Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)
2010-11-24 / 270. szám, szerda
16 DlGUÁLlA ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 24. www.ujszo.com Új QWERTY telefon a finn gyártó kínálatában Szuperolcsó telefon a Nokiától FELDOLGOZÁS Kedvező árú QWERTY-s okostelefonnal jelentkezett a Nokia. Az X2-01 elsősorban azok figyelmére számít, akik sokat használnak internetes közösségi szolgáltatásokat vagy éjjel-nappal SMS- eznek, vagyis elsősorban a fiatalokat célozza meg. Az alacsony árért cserébe a vásárlóknak le kell mondaniuk még a 3G luxusáról is, amelyet Wi-Fi kapcsolat sem helyettesíthet, mivel az Xl-01 még a Wi-Fi vezérlőt is nélkülözi, vagyis az adatkapcsolat GPRS/EDGE szabványon mehet legfeljebb, de a vállalat szerint csak így érhető el az alacsony ár - a közösségi oldalakon történő üzenetváltásra vagy e-mailezésre a GPRS/EDGE is megteszi. Nagyméretű fotókat biztos nem fog vele feltölteni a tulajdonos, mivel a beépített kamera felbontása mindössze 640x480 pixel. A 119x60x14,3 müliméter méretű, 107 grammos telefon 2,4 hüvelykes QVGA kijelzővel rendelkezik, memóriája 8 gigabájtos kártyával bővíthető, hogy legyen hely a zenéknek - az Xl-01 készítői ugyanis azt gondolják, erre is kiváló a készülék, éppen ezért könnyen elérhető zenelejátszót és FM-rádiót is kapott, valamint elérhető róla az Ovi Music szolgáltatás (azokban az országokban, ahol ez működik). Az X2-01 négy színben lesz kapható még az idén, az ajánlott ára nettó 80 euró. A finnek emellett piacra dobták eddigi legolcsóbb 3G-s készüléküket, a C2-01 modellt, amely egy hagyományos formájú és billentyűzetű telefon, szintén a fiatalok igényeihez igazítva. A Series 40 platformra épülő készülék előlapján 2 hüvelykes kijelző, a hátulján pedig egy 3,2 megapixeles kamera található, hogy a képeknek és zenéknek legyen hely, akár 16 gigabájtos memóriakártya is támogatott. Ebben a készülékben is van FM-rádió, zenelejátszó, került bele Bluetooth-adóve- vő és elérhető róla az Ovi Music is. A C2-01 végfelhasználói ára 70 euró. (hw, 1) Az alacsony árért cserébe a vásárlóknak le kell mondaniuk még a 3C luxusáról is (Fotó: Nokia) Újra 10 százalék felett a valódi e-mailel< aránya Felére csökkent a levélszemét FELDOLGOZÁS Nyár óta drámaian csökkent az internetes levélforgalomban a kéretlen reklámlevelek száma. A jelenséget több online biztonságtechnikai cég is megerősítette, bár a mértékéről eltérő becslések születtek: a legoptimistább Symantec szerint augusztus óta 47 százalék volt a csökkenés, míg a legborúlátóbb Kaspersky Labs 19százalékotmért. A csökkenés annak köszönhető, hogy ősz eleje óta a helyi hatóságokkal és intemetszolgáltatókkal összefogva több nagy spamteijesztő zombihálózatot sikerült kiiktatni a vezérlő szervereik lefoglalásával, illetve több, a spambizniszben utazó bűnözői körvezetőit tartóztatták le. A legnagyobb fogás a Zeus botnet volt, amit teljesen kiiktatni ugyan nem sikerült, de az FBI vezette akcióban közel száz embert tartóztattak le az USA-ban, Kanadában, és Ukrajnában, akiknek köze volt a Zeus segítségével végrehajtott adathalász támadásokhoz, spamkampá- nyokhoz és adatlopásokhoz. Sikerült lelőni az Oroszországból üzemeltetett Spamit rendszert is, ami az illegális vagy hamisított gyógyszerekkel kereskedő cégeket és alvilági köröket hozta össze némi jutalék fejében a termékeiket online terjesztőkkel és az őket hirdető spamme- rekkel. Az akciók a szakértők szerint a spam mennyiségét a 2009 szeptemberi szintre szorították le, így hosszú idő Óta először újra 10 százalék felett van a teljes levélforgalom- banavalódie-mailekaránya. (1) Az EB törekvését a sok millió magánfelhasználó mellett a nagy internetes cégek is támogatni fogják Leszámolna a kalózkodással az EU A digitális gazdaság felpörgetéséhez elengedhetetlen új szerzői jogi törvényeket alkotni (Képarchívum) Az Európai Bizottság hamarosan előterjeszt egy reformtervezetet, amelyben az európai szerzői jogi szabályozások átalakítására tesznek javaslatot, jelentette be Neelie Kroes, a digitális politikáért felelős alelnök. ITCAFÉ-HÍR A mozi sem ölte meg a színházat, a televízió sem a rádiót. Az internet sem fog megölni egyetlen médiát sem, foglalta össze mondanivalójának lényegét a politikus. Kroes beszámolója szerint több fontos probléma vár megoldásra. Ilyen például az úgynevezett árva művek (olyan alkotás, amelynél egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen azonosítható a jogtulajdonos) szerzői jogát érintő szabályozás átalakítása, a közös jogkezelők tevékenységének újraszabályozása, egy páneurópai licencelési rendszer kidolgozása, illetve a magáncélú másolatok után járó illetékek, nemzeti szabályozásának kérdése. Egy sor, kulturális berlini fal által meghatározott, diszfunkci- onális rendszer helyett inkább hallgassunk a józan észre. Olyan rendszerre van szükség, ahol a művészek és az alkotók új lehetőségekhez jutnak, ahol az üzleti modell sokkal inkább megfelel a digitális kor követelményeinek, mondta beszédében Kroes, aki a változtatásokat elkerülhetetlennek tartja, ha Európa nem kíván leszakadni kulturális téren. Az indokok között a biztos utalt arra is, hogy az egységes li- cencszabályozás hiánya súlyos gátja Európában az új médiaszolgáltatások bevezetésének és üzemeltetésének. Sürgősen harmonizálni kellene a nemzeti szabályozásokat a magáncélú másolásokra kivetett illeték ügyében is, mert akad olyan ország, ahol a memóriakártyák és optikai lemezek árába ezt nem építik bele, vannak tagállamok, ahol igen, de ezek esetében sem létezik egység, eltérő mértékűek az illetékek. A szerzők számára a korábbinál jelentősen nagyobb szabadságot biztosító IT-forrada- lom hatásában és fontosságában csak a nyomtatás megjelenésével és az ipari forradalommal hasonlítható össze. Nyilvánvalóvá vált, hogy bizonyos tartalomőrzők, illetve -közvetítők helyzete tarthatatlanná vált. Nem létezik olyan történelmileg kialakult pozíció, ami garantálná egy kultúraközvetítő túlélését. Tetszik vagy sem, a régi rend védelmezői, a kincstár őrizői a partvonalra fognak szorulni, ha nem képesek alkalmazkodni, elfogadni azokat a szükségszerűségeket, melyek mind a kulturális javak előállítóinak, mind azok fogyasztóinak érdekeit szolgálják. Ajelenlegi szerzői jogi rendszer a közvetítőknek biztosít előnyöket, és irritálja a közösséget, ami gyakran nem fér hozzá a művészek által kínált tartalomhoz, majd az így létrejött légüres teret az illegálisan megszerzett tartalmakkal töltik ki, ezzel a tevékenységgel viszont megfosztják az alkotókat munkájuk megérdemelt díjától. A politikus szerint le kell folytatni a kalózkodást, a szerzői jogot illető vitákat, de nem a tartalomőrzők hamis módján, amikor erkölcsi térre terelik a szót, hogy a tömegek démonizálá- sával megmenekedjenek a felelősségre vonástól és kibújjanak a változtatás kényszere alól. A Neelie Kroes által elmondottak egybecsengenek a David Cameron brit miniszterelnök által kifejtettekkel. Az új londoni technológiai központ projektjének bejelentésekor Cameron külön kitért arra, hogy a digitális gazdaság felpörgetéséhez elengedhetetlen új szerzői jogi törvényeket alkotni. Az EB törekvését a sok millió magánfelhasználó mellett valószínűleg a nagy internetes cégek is támogatni fogják, hiszen például a Google-nek bőven akadtak már problémái a szerzői jogi szabályok miatt. Az elutasítás indoka leggyakrabban az, hogy a válaszadót egyáltalán nem érdekli ez a technológia Nem kell a 3D tévé Európának Mindössze 1 százalék volt azoknak az aránya, akik azt válaszolták, hogy a közeljövőben ilyen készülék vásárlását tervezik (Képarchívum) FELDOLGOZÁS Európa hat országára terjedt ki az a felmérés, ami a tévégyártás legújabb slágerére, a 3d-s technológiára kérdezett rá. Az eredmény a gyártók szempontjából elég lesújtó: mindössze 1 százalék volt azoknak az aránya, akik azt válaszolták, hogy a közeljövőben ilyen készülék vásárlását tervezik. A déli országok kicsit pozitívabban állnak a 3D tévéhez, Olaszország, Spanyolország és Franciaország valamivel jobb átlagos reakciót produkált, mint Fiol- landia, Nagy-Britannia és Németország. A 3D elvi támogatása megvan, 48 százalék mondta azt, hogy jó lenne, ha lenne egy ilyen tévéjük, de ennek egyelőre csak a töredéke hajlandó rászánni magát a vásárlásra. Az elutasítás indoka leggyakrabban az, hogy a válaszadót egyáltalán nem érdekli ez a technológia, aztán a magas ár, végül az, hogy még nem elég kiforrott a 3D megjelenítés. Meglepően alacsony, csupán 1 százalék volt azoknak az aránya, akik bevallották, hogy fogalmuk sincs, mi az a 3D tévé. A felmérés eredménye cáfolja azokat az idei CES kiállításon elhangzott optimista jóslatokat, amelyek szerint pár éven belül 25 százalékos részesedést érnek el a 3D készülékek a tévépiacon, (i) DIGITALIA A mellékletet a UNKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com, Levélcím: Digitália, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava
