Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)
2010-11-19 / 266. szám, péntek
6 Külföld RÖVIDEN Nincs újabb terrorpánik Berlin. Az akut terrorveszélyre való tekintettel a németeknek hosszabb távon együtt kell élniük a szigorított biztonsági óvintézkedésekkel. Ezt tegnap közölte a szövetségi belügyminiszter, aki megfontoltságra szólította fel a lakosságot. Thomas de Mai- ziere leszögezte: ,A terroristák rémületet és rettegést akarnak kelteni Németországban, ám mi ezt nem hagyjuk. Ragaszkodunk ahhoz, hogy szabadon akarunk élni egy szabad országban.” A kialakult helyzetet nem szabad jogpolitikai célok érdekében kihasználni - utasította vissza azokat a hangokat, amelyek egyebek között a lehallgatással és internet-megfigyeléssel szerzett adatok tárolhatóságának meghosszabbítását sürgetik. (MTI) Tapogatózó tárgyalások Baku. Az iráni atomtevékenység békés jellegének jelentőségét hangoztatta Dmitrij Medvegyev orosz államfő a Mahmúd Ahmadine- zsád iráni elnökkel tegnap Bakuban tartott tárgyalásán. Medvegyev arra kívánta rávenni partnerét, folytasson tartalmas párbeszédet a világgal, és fejtse ki: mi az, ami zavarja Teheránt abban, hogy egyezséget kössön a nemzetközi közösséggel. A két államfő először találkozott azóta, hogy Oroszország szeptemberben megtagadta egy S-300-as légvédelmi rakétaelhárító rendszer leszállítását Iránnak. Teherán szerint Moszkva engedett az amerikai nyomásnak. Az ügy miatt lehűlt a két ország viszonya. (MTI) Sikeres iráni rakétateszt Teherán. Irán sikerrel tesztelt egy új légvédelmi rakétaelhárító rendszert egy hadgyakorlat során - közölte tegnap az iráni hadsereg. Hamid Ardzsangi tábornok azt állította, a Merszad nevű rendszert iráni tudósok fejlesztették ki, de részleteket nem közölt. A hadgyakorlat kiterjed a nagy hatótávolságú rakéták tesztjére is, célja megmutatni, hogy Irán képes megvédeni nukleáris létesítményeit egy esetleges támadással szemben. (MTI) Phenjan készül valamire Tokió. Amerikai műholdas felvételekből ítélve Észak-Ko- rea feltehetően egy újabb, immár harmadik föld alatti atomrobbantásra készül. A Kyodo japán hírügynökség amerikai katonai szakértőkre hivatkozva közölte: műholdas felvételeken haditechnikai eszközök gyakoribb mozgása figyelhető meg az ország északkeleti részén fekvő nukleárisgyakorlótéren. (MTI) ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 19. www.ujszo.com Teljes kártérítést követeltek a devecseri lakossági fórumon - az állami kártalanítási javaslat csupán a valós károk töredékét fedezné Bedühödtek a kormányra az iszapkatasztrófa károsultjai Orbán Viktor október 9-én Kolontáron válaszolt az elkeseredett lakosok kérdéseire (TASR/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Devecser. Mára terveztek demonstrációt a vörösiszap-kataszt- rófa devecseri károsultjai, de a szerda esti, rendkívül feszült hangulatú lakossági fórumon úgy döntöttek: a hónap végéig elhalasztják akciójukat, ha konkrét ígéretet kapnak arra, hogy Orbán Viktor egy héten belül eljön hozzájuk. A lakossági fórum dühös résztvevői Devecserben teljes kártérítést követeltek a kormánytól, a polgármester viszont azt mondta, a városnak meg kell köszönnie, amit a kormány eddig tett a településért. Csenki Géza, a mára tervezett demonstráció főszervezője a közel háromszáz jelenlévőt felszólította: álljon fel, aki nem elégedett a kárenyhítésről szóló kormány- döntéssel. A teremben lévők 95 százaléka felállt. „Orbán Viktor teljes kártérítést ígért nekünk, ezért fogunk tüntetni, és addig ott leszünk, amíg ide nem jön” - mondta Csenki. A devecseri károsultak egy csoportja nem állt el eredeti szándékától, mára félpályás útlezárást hirdetett a 8-as főútra. A tiltakozó akciót a rendőrség - a megye területére korábban kihirdetett, s még érvényben lévő veszélyhelyzetre hivatkozva - nem engedélyezte. Csenki bejelentette: mindenképpen megtartják a demonstrációt. így nem álltak le azoknak a transzparenseknek a készítésével sem, amelyeken egyebek mellett a „Devecser teljes kártalanítást követel!” feliratot lehet olvasni. A szervezők 300-400 résztvevőre számítanak, de állításuk szerint több mint ezer vörösiszap-károsult érdekeit képviselik, az ötezer lakosú Devecseren kívül a kolontáriakét és somlóvásárhelyiekét is. Toldi Tamás (Fidesz) polgár- mester felszólította a zúgolódó tömeget, nézzék meg, mit tett eddig a kormány, és ezt a segítő szándékot meg kell köszönnie a városnak. „Az értékbecslések során keletkezett hibákat viszont korrigálni kell, a kormányrendeletnek az új lakásokra vonatkozóan bejegyzésre kerülő tízéves elidegenítési tilalmát nem tartjukjogosnak”-mondtaToldi. Csenki Géza a Népszabadságnak elmondta: elsősorban azt nehezményezik, hogy a kármentő alapban összegyűlt 1,2 milliárd forintból a kármentő bizottság eddig csupán 33,4 millió forintot utalt át a devecseri és a kolontári önkormányzatok számára. Ennél is nagyobb problémának tartják, hogy az ingóságokkal kapcsolatos állami kártalanítási javaslat csupán a valós károk töredékét fedezné. Toldi Tamás közölte: csak az ön- kormányzat számláján a mai napig 70 millió forint és négyezer euró gyűlt össze az ország önzetlen adakozásának eredményeként. „Nem szabad elrontanunk ezt az adakozó kedvet azzal, hogy elégedetlenségből és egyéb érdekektől vezérelve néhányan tüntetést szerveznek.” A Népszabadság Toldira hivatkozva tegnap azt írta, az állam az ingóságokat háztartásonként 500 ezer forint értékhatárig, a ruhaneműket a tragédia idején az ingatlanba bejelentett lakók után, személyenként 200 ezer forintig kárpótolja. Ez utóbbit készpénzben kaphatják meg a károsultak, ám az összeg kifizetésének módjáról és időpontjáról még nem született döntés. Az ingóságokat természetben pótolják: a térségben tevékenykedő segélyszervezetek szerzik majd be, és juttatják el a családokhoz a bútorokat, háztartási gépeket, használati tárgyakat. (MTI, NOL) Vezető téma lesz az Oroszországgal folytatott együttműködés a lisszaboni NATO-csúcson Új stratégiai koncepció készül Lisszabon/Brüsszel. Új stratégiai koncepció elfogadására készül a NATO a ma délután kezdődő, történelmiként beharangozott kétnapos lisszaboni csúcstalálkozón. Az esemény kapcsán még a lengyel államfő is azt mondta, bővíteni kell a NATO és Oroszország konstruktív együttműködését. ÖSSZEFOGLALÓ Bronislaw Komorowski kifejtette, olyan együttműködést képzel el Moszkvával, amely mindkét fél biztonsági érdekeit szolgálja. Hozzátette ugyanakkor: az ilyen politika nem folytatható más kelet-európai államok rovására. Egy német szakértő, Ulrich Weisser nyugalmazott altenger- nagy ugyancsak a csúcs kapcsán a Süddeutsche Zeitungban közölt írásában kifejtette: félő, hogy a NATO ezúttal sem fog szembenézni azokkal a sürgető kérdésekkel, amelyek a globális hatalmi súlyponteltolódásból adódnak. E kérdések között említette a Moszkvához fűződő viszonyt. Sajnálatosnak tartja: az atlanti szervezet nem képes magát geopolitikailag úgy pozícionálni, hogy egyenrangú partnerként tekinthessen Oroszországra. Utóbbi szemszögéből nézve sértéssel ér föl - szögezi le a német védelmi tárca tervezési törzsének egykori vezetője -, hogy Brüsszel nem hajlandó a NATO-Oroszor- szág Tanácsot a közös fellépés központi konzultációs és határozathozatali testületévé fölértékelni. A szerző szerint az összbenyomás az, hogy az oroszfóbiától tüzelt kelet-európai államok megpróbálják egy retrográd politika túszává tenni a NATO-t. Dmitrij Medvegyev orosz elnök viszont úgy vélekedik, hogy az EU-nak és Oroszországnak tíz éven belül közös piacot kellene alkotnia. Oroszország nem törekszik EU-tagságra, viszont szövetségre akar lépni Európával. Visszatérve a mostani csúcs jelentőségéhez. A NATO második stratégiai nyilatkozatát 1999-ben fogadták el, és annak nyomán kitárta ajtaját az egykori ellentábor volt tagjai - köztük Szlovákia - előtt. Az atlanti szövetség most indokoltnak látja, hogy ismét újrafogalmazza célkitűzéseit, figyelembe véve a megváltozott nemzetközi viszonyokat, köztük a XXI. század újszerű biztonsági kihívásait. Köztük például a számítógépes rendszerek elleni támadások veszélyét, az energiabiztonság kérdéskörét. Anders Fogh Rasmussen NATO- főtitkár szerint eljött az ideje annak, hogy a Nyugat új, együttműködésen alapuló partneri viszonyt ápoljon Oroszországgal, hiszen immár egyik fél részéről sem indokolt, hogy támadási szándékot tulajdonítson a másiknak. A főtitkár meghívta Lisszabonba Medvegyev orosz elnököt is. Hiszen a NATO-csúcs egyik fő célja az, hogy döntést hozzanak annak a rakétavédelmi rendszernek a kialakításáról, amely ernyőt tartana az európai tagországok területe és lakossága fölé. Ezután áttekintik, miként lehet kapcsolatot teremteni és együttműködést kialakítani a NATO és Oroszország rakétavédelmi rendszere között. (MTI,ú) Orbán Viktor Párizsban Garanciákat szeretne a régiónknak Párizs. Orbán Viktor magyar kormányfő tegnap Párizsban a Nemzetközi Kapcsolatok Francia Intézetében (IFRI) kifejtette: nincs messze az EU és Oroszország közti történelmi kiegyezés pillanata. Ebben a folyamatban pedig Közép- Európának garanciákat kell kapnia, pl. az energiafüggetlenség, a katonai biztonság, a közlekedési infrastruktúra vagy a gazdasági átláthatóság tekintetében, mert a kiegyezésnek a térség nem lehet csupán elszenvedője. Orbán úgy látja, a gazdasági válság előtti tapasztalatok azt mutatják, hogy Közép-Eu- rópa „az európai versenyképesség egyik kulcstérsége” és az EU egyik legperspektivikusabb régiója. Es a válság után is ez a térség lesz a gazdasági növekedés motorja. (MTI) Enyhíteni kell az euróra nehezedő nyomást Nagy hitelcsomagra számít a dublini jegybank Assange felbőszítette a Pentagont - állítólag zaklatják a titkosszolgálatok Nemi erőszakkal vádolják a Wikileaks vezérét ÖSSZEFOGLALÓ Julian Assange (TASR/AP) MTl-ÖSSZEFOGLALÓ London. Több tízmilliárd eurós hitelcsomag felajánlását váija az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tegnap kezdődött dublini tárgyalásainak eredményeként az ír jegybank kormányzója, aki szerint a felajánlást az ír kormánynak el kell fogadnia. Londoni elemzők helyzetértékelése szerint azonban egy ilyen hitelcsomag-egyezség sem enyhítené tartósan az euróra nehezedő nyomást, mivel a piac figyelme várhatóan azonnal a gyenge lábakon álló többi euróövezeti gazdaságra terelődne át. Patrick Monohan, az ír központi bank vezetője úgy fogalmazott, a tárgyalások az EU, az eurójegy- bank (EKB) és az IMF képviselőivel nem valamilyen „mentőprogramról” folynak. Olyan hitelcsomagot remél, amelyből Írország szükség szerint lehívhat. Monohan szerint az IMF és az EKB „nem hozott volna ilyen népes technikai csapatot Dubíinba”, ha nem lennének biztosak abban, hogy egyezségre lehet jutni egy csomagtervről az ír gazdaság számára. A Commerzbank devizapiaci szakértői szerint nem meglepő, hogy éppen az euróövezet több, szintén komoly költségvetési és adósságproblémákkal küszködő tagországa - Portugália, Spanyol- ország, Görögország - igyekszik leginkább rávenni valamilyen külső segítség elfogadására az ettől eddig vonakodó Írországot. A meggondolás ugyanis az, hogy ha Írország kisegítésével a piaci helyzet megnyugszik, akkor ezeknek az országoknak a kötvényhozamai is csökkenhetnének. E bank elemzői úgy látják, hogy különösen Portugália államháztartási konszolidációs programja tűnik elégtelennek. Korábbi elemzéseikben más nagy londoni házak is hasonló következtetésrejutottak. Stockholm. A svéd bíróság tegnap kiadta a parancsot, hogy nemi erőszak, szexuális zaklatás és kényszerítés gyanújával vegyék őrizetbe Julian Assange-t, a Wikileaks oknyomozó internetes oldal alapítóját. A Wikileaks július 25-én került a nemzetközi érdeklődés központjába, amikor a világhálóra Irakkal és Afganisztánnal kapcsolatos titkos amerikai dokumentumok tízezreit tette fel. A lépés felbőszítette a Pentagont. Az ügyészség előzőleg kérte a bíróságot, hogy rendelkezzen Assange elfogásáról. Az ítélőszék internetes oldalán az olvasható, hogy a 39 éves ausztrál férfi ellen nemzetközi elfogatóparancsot is ki akarnak adni. Azzal gyanúsítják őt, hogy augusztus 17-én Enkö- pingben megerőszakolt egy nőt, valamint három másik esetben szexuális kényszert alkalmazott. A svéd igazságszolgáltatás augusztusban már kiadott ellene egy elfogatóparancsot, amelyet szinte rögtön vissza is vont. Marianne Ny ügyész elmondta: azért kérte a férfi őrizetbe vételének elrendelését, mert ki akarják hallgatni. Hozzátette, Assange kihallgatása korábban meghiúsult. A férfi svédországi ügyvédje, Björn Hurtig elmondta: az újabb - szerinte hamis vádakon alapuló - elfogatóparancs kiadása jelentősen árt védence jó hírének. Assange nagy-britanniai jogi képviselője, Mark Stephens azt vetette a svéd hatóságok szemére, hogy eddig egyszer sem próbáltak meg kapcsolatot teremteni az aktivistával, pedig ő már többször is kijelentette, hogy készen áll a kihallgatásra. (MTI, ú)
