Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)

2010-11-08 / 257. szám, hétfő

6 Külföld ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 8. www.ujszo.com ^ RÖVIDEN Tovább pusztít a kolera Haitin Port-au-Prince. A haiti kolerajárványnak már több mint ötszáz halálos áldozata van - közölte szombaton az egészségügyi minisztérium. A járvány október 20-án tört ki a karibi országban, és átla­gosan naponta 32 ember ha­lálát okozza. (MTI) Mianmar végre választhatott Rangun. Tegnap húsz év óta először parlamenti vá­lasztást tartottak a szigorú katonai uralom alatt álló Mi- anmarban. A korábban Bur­ma néven ismert országban csak két, a hadsereg vezetői által támogatott pártnak van igazi esélye arra, hogy súlyra tegyen szert a parlamentben. Az eredményt várhatóan csak napok múlva hozzák nyilvánosságra. (MTI) Megállapodtak az iraki pártok Bagdad. Az iraki politikai pártok nyélbe ütötték a hata­lommegosztási megállapo­dást, amelynek értelmében Núri al-Máiiki marad az or­szág miniszterelnöke. Dzs- alal Talabani megtartja az ál­lamfői tisztséget, míg az Ijád Allávi volt kormányfő vezet­te Iraki Blokk adja a parla­ment elnökét. (MTI) Mecsetrombolás Izraelben Rahat. Az izraeli rendőr­ség tegnap Rahatban lerom­bolt egy engedély nélkül épí­tett mecsetet, ami a kör­nyékbeliek erőszakos tilta­kozását váltotta ki. Az ara­bok lakta városban a rend- fenntartó erők körülzárták a mecsetet, amelyet később buldózerek tettek a földdel egyenlővé. (MTI) Elfogták a svéd fajgyűlölőt Stockholm. A svéd rend­őrség elfogta a bevándorlók elleni sorozatos támadások feltételezett elkövetőjét, egy 38 éves férfit. Tavaly október óta több mint egy tucatszor lőttek rá bevándorlókra a dél-svédországi városban. A támadásokban egy ember meghalt, nyolcán megsebe­sültek. (MTI) Töröltek tucatnyi jakartai járatot Jakarta. Több tucat légi járatot töröltek szombaton' Indonéziában a Merapi vul­kán kitörése miatt, köztük a fővárosba, Jakartába tartó gépekét is. Egyelőre nem tudni, meddig tart a szük­séghelyzet, a kitörések ugyanis a hétvégén is folyta­tódtak. A vulkánkitörés halá­los áldozatainak a száma szombatra 138-ra emelke­dett. (MTI) Napok óta semmit sem ettek a román munkások Rabszolgasors Csehországban Csókolózó meleg párok fogadták XVI. Benedeket, aki bazilika-avató beszédében közvetve bírálta a homoszexu­álisok Spanyolországban engedélyezett házasságkötését (SITA/AP-felvétel) XVI. Benedek tegnap felszentelte a barcelonai Sagrada Família templomot Melegek tiltakoztak a pápa ellen MTl-JELENTÉS Barcelona. A pápa látogatása ellen csókolózással tiltakozó me­legek mellett elhaladva érkezett XVI. Benedek tegnap a barcelonai Sagrada Família templom felszen­telésére. A pápa bazilika rangjára emelte a Sagrada Famíliát. Az egyházfő a katolikus hit megerősítésének szándékával jött kétnapos látogatásra szombaton Spanyolországba, ahol vegyes ér­zésekkel fogadták. A nagy katalán építész, Antoni Gaudí 1882 óta épülő, máig befe­jezetlen remekének vasárnapi fel­szentelésekor XVI. Benedek hatá­rozottan kiállt a hagyományos családmodell mellett és az abor­tusz ellen, s közvetlenül bírálta a melegek Spanyolországban en­gedélyezett házasságkötését, a könnyű válást és az abortuszt. Ahhoz, hogy a templomhoz eljus­son, a pápának mintegy 200, a lá­togatását elítélő jelszavakat kiál­tozó, illetve csókolózó meleg tün­tető mellett kellett elhaladnia. XVI. Benedek már úton Spa­nyolországba, repülőgépe fedél­zetén erőteljesen bírálta a fogadó ország gyakorlatát, s „agresszív egyházellenes érzelmek" miatt marasztalta el a spanyolokat. Úgy ítélte meg, hogy az ibériai ország­ban uralkodó légkör hasonlít a múlt század harmincas éveiben, a polgárháború idején tapasztalt­hoz, amikor az egyház állítása szerint több mint négyezer papot és apácát gyilkoltak meg a hábo­rúban szemben állók. A spanyol kormány visszafo­gottan kezeli a politikáját bíráló egyházfő látogatását. Jósé Luis Rodriguez Zapatero miniszterel­nök nem volt jelen XVI. Benedek érkezésekor. A kormányfő csak elutazása előtt találkozik a ven­déggel. Prága. Rabszolga módjára dolgoztattak mintegy 150 román állampolgárt a nyu­gat-csehországi Pilsenben (Plzeň) - közölte Jaromír Kníže pilseni rendőrpa­rancsnok. KOKES JÁNOS A közlés szerint a kiéhezett ro­mánok pénteken este fellázadtak, de az őket fogva tartó és munkál­tató négy cseh állampolgár erő­szakkal megpróbált rendet terem­teni köztük, s úrra lenni a helyze­ten. Állítólag fegyverhasználatra is sor került. A négy cseh „vállalkozót” őri­zetbe vették. Állítólag napi 12 órán át kemény fizikai munkára fogták a románokat, akik havi bé­re 2000 korona volt. ,A rendőrség őrizetbe vette azt a négy személyt, akik erőszakkal tartották fogva a munkásokat” - jelentette ki a rendőrparancsnok. Kifejtette: a 150 munkás közül sokan napok óta semmit sem et­tek, csak vizet ittak, nem volt mosdási lehetőségük, és hihetet­lenül rossz körülmények között voltak elszállásolva. A lövöldözést a pilseni mentő- szolgálat megerősítette. „Egy 20 éves munkást lőfegyver okozta sebekkel kórházba szállí­tottunk. Ez a fiatalember tagja volt a román munkások cso­portjának” - mondta újságíróknak Lanka Ptácková, a pilseni mentő- szolgálat szóvivője. A rendőrség megkezdte az ügy kivizsgálását. A hatóságok huma­nitárius szervezetekkel együtt­működve most keresik a módját annak, hogyan tudnák Romániá­ba szállítani a csoport azon tagja­it, akik ezt igénylik. Nem tudni, visszakaphatja-e a történelmi elnevezést Beregszász vagy Berehovo OSSZEFOGLALONK Beregszász. Egymásnak el­lentmondó hírek érkeztek tegnap a kárpátaljai járási székhelytől, ezért lapzártánkig nem derült ki biztosan, visszakapja-e történelmi nevét vagy továbbra is Berehovo marad-e hivatalosan a város. Szombaton a helyhatósági vá­lasztásokkal együtt tartották azt a népszavazást Beregszászon, mely célja nevének visszaállítása lett volna. Bar a választópolgárok többsége a magyar név mellett voksolt, a népszavazáson a vá­lasztásra jogosultaknak mind­össze 47,76 százaléka élt a szava­zatijogával, így a referendum ér­vénytelenlett. Más források ezzel ellentétes végeredményről számoltak be, csaknem 52 százalékos részvételi arányról is írtak az online hírfor­rások. Ilyen esetben a népszava­zás érvényes lenne, (bh, hsz, ú) 2400 kérdést tesz fel Belgrádnak az Európai Bizottság Nem firtatják Koszovót Jurij Luzskov azt nyilatkozta, aggódik gyermekei biztonságáért Londonba költözteti lányait a volt moszkvai polgármester MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád. Nem fog Szerbia ha­táraira vonatkozó, és ezzel Koszo­vó jogállására utaló kérdést tar­talmazni az Európai Bizottságnak a szerb EU-csatlakozással kapcso­latos kérdőíve - mondta el a brüsszeli végrehajtó testület belg­rádi képviselője a Dnevnik című szerbiai újságnak. Az újvidéki lap tegnapi számá­ban közölt inteijút Vincent De- gert-rel. A francia diplomata el­mondta, az Európai Bizottságnak olyan megközelítést kell alkal­maznia, amely nem érinti Koszo­vó jogállását. Brüsszel éppen ezért nem fogja elvárni a szerb kormánytól, hogy adjon választ Koszovó státusát érintő kérdések­re - mondta. Lesznek a kérdések között olyanok, amelyek Koszo- vóval kapcsolatosak, de ezek nem fogják érinteni a terület jogállását -magyarázta. Belgrád várhatóan november 24-én kapja kézhez Brüsszelből a 2400 kérdésből álló ívet, amelyet hagyományosan kiküldenek a csatlakozásra jelentkező orszá­goknak az integrációs folyamat so­rán. A szerb kormány tavaly de­cemberben nyújtotta be hivatalo­san csatlakozási kérelmét az Euró­pai Unióhoz, és a tagállamok kor­mányait képviselő Tanács nemré­giben hozta meg a politikai dön­tést arról, hogy továbbítja a kérel­met az Európai Bizottsághoz. MT1-HÍR London. Évekre Londonba küldi két lányát Jurij Luzskov, Moszkva szeptember végén me­nesztett polgármestere, aki egy vasárnapi brit lapnak azt mondta, hogy komolyan aggódik gyerme­kei biztonságáért. Luzskov a The Sunday Te- legraphnak, a legnagyobb vasár­napi brit konzervatív lapnak kije­lentette: feleségével úgy döntöt­tek, hogy a 18 éves Jelenát és a 16 éves Olgát „négy-hat évre” Londonba küldik, abol először angolul fognak tanulni, majd be­iratkoznak egy egyetemre. A volt polgármester az interjú­ban úgy fogalmazott: „nagyon megalapozott” oka van annak, hogy aggódnak gyermekeik biz­tonságáért. Ez az ok a velük szembeni gyűlölet, és ha valaki­nek az a célja, hogy a család köze­lébe férkőzzön, „a leggyengébb láncszemet a gyerekek jelentik ... félünk Oroszországban tartani őket” - tette hozzá. A lap kommentárja szerint Luzskov „ellentmondásos figura”, akit gyakran ér az a vád, hogy a leggazdagabb orosz város felett hosszú ideig gyakorolt ellenőrző szerepével visszaélve, törvénysér­tő módon gyarapította vagyonát. Jurij Luzskov közölte azt is, hogy - jóllehet lányait Londonba küldte - neki nem áll szándéká­ban „elmenekülni” Oroszország­ból és Nagy-Britanniában letele­pedni. „Azok számára, akik en­gem politikailag veszélyes figurá­nak tartanak, jó lenne, ha távoz­nánk és valahol Európában tele­pednénk le ... ehhez meg is lenne a pénzünk, de semmi ilyesmi nem fog történni” - mondta. Betelt a pohár a kormányfő volt szövetségesénél Fini lemondatná Berlusconit Állítólag a Kommerszant szerkesztőjének munkája áll a támadás hátterében Összevertek egy orosz újságírót MTl-JELENTÉS MT1-HÍR Róma. Az olasz képviselőház elnöke, Gianfranco Fini lemon­dásra szólította fel tegnap Silvio Berlusconi kormányfőt. Fini, akit Berlusconi nyáron tá­volított el a közösen alapított Szabadság Népe Pártból azt köve­teli a kormányfőtől, hogy kezdjen tárgyalásokat egy új jobbközép kormányról és annak új program­járól. Fini mozgalma, a Jövő és Szabadság Olaszországért peru- giai nagygyűlésén jelentette ki, hogy „nem folytathatjuk így1’, és követelte a politikai program fe­lülvizsgálatát, amennyiben Ber­lusconi ki akarja tölteni mandá­tumát 2013-ig; ekkor esedékesek az új.választások. Berlusconi és Fini közösen nyerte meg a 2008-as választáso­kat, de júliusban kenyértörésre került sor közöttük. Fini eddig támogatta a kormányt, de a hozzá lojális képviselők elegendően vannak ahhoz, hogy bizalmi sza­vazás esetén a parlament meg­buktassa a miniszterelnököt. Moszkva. Nagyon durván összeverték Oleg Kasint, a Kom- merszant című tekintélyes orosz politikai-gazdasági napilap mun­katársát Moszkva belvárosában szombatra virradó éjszaka, nem sokkal éjfél után. Mihail Mihajlin, a Kommerszant főszerkesztője ki­jelentette, hogy a támadás Kasin munkájával függ össze, s hozzátet­te, hogy az újságírónál semmiféle értéktárgy, pénz nem volt. Kasin­nak egyebek között eltörték az alsó és felső állkapcsát, mindkét láb­szárát, több ujjpercét, és az újság­író kiterjedt koponyasérüléseket és agyrázkódást szenvedett. Kórház­ba szállítása után azonnal meg­operálták és mesterséges kómába helyezték. Az interneten azonnal témává lett a Kasin elleni támadás, s szomszédai azt írták, hogy a verő­legények órákat vártak rá a ház előtt, ahol lakik, majd valamilyen tárggyal ütötték-verték úgy, hogy az aszfalt csupa vér lett. Kasin 2003-2005 között a lap tudósítója volt, majd más újságoknál dolgo­zott és tévés műsorvezető volt. Ta­valy szerződött újra a Kommer- szanthoz, ahol elsősorban társa­dalmi-politikai témákkal foglalko­zott, többnyire tüntetésekről és Dmitrij Medvegyev elnök tevé­kenységéről tudósított. A Szovjetunió széthullása óta Oroszország az újságírók számára az egyik legveszélyesebb ország­nak számít, s csak 2000 óta 19 új­ságírót öltek meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom