Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)

2010-11-08 / 257. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 8. Kultúra 7 „Manapság az Irének tizenkettő, tizennégy év körüli fiatal lányok" - mondja Tar Renáta színésznő Karcos drámai szende Tipikus drámai szende, mondta róla Valló Péter. A szerző „neki” írta Irén sze­repét, tette hozzá a Lum­pok rendezője. Tar Renáta- féle színésznők álltak a XIX. század második felé­ben a színpadokon - így a Kossuth-díjas mester - in­telligens, tiszta szívű vidéki lányok, akik színésznőnek mentek. SZÉL JÁNOS „Karcosabb vagyok egy naivánál” - fogadott Tar Renáta, a Komáromi Jókai Színház társula­tának tagja. Egyik egyetemi okta­tója, Forgács Péter fogalmazott így vele kapcsolatban még a bu­dapesti színművészeti egyete­men. A Balmazújvárosból indult fiatal színésznő szerint tanára nem tévedett. Tényleg önre írt szerep Csiky Gergely Irénje? Vannak olyan vonások a lány­ban, amelyek közel állnak hoz­zám. Az ártatlansága, a naivsága és az, hogy ezek által manipulál­ható. Ilyen voltam én is. Manap­ság már nem történhetnének ve­lem olyan dolgok, mint Irénnel. Alaposan kielemzett előadás lett a Lumpok. Valló Péter rengeteg történetet mesélt a szerepformá­láshoz. Kiből építette fel Irént? Gondolkodtam, hogy ki lehet Irén most, a XXI. században. Arra jutottam, hogy a korosztályom­ban hiába fogom keresni, nem ta­lálok rá. Annyit változott a világ a tizenkilencedik század óta, hogy manapság- az Irének tizenkettő, tizennégy év körüli fiatal lányok,' akik még ragyogó szemmel el­hisznek mindent, a szívük vezérli őket, és mennek a vágyaik után. Számomra az Irén és az anyja kö­zötti kapcsolat, a hozzá való vi­szonyulás megjelenítése volt a legnehezebb. Mert, ha most azt mondja az édesanyám, hogy hoz­zámész ehhez a fiúhoz, azt vála­szolom, nem megyek hozzá, mert egy másik fiút szeretek. Irén ezt nem tehette meg. Tar Renáta: „Ma nem történhetnének velem olyan dolgok, mint Irénnel" Szépek a jelmezei. Amikor felmentem a varrodába a jelmezpróbára, elállt a lélegze­tem, és azt mondtam Gadus Erika jelmeztervezőnek „Eki, ez gyö­nyörű!” El voltam ragadtatva, amikor felvettem a ruhát. Gadus Erikát imádom, szerintem min­den, amit csinál, zseniális és ere­deti. Valló Péterrel félszavakból megértették egymást. Egy másik Irén, Csehov Iriná­ja egyszerű, fekete ruhában játssza végig a Három nővér történetét. Azzal, hogy egyszerű, fekete ruha volt mindenkin, a néző sok­kal naturálisabbnak érezhette a közeget. A jelmez visszahatott a színészre, így sokkal naturálisak­ban játszottam. Csiky Gergely Irénje romantikus fiatal lány. Iri­na elevenebb. A Lumpokban min­den szereplő olyan, mintha a le­vegőben lógna, a Három nővér Irinája a földön keresi a boldogsá­got. Annyiban hasonlít Irénre, hogy ő is naiv, és ugyanúgy meg­törik a végén. És mindkét nő sze­rencsétlen a szerelemben. Párjával, Majorfalvi Bálinttal a budapesti színművészetin ta­lálkoztak? Osztálytársak voltunk. Egyszer Budapesten, a Kéthly Anna téren ültünk, és jött minden, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Nagy örömünkre együtt szerződ­hettünk a Komáromi Jókai Szín­házba. Egymás kritikusai is? Hajlamos vagyok elvetni a sulykot. Néha azt veszem észre, hogy azzal kezdek foglalkozni, hogyan játszik ő. Vissza kell fog­nom magam. Mondják, remekül főz a szí­nészlakásban. Sütöttem, főztem, de ez már a múlté. Kicsi a konyha, sok a mo­sogatás, törölgetés a főzés körül. Mindketten ösztöndíjasok. A Maszk minden évben támo­gatja a pályakezdő fiatalokat és a nyugdíjas színészeket. Nagyon nemes dolog, hogy ennyi energi­át és odafigyelést fordítanak a színészekre! Hegedűs Géza az el­! Dömötör Ede