Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)
2010-11-02 / 252. szám, kedd
1 4 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 2. www.ujszo.com GAZDASÁGI hírmorzsa Niki Lauda Pozsonyból repülne Bécs/Pozsony. A volt Forma-l-es pilóta, Niki Lauda közölte, ha az osztrák kormány környezetvédelmi adót vet ki a Bécsből felszálló repülőgépekre, akkor az alacsony árkategóriájú társasága, a Niki Luftfahrt cégjá- ratait Schwechat helyett a jövőben a pozsonyi repülőtérről indítja. „Bécstől csupán fél órányira van, vagyis ez nem lehet akadály” - mondta Lauda az Österreich lapnak. A kormány tervét antiszociális ostobaságnak minősítette, mivel ezzel éppen a kisebb keresetű osztrákok utazási lehetőségeit csorbítják. Lauda arra is rámutatott, hogy a lépés a tranzitutasokat nem érinti; például az az orosz polgár, aki Moszkvából Bécs érintésével New Yorkba utazik, nem fizet többletköltséget, aki viszont csak a bécsi repteret veszi igénybe, az igen. Ez bennünket is érint, hiszen évente 300-400 ezer szlovák polgár veszi igénybe Schwechat szolgáltatásait. A Faymann- kabinet az ökoadóból évi 10 millió euró bevételre számít. Pozsony repterénekjól jönne Lauda átpártolása, hiszen 2010 első 9 hónapjában a légikikötő csupán 1,353 millió utast fogadott, ami 3,15%-kal kevesebb a tavalyinál, miközben 2009-ben a reptér egyenesen 23%-kal forgalom- csökkenést szenvedett el. (eT, ú) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8667 Lengyel zloty 3,9701 Cseh korona 24,533 Magvar forint 270,75 Horvát kuna 7.3469 Román lei 4,2825 Japán ien 111,94 Svájci frank 1,3756 Kanadai dollár 1,4160 USA-dollár 1,3926 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint VolksbankOTP Bank 1,42-1,34 25,38-23,92 282,71-266,44 Postabank 1,43-1,33 25,53-23,80 ■ Szí. Takarékpénztár 1,43-1,33 25,33-23,92 286,95-262,23 Tatra banka 1,42-1,35 25,30-24,02 285,65-263,95 Dexia banka 1,42-1,34 25,30-24,02 282,19-267,89 Általános Hitelbank 1,42-1,34 25,38-23,98Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Az Állami Lakásfejlesztési Alap a 30 éves futamidő egészére garantálja a 3,5 százalékos kamatot A legkedvezőbb hazai lakáshitelek Takaros házak, felújított épületek. A lakásfejlesztési alap lakásfelújításra szánt kerete idén már január végén elfogyott. (Képarchívum) Pozsony. A lakásépítés támogatására fordított köz- kiadásokjövőre elérik ugyan a 253 millió eurót, az állami költségvetésből erre a célra azonban csak 159 millió euró jut, 15 millióval kevesebb, mint idén. A helyzetet az Állami Lakásfejlesztési Alap mentheti meg, amely még mindig a legkedvezőbb kamatozású hiteleket kínálja. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A kormány megszorító csomagja nem csupán a lakás-takarékpénztárak ügyfeleit érinti, akik jövő áprilistól csak akkor számíthatnak az állami prémiumra, ha a megtakarításaikat lakásépítésre vagy a lakásuk felújítására fordítják, hanem azokat is, akik bérlakások építését tervezték, vagy a panelházuk műszaki hibáit kívánták kijavítani. Ez utóbbiakra az idei 50 millió euró helyett ugyanis jövőre már csak 35 millió euró dotációt szán az állam. Akorábban nyújtott hitelek törlesztő részleteiből ugyanakkor az Állami Lakásfejlesztési Alap jövőre nagyobb összeget hajt be, az alap által nyújtott hitelek összege elérheti a 142,57 millió eurót, ami 3,5 millió euróval több, mint idén. Az Állami Lakásfejlesztési Alap által nyújtott hitelek még mindig a legolcsóbb lakásfinanszírozási formát kínálják, amelyeknek köszönhetően akár több ezer eurót is megtakaríthatunk. Ha például lakást szeretnénk vásárolni, az alaptól legfeljebb 45 300 euró hitelt kaphatunk, aminek az éves kamata 3,5%, miközben ezt a kamatszintet a 30 éves futamidő egészére biztosítják. Nem történhet meg az, ami a bankoknál természetes, hogy az ügyfeleket alacsonyabb kamatokkal csábítják el, hogy aztán az első adandó alkalommal felvigyék a hitel árát. Az alaptól felvett 45 300 eurós hitelért így 73 230 eurót fizetünk vissza. A bankok közül egy hasonló - vagyis 45 300 eurós és 30 éves futamidejű - jelzáloghiteihez a legolcsóbban a Volksbanknál juthatunk hozzá, amely az öt évre lekötött kamatszint esetében 4,14%-os kamatot kínál. Harminc év alatt így 80 469 eurót fizetünk vissza, 7 ezerrel többet, mint ha a lakásfejlesztési alap hitelét vettük volna igénybe. A legdrágább az mBank, 6,9 százalékos kamattal. Ez esetben a 45 300 euróért cserébe 107 620 eurót fizetünk vissza. Az alap azonban az olcsó hitelnek megkéri az „árát”, az igénylőkkel szemben ugyanis szigorú feltételeket szab. Alapfeltételnek számít, hogy csak az kérhet kölcsön az alaptól, akinek a bevételei a létminimum 1,3 és 3,5-szöröse között mozognak. Egy gyermektelen házaspár nettó havi bevétele ezek szerint nem lehet alacsonyabb 409 eu- rónál, ugyanakkor pedig nem haladhatja meg az 1101 eurót. Az egygyermekes családok esetében a felső határ 1398, a kétgyermekes családokénál pedig 1694 euró, amibe beszámítják az állami szociálisjuttatásokat is. A bevételeinket az adóbevallásunkról szóló igazolással vagy a munkáltató által kiadott jövedelemigazolással kell bevallanunk. Nemcsupánabevéte- lek nagysága számít az egyedüli megkötésnek, hiszen az alap azt is meghatározza, hogy a hitelből milyen lakást vásárolhatunk. A kiszemelt panellakás alapterülete nem lehet 80 négyzetméternél nagyobb, míg a családi házak esetében ennek a kétszerese a felső határ. A lakás ráadásul nem lehet két évnél öregebb, amit a műszaki átadási jegyzőkönyvvel igazolhatunk. Az alap megköveteli azt is, hogy két kezesünk legyen. Ugyanígy bizonyítanunk kell azt is, hogy a vásárolt ingatlan vételárának a 20%-át saját forrásokból vagyunk képesek finanszírozni. A kérvényt a járási központ városi hivatalában kell benyújtani. Ez 14 napon belül elbírálja, hogy a kérvény megfelel-e a követelményeknek, s ha igen, akkor a lakásfejlesztési alaphoz továbbítja. Az alapnak 90 nap áll a rendelkezésére, hogy döntsön a pénz odaítéléséről. A kérvényeket a beérkezés sorrendjében elégítik ki. Az alap költségvetése nem feneketlen kassza, a lakásfelújításra szánt pénzösszeg idén például már január végére elfogyott. Ezért ha sikerrel szeretnénk járni, érdemes minden év elején, a lehetőségek szerint már január 3-án benyújtani a kérvényt, (mi, SITA, HN) Viete, aké cenné papiere máte na účte? Pamätáte sa ešte na kupónovú privatizáciu? Bolo to už dávno. Možno ani neviete, že doteraz z nej máte cenné papiere na svojom účte v Centrálnom depozitári cenných papierov SR, a.s., s ktorými sú spojené náklady. Mnohé z týchto cenných papierov možno nemajú pre vás žiadnu cenu. Už rok máte možnosť tieto cenné papiere bezodplatne previesť na Fond národného majetku SR (FNM). Je najvyšší čas si zistiť, ako na tom sú vaše cenné papiere. Ak o ne nemáte záujem, využite možnosť bezodplatného prevodu na FNM, nakoľko nový Cenník Centrálneho depozitára cenných papierov SR, a.s. spoplatňuje od 1. 1. 2011 aj účty, ktoré doteraz spoplatnené neboli. Majiteľom účtov cenných papierov, ktorí dostali faktúru za vedenie účtu, môžu byť tieto poplatky zo strany FNM vrátené. Vrátenie poplatkov je podmienené prevedením cenných papierov na FNM. Ak sa rozhodnete, že prevediete na FNM iba niektoré cenné papiere, FNM za vás uhradí alebo vám vráti pomernú časť poplatku zodpovedajúcu prevedeným cenným papierom. Pozor! Tí, čo ste v roku 2008 mali na účte cenné papiere v menovitej hodnote nad 6 639 EUR, mali by ste sa rozhodnúť a urobiť prevod cenných papierov, o ktoré nemáte záujem, do 17. decembra 2010. Hodnotu vašich cenných papierov si môžete zistiť v bankách, u obchodníkov s cennými papiermi a prípadne na Burze cenných papierov v Bratislave, a.s. (www.bsse.sk). Bližšie informácie nájdete na www.cdcp.sk, na www.natfund.gov.sk alebo na pracoviskách, ktoré vám poskytnú jeden bezplatný aktuálny výpis z účtu majiteľa a ktoré zabezpečujú aj bezodplatné prevody cenných papierov, o ktoré nemáte záujem, na FNM (RM-S Market, o.c.p., a.s. a vybrané pracoviská Slovenskej pošty, a.s.) prípadne na bezplatnej telefonickej linke (aj z mobilu) 0800 888 250 alebo 0800 888 260. A pénzintézetek a kamatokon idén eddig 1,251 milliárd euróra tettek szert Közel a felével nőtt a bankok nyeresége ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A szlovákiai bankok az idei első félévben csaknem a felével, egész pontosan 47,9%-kal növelték tiszta nyereségüket a múlt év azonos időszakához képest. A pénzintézetek összesített nyeresége így elérte a 383,8 millió eurót. A jegybank által közzétett adatok szerint a bankok a kamatokon 1,251 milliárd euróra tettek szert, ami 6 százalékkal több, mint tavaly. Több mint a tizedével nagyobb pénzösszeg, összesen 329 millió euró folyt be az illetékekből is. A bankok nyereségéhez hozzájárult az is, hogy idén már csaknem 13%-kal kisebb összeget fordítottak a biztonsági tartalékalapok feltöltésére. Az egyes bankok között azonban jelentős különbségek vannak. A Szlovák Takarékpénztár csoportszinten 95 millió eurós profitot könyvelhetett el az év első 9 hónapjában, szemben a múlt év azonos időszakában elért 40 milliós nyereséggel, a profitnövekedés így több mint 50%-os. Az Általános Hitelbank (VUB) csoportszinten 105,6 millió eurós profitot jelzett, ami a múlt év első kilenc hónapjához képest 11,2%-os növekedésnek számít. A Tatra banka nyeresége ugyanekkor csaknem 9%-kal, 60,87 millió euróra esett vissza. A szlovákiai pénzintézetek a jegybank elemzése szerint konzervatívabbak a nyugat-európai társaiknál, pénzügyi tranzakcióik többsége így a kevésbé kockázatosak közül kerül ki. Ennek ellenére idén folyamatosan nő a nyereségük, és a jegybank szerint hasonló trendre számíthatunk az elkövetkező időszakban is. A szlovák bankszektor összesített nyeresége tavaly egyébként több mint a felével, 250 millió euróra csökkent az előző évhez képest, amit az elemzők elsősorban a drasztikus hitelpiaci visszaeséssel, a hitelbedőlések nagyobb számával és a devizabevételek beszűkülésével magyaráznak. (mi, SITA) A 2011-es magyar költségvetés a magán-nyugdíjpénztárak kifosztásával számol Buktatókkal teli a magyar büdzsé ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/London. A 2011. évi költségvetésben az államháztartás hiánya 798,8 milliárd forint, a hazai össztermék (GDP) 2,8%-a 16 197,5 milliárd forint bevétel és 16 996,2 milliárd forint kiadás mellett - ismertette az adatokat szombaton Matolcsy György magyar nemzetgazdasági miniszter. Jövőre a GDP 3%-kal nő, értéke 28 440 milliárd forint lesz - a 2011-es költségvetési törvényjavaslatban ismertetett makropálya szerint. Az infláció 3,5% lesz, az állam jövő évi kamatfizetési kötelezettsége eléri az 1055 milliárd forintot. A Goldman Sachs pénzügyi csoport szerint sok függ attól is, hogy hányán lépnek át az állami nyugdíj- rendszerbe. Ha például a magánnyugdíjpénztári tagok fele átlép, az hozzávetőleg 1500 milliárd forint vagyonhoz juttathatja a kormányt. Ha ebből 540 milliárd forintot az állami társadalombiztosítási rendszer támogatására fordítanak, a kormány számára marad mintegy 940 milliárd forint - a hazai össztermék (GDP) éves értékének 3,3%-a - az államadósság csökkentésére. Ha a kormány várakozásainak megfelelően a magán-nyugdíjpénztári tagok 90%-a visszalép az állami rendszerbe, azzal a GDP-érték 7,4%-ának megfelelő összeg állna rendelkezésre adósságcsökkentésre. Az Orbán- kormány azzal számol, hogy a második nyugdíjpillért gyakorlatilag ellehetetleníti, és egy év alatt a 3 millió ügyfél akár 90%-a átlép az államiba - ezzel a 2700-2800 milliárd forintnyi nyugdíj-megtakarításból legalább 2000 milliárd forintot csatornáz az államkasszába. Negatív reakcióval - vagyis a magyar adósosztályzat rontásával- fogadhatják a nemzetközi hitel- minősítők a jövő évi költségvetést- vélekedett a Barclays Capital, a londoni City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja. Ä vezető hitelminősítő Standard 8c Poor's részéről egyenesen a „bóvli”, vagyis a befektetésre ajánlott szint alatti, spekulatív sávba történő visszaminősítés kockázata áll fenn. (MTI, FN, ProL) RE 1010992