Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)
2010-11-22 / 268. szám, hétfő
6 Külföld ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 22. www.ujszo.com RÖVIDEN Összmagyar regiszter Budapest. Jövő év elején elkezdődhet az összmagyar regiszter kialakítása, a kezdeményezéssel a világ minden pontján élő magyarok identitását szeretnék megerősíteni - mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős magyar miniszterelnök-helyettes. A regiszteren keresztül Magyarországról szóló, elsősorban magyar nyelvű üzeneteket, irodalmi műveket juttatnának el azokhoz, akikmegadjákemail- címüket. Első lépésként a magyar szervezetekhez fordulnak, akiktől azt kérik, ismer- tessékmeg tagjaikkal a magyar regiszter lehetőségét. Olyan államokban van hasonlóra példa, amelyeknek tagjai közül sokan élnek szétszórtan a világban. Kitért arra is, hogyha a magyar nemzet valamely részét sérelem éri, mint a szlovák nyelvtörvénynél történt, akkor a regiszter segítségével a világ magyarságát tudják tájékoztatni, és segítséget tudnak kérni. Akinek nagyobb befolyása van, írjon cikket a Washington Postba, akinek kisebb befolyása van, az pedig a helyi falu értesítőjébe. így lehetőség nyílik arra, hogy a magyar ügy mellett mozgósítsák az egyetemes magyarságot - emelte ki Semjén Zsolt. (MTI) Kudarcról beszélnek Kabul. A tálibok tegnap „a kudarc jeleként” értékelték az Egyesült Államok számára a NATO afganisztáni csapatkivonási tervét, amelyet az észak-atlanti szövetség a hét végén ismertetett lisszaboni csúcstalálkozóján. A portugál fővárosban szombaton aláírt megegyezés azt mutatja, hogy „Washingtonnak nem sikerült megszereznie a NATO többi tagjától a szükséges mértékű katonai támogatást”, vagy az elköteleződést hosszú távra - olvasható a tálibok közleményében. „Ez jó hír az afgánoknak és a szabadság szerelmeseinek a világban, de a kudarc jele az amerikai kormány számára” - folytatódott a szél- sőségeseklevele. (MTI) Filléres bombák, milliárdos károk Washington. Az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet jemeni ága hatalmas sikerként, és egy új stratégia mintapéldájaként ünnepelte a sikertelen csomagbombás terrorkísérleteket. Az Arab-félsziget al-Kaidájának (AFAK) egy internetes oldalon közzétett becslései szerint a művelet mindössze 4200 dollárba került, de milliárdos nagyságrendű biztonsági kiadásokra kényszerítette a Nyugatot. Eszerint az október végén Nagy-Britanniában, valamint Duhajban felfedezett csomagbombák részei az ellenség „kivéreztetésére” irányuló műveletnek, amely pedig az „1000 apró vágás stratégiájának” egyik alkotóeleme. (MTI) Az atlanti szövetség azt javasolta Oroszországnak, hogy vizsgálják meg a rakétavédelmi együttműködés lehetőségét és indokoltságát Alapvetően megváltozott a viszony a NATO és Oroszország között Anders Fogh Rasmussen és Dmitrij Medvegyev. Az orosz elnök történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy a lisszaboni tanácskozáson közeledett egymáshoz a NATO és Oroszország. (TASR/AP-felvétel) Lisszabon. Az európai rakétavédelem megteremtésének fontosságát kiemelő politikai nyilatkozat elfogadásával zárult szombaton a NATO kétnapos lisszaboni csúcstalálkozójának az a szakasza, amelyet a 28 tagország állam-, illetve kormányfője saját körben bonyolított le. A NATO-tagországokvezetői később találkoztak Dmitrij Medvegyev orosz elnökkel, aki elfogadta a NATO rakétavédelmi együttműködési ajánlatát. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ A tagállamok vezetői a csúcsértekezleten jóváhagyták a több mint 130 ezer fős nemzetközi erő afganisztáni kivonásának stratégiáját. Ennek kapcsán Anders Fogh Rasmussen közölte: a NATO azután sem hagy fel Afganisztán támogatásával, hogy a biztonságért való felelősségvállalást a tervek szerint 2014 végéig fokozatosan átadják az afgán hatóságoknak. A NATO-főtitkár megjegyezte: „Ha Afganisztán ellenségei azt gondolják, hogy csak ki kell várniuk, amíg kivonulunk, akkor csalódni fognak. Addig maradunk, amíg szükséges, hogy befejezhessük a munkát”. Rasmussen a csúcsra meghívott Hamid Karzai afgán elnökkel megállapodást írt alá a NATO és Afganisztán közötti hosszú távú MT1-HÍR Lisszabon. Az Európai Unió és az Egyesült Államok szerint el kell kerülni, hogy a nagy gazdasági erőközpontok egymással versengve értékeljék le valutájukat a jobb exportképességérdekében. Erre kötelezték magukat, és ugyanerre szólították fel a G20-as csoporthoz tartozó, jelentős nemzetgazdaságoknak számító országokat abban a közös nyilatkozatban, amelyet a szombat este Lisszabonban tartott kétoldalú csúcstalálkozójuk után tettek közzé. A nyilatkozatban kiegyensúlyozott növekedésösztönzésre szólították fel a G20-akat, és hangsúlyozták, hogy elutasítják a protekcionizmust. A közvetlenül a NATO-csúcsér- tekezlet után megrendezett tanácskozáson az amerikai felet Bapartnerségről. A partnerség kiterjed arra az időszakra is, amikor már nem lesz szükség a nemzetközi erők közvetlen harcoló szerep- vállalására. Új szakaszba lép a terrorizmus és az afganisztáni fundamentalista tálibok elleni harc azzal, hogy a NATO vezette afganisztáni nemzetközi erő (ISAF) fokozatosan átadja az ország biztonságáért viselt felelősséget az afgán biztonsági erőknek - mondta szombaton Lisszabonban Barack Obama. Az amerikai elnök a csúcs- értekezlet végén tartott sajtótájékoztatóján bizakodóan szóit arról, hogy a csapatok kivonását jövő júliusban a tervek szerint meg lehet kezdeni. Felszólította az amerikai republikánusokat, hogy ne akadályozzák tovább az Oroszországgal kötött. START-megállapodás ratifikálását. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Moszkvával való viszony megromlása több területen járhatna negatív következménnyel, így például Iránnal kapcsolatban is, hiszen Oroszország az elmúlt hónapokban nagy segítséget nyújtott az Irán elleni nemzetközi szankciós intézkedések megszigorításához - mondta Obama. Hat európai ország külügyminisztere is felszólította az amerikai republikánus párti szenátorokat arra, hogy ratifikálják az említett nukleáris leszerelési megállapodást. Lene Espersen dán külügyminiszter litván, lett, magyar, norvég és bolgár kollégájával váratlanul megjelent a NATO-csúcs alkalmából a Fehér Ház által Lisszabonban szervezett sajtóértekezlet végén, hogy kiálljon a ratifikálást szorrack Obama elnök, az EU-t pedig Herman Van Rompuy, az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke, valamint Jósé Manuel Barroso, a legfőbb uniós végrehajtó testület, az Európai Bizottság elnöke képviselte. Részt vett a megbeszélésen Hüla- ry Clinton amerikai külügyminiszter, illetve Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is. Az évente megtartott EU-USA csúcsot idén eredetüeg a spanyol EU-elnökség idejére ütemezték be, de az amerikai elnök lemondta a Madridba tervezett eseményen való részvételt. Washington szerint nem volt teljesen világos, ki az Európai Unió legfőbb képviselője a Lisszaboni Szerződés értelmében létrehozott új uniós intézménygalmazó Barack Obama mellett. A tagállamok még pénteken elfogadták azt a stratégiai koncepciót, amelyhez a következő tíz évben igazodik a NATO tevékenysége. Az atlanti szövetség Oroszországnak azt javasolta, hogy vizsgálják meg az együttműködés lehetőségét és indokoltságát a NATO által megteremtendő európai rakétavédelmi rendszer és az orosz rakétavédelem között. Az ajánlat arra irányult, hogy első lépcsőben a szakértők tekintsék át, mit lehet és érdemes kivitelezni az együttműködésben. Ezt Dmitrij Medvegyev államfő elfogadta, ám több médiakommentátor kiemelte: az orosz rendszerben. A mostani időpont és helyszín már elfogadhatónak bizonyult, mert a házigazda nem az EU soros elnökségét betöltő ország fővárosa, tehát ilyen értelemben a helyszín nem adott okot értelmezési bizonytalanságokra abban a tekintetben, hogy milyen szerepet tölt be a soros elnöklő ország az EU szervezeti hierarchiájában. A napirenden főként gazdasági és pénzügyi együttműködési, illetve az éghajlatvédelemmel kapcsolatos kérdések szerepeltek. Herman Van Rompuy a találkozón arról biztosította a legutóbb az ír pénzügyi nehézségek miatt aggodalmának hangot adó Obamát, hogy EU gazdaságának alapjai szilárdak, érzékelhető növekedés mutatkozik, alacsony az infláció, az egyensúly helyreállásának irányába mozog a pénzügyi mérleg. elnök nem mondta ki, hogy az orosz rakétavédelem ténylegesen hozzákapcsolódik majd a NATO létrehozandó rendszeréhez. A NATO-tagországok állam-, illetve kormányfői a NATO-Orosz- ország Tanács keretében találkoztak Medvegyewel. Ez volt az első találkozó az orosz államfővel ilyen keretek közt azóta, hogy a 2008 augusztusi orosz-grúz háború lehűtötte a kapcsolatokat. A NATO és Oroszország biztonsága „oszthatatlan”-jelentette ki a NATO-főtitkár az ülésen, mintegy megadva az alaphangot a NATO és Oroszország közötti, alapvetően megváltozott viszonyhoz. Oroszország nem csupán a rakétavédelemben, hanem más kérdésekben is kész a NATO-val az együttműködésre, ám azt a feltételt támasztja, hogy tekintsék őt egyenrangú félnek - hangsúlyozta a NATO-Oroszország Tanács ülése utáni sajtótájékoztatóján Medvegyev. Az egyenrangúságot a partnerség előfeltételének mondta, és ezzel együtt hangsúlyozta: orosz részről „nyitott az ajtó” a további párbeszéd előtt. Dmitrij Medvegyev történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy a lisszaboni tanácskozáson közeledett egymáshoz a NATO és Oroszország. Az orosz államfő ugyancsak MTI-HÍR Varsó. Helyhatósági választásokat tartottak tegnap Lengyelországban, amit fontos megméretésnek tekintenek a kormányon lévő, Donald Tusk vezette jobbközép Polgári Platform (PO) számára a jövő őszi parlamenti választások előtt. A szavazásra jogosultak polgármesterekről, önkormányzatok tagjairól és a más tisztségviselői helyekről döntöttek. Feltételezhető volt, hogy sok helyütt csak a két hét múlva tartandó második fordulóban lesz végleges eredmény. A voksolás azt mutatja, mennyire népszerű a Polgári Platform, amely az elmúlt három évben az országot irányította. felszólította a republikánus többségű amerikai szenátust, hogy tanúsítson „felelősségteljes” magatartást, és ratifikálja az amerikai-orosz nukleáris leszerelési folyamatba illeszkedő új START szerződést. A szombati politikai nyilatkozat számos témát bővebben és konkrétabban fejtett ki, mint a péntek este elfogadott koncepció. A nyilatkozatban ismertetett teendők között szerepel, hogy javítani kell a NATO hozzájárulási képességét a válságmenedzseléshez, a nemzetközi közösség erőfeszítéseihez. Ez alatt lényegében azt kell érteni, hogy a katonai erő alkalmazásán kívül el kell sajátítania a NATO- nak a civil újjáépítés nyelvezetét és munkamódszereit is. A nyilatkozat másik hangsúlyos eleme, hogy a NATO felhívta Oroszországot arra, hogy mélyítse el együttműködését az atlanti szervezettel azokon a területeken, ahol közös érdekeket lehet azonosítani. A nyilatkozat megerősíti: a NATO által az európai „lakosság, terület és erők” megoltalmazása érdekében kifejlesztendő rakétavédelemben számít az Oroszországgal való együttműködésre. Emellett a számítógépes rendszerek elleni támadások kivédésének fontosságát is részletesen taglalja a nyilatkozat. Két elnök négyszemközt Amerikai elnöki különgép. Előre be nem jelentett négy- szemközti megbeszélést folytatott egymással Barack Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz elnök a szombati NATO-csúcs keretében - közölte Ben Rhodes, helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó a hazafelé tartó amerikai elnöki különgép fedélzetén tegnap hajnalban. A két elnök visszavonult egy helyiségbe, és mintegy 15-20 percen át beszélgettek a grúz helyzetről és a Startszerződésről. A találkozót 0- bama kezdeményezte, és azt szívélyesnekértékelte. (MTI) A tegnapi szavazás előtti közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy a PO továbbra is a legnépszerűbb párt. A voksolásnak ugyanakkor arra is választ kellett adnia, mennyire elfogadott a többi párt, így a legfőbb ellenzéki formáció, a jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) pártja. Ezt még Lech Kaczynski néhai államfő alapította, aki idén repülőszeren- csédenségben vesztette életét. Ikertestvére, Jaroslav Kaczynski ugyan megmaradt pártvezérnek, de az elmúlt időszakban konfliktusa támadt a párt leghűségesebb támogatóival. Ä kirobbant vita hatására Kaczynski két közeli tanácsadója és számos más személy tiltakozásul kilépett a pártból. Az amerikai elnök felszólította Hamid Karzai (balról a második) afgán elnököt, hogy tanúsítson több megértést az országában folyó katonai műveletek iránt. Karzai a minap bírálta a nemzetközi erők fellépését, mert az - mondta - sok ártatlan polgári személy életét követeli. Obama szerint bár érthető a civil veszteségek miatti megdöbbenés, Karzainak meg kell értenie: az amerikai katonák nem akarnak könnyű célpontnak bizonyulni a tálibok számára, és meg kell védeniük magukat. (SITA/AP-felvétel) Herman Van Rompuy szerint az unió gazdaságának alapjai szilárdak Amerikai-EU-csúcs pénzügyekről A felmérések szerint Tusk pártja a legnépszerűbb Helyhatósági választások voltak Lengyelországban
