Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)

2010-10-21 / 243. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 21. Kultúra 9 „Az előadás Csikyhez képest karcosabb lesz. Kevésbé megengedő" - mondja Valló Péter, a Lumpok rendezője Hihetetlen alakok gyülekezete „Bizakodom, hogy az itteni nézők érezni fogják, közük van ezekhez az emberekhez, akikről a szerző ír" (Dömötör Ede felvétele) Érdekes a szavak önálló, öntörvényű élete, ahogy saját jelentésüket cipelik. A Komáromi Jókai Színház­ban holnap 19 órakor be­mutatásra kerülő Lumpok című színműnek A proletá­rok volt az első címe, amit maga Csiky Gergely adott. Később a magyar történe­lemben a szó más jellegű értelme miatt ezt elvették, helyette Ingyenélők cím­mel futott be jeles karriert. SZÉL JÁNOS Valló Péter Kossuth-díjas rende­zőnek azért nem tetszett az In­gyenélők cím, mert már alig része a magyar aktív szókincsnek. Bár min­denki érti, mit jelent, nem nagyon használják. Ezért Harangozó Esz­ter dramaturggal azt gondolták, szerencsésebb egy mai szóképet ragasztani a foglalkozásra, amit a darab nagymonológjában az egyik főszereplő úgy fogalmaz meg, hogy élnek a mások keresetéből. Olvastam, hogy 1880. január 23-án A proletárok ősbemutató­ja előtt valamiféle botránytól rettegtek a budapesti Nemzeti Színház színészei, hiszen az új darab keményen bírálta a kor és a hon gazembereit és balekjeit. Nagyon szeretem Csiky Ger­gelyt. Igazán korszerű, a magyar drámairodalmi viszonyokhoz ké­pest meglehetősen és meglepően profi drámaíró. Az a társadalmi tűz, amivel a darabjait írja, egye­nesen példamutató a magyar drámairodalomban. Egy kortárs drámában nem találunk ennyi társadalmi feszültséget, állapot­rajzot, éles szatírát. Tarthattak botránytól az ősbemutatón, hi­szen hihetetlen alakok gyülekeze­te a Lumpok szereplőgárdája. Van egy közös jellemvonásuk: egyikük sem dolgozik közülük. A kivétel egy fiatalember, őt meg nem hagyják. A magyar közgondolko­dásban az ügyeskedés mindig előbbre való volt, mint megfogni a munka végét. Nem jellemez ben­nünket a gőgös kálvinista munka­imádat, mellyel mondjuk az észa­ki népek olyan naggyá lettek. Er­ről a nemzeti habitusról szól a Lumpok. És ott van még az is, hogy éppen a szereplők nyakába szakadt a feudalizmus. Úgy élik meg, mint isteni büntetést, hogy ők élnek éppen akkor, amikor a feudalizmus összedől Magyaror­szágon. Egy nagy társadalmi be­rendezkedés változását megélő embernél az ügyeskedés, amivel megpróbál valahogy túlélni, alap- adottságnak tűnik. A túlélésben mi, magyarok nagyon leleménye­sek vagyunk. A Lumpok szépen olvasható, erős történet. Ha Irén sorsát nézzük, mintha a tisztaságot, a jót akarnák eltiporni a gono­szok. Csiky Gergely azon túl, hogy remek drámaíró volt, komoly papi tanulmányokat folytatott. Ez a faj­ta naiv, tiszta életszemlélet erőtel­jesen rányomja a bélyegét minden művére. Különös elhivatottsággal írta meg ennek a kislánynak a szenvedéstörténetét, ami a tiszta­ság diadalával végződik. Megpró­báltam Csikynél kevésbé romanti­kus felhangot adni a történetnek, azzal, hogy nem csak a gonoszok bántják a lányt, de az a férfi is legá­zolja, aki tiszta szívvel szereti. Mert olyan a világ, hogy mindent elhiszünk, még akkor is, ha valaki kivételesen megőrizte magát attól a sok zülléstől és erkölcstelenség­től, ami a világot jellemzi. Azt, amit tesznek, ma nem lehet olyan jóindulatú mosolygással szemlél­ni, mint ahogy Csiky szemlélte. Bennem alapvetően indulatokat vált ki, viszolygást kelt. Nagyon sok problémánknak ebben látom az eredőjét. Ezúttal