Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)

2010-10-06 / 230. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 6. Kultúra 9 Tőzsér Árpád olyan univerzumot képes működtetni, mely nyelvi biztonságot és belakhatóságot sugároz Tavirózsák, halak, mítoszok „A tavirózsák / a halakban gyökereznek” - írta egyik korai kötetében Tőzsér Ár­pád, s én, az akkor javában verselgető somorjai gim­nazista sárgultam az irigy­ségtől. Ezt a ragyogó képet azóta is élénken őrzi a kép­zeletem, s most, a költő születésnapján is furcsa módon ez jutott először az eszembe. CSEHY ZOLTÁN A létezők hihetetlen szerves szövetségének, az egymásra épü­lő életformák teljességének felis­merése Tőzsér költészetének ké­sőbb is termékeny ihletője ma­radt: sőt, tavirózsa-szerűen egy­szerre mozgó-lebegő és álló versei sosem önmaguk virágzó csodájá­ban léteznek, mindig van valami, ami mélyebbre csalogat, a felszín alá, a kiismerhetetlen mozgás vi­lágába. Az artisztikum mellett Tőzsér verseiben épphogy a nyers ellen­pontozás a legjellegzetesebb, kü­lönösen a Mittel-versek világában vagy a szociografikus ihletett- ségű, gyakran önéletrajzi karak­terű darabokban. De ugyanez mondható el a látszatra művelt­ségverseknek vagy metaversek- nek mondható szövegekről is: az intellektus nem csak a szemlélő­dés egében bolyong, hanem pon­tosan tudja, hogy elválaszthatat­lan a test tapasztalataitól, mint az ablakkeret a változó látványtól. Tőzsér ráadásul még azt is tudja, hogy az ablakkeret is változik. Költészete mindenkoron a meg­újuló látványé és tudásé, de min­dig sejthető, hogy a látószög kihez tartozik. A késő-modernizmus je­lentős szövegeit éppolyan hitele­sen alkotta meg, mint a posztmo­dernnek nevezett művészeti álla­pot játékosabb karakterű vers­megnyilvánulásait. Érzékenysé­ge, melyet Ezra Pound hasnyálmi- rigy-metaforarendszerével lehet a leginkább kifejezni, mindig nyelvi természetű érzékenység, s ez, azt hiszem, minden valódi költő szá­mára valamelyest természetes létállapot kellene, hogy legyen. A tudás átörökítésének nyelvi lehetőségei Tőzsér munkáiban si­keres formát öltenek: a populáris kultúra iránti engedmények és a kultúra elértéktelenedésének ide­(Somogyi Tibor felvétele) jén olyan univerzumot képes működtetni, mely nyelvi bizton­ságot és belakhatóságot sugároz, mely valamiféle tűnő nagyság pa­radicsomi szépségének vágyát hagyja az olvasóban. Ha végigte­kintünk a pályán, ez még tisztelet­reméltóbb vállalkozásnak látszik, mint a jelen horizontjából: az úgynevezett szlovákiai magyar irodalom (gondoljon is róla Tő­zsér bármely korszakában bármit is) káoszában sikeresen túlélni Tőzsér számára nem cél volt, ha­nem mindenkori nyelvi tapaszta­lat, egy bizarr létesztétika alapja, melyből a groteszk Mittel-kalan- dok és a sokszor, megkockázta­tom, talán öntudatlan nyelvi és in­tellektuális lázadás fakadt, mely nem pusztán e mesterséges, terü­leti alapú ideológiai konstrukció­kat kérdőjelezte meg, hanem a mindenkoron megújulni képes Tőzsér-lírát is folyamatosan át­rendezte. „Próba-halálok, próba­létek” - ahogy Az ész csele című versében fogalmaz. A mítosz Tőzsérnél nem pusz­tán egyetemes kifejeződése va­lami mélyen emberinek, nem csak az isteni tudás látványos demonstrációja, egy közösség kollektív tudatalattija, nem csak egy-egy nagy elbeszélés, melynek alapigénye a folytathatóság és provokációja a vers, hanem for­mája és hordozója is a szubjek­tum, az én kiteljesedési lehetősé­geinek, melynek alapigénye a folytathatóság, és provokációja az újabb vers. Történelem, mí­tosz, magánmitológia és nyelvi kifejezhetőség olyan kombinációi születtek meg, melyek képesek arra, hogy ezt a teret, melynek mi is részesei vagyunk, az egyete­mes magyar irodalom számára is immár jelentéses térré alakítsák, azaz irodalmi léttel ajándékozzák meg Gömört, Pozsonyt vagy ezt a nagy egészet, melyet jelenleg szlovákiai magyar univerzum­ként (is) érzékelünk. Tőzsér Ár­pád költészete ennek a sokszor sokféleképp megnevezett tájnak jelenleg a legautentikusabb és legjelentősebb hangja. És ez a hang attól is utánozhatatlan, hogy nem csak hozzánk, hanem másokhoz, az egyetemeshez be­szél. Kifinomultan, bölcsen, ér­zékenyen és ha kell, nyers, férfias karakánsággal. Isten éltesse a 75 esztendős költőt! Ma kezdődik Pozsonyban az Ars Poetica fesztivál Fókuszban a kortárs költők JUHÁSZ KATALIN Pozsony. A szlovák fővárosban nyolcadik éve rendezik meg az Ars Poetica nemzetközi költészeti fesztivált, amely nemcsak Szlová­kia legjelentősebb ilyen jellegű rendezvénye, európai mércével mérve is fontos kezdeményezés. Mától négy napon át zajlanak az események, az eddigi tapasztala­tok alapján a szervezők legalább kétezer nézőre számítanak. Ebbe már beleszámolták a különböző helyszíneken vetített kísérleti és művészfilmek nézőit, valamint a kreatív workshopok, szakmai elő­adások és kerekasztal-beszélgeté- sek résztvevőit is. A költészet ré­tegműfajnak számít, tavaly mégis a felolvasások iránt érdeklődtek legtöbben, a terem sokszor kicsi­nek bizonyult. Évente átlagosan harminc köl­tő érkezik Pozsonyba a világ minden tájáról, akik anyanyelvü­kön olvasnak fel, majd ismert szlovák színészek tolmácsolásá­ban hallhatja a közönség a versek szlovák fordításait. A magyaror­szági résztvevőket a szervezők évről évre a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének munkatár­saival közösen választják ki. Hol­nap este az egyik legjelentősebb kortárs magyar költő, Borbély Szilárd olvassa fel verseit az Sznf- téri A4 kulturális központban 19 órától, kínai, olasz, izlandi és amerikai költők társaságában. Pénteken ugyanott hazai színek­ben az éreskújvári Juhász R. Jó­zsef költő és performer lép szín­padra. Az Ars Poetica fesztiválon igé­nyes koncertek és filmvetítések színesítik a programot, a fesztivál a nyitottságot, a művészetek sza­bad társításának lehetőségeit demonstrálva. Ma 17 órától Fliegauf Benedek Tejút című filmjét tekinthetik meg az érdeklődők, szombat este 20 órától pedig Tóth Evelin énekesnő és együttesének koncertjére vár­ják a közönséget a szervezők. Tóth Evelin klasszikus zenei hangszeres és énektanulmányai után alaposan elsajátított több eg­zotikus (dél-indiai, afrikai, sze­fárd) énektechnikát. Azóta olyan saját stílust alakított ki, melynek lényege a test egyfajta hangszer­ként való improvizatív használata, ahol a különböző technikák együtt szolgálják a hang szabadságát, nö­velik ábrázoló képességét. Külön­leges, senkihez nem hasonlítható hangjának, erőteljes színpadi je­lenlétének és kitűnő színészi ké­pességeinek köszönhetően renge­teg lemez- és koncertfelkérést kap. Az Ars Poetica fesztivál fennál­lása óta 38 országból mintegy 180 elismert kortárs költőnek nyújtott bemutatkozási lehetőséget Po­zsonyban. A vendégek verseiből minden évben kétnyelvű antoló­gia jelenik meg, amelyet már a fesztivál rendezvényein kézbe ve­hetnek az érdeklődők. Bővebb in­formációkat az Ars Poetica hon­lapján találnak az érdeklődők: www.arspoetica.sk. Fennmaradni címmel M. Nagy László fotóriporternek - akinek fényké­peivel lapunk hasábjain is nemegyszer találkozhattak az olvasók - nyí­lik kiállítása holnap 17 órakor a dunaszerdahelyi Csemadok Házban. A kiállítást Görfól Jenő nyitja meg, közreműködik az Ardea együttes. A dunaszerdahelyi Are you Free? zenei fesztivál egyik legvonzóbb eseménye a Weisz Gábor, Hock Ernő és G. Szabó Hunor alkotta magyarországi trió fellépése lesz Kreatív jazz - műhely és koncert a Dzsindzsa zenekarral SZABADOS FERENC Az október 8-9-én Dunaszerda- helyen sorra kerülő Are you Free? zenei fesztivál egyik legvonzóbb eseménye a magyarországi Dzsin­dzsa fellépése lesz. A zenekar nem­csak koncertet ad, hanem tagjai nyilvános zenei workshopot is ve­zetnek a fesztivál másodiknapján. A Dzsindzsa jelentése „rekettyés, áthatolhatatlan terület a gyakor­lótereken”, s nem véletlen a névvá­lasztás, akreatívvagy freejazzterü- letén kifejezetten ígéretes a szó mögött rejlő jelentés. A zenekar tagjait a nagy hagyománnyal ren­delkező magyar improvizatív zene legnagyobb tehetségeiként tartják számon. Weisz Gábor (szaxofon), Hock Ernő (nagybőgő) és G. Szabó A Dzsindzsa koncertjei eseményszámba mennek (Képarchívum) Hunor (dob) a jazz nagy előadói mellett fejlődtek önálló stílusú ze­nészekké, ritkán adnak koncertet, de fellépéseik mindig esemény­számba mennek. Több zenésszel, együttessel dolgoztak már együtt, például Grencsó István, Dresch Mi­hály szaxofonosokkal, Hans van Vliet harsonással vagy éppen a te­hetséges francia Pulcinella zene­karral. A felsoroltakat egyébként az első Are you Free? fesztiválon lát­hatták is az érdeklődők. A kortárs jazz könnyen befo­gadható, helyenként játékos, né­hol viszont kimondottan elvont, experimentális ágát képviseli a Dzsindzsa. Leginkább jellemző vonása mindenképpen a groteszk­ironikus hangvétel, mellette a jó humor, mely ugyanakkor zenei igényességgel, virtuóz szólókkal és kiváló hangszerelési megoldások­kal párosul. A zenekar ezúttal az eredeti, trió felállásban áll színpadra az októ­ber 9-én (szombat) 18 órakor kez­dődő koncerten. Ezt megelőzően, 13 órakor egy nemzetközi zenei workshop vezetőiként szerepel­nek. A fesztivált szervező Na’con- xypan Polgári Társulás műhe­lyeinek célja, hogy segítséget nyújtson a fiatal zenészeknek új zenei irányok megismeréséhez és elképzeléseik megvalósításához egy határon átnyúló projekt kere­tében. A foglalkozásokra mindig egy, az adott zenei területen elis­mert zenészegyéniséget, zenekart hívnak meg, az ő vezetésükkel fo­lyik a közös munka. A régiónk or­szágait érintő vándorműhely egy­úttal lehetőség is a zenészeknek, hogy megismerkedjenek egymás­sal, külföldön is bemutatkozhas­sanak. Ezúttal az osztrák Limitati- ones társulással közösen szervez­ték a zenei műhelyt, annak 4 Sta- tessessions elnevezésű programját összhangba hozva saját elképzelé­seikkel. A műhely során készült produk­ciót szombaton 17.30-kor, Soós László fotókiállításának megnyitó­ján hallgathatja meg a közönség. A workshopon való részvétel ingye­nes, hangszert és alapfelszerelést minden érdeklődőnek vinnie kell. Bővebb információ a 0917- 207-824 telefonszámon, valamint a vigo2@stonline.sk e-mail címen kérhető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom