Új Szó, 2010. november (63. évfolyam, 252-275. szám)
2010-11-08 / 257. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. NOVEMBER 8. Vélemény És háttér 5 FIGYELŐ Orbán Viktor a gyurcsányi úton Az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítése annak beismerése, hogy a kormány nem biztos benne, hogy törvényes utat választott az ország felemeléséért folytatott harcában - írja elemzésében az Index internetes lap. A forradalmi logika azonban azt diktálja a kormányfőnek, hogy a jó cél érdekében ez most megengedhető. Az Index elemzőinek erről többek között Gyurcsány Ferenc törekvései jutottak eszükbe. Az teljesen világos, hogy nem a végkielégítések visszaszerzése miatt akarja a kormány az Alkotmánybíróság jogkörét szűkíteni. Intézetünk azt sem gondolja, hogy a kormánypárt féktelen hatalmi mámorában passzióból cselekszik ilyen otrombán - írja a lap. Csak nagyon akarják, hogy amit elterveztek, az meg is valósuljon. Axiómának tekintik, hogy adócsökkentéssel lehet csak felpörgetni a magyar gazdaságot, és ehhez pénz kell. Pénzt most csak vitathatóan legális úton sikerült szerezniük. Az igazságosság és a fejlődés győzelmének nevében így kiiktatják azt az egyetlen szereplőt, aki eldöntheti, hogy a nemes célok érdekében beszedett pénz rablásnak minősül-e. Ez persze bolsevik logika - véli az Index elemzője. A forradalmi terror logikája, még akkor is, ha következményei sokkal kevésbé súlyosak, mint a valódi terrornak, és még az sem biztos, hogy tényleges kárt okoznak az országnak. Lehet, hogy mostantól minden költségvetési döntés olyan törvénytisztelő lesz, hogy amúgy sem volna vele dolga az Alkotmánybíróságnak. Nem ez most a lényeg, hanem a „cél szentesíti az eszközt” elv érvényesítése. Gyurcsány Ferenc pont ugyanezt csinálta, amikor kormányon volt. Nem hagyta magát, haa valóság vagy a realitás a sarokba szorította. És nyilván ő is elhitte, hogy jót tesz az országnak azzal, ha mindent feltéve egy lapra a 2006-os választási győzelemnek rendeli alá működését, és később hatalma megtartásának rendeli alá az egész kormányzást. (index.hu)- Szerintem azért van ilyen drága kocsim, tanár úr, mert mindig akkor hiányoztam az ön óráiról, amikor a becsületesség fontosságáról beszélt. (Peter Gossányi karikatúrája) Ha egy lista minden magyart tartalmaz, akkor a róla hiányzók nem magyarok? Listás magyarok Hat év elteltével a magyar kormány újra összehívta a Magyar Állandó Értekezletet. Ez volt a kilencedik, és az előzőekhez hasonlóan ez sem bizonyította a hasonló rendezvények nélkülözhetetlenségét. LAJOS P JÁNOS Talán az egyetlen említésre méltó bejelentést Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tette: a kettős állampolgárság megadása, illetve ahogyan jelenleg Magyar- országon nevezik: a visszahonosí- tás után a magyar kormánynak újabb ötlete támadt. Összeírnak, összeírnának bennünket, magyarokat, elkészítenék az összmagyar regisztert. Hogy miért, azt a legilletéke- sebben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tudja elmondani: „Ez óriási nyomásgyakorlási lehetőség lenne az egész világgal szemben, ha a magyar ügyek mellett, esetleg a valahol bajba jutott magyarok mellett kiáílna egy ilyen közösség, amelyben ki-ki saját lakhelyén tudna tenni nemzetünk érdekeiért.” Vagyis újra arra kell felkészülnünk, hogy az egész világ támad ellenünk. Mivel Semjén Zsolt már készül az ellencsapásra, feltételezhető, hogy világméretű összeesküvés készülődik Magyarország, pontosabban a magyarság ellen, és mivel Semjén miniszterelnök-helyettes, nem szabad őt és információit félvállról venni, minden bizonnyal „megbízható” titkosszolgálati információk alapján tudja, hogy az USA, Oroszország és Kína az Európai Unióval közösen újra a magyarság életére (sic!) tör. A másik lehetőség prózaibb. Lássuk most egy másik befolyásos, habár inkább a háttérben dolgozó kormánypolitikusnak, a Fidesz pártigazgatójának, Kuba- tov Gábornak néhány mondatát, ahogyan az egy interneten megtalálható hangfelvételen hallható. Kubatov sajtóinformációk szerint egy fideszes fejtágítón beszélt a 2009-es pécsi időközi, polgármester-választás eredménye és kampánya kapcsán arról, hogy pártja országos online-adatbázist épít, amely tartalmazza majd „minden” választópolgár személyes adatait, így többek között a pártszimpátiáját is. „A pécsi választásoknál mind a 36500 embert személyesen ismertük ... mindegyikről mdtuk, hogy hívják, hány esztendős, milyen erős támogatónk, mi a telefonszáma, mi a mobilszáma, mi az e-mail címe” - mondja a felvételen az állítólagos Kubatov a fideszes Páva szavazóiról. Majd folytatja: „Név szerint ismertünk 15 ezer embert, aki elment szavazni és nem Páva Zsoltra szavazott. Meg tudom mondani, hogy kik azok a komcsik, akik elmentek szavazni és nem a Pávát vagy nem a Fideszt támogatták.” Kubatov elmondja azt is, hogy a pécsi tapasztalatok alapján egy országos online-listát készítenek, a 2010-es parlamenti választásokra való felkészülés gyanánt. Mindenki eldöntheti, hogy mire kellett a Fidesznek a pécsi lista, mire kellhetett nekik egy magyar- országi országos jegyzék, és mire kellhet nekik a „világ magyarságát” tartalmazó összmagyar regiszter. Végül még néhány szempont az összmagyar regiszter megítéléséhez: mivel a lista készítői azt a célt tűzték ki, hogy „minden magyart” összeírjanak, felmerül, hogy milyen kritériumok alapján döntik el, hogy ki a magyar. Kapcsolódik majd ez a magyar állampolgársághoz, vagyis csak az lesz magyar, akikéri „visszahonosítását”? Esetleg fel lehet iratkozni a listára magyar állampolgárság nélkül is? Mi lesz azokkal, akik nem lesznek a listán? Ök nem magyarok? Hiszen ha egy lista minden magyart tartalmaz, akkor az, aki nem szerepel rajta, feltehetően nem is magyar. TALLÓZÓ origo.hu Fordítási baki miatt úszhat el a Biszku Béla elleni büntetőeljárás. Az 1956-os megtorlásokban kulcsszerepet vállaló és ezt egy hónapokkal ezelőtti interjúban büszkén vállaló egykori kommunista politikust a magyar Büntetőtörvénykönyv és a nemzetközi jog rendszere közötti összhang hibája miatt nem fogják tudni megbüntetni, vélik tekintélyesjogászok. „Ott csúszhatott el a dolog, hogy az ügyészség nem tud mit kezdeni azzal, hogy a nemzetközi jog és a magyar Btk. rendszere között nem teljes az összhang” - mondta az internetes lapnak Lattmann Tamás, az ELTE jogtudományi karának oktatója. „A probléma az, hogy magyar Btk.-ban nincs benne az emberiesség elleni bűncselekmény fogalma” - nyilatkozta az origónak Hoffmann Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének adjunktusa. „A nemzetközi bűncselekményeknek három alaptípusa van, az emberiesség elleni bűncselekmények, a háborús bűnök és a népirtás” - mondta Hoffmann, de szerinte a magyar jogrendszerben csak az utóbbi kettő szerepel. Hoffmann ezt úgy magyarázza, hogy a magyar Btk. XI. fejezetének címe tévesen emberiség elleni bűncselekmények, holott a nemzetközi jog ilyen fogalmat nem ismer. „A nemzetközi jog az emberiesség elleni bűncselekmények fogalmát ismeri, ez azonban nincsen benne a magyar Btk.-ban” - mondta Hoffman. Angolul a kifejezés „crimes against humanity” néven szerepel, amelyből a „humanity” magyarra fordítva egyszerre jelenthet emberiességet és emberiséget. Hoffmann szerint ezt a magyar jogászok össze szokták kavarni, erre utalhat az is, hogy a sajtóközleményben az a mondat szerepel, hogy a „feljelentésben megjelölt cselekmények nem minősíthetők a vonatkozó nemzetközi dokumentumok szerint emberiség elleni bűntettnek”. A jogász azonban hozzátette, hogy ez csak egy a lehetséges indokok közül. Nem példa nélküli azonban az, hogy Magyarországon valakit a magyar jogszabályok szerűit nem, a nemzetközi jog szerint viszont el lehet ítélni. 2009-ben jogerősen öt év börtönbüntetésre ítélte az 1956-os tatai sortűzper vádlottját, Kor- bely János nyugalmazott ezredest a Legfelsőbb Bíróság. Hoffmann Tamás szerint ebben az esetben azért lehetett így dönteni, mert a nemzetközi szokásjog szerint az emberiesség ellenes bűncselekmények soha nem évülnek el. Biszku Bélát „a puha diktatúra legkeményebb öklének” tartják a szakemberek. KOMMENTÁR Beregszászi példa MÓZES SZABOLCS A kárpátaljai Beregszászon a napokban népszavazást tartottak, melynek tétje az volt, hogy a legnagyobb ukrajnai magyar város visszakapja-e magyar nevét. A hivatalos végeredmény lapzártánkkor még nem volt ismert - az elmúlt napokban egymásnak ellentmondó hírek érkeztek a referendum eredményességéről ám enélkül is leszögezhető: a szomszédos állam kisvároskájának magyarjai olyan célért indultak harcba, amely számunkra, szlovákiai magyarok számára, teljesen idegenen cseng. Sajnos. A történet röviden: Beregszászt - ahogy egész Kárpátalját is - 1920-ban Csehszlovákiához csatolták, az új államhatalom pedig a városkát tüstént át is nevezte Beregovónak. Ez Ukrajna függetlenedése után Berehovóra változott, ám a helybeliek úgy gondolták, inkább visszatérnének az eredeti - magyar - elnevezéshez. És itt jegyezzük meg gyorsan: nem azért harcolnak, hogy kiírhassák magyarul is a városka nevét - ez már régen megvalósult -, hanem azért, hogy Berehovo Beregszász legyen hivatalosan is. A kedves olvasó számára a történet valószínűleg meglehetősen bi- zarrnak tűnik, ám erről csak mi tehetünk, nem a beregszásziak. A csehszlovák államhatalom az 1947-50 közötti időszakban hozzávetőlegesen félezer dél-szlovákiai község nevét szlovákosította el, mi pedig 1989 után egy-két kivételtől eltekintve (ekkor is csak a legkirívóbb esetek egy részében sikerült változtatást kieszközölni - Tornaija, Nagymegyer stb.) nem vettük a fáradtságot, hogy éljünk alkotmányos jogunkkal, és ha kell, „népszavazzuk” ki az eredeti, sok száz éves elnevezést. Sőt, nemcsak hogy nem vettük a fáradtságot, sokaknak ez eszébe sem jutott, vagy ha igen, akkor egy „minek, hogy aztán cserélhessem az obcsánszkimat” típusú gondolatmenettel el is intézte az ügyet. Még mielőtt valaki fölösleges magyarkodással vádolná e sorok szerzőit, egyvalamit gyorsan tisztázzunk: ha már az sem érdekel minket, hogy hogyan hívják községünket, akkor mit akarunk? Pláne, ha mindezt viszonylag egyszerűen és fájdalommentesen megváltoztathatnánk? Másrészt, ha az emberek nagy részét az sem izgatja, hogy személyneve az elmúlt évtizedekben elszlovákosított, „mekcsenyesített” formában szerepel, akkor mit akarunk mi a helységneveinkkel?... JEGYZET Kukába vágják az MR2-t? JUHÁSZ KATALIN Egyelőre csak a biogokon és a magyar sajtóban folynak a találgatások az MR2-Petőfi Rádió átalakításáról. Teljed a rémhír. Hiteles forrásból eddig nem erősítették meg a rádióval kapcsolatos átalakítási terveket, ám a „Nem zörög a haraszt... ."-mondás alapján valószínűnek tartom, hogy hamarosan visszatér a régi rend a kívánságműsorral, vízállásjelentéssel, útinformmal és giccses zenékkel. Tényugyanis, hogy Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke már három évvel ezelőtt, ORTT-tag- ként is kritizálta az MR2-t, 2008-ban megszavazta az adót a közszolgálatiság hiánya miatt elmarasztaló határozatot. Az MR2 ekkor bírósághoz fordult, amely igazat adott nekik, és a határozatot hatályon kívül helyezte. Szalai most végre megteheti, hogy az egész koncepciót egy lendületes mozdulattal kukába vágja. És gyanítom, hogy meg is teszi. Hiába a tiltakozó Facebook-oldalon összegyűlt, velem együtt 22 637 fő (tegnapi adat), hiába az aláírásgyűjtés, hiába minden. 2007 nyarán alig hittem a fülemnek, amikor ismerőseim unszolására leporoltam a szekrény tetején kussoló rádiókészüléket, és rákerestem az MR2-re. Olyan előadók dalai szóltak ott, mint a PASO, a Žagar, Copycon(l), a 30Y és a Hiperkarma, akik köz- szolgálati csatornán addig még véletlenül sem szerepeltek, és persze a kereskedelmi rádiókban sem. Tájainkon ugyanis épp a kereskedelmi rádiók ferdítették el olyannyira a közízlést, hogy a kultúra területén döntésekben illetékes emberek ma már nem tartják művészetnek a könnyűzenét. Ezt a folyamatot próbálja hátráltatni az MR2, akik felismerték a könnyűzene kultúraalakító hatását. És vajon van-e közszolgá- latibb tartalom a fiatalok ízlésének formálásánál, a zenei beszűkültség oldásánál? Számos magyar előadó és zenekar adhat hálát azért a szinte missziós tevékenységért, aminek köszönhetően a garázsban zenélés helyett ma már a legnagyobb fesztiválok fellépői. Az MR2 nélkül például ma nem Pé- terfy Bori lenne a legnépszerűbb magyar énekesnő, nem futott volna be a Csík Zenekar, és nem rúghatna labdába az Erik Sumo Band. A magyar rádiós piacon úttörőnek számító műsorstruktúra ellen kezdettől fogva sokan tiltakoztak, de kevesebben voltak, mint amennyi új hallgatót nyert az adó. „Az elmúlt három évben az MR2-Petőfi Rádió hallgatótábora fiatalabb, iskolázottabb és városiasabb lett. A18-39 évesek hallgatók száma megduplázódott, a rádió részesedése pedig a 18-39 éves rádiózók között 2,5-szeresére emelkedett” - olvasható a csatorna honlapján. Aztán jöttek a parlamenti választások, nyáron pedig a rádióelnök távozása után lemondott az MR2 főszerkesztője is. Szalai Annamária novemberre ígérte az új embereket a közmédiák élére. Várom, mi lesz, kíváncsiságom azonban nem lelkes, hanem inkább rezignált kíváncsiság...