is ön tervezte a díszle­tet? Arra gondoltam, hogy a Lum­pok egy álomvilágról szól, ami hazugságokból és vágyakból van összeszőve. Csiky eköré installált egy környezetet, melyben ezek az alakok élhettek és játszhatták kis­dedjátékaikat. Komáromban én is megpróbáltam installálni egy vi­lágot. Olyan lett a díszlet, mint egy XIX. századi installáció. Mint­ha végigvezetném a kedves nézőt egy kiállításon, amit mégsem kell úgy venni, mintha egy régi törté­net precíz elmesélése lenne, ha­nem mára vonatkozó érzései is le­hetnek. Ezt próbálom megérez­tetni a közönséggel. A csúzi kas­télyba, ahol a felvételek készül­tek, személyesen nem jutottam ki. Dömötör Ede fotós és Mesinger Nóra, az asszisztensem működött ebben tökéletesen közre. Azt gondoltam, ha már ilyet látunk, hiába játszódik a darab Pesten, legyenek olyanok a bútorok és a kellékek, amik a környékbelieket emlékeztetik valamire, ha nem is tudják pontosan, honnan valók. Megjegyzem, a XIX. századi bú­torgyártás a Felvidéken zajlott. Akkoriban felvidéki bútorok áll­tak a pesti lakásokban is. A mai felhangok, gondolom, nem csak a díszletben érvénye­sülnek. Bizakodom, hogy az itteni né­zők érezni fogják, közük van ezekhez az emberekhez, akikről a szerző ír. Ismerik őket. Problémá­ik is ismerősek. Azt remélem, hogy azt mondják, nahát, micso­da egy jó író, milyen pompás tör­ténet, müyen remek fordulatok. Ha pedig eljutna hozzájuk, hogy napjainkban ugyanaz történik, mint a színpadon, kész haszon lenne. Latinovits Zoltán mélyen elásott filmje - negyvenhárom év után ősbemutató a Magyar Televízióban Latinovits Zoltán és Őze Lajos Mélyrétegben MŰSORAJÁNLÓ Korábban soha nem látott alko­tással gazdagodik Latinovits Zol­tán filmográfiája. A főszereplésé­vel készült Mélyrétegben című mozit, Dömölky János első játék­filmjét máig ismeretlen okokból tiltották be a cenzorok. A filmet 43 év után, október 24-én mutatja be az ml. Dömölky János Balázs Béla-dí- jas rendező pályafutása egy fias­kóval indult, amit szinte már maga is elfelejtett. Mélyrétegben című első, 1967-ben forgatott nagyjátékfilmjében hiába szere­pelnek a kor kiváló színészei, a film mégis dobozban maradt, a cenzorok voltak az egyedüli né­zői. Akik soha nem árulták el, miért nem kerülhetett a képer­nyőre a zalai olajbányászok kö­rében játszódó történet. Negyvenhárom év elteltével egy véletlennek köszönhetően került elő a film a Magyar Tele­vízió Archívumában. Latinovits Zoltán, Dómján Edit, Öze Lajos és Csomós Mari filmográfiája tehát egy újabb, soha nem lá­tott alkotással gazdagodik. A főszereplésükkel készült, Mély­rétegben című film egy zalai olajvállalat főmérnökének drá­mája. A történet szerint az el­ismert szakember egy új mezőt akar feltárni, de a minisztérium előbb ellenzi, végül megadja az engedélyt. A fúró azonban kő­zetet ér, az él eltörik... Hogy a munkások között játszódó tör­ténet mivel vívta ki a cenzorok érdeklődését, máig nem tisztá­zott. A filmről azonban hosszú évtizedekre megfeledkeztek maguk az alkotók is. (mtv) ml, október 24., vasárnap, 23.00 RÖVIDEM _______ Dióbölcső, mákfejcsörgő Dunaszerdahely. A Vámbéry Irodalmi Estek keretében ma 18 órakor Feliinger Károly Dióbölcső,' mákfejcsörgő című gyer­mekverskötetének bemutatója lesz a Budapest Kávéházban. A kötetet Tóth Elemér költő méltatja. Az est házigazdája Nagy Erika prózaíró. (ú) Utak a fénybe - sejtett világok Kassa. Utak a fénybe - sejtett világok címmel Zdenék Hajný cseh festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás ma 16.30-kor a Löff­ler Béla Múzeumban. A 68 éves művész 1964-ben közgazdász dip­lomát szerzett Brünnben, majd 1975-ben elvégezte a pszichológia szakot a prágai Károly Egyetemen, 1989-ben pedig ugyanitt avat­ták a filozófia doktorává. Már gyerekkorától vonzódott azonban a képzőművészethez, s végül engedett a „hívásnak”: 1983 óta már csupán a festészettel foglalkozik. Festményei gyakran szerepelnek csehországi és külföldi galériák kiállításain. Művészetének fontos részét alkotják a szakrális tematikájú képek is. Zdenék Hajný kas­sai kiállítását Marián Balázs, Iveta Radičová miniszterelnök asszony tanácsadója nyitja meg. A kiállítás kurátora Éva Luptáková, az alsókubini Oravská Galéria igazgatója, (me) Vagina monológok a Meteoritban Pozsony. Szlovákiai ősbemutató lesz holnap 19 órakor a Meteo­rit Nemzetközi Színházban: Eve Ensler kortárs amerikai írónő világhírű drámáját, a Vagina monológokat Katarína Krátka és Andrea Halaszová, valamint Adisa Zuberovic bosnyák színésznő főszereplésével láthatja a közönség. Az előadást Csontos Róbert, a Meteorit igazgatója állította színpadra - elsőként Szlovákiában. Eve Ensler darabjának premierje 1996-ban volt New Yorkban, az Off-Broadway egyik színházában. A Vagina monológok sikerét bi­zonyítja, hogy azóta 26 nyelvre fordították le a darabot, s az elmúlt években olyan sztárok vállaltak benne szerepet, mint Whoopi Goldberg, Älanis Morissette, Glenn Close, Melanie Griffith, Wino­na Ryder, Dannii Minogue, Julianna Margulies, Cate Blanchett vagy Calista Flockhart. Csehországban és Magyarországon szintén népszerű, elismert színésznők álltak színpadra a darabban, amely szokatlanul nyíltan beszél a női testről, a női szexualitásról, (me) Műhelymunkába mélyedve a Text-túra résztvevői (A szerző felvétele) Őszi Text-túra, neves mentorok közreműködésével Keszölcési tűzimádat NAGY ERIKA Keszölcés. Fiatal, pályakezdő toliforgatók dolgoztak együtt neves mentoraikkal az Árkádia Rancson október 15-től 17-ig, a Szlovákiai Magyar írók Társa­sága szervezte őszi Text-túra keretében. Az új helyszín kiválónak bizo­nyult, ugyanis a jelenlévők remek témát találtak a helyi kocsmában kiállított több mint kétszáz serleg láttán, melyeket a száznegyven lakosú falucska tűzoltói gyűjtöt­tek be versenyek alkalmával. Mi­vel a mentorok azt a feladatot ad­ták védenceiknek, hogy fiktív személyről írjanak, többen a tűzoltók és a serlegek köré szőttek legendát. Az idő kevésnek bizo­nyult, ezért elhatározták, ta­vasszal folytatják az izgalmasnak és érdekesnek tűnő feladatot. A mentorok - Hizsnyai Zoltán, Juhász Katalin, Z. Németh István, Csapody Kinga és Szabó Tibor Benjamin - megegyeztek abban, hogy nagyszerű csapat gyűlt össze, remekművek születtek, annyira, hogy ha most kémének anyagot egy fiatal írók antológiá­jába, nem lennének nehéz hely­zetben. A fiatalok nyitottak vol­tak, görcs nélküli befogadó maga­tartással. Talán azért is, mert a je­lenlévő Tóth Tímea, Csillag Lajos, Takács Zsuzsi, Farkas Benjamin, Bódis Attila, Puzsér Zsanna, Czucz Enikő, Vörös Gergely, Puha Andrea, Hajtman Kornél, Monoz- lai Flóra, Vida Nikolett és Lantai Nóra nem először vettek részt a műhelymunkán. Egyhangúlag ki­jelentették, nagy hatással van rá­juk a Text-túra, s az, hogy bármi­kor számíthatnak mentoraikra, akikkel a kapcsolatuk már-már barátinak mondható. Szombat es­te bemutatkozott az Irodalmi Csí­rák Köre nevű csoport, akik biztat­tak minden jelenlévőt, hogy csat­lakozzanak hozzájuk, s a már működő weboldalukra küldjenek a műveikből, szóljanak hozzá, s bátran bíráljanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom