. A pénzintézetek azzal védekeznek, hogy nálunk kockázatosabb a hitelnyújtás, mint az eurózóna többi tagállamában, és éppen a kockázati felár okozza a görögországinál is magasabb kamatot. „Az áruhitelek 12,7%-át késedelmesen vagy egyáltalán nem törlesztik az ügyfelek” - magyarázta Boris Gandel, aTatra banka szóvivője. Másrészt a többi visegrádi országgal egybevetve nem olyan rossz a helyzet, Csehországban az átlagos kamat 16,9%, Magyarországon és Lengyelországban pedig 20% feletti. (S) Pánik az eurózóna „beteg” országaiban Dublin/Athén. Heves eladási hullám bontakozott ki az elmúlt napokban az ír és a görög állam- kötvénypiacon, miután a politikai belharcok nehezítik a szükséges költségvetési reformok véghezvitelét mindkét országban. Az elmúlt napokban rekordszintre ugrottak az ír, a portugál és a görög állampapírok nemfizetési kockázatai ellen védő biztosítások felára. Az írpániktovateijedt a többi PlIGS-ország (PIIGS rövidítéssel a legveszélyeztetettebb országokat jelölik, Görögországot, Írországot, Portugáliát, Spanyolországot és Olaszországot) piacain is. A görög és a portugál piacon az eladási hullám a múlt héten tombolt, amikor szintén kétségek merültek fel az adott országok megszorító lépéseivel kapcsolatban. (NG) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK n\' i 1.* v -i>‘r-■*_- ÉŠÉ Ü ÉÉHÉ MÍÉIIHllÉÉÍÍMÉfillÍÉÉaM AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8703 Lengyel zloty 3,9327 Cseh korona 24,497 Magyar forint 272,00 Horvát kuna 7,3432 Román lei 4,2798 Japán ien 113,67 Sváici frank 1,3761 Kanadai dollár 1,4136 USA-dollár 1,4014 VETEL-ELADAS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,44-1,36 25,25-23,78 284,87-260,33 OTP Bank 1,45-1,36 25,21-23,79 280,26-264,13 Postabank 1,45-1,35 25,36-23,64Szí. Takarékpénztár 1,45-1,35 25,14-23,75 284,61-260,09 Tatra banka 1,44-1,37 25,14-23,87 282,82-261,32 Dexia banka 1,44-1,37 25,13-23,86 279,07-264,93 Általános Hitelbank 1,44-1,37 25,22-23,82 284,87-260,33 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A jegybank szerint Szlovákiában 2010 harmadik negyedévében megállt a 2008 ősze óta tartó ingatlanáresés Ismételten drágulhatnak a lakások .1 «TV? t i- mm :r f Az utóbbi 15 évben tavaly adták át a legtöbb új lakást és házat, ezért meglehetősen nagy a kínálat (Peter Žókovič felvétele) Pozsony. A harmadik negyedévben megtorpant a 2008 ősze óta tartó ingatlanáresés. A Szlovák Nemzeti Bank tegnapi összesítése szerint a július és szeptember közötti időszakban az átlagos négyzetméterenkénti ingatlanár 1304 eurót tett ki, ami közel 1%-kal magasabb a második negyedévben mértnél. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Úgy tűnik, lassan megnyugszik a hazai ingatlanpiac. Hiába konganak félig üresen a frissen átadott lakóparkok, a hátunk mögött hagyott negyedévben már nem csökkentek az árak. Bár a második negyedévhez viszonyított alig 1%-os növekmény - ami abszolút számokban kifejezve 11 eurót jelent- elhanyagolhatónak tűnik, azonban a trend megfordulása az igazán lényeges, „a piac kezd stabilizálódni” - fogalmazott Dávid Dereník, az UniCredit Bank elemzője.,,A harmadik negyedév a nyári szabadságok miatt a lakásértékesítések szempontjából gyenge időszaknak számít, éppen ezért figyelemreméltó a mostani 0,9%-ot kitevő drágulás” - magyarázta Boris F ojtík, a Tatra banka szakértője, aki néhány, a változást előidéző okot is felsorolt. Szerinte ebben megnyilvánul a gazdasági helyzet javulásába vetett nagyobb bizalom, a pesszimizmust lassan felváltja az optimizmus, a vevők már nem bíznak abban, hogy tovább süllyednek az árak, és a mindeddig elhalasztott ingatlanvásárlásaikat most realizálják. Az utóbbit megkönnyítik az alacsony jelzáloghitelek is. Azonban nem egységes a kép: például Nagyszombat és Nyit- ra megyében még ha mérsékelten is, de csökkent az árszint, viszont Pozsony, Besztercebánya és Kassa megyében már éves egybevetésben is drágulás tapasztalható. A fővárosban eleve a legdrágább a lakás (az országos átlag kétszerese), s bár az is igaz, hogy a pozsonyi bérek 43%-kal haladják meg az országos átlagot, mégis mindent egybevetve egy egyedülálló személy számára éppen Pozsonyban jelenti a legnagyobb anyagi terhet a lakás megvétele (két kereső esetében viszont már nem). Ha az éves összehasonlítást vesszük alapul, akkor azt tapasztaljuk, hogy 2009 őszéhez képest mindössze 1,4%-kal mérséklődött az árszint, az akkori 1322 eurós négyzetméterenkénti árról a mostani 1304 euróra. Qak egybevetésül: a 2008 nyári csúcsidőszakban a négyzetméterenkénti átlagár elérte az 1549 eurót. Korábban, azaz 2008 és 2009 ősze között a 10%-ot meghaladó áresés sem volt ritka az egyes szegmensekben, különösen az 1 szobás lakások piacán. Mit hoz a közeljövő? Boris Fojtík úgy látja, a banki jelzáloghitelek feltételeinek kedvezőbbé válása a legfontosabb árképző tényező. Vagyis ha alacsony kamat mellett lehet hozzájutni a jelzáloghiteihez, akkor várhatóan az ingatlanvásárlási kedv is nő, ez pedig érthetően a lakásárak mérsékelt növekedését vonja maga után a negyedik negyedévben. „Egyelőre nem kell tartanunk újabb árbuborék kialakulásától” - nyugtatott a banki elemző, már csak azért sem, mert a piacon számos lakás és ház eladó. Tavaly például országosan 18 834 lakást adtak át, 2008-ban pedig 17 184-et, ami az utóbbi 15 év viszonylatában a két legmagasabb mutatónak számít. A mérsékelt ütemű drágulás már csak azért sem csaphat át rövidesen árvágtába, „mert a lakosság vásárlóereje gyenge, magas a munkanélküliség szintje” - tette hozzá Dávid Dereník. (TASR,ú,shz) A COOP Jednota Slovensko a pozsonyi szervezet kiválása ellenére is vezető kiskereskedelmi cég maradhat Tempo néven új szupermarketek jelennek meg ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A COOP Jednota Slovensko kiskereskedelmi üzletlánc továbbra is meg szeretné őrizni éllovas pozícióját a hazai piacon, mégpedig annak ellenére, hogy a 28 kereskedelmi szervezetéből az év végével kiválik a legnagyobb, a hálózat forgalmának 9%-át adó COOP Jednota Bratislava. A COOP Jednota többi tagja közös nyilatkozatban szögezte le, hogy más regionális szervezet már nem válik ki az országos hálózatból. Az év első 9 hónapjában a logisztikai központokkal együtt 1,137 milliárd euró forgalmat elkönyvelő (3 százalékkal több, mint 2009-ben) társaság Tempo néven új, 1000 és 2000 négyzetméter közötti alapterületű szupermarketek láncát építi ki - közölte tegnap Gabriel Csollár, a COOP Jednota Slovensko elnöke. A társaság idén 35 új üzletet adott át, ezzel hálózata a hazai élelmiszer-forgalom 20 százalékát lebonyolító 2400 boltra emelkedett, alkalmazottainak száma pedig 14 ezer fő. A COOP Jednota Bratislava szövetkezeti üzletlánc a CBA magyar kiskereskedelmi társaság tagjává válik. A Jednota a fővárosban 24 bolttal rendelkezik, ebből 5 nagy- kapacitású, a legforgalmasabb bevásárlóközpontokban működő szupermarket - ezzel Pozsonyban a kiskereskedelem terén a legerősebb pozíciókkal rendelkezik. A CBA Slovakia, amelyik Szlovákiában 560 boltot üzemeltet, és 158 millió eurós forgalmával tavaly Szlovákia 7. legnagyobb kiskereskedelmi üzletlánca volt, mindeddig Pozsonyban alig rendelkezett képviselettel. Adrián Ďurček, a po- * zsonyi Jednota első embere a TASR hírügynökségnek tegnap úgy nyilatkozott, hogy a kiválás nem zökkenőmentes, ugyanis az országos hálózat már november 30-ával felmondta velük a legfontosabb, a marketingre és a központi árubeszerzésre vonatkozó szerződéseket. (shz) A csehországi széleskörű takarékossági intézkedéscsomagra a kisebb költségvetési hiány miatt van szükség Megszorításokat hagyott jóvá a cseh képviselőház KOKES JÁNOS Prága. Széleskörű takarékossági intézkedéscsomagot fogadott el szerda éjjel a cseh képviselőház, a csomag jelentősen megnyirbálja a szociális támogatásokat, továbbá érinti az adókat is. A megszorításokat négy jogszabály - munka- és szociális ügyek, politikai pártok és mozgalmak, a lakástakarékosság állami támogatása, jövedelmi adó - módosításával érte el a kormánykoalíció. A módosítások következtében az államkassza a jövőre több mint 40 milliárd koronát (1,6 milliárd euró) takarít meg. A módosításokat törvényalkotási szükséghelyzetben, tehát gyorsított eljárásban szavazta meg az alsóház. Amennyiben a szenátus is megszavazza és az államfő aláírja, január elsején lépnek életbe. Két hét alatt a képviselőháznak négy olyan törvénymódosítást kellene elfogadnia, amely lehetővé teszi a megtakarításokat a jövő évi költségvetésben - a sietség azért is érthető, mert az időközi választások eredményeként jövőre a Nečas- kabinet elveszíti többségét a szenátusban. Fájó lefaragások Az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) bejelentette: nem zárja ki, hogy az intézkedéseket az alkotmánybíróság elé viszi. A szociáldemokraták álláspontja szerint a lakástakarékosság állami támogatásának visszamenőleges megadóztatása (az összeget 4500 koronáról 2250-re csökkentik) is alkotmányt sért. A takarékossági csomagban a szociális támogatások széles körét nyirbálták meg: a jövőben csökken a szülési támogatás (csak az első gyerek után jár azoknak, akiknek bevétele nem lépi túl a létminimum 2,4-szeresét), s csak a legszegényebb családok kapnak pénzt, kisebb lesz a gyerektartási segély és csökken az eddig négyéves szülői szabadság ideje is. Kisebb támogatást kapnak a rokkantak is. Betegség esetén az első három hétben a munkaadónak kell fizetnie a segélyt. Betegsegélyre csak a betegség 21. napjáról lesz jogosult az érintett. 5%-kal csökkentik a politikai pártok támogatását is a választásokon megszerzett mandátumokért. Megadóztatják a nyugdíjas katonáknak és a rend-, őröknek kijáró szolgálati jutalékokat, s adóköteles lesz az államfő jutaléka is. Václav Klaus havi jövedelme ezzel mintegy 16 ezer koronával csökken. A havi jövedelmi adó 100 koronával emelkedik - ezt a pénzt az árvízkárok eltávolítására kívánja felhasználni a kormány. A megszorító intézkedések célja, hogy a jövő évi költségvetés hiánya ne haladhassa meg a 135 milliárd koronát, azaz a bruttó hazai termék (GDP) 4,6%-át. A közalkalmazottak bértömegét a javaslat szerint 10%-kal csökkentik. A költségvetés felsorolt paraméterein már nem lehet változtatni, a második olvasatban viszont lehetőség van az egyes tételek belső átcsoportosítására. Újra sztrájkolnak A szakszervezetek bejelentették: sztrájkkal fognak tiltakozni a megszorító intézkedések és a 10%-os közalkalmazotti bércsökkentés ellen. A sztrájk idejéről és formájáról később születik döntés. Az ellenzék megpróbálta megakadályozni az intézkedéscsomag elfogadását, de sikertelenül. A 200 tagú testületben a koalíciónak 118 képviselője van, így minden voksolást a koalíció nyert meg. Az ellenzéki szociáldemokraták az intézkedések ellen szavaztak; a kommunisták tiltakozásul nem is vettek részt a szavazásokon.
