Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)
2010-11-26 / 272. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 26. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ MAGYAR NEMZET A 2004-ben bezárt taszári légibázis az állami vagyon kezelésének legdurvább, legpa- zarlóbb példája - mondta Kaposvár fideszes polgármestere a Magyar Nemzetnek. Szita Károly szerint millárdos értékek mentek tönkre, a repteret felverte a gaz, a laktanyát széthordták. A polgármester reagált a Progresszív Intézet vizsgálatára is, amely szerint Kaposvár az öt legekdósodot- tabb megyei jogú város közé tartozik, az önkormányzat által kibocsátott kötvények és fejlesztési hitelek a 13 milliárd forintot is meghaladják. Szita leszögezte: hitelt csak annak adnak, aki erős vagyonipénzügyi háttérrel rendelkezik, és akiről tudják, hogy vissza is fizeti. Úgy vélte, Kaposvár mindkét tulajdonsággal rendelkezik. (MTI)- A vállalatot csődbe vittük, kioszthatjuk a busás jutalmakat! (Peter Gossónyi rajza) A Fidesz a magán-nyugdíjszámlák államosításával nagyrészt saját törzsválasztóit vágja át Orbán pofonja Orbán Viktor tegnapelőtt kiosztotta következő méretes pofonját. Nem, ezúttal nem a gonosz multik vagy a milliós lelépőket felszedő szocialisták a szenvedő fél. Orbán most saját választóit, a Fidesz leghűségesebb és legbiztosabb szavazóit bünteti. MÓZES SZABOLCS Mi az, hogy bünteti, ha nem riadunk vissza az erős szavaktól - s a kommentár műfaja ezt ilyen esetben szinte megköveteli -, akkor azt kell mondanunk: saját szavazóit lopja meg. A pofon nagysága előrevetíti, hogy ebben az esetben nem ez lesz az egyetlen - a következőt a fal adja. Ezt viszont már nem Orbánék törzsszavazói kapják, hanem maga a Fidesz. Legfőképp ezért érthetetlen cselekedetük. Tegnapelőtt a magyar gazdaságügyi miniszter bejelentette, hogy de facto államosítják a magán-nyugdíjpénztárakat. Olyan szabályokat hoznak, melyek következtében szinte mindenki eddigi megtakarításaival együtt - visszakullog az állami rendszerbe, máskülönben nagyon rosszul jár- nem azért, mert a mifelénk II. pü- lér néven ismert rendszer rosszul működne vagy nem fialná a pénzt, hanem mert a makacsko- dók nyugdíjasként az I. (állami) pillérből egy fillérre sem számíthatnak. Ugyan járulékaik nagy részét a jövőben is ide kellene utalniuk. Ha egy kasszába fizetnem kell, ám befizetéseim fejében semmit sem látok viszont, azt csakis kisemmizésként lehet definiálni. Kisemmizett nyugdíjasnak lenni pedig nem jó, ezért mindenki váltani fog. Innen, Szlovákiából nézve nehéz megítélni, mi vezetett ehhez a lépéshez. A teljes ötlettelenség - pedig évekig készülhettek a kormányzásra -, a kétharmados többség ellenére érzett zsigeri félelem a nehéz reformoktól - melyekbe az elmúlt évtizedekben számos magyarországi politikus belebukott -, vagy a kétharmados többség elvakító hatása? Esetleg arról van szó, hogy a párt át szeretné magát pozícionálni egy másik választói csoport felé? Ha ez utóbbi a döntő ok, akkor a mostani lépés rossz kezdet volt: ezután ugyanis nehéz lesz a visszaút, ha közben mégis meggondolnák magukat. Az biztos, hogy a Fidesz az államosítással saját választóit vágta át. Mindenféle kimutatás szerint Orbánék eddig a 25 és 50 év közöttiek, az átlagnál kicsit módosabb középosztálybeliek szavazataira számíthattak a leginkább - s ezzel ők is tisztában voltak. Eddig. Ennek a társadalmi csoportnak a többsége alkotta azt a magot, melyhez ad hoc más társadalmi rétegek egy része is csatlakozott. Például a segélyekből élők, a munkanélküliek, a nyugdíjasok vagy a kádári gulyásrendszert visszasírok - ha a szocialista párt éppenséggel nem volt nekik szimpatikus. A magánnyugdíjak államosításával viszont Orbánék pont az őket legkitartóbban támogató fiatalabb középosztályt vágták pofon. A 3 millió magyarországi pénztártag 70 százalékát ugyanis a 20 és 40 év közöttiek teszik ki, s ha reális választási lehetőségük lett volna, többségük nem kér az átlépésből. Mint ahogy nem kért Szlovákiában sem, hiába nyito- gatta meg Robert Fico az átlépés kapuit többször is. A politikában nehéz olyan döntéseket hozni, melyek mindenkinek tetszenek. Pláne, ha azt akarjuk, hogy hasznosak is legyenek. A kormányoknak számtalanszor - válságidőkben különösen - szembe kell menniük bizonyos, jól körülírható társadalmi rétegek érdekeivel. A történelem viszont kevés olyan kormányt ismer, mely a saját választóinak garmadát adó társadalmi csoportot döfi hátba, ráadásul a kormányzati időszak egyik legfontosabb és legnagyobb visszhangot kiváltó ügyében. Orbán Viktor természetesen holnap nem bukik meg. Se holnapután, de még csak egy év múlva sem. Az a méreg, melyet a nyugdíj államosítással adott választóinak, csak lassan öl. Lassan öli a párt és a szavazók közti bizalmi viszonyt, vágja át az eddigi erős politikai köteléket. A csalódott törzsválasztók nem vonulnak nagy hirtelen az utcára - pláne amíg a megmozdulásokat Gyurcsány Ferenc és a hozzá hasonló hiteltelen „demokráciaféltők” szervezik-, ám egy részük csak „muszájból” marad Fidesz- szavazó. Addig, amíg fel nem bukkan egy hiteles jobboldali alternatíva. JEGYZET Az igazi veszély LŐR1NCZ ADRIÁN Van ez a gazdasági tömörülés, az eSzeNeSz Kft., mely évtizedek óta abból profitál - mégpedig nem is akárhogyan -, hogy folyton ellenségeket keres és talál. Jelesül bennünket, Szlovákia határain belül élő magyarokat, ami azért nem olyan nagy művészet, mivel minden fogyatkozás ellenére is vagyunk páran. Sarkítva fogalmazva és a nevezett cég retorikáját alkalmazva: valójában minden tizedik szlovák magyar, ami elég ok arra, hogy az ügyvezető igazgatók nevén nevezzék a gyereket: Szlovákiában igenis lappangó magyarosítás folyik! S ez olyan méreteket ölt, hogy a vállalat egyik vezérét, bizonyos Rafajt idézve szabadon, ha meg nem állítják, a szlovákoknak emigrálniuk kell saját hazájukból. Messzebb megy a jövőbelátás terén a cégtulajdonos Ján Slota, aki Jozef Čentéš főügyészjelöltben (akit bevallása szerint nem is ismer) ugyanúgy ott látja szunnyadni a magyart, mint Jaroslav Spišiak országos rendőr- főkapitányban. „Még likvidálják Harabint, aztán a szlovákok költözhetnek az Antarktiszra” - hangzik ide vágó aranyköpése, s rögtön mondja az okot is: „.. .nálunk, szlovákoknál ugyanis a Patagóniában élő pingvin is nagyobb hazafi”. S hogy hű maradjon a cég marketingfilozófiájához, hozzáteszi: „Ha egyszer a Magyar Gárda nekifut, s átkel az Ipoly-hidakon, tagjai sapkával levernek mindannyiunkat”. Nem kis veszélyt rejteget a kisebbségi nyelvhasználati küszöb Rudolf Chmel által előterjesztett csökkentése húszról tíz százalékra, vélik a cégvezérek; ha a javaslat átmegy, olyan borzalmak eshetnek meg e honban, hogy például Losoncon, Léván és Vág- sellyén, de - ami még felháborí- tóbb - Pozsony egyes városrészeiben, így Dunacsúnyban, Horvát- járfalun, Oroszváron és Verek- nyén is anyanyelvükön intézhetnék a magyarok ügyes-bajos dolgaikat. Mindez így, együtt már tényleg komoly aggodalomra ad okot- kiváltképp, ha az ember reggel nem figyel oda eléggé, a gyógyszere meg elgurul... Jóllehet, a fent nevezett korlátolt felelősségű társaság ugyancsak rajta van a „magyarveszélyen”, az idei ősz kulcsfontosságú mozzanata, nevezetesen, hogy Szlovákiából megindult a pálinkafőző turizmus Magyarországra, elkerülte a figyelmüket. Mivel augusztustól odaát ötven literig nem kell jövedéki adót fizetni a saját fogyasztásra szánt pálesz után, sok felvidéki polgártársunk már magyarországi testvéreinél főzeti le cefréjét. Mi lesz, ha egyszer úgy alakul, hogy egy csöppet sem hoznak belőle vissza az országba? íme, nemzetmentő urak, az igazi veszély... KOMMENTÁR Radičová realitásérzéke MOLNÁR IVÁN Iveta Radičová az amerikai Glamour magazin Év asszonya díjának két héttel ezelőtti átvételét követően e héten újabb megtiszteltetésben részesült. A koreai Samsung őt nevezte ki alkalmi reklámemberének, a szerdán tett galántai látogatása során ő jelenthette be az örömhírt, hogy az LCD televíziókat gyártó társaság újabb ezer alkalmazott felvételével számol. Nos, Radičová is csak egy egyszerű ember, pontosabban: egyszerű politikus, nem szabadna őt megfosztanunk az élet ilyen apró örömeitől, hiszen a gazdasági válság idején nincs sok lehetőség az effajta tündöklésre. A kormányfő, kihasználva az alkalmat, ráadásul rögtön fel is mérte, mit tehetne a kormány annak érdekében, hogy még több munkahely létesülhessen. Mit kifogásolnak leginkább a cég koreai vezetői? A válasz korántsem meglepő: természetesen ők is azt szeretnék, ha a kormány „rugalmasabbá” tenné a Munka Törvénykönyvet, vagyis még jobban letörné a már ma is fogatlan szakszervezeteket, az alkalmazottakat teljes mértékben kitéve a munkáltató kényének- kedvének. Aki ismeri a nálunk letelepedett koreai cégek munka- módszereit, talán meglepődik a cégvezetés megjegyzésein, hiszen ők eddig sem a skandináv munkamodell élharcosainak számítottak. Radičovát azonban minden jel szerint még le lehet venni a lábáról az ilyen nyilatkozatokkal, hiszen teljes mértékben egyetért a munkáltatók követeléseivel. A kormányfő szerint a szakszervezetek elvesztették realitásérzéküket, ezért tanulmányi kirándulásokat szervezne számukra a hazai vállalatokba, hogy lássák, mi gátolja leginkább a foglalkoztatottság növekedését. A valóságérzék azonban elsősorban épp a munkáltatók által unalomig ismételgetett frázisokat pufogtató kormányfőre férne rá, akkor talán rájönne, a vállalkozói környezeten elsősorban nem azzal javíthat, ha a munkavállalók jogait kurtítja meg. A Pricewater- houseCoopers tanácsadó társaság és a Világbank e héten közzétett elemzése szerint Szlovákia az adófizetés egyszerűségét tekintve a világ 183 országa közül a 122. helyen áll. Az állam az adók és járulékok formájában nálunk csaknem a megtermelt javak felére teszi rá a kezét, a cégeket sújtó adóterhek a világ 130 országában alacsonyabbak, mint nálunk. Mivel a jelenlegi kormánypárti politikusok jelentős része a korábbi Dzurinda-kabinetben is aktív szerepet játszott, az adórendszerrel kapcsolatban még műidig az egyenadó 2003-as bevezetéséről áradozik, megfeledkezve arról, hogy azóta sok víz lefolyt a Dunán. Ha Szlovákia versenyképes szeretne maradni, elsősorban az adó- és járulékrendszerünket kellene hozzáidomítani a legújabb elvárásokhoz, vagyis az adóbevallás egyszerűsítése mellett el kellene gondolkodni azon is, mely adófajták kulcsait csökkenthetnék. Ehhez azonban az államnak is vissza kellene fognia a kiadásait, ami szinte egyetlen politikusnak sincs ínyére. Sokkal könnyebb a munkapiac rugalmasságát szajkózni, hiszen a politikusok is jól tudják, a munkahelyük elvesztésétől félő alkalmazottakkal bárki azt tehet, amit csak akar. TALLÓZÓ ÚJ MAGYAR SZÓ A magyar kormánynak azoknak a romániai magyar szervezeteknek a véleményét kell figyelembe vennie, amelyeket az erdélyi magyarság támogat - jelentette ki Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke egy lapin- teíjúban. Az Új Magyar Szó (ÚMSZ) című bukaresti napilap tegnap közölt interjút az RMDSZ elnökével, aki kijelentette, a magyar kormánynak azokat az erdélyi szervezeteket kell támogatnia morálisan és politikailag, amelyeket az erdélyi magyarság is támogat. Rámutatott: a romániai magyarok túlnyomó része az RMDSZ-t támogatja a legutóbbi választások eredményét figyelembe véve, beleértve a legutóbbi, 2008-as önkormányzati választásokat is. Hozzátette: másnak is volt támogatottsága, de kimutatható, hogy az sokkal kisebb volt, mint az RMDSZ-é. „Egy távlatos magyarországi politikának erre kellene figyelnie, én más mércét ezzel kapcsolatosan nem tudok elképzelni. Ha itt klienspártokat képzel el valaki, akkor a határon túli magyar politika tönkremegy” - mondta Markó Béla. A politikus a kedvezményes honosításra vonatkozó újságírói kérdésre elmondta: a román politika aligha tudna túllépni azón, hogy Bukarest is hasonló módszerrel ad állampolgárságot a határon túli románoknak, ahogyan Budapest a magyaroknak. Hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy nem találhatna a román politika ürügyet arra, hogy feszegesse ezt a kérdést, de jelenleg nem érdeke vitába keveredni. Markó szerint az erdélyi magyarság számára a magyar állampolgárság felvétele fontos gyakorlati következményekkel nem járna, főleg, ha Románia is csadakozik a schengeni övezethez. Megkönnyíthetné viszont egyeseknek a Magyarországra való áttelepülést - folytatta az RMDSZ elnöke az ottani elhelyezkedést, ami lehet jó is, de lehet rossz is. „Nekünk alapvetően nem érdekünk, hogy Romániából sok magyar elmenjen, és kérdésesnek látom, lesz-e ilyen elszívó vagy itthon marasztaló hatása a kettős állampolgárságnak, de ez kiderül” - mondta Markó Béla. Az RMDSZ elnöke szerint a romániai magyaroknak elsősorban arra kell figyelniük, ami Romániában van, hiszen ők Romániából kapják a kisebb vagy nagyobb fizetést, a kisebb vagy nagyobb nyugdíjat, a román költségvetésből vezethetik be vagy sem a vizet, építhetnek vagy sem utakat. „Nekünk a romániai döntésekbe kell beleszólnunk” - mondta Markó Béla az ÚMSZ-nek. (MTI)