felvétele) nöke, aki az egyik osztályfőnö­künk volt az egyetemen. Tőle tudtuk meg, hogy létezik ez a pá­lyázat. Megpályáztuk. Tavaly Maszk-ösztöndíjasok voltunk, az idén pedig az Előadói Jogvédő Iroda ösztöndíjasai lettünk. Most megyünk majd az általuk szerve­zett versmondó és sanzonéneklő versenyre. Két éve már indul­tunk. Nagyon kellemes élmény volt számunkra. Bálint második lett, én a harmadik helyet szerez­tem meg. Decemberben Mária herceg­nő lesz a Diótörőben. Már az olvasópróba előtt vol­tak előkészítő balettórák Eichner Tibor Érdemes Művésszel, a ko­reográfussal Budapesten. Azt hit­tem, hogy majd spiccre kell áll- nom, de kiderült, más lépéseket szánt nekem. Nagyon szeretek táncolni. A tánccal kapcsolatban korábban olyan ambícióim vol­tak, hogy a táncművészetire is je­lentkeztem, és koreografáltam is. A Diótörőben megmutathatom, hogy a tánc fontos része maradt az életemnek. Roncsol László kapta az idei Turczel Lajos-díjat A tudomány szolgálatában NAGY ERIKA Ipolyszalka. November 5-én rendezték meg a Szlovákiai Ma­gyar írók Társasága (SZMÍT) és a helyi önkormányzat szervezésé­ben a III. Tudományos és Ismeret- terjesztő Irodalmi Konferenciát, melynek témája a történelmi is­meretterjesztés és történelemok­tatás, a magyar nyelvű tudomá­nyos ismeretterjesztés volt; leve­zető elnöke pedig Liszka József etnológus, az SZMÍT Tudomá­nyos és Ismeretterjesztő Irodalom Szekciója elnökségének tagja- volt. Józsa János, Ipolyszalka pol­gármesterének megnyitó beszéde után Szarka László történész elő­adásában arra utalt, hogy nagy szükség lenne egy magyar isme­retterjesztő portál létrehozására. Ozogány Ernő tudomány- és technikatörténeti szakíró a ma­gyar nyelvű tudományos ismeret- terjesztés mai, Lacza Tihamér, az SZMÍT Tudományos és Ismeret- terjesztő Irodalom Szekciójának elnöke pedig az egykori csehszlo­vákiai helyzetét vázolta fel. G. Kovács László történész a nyolc évvel ezelőtt elhunyt iroda­lomtudósra, Rákos Péterre emlé­kezett, aki ebben az évben lett vol­na nyolcvanöt éves. Rákos Péter több mint fél évszázadon keresztül élt Prágában a cseh és magyar kul­túra közötti értékcsere fáradhatat­lan munkásaként. A megemléke­zésre reflektálva Roncsol László, József Attila-díjas költő megha­tódva beszélt egykori barátjáról. Jávorka Ágoston fizikus, csilla­gász a közelmúltban elhunyt Bö- dők Zsigmond asztrofizikusra, tudománytörténészre emlékezett személyes élményein keresztül. A szlovákiai magyar tudomá­nyos élet és ismeretterjesztő iro­dalom képviselőinek arcképcsar­nokát, amely a Tudomány szolgá­latában címet viseli (az SZMÍT gondozásában jelent meg), Lacza Tihamér, a kiadvány szerkesztője mutatta be. A tavaly alapított Turczel Lajos- díjat idén a Tudományos és Isme- retteijesztő Irodalom Szekció ja­vaslatára az SZMÍT választmánya Roncsol Lászlónak ítélte oda. A jelenlévők mint minden év­ben, most is együttesen helyezték el az emlékezés és a tisztelet ko­szorúit Turczel Lajos síremlékén (Nagy János szobrászművész al­kotása). Ismertek az Európai Filmdíj-jelölések Vezet Polanski Szellemírója MTi-HÍR Roman Polanski Szellemíró című politikai krimije kapta a leg­több, hét jelölést az Európai Füm- díjra. Az Európai Filmakadémia (EFA) szombaton ismertette a je­löltek listáját, a díjakat december 4-én az észtországi Tallinnban ad­ják át. A Pierce Brosnan és Ewan McGregor főszereplésével készült Szellemíró után a Lebanon (Liba­non) című izraeli-francia-német koprodukciós háborús dráma kapta a legtöbb, szám szerint öt je­lölést. A film tavaly díjat nyert a velencei filmfesztiválon. Az emlí­tett két film mellett még a török­német Bal/Honig (Méz), a spa­nyol-argentin Szemekbe zárt tit­kok, a német Soul Kitchen, vala­mint a francia Des Hommes et des Dieux (Emberekről és istenekről) című alkotás van versenyben a legjobb filmnekjáró díjért. A rendezők mezőnyében Olivi­er Assayas, Semih Kaplanoglu, Paolo Virzi, Roman Polanski és Samiel Maoz került a jelöltek lis­tájára. Assayas a terrorista Carlos- ról készített filmjével, míg Kapla­noglu a Bal/Honig, Virzi a La Pri­ma Cosa Bella, Polanski a Szel­lemíró, Maoz pedig a Libanon című alkotás révén. A legjobb színésznőnek járó Európai Filmdíjra a Lourdes című film főszereplője, Sylvie Testűd lehet a legesélyesebb. A jelöltek között szerepel még Zrinka Cvite- sic, Sibel Kekilli, Lesley Manville és LoteVerbeek. A legjobb színészek versenyé­ben Jakob Cedergren, Elio Ger- mano, Ewan McGregor, George Pistereanu és Luis Tosar kapott je­lölést. A jelöltek közül az EFA 2300 tagja választja ki a győztest. A dí­jazottak közül egy már ismert: Bruno Ganz svájci színészt életműdíjjal ismerik el. A 12. Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztivál hétvégéje zsúfolt vetítőtermekkel és egy kivételes hatású mozgóképpel, Daniel Grou rendező kanadai alkotásával Tíz és fél év TALLÓSl BÉLA Pozsony. Szombaton este tűt nem lehetett volna leejteni a Pale- ce Cinemas előcsarnokában. Este nyolc körül nemcsak a pénztárgé­pek előtt tömörültek az emberek, a vetítőtermek előtt is hatalmas tö­megek várakoztak. De már a dél­utáni előadások is vonzóak voltak: Pietro Marcello La bocca del lupo című filmjének 12.30-as vetítése is csaknem teltházas volt. Szép, las­san andalgó képsorokkal vall az olasz rendező Genováról, miköz­ben egy ott élő furcsa párt beszél­tet, akik évekig kitartottak egymás mellett annak ellenére, hogy töb­ben is támadták őket. Pietro Mar­cello dokumentumpoémája nem könnyű mozizás, képi világával, a 20. századi genovai vonatkozású filmesek előtti tisztelgésével igazi csemege, amely megtalálható az EP 2010-es Lux-díjlistáján. nyűge és keserve Nemmúlteldíj nélkül a pozsonyi hétvége sem. Jan Švankmajer cseh filmes alkotó kivételes művészi munkájának elismeréseként vehet­te át a pozsonyi filmfesztivál díját. Az elismerést hatodik kitüntetett filmművészként kapta meg, olyan kiváló személyiségek sorát bővítve ily módon, mint Szabó István vagy Ulrich Seidl. A szemle egyik jeles magyar vendége, Makk Károly rendező már a megnyitóra megérkezett, megnézte a nyitófilmet, részt vett a Rossz fiúk jól alszanak elnevezésű szekcióba sorolt, kor­rupciós ügyekkel foglalkozó fil­mek rendezőinek találkozóján, és személyesen mutatta be a pozso­nyi közönségnek így, ahogy vagy­tok című legújabb alkotását. A szombat este kivételes filmes élménye volt a versenyben szerep­lő 10 és fél című kanadai játék­film. A teljes játékidő, amely pár perc híján két óra, letaglózta a kö­zönséget; a zsúfolásig megtelt te­remben - nem túlzás - érzékelni lehetett a döbbenet csendjét. Az élményt, amelyet a film nyújtott, mélyítette és még személyesebbé tette, hogy a vetítést követően a közönség találkozhatott Daniel Grou rendezővel, és a film tíz és féléves gyerekhősét alakító Ro­bert Naylorral. Záporoztak a kér­dések, ami a látottak abszolút el­fogadásáról, a film pozsonyi sike­réről tanúskodott. Robert Naylor zseniális alakítása egyik kivételes és maradandó élménye az idei, a 12. Pozsonyi Nemzetközi Füm- fesztiválnak. A többi versenyfilm ismerete nélkül is nyilvánvaló: ennek a kanadai mozgóképnek azt a hatását, ahogy a főhős tíz és fél évének keménységével, nyű­gével és keservével kapcsolatot' tud teremteni a közönséggel, nem könnyű felülmúlni. (Peter Procházka felvétele) A hétvége magyar vendége Makk Károly rendező volt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom