Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)
2010-11-24 / 270. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 24. Karrier - hirdetés 17 A szenvedélybeteg kategóriájába tartozó munkafüggő azért dolgozik, mert nem akar hazamenni. Az éveken át tartó túlhajszoltság ára a kiégés, a belső kiüresedés A karosi árnyéka, avagy a tiszteletre méltó drogosok Akinek a munka az egyetlen kapaszkodó és védőháló az életében, az túlhajszolhatja magát (TASR-felvétel) Egyre nehezebb lépést tartani a szaporodó munkahelyi követelményekkel, és alkalmazkodni a folyamatos túlhajszoltsághoz. A munkamániásnak viszont kielégülést okoz, hajóval több, mint nyolc órát tölt íróasztalához láncolva, és hogy csak a munkájának él. A munkafüggő nem korunk szuperhőse: munkahelyén és családi életében is hamar jelentkeznek a válságjelek. ÖSSZEFOG LALÓ „A munkafüggőség szenvedélybetegség“ - mondja Demetrovics Zsolt, a budapesti ÉLTE Pszichológiai Intézetének docense. Mint minden függőségnél, itt is a mindennapi élet konfliktusaival nem akar szembenézni az érintett. Az alkoholista elissza a problémákat, a szerencsejátékos eljátssza, a munkafüggő a munkába öli az energiáit, hogy ne kelljen mással foglalkoznia. Mindegyik esetben egyfajta kilépésről van szó, egy módosult tudatállapotba kerül a személy, amelyben megszűnnek a problémák, kilép abból a világból, ahol a gondjai vannak. Ugyanakkor a mai munkakultúrában, mikor a munkanélküliség veszélye fenyegető árnyékként tornyosul fölénk, már igen gyakori, hogy az emelt óraszám és a pluszban vállalt feladatok nem belső késztetésként, hanem külső kényszerként jelennek meg. Különbséget kell tenni fogcsikorgatva vállalt új kötelezettség és kényszerbetegség között: aki azért dolgozik sokat, mert pénzre van szüksége, vagy mert fél, hogy utcára teszik, az szenved a túlmunkától, s alig várja, mikor fejezheti be. A munkafüggő viszont azért dolgozik, mert nem akar hazamenni. Ő hétvégén és a nyaraláson szenved, elvonási tünetei vannak, sóvárog a munka után, s azokat az időket kerülné, amikor nem tud dolgozni: a munka az életének minden területén eluralkodik, s egyszerűen nem tud nem dolgozni. „Több szempontból is problémás a munkafüggőség kezelése“ - magyarázza Demetrovics: Egyrészt nem figyelünk rá, pedig súlyos egészségügyi következményei lehetnek. A betegség gyógyításának másik kerékkötője, hogy a munkamániások jellemzően nem képesek elfogadni a társas támogatást; sem a családtagoktól, munkatársaktól, sem az orvosoktól, terapeutáktól. Többnyire nem keresnek segítséget, inkább pár vagy családterápia során kerülnek a szakember látókörébe, amikor a szenvedő családtag kér segítséget, vagy éppen más egészségügyi probléma (szív- és érrendszeri zavarok, alvászavar) miatt fordul szakemberhez a munkafüggő: fontos, hogy ekkor a szakember észrevegye a háttérben meghúzódó munkafüggőséget. A legnagyobb nehézséget mégis az okozza, hogy ez az a típusú életforma-betegség, ami besimul a társadalmi elvárások rendszerébe: minden kultúrában erkölcsi többletet és elismerést társítunk a kemény munkához. A kóros magatartást az ideiglenes elismerés megerősíti, s úgynevezett tiszteletre méltó drogosként kezeljük a munkafüggőket: ilyen feltételek mellett a probléma tagadása még erőteljesebb lehet, a betegség tudatosítása pedig sokkal nehezebb. Nem igaz, hogy a munkamánia csak a magas társadalmi-gazdasági státusúakat érinti, és „yuppie- betegség” lenne. A hátterében állhat túlzott perfekcionizmus, alacsony önbecsülés, de kiválthatja egy egzisztenciális trauma is, például ha korábban az egyén elveszítette az állását. Nem egy olyan tényező van, amelyek a személyiségtől függetlenül megteremtik a környezetet az idült munkafüggőség kialakulására. Mindennapos jelenség, hogy a magánélet és a munka közötti határvonal elmosódik, például mikor a főnök hétvégi, szabadidős munkavégzést rendel el, vagy éppen laptopján és mobütelefonján a szabadság idején is utoléri a beosztottját. A tömegtájékoztatás is számos esetben pozitív példaként állítja elénk a munkamániás eseteket, ráadásul elvárják tőlünk, hogy egyszerre legyünk főállású anyák vagy apák és mindemellett fussunk be fényes karriert is. Tévhit, hogy egy munkamániás alkalmazottal bárki is jól járna: dacára a nagymértékű időráfordításnak, a klasszikus munkaalkoholista a minőség és termelékenység szempontjából nagyon keveset végez, és esetében nincs igazi hozama a nagy mennyiségű munkának. Létezik munkamániában szenvedő szervezet is: a munkafüggő vállalat dolgozói a munkaórán túl is hosszú órákat töltenek a munkahelyen, rendszeresen hazaviszik a munkát, és nagy számban a kiégettség és a stressz jeleit mutatják. Előfordulhat a munkafüggő és szervezet beteges szimbiózisa is:'látszatra ilyenkor szervezet és egyén egyaránt jól jár, de idővel a nem munkafüggő, egészséges kollégák kezdik elhagyni a céget, romlik a vállalat piaci szereplése, és ez igen hamar a szervezet kiégésével és megszűnésével végződhet. Kezdetben' a munkamániás folyamatosan elfoglalt, egyre több, sőt irreálisan sok feladatot, rengeteg túlórát vállal. A gondolatai állandóan a munkája körül forognak, szorong, ha nem végezheti munkáját, magánéleti kapcsolatait egyre jobban kezdi elhanyagolni. A középső stádiumban már komolyabban sérülnek a személyes kapcsolatok: hiába van otthon, nem képes elszakadni munkájától. Megjelenhetnek szomatikus következmények is: fáradtság, kimerültség, gyakori emlékezeti és koncentrációs problémák. Testsúlyukban is változás észlelhető: egyesek nagyon lefogynak, mások testsúlygyarapodással reagálnak a tartós stresszre. Az utolsó stádiumban komoly testi és pszichés tünetek is megjelennek: krónikus fejfájás, gyomorfekély, szív- és érrendszeri problémák, alvászavar, depresszió, és megnő a szívinfarktus, illetve az agyvérzés kockázata. Tévedés, hogy a munkamániába nem lehet belehalni. Japánban már külön szakkifejezés van a rengeteg túlóra s annak szövődményei okozta halálra: karosi. A szigetországban évente ezer feletti esetet regisztrálnak ezzel a kórképpel. (VJ, NSZ, ú) A betegségek egyhatodáért felelős munkahelyi por és az asztmás dolgozók Különösen fullasztó hatású a sütőipar ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A munka közben bennünket körbevevő bizonyos anyagok az asztmás rohamok fő kiváltó okai - derült ki egy új, európai adatokat felhasználó elemzésből. A kutatók összességében úgy becsülték, hogy a munka során belélegzett gázok, por, füst és más anyagok felelősek az asztmás munkások rohamainak 15%-áért. Ez évente 90 000 rohamot jelent 27 európai országban. A foglalkozási asztma a felnőttek körében az új asztmás megbetegedések közel egyhatodáért felel - állítja a morgantowni Betegségfelügyeleti Központ. A kutatók azt is hozzátették, ugyanez a 2003-as jelentés kijelentette, hogy az asztmás betegek tüneteinek romlása a munkával kapcsolatos anyagok miatt „sokkal több megbetegedéshez és termelés- kieséshez vezethet.” A kutatók az Európai Közösség Légzési Egészség Felmérés adatait elemezték, hogy megvizsgálják, a munkahelyi környezet mennyiben járulhat hozzá az asztmás betegek rohamainak kialakulásához. Több ezer, 20-44 év közötti európai vett részt a kétlépcsős tanulmányban. A kutatók megvizsgálták az asztmások 966 főből álló részhalmazát, akik a tanulmány második fázisában vettek részt. A résztvevők 8 %- a jelezte egy vagy több „súlyos roham” jelentkezését, amit a kutatók úgy jellemeztek, hogy nem várt orvosi kezelés vált szükségessé. Azoknak, akik már leszoktak a dohányzásról, csökkent az esélyük az üyen esetekre, azokhoz képest, akik továbbra is dohányoztak. Mikor a kutatók a résztvevők foglalkozását kezdték vizsgálni, kiderült, hogy a sütőiparban dolgozók közel nyolcszor annyi esetben szenvedtek rohamtól, mint a többiek. A magasabb kockázattal bírók között vannak még a fizikai munkások összességében, a gépjárművezetők és az „egyéb fizikai alkalmazottak”, és egy minden egyéb kategória a művészekkel, köztisztaságiakkal, kézi mosókkal. Poros munkahelyek az anyagtípus szempontjából azok, ahol nagy mennyiségű por, gáz és füst közelében dolgoznak, üyen környezetben háromszoros kockázatnak teszik ki magukat a rohamra. Néhány mérés azonban bevált: „Különböző foglalkozási körben sikerrel jártak a munkával kapcsolatos asztmás rohamok megelőzésére tett erőfeszítések, beleértve például a természetes gumilatexszel érintkező egészségügyi szakembereket, a laboratóriumok állatgondozóit és az enzimekkel dolgozó krémgyártókat” - írták a kutatók. (NapiDok) ÁLLÁSAJÁNLAT Mátyócvajkóc község pályázatot hirdet a magyar tannyelvű alapiskola igazgatói posztjának betöltésére (1-4. évfolyam). Az állás betöltésének alapvető feltételei: főiskolai végzettség, min. 5 év pedagógiai gyakorlat, a magyar és a szlovák nyelv tökéletes ismerete. További feltételekről a 056/638 90 11-es telefonszámon érdeklődhetnek. A jelentkezési íveket 2010. december 15-ig vátjuk a következő címre: Obec Maťovské Vojkovce, 079 01, okres Michalovce. MR916699 ♦ Munka Angliába, Ausztriába, Hollandiába gyárba (výroba), ápolónők. 0908/737 303, www.EuroPraca.sk MR915834 ♦ Győri székhelyű multinacionális cég motivált idegen nyelvet beszélő telefonos értékesítő munkatársakat keres, kiváló juttatási csomaggal. Preferált nyelvtudások: szlovák, cseh, lengyel, román, német. Pályakezdők jelentkezését is várjuk. Előzőleges értékesítési tapasztalat nem szükséges. Érd.: 0036 20 4855299, vagy Emaü: tibor.laki@randtech.com MR916592 ♦ Spoločnosť zaoberajúca sa výrobou dverí a zárubní hľadá na svoju prevádzku do Šamorína vedúceho skladu. Prax min. 2 roky. Výberové konanie sa uskutoční dňa 30.11.2010. o 14.00 hodine na adrese B.E.N., s. r. o., Bratislavská 1241, Šamorín. Inf.: 0915/495 759. Ajtó - és ajtótokok gyártásával foglalkozó cég azonnali belépéssel keres somorjai részlegébe raktár- vezetőt. Legalább 2 éves prax szükséges. Az állásinteijúra 2010. 11. 30-án kerül sor 14 órakor az alábbi címen: B.E.N., Pozsonyi út 1241, Somoija. Inf.: 0915/495 759. MR916709 Ismét Vasárnap-füzetek Olvasói karácsonyi receptek legjava három részben már megjelent már kapható December 1 Önök küldték 3. / Sütemények, torták Keresse az újságárusoknál, és gyűjtse a Vasárnap-füzeteket!
