Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)

2010-10-05 / 229. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 5. www.ujszo.com Szili Katalin pártot váltott Budapest. Kilépett Szili Ka­talin az MSZP parlamenti frakciójából, mostantól egy új baloldali pártot vezet. Ezt a volt házelnök maga jelentette be tegnap rendkívüli, az Or­szágházban tartott sajtótájé­koztatóján. Elmondta: azért döntött így, mert - az általa elnökölt - Szövetség a Jövőért Mozgalom vasárnap létrehoz­ta a Szociális Unió pártját, amelynek az elnökévé válasz­tották egyhangú döntéssel. Közölte, független képviselő­ként folytatja munkáját a par­lamentben. Mandátumát az MSZP megyei listájáról kapta és nem adja vissza, mivel a szocialista párttal szakított, nem a választóival. (MTI) Vita Moszkva és Minszk között Moszkva. Dmitrij Med- vegyev orosz elnök hevesen bí­rálta Alekszandr Lukasenkót, azt vetve a fehérorosz államfő szemére, hogy beszédeiben hisztérikus, oroszellenes kife­jezésékre ragadtatja magát. Fehéroroszországban decem­berben tartanak elnökválasz­tást, amelyen Lukasenko ismét indul. A Kreml honlapján meg­jelent bírálat szerint a fehér­orosz elnök azt állítja, hogy Moszkva támogatást nyújt po­litikai ellenfeleinek. Medvegy- ev azt javasolta Lukasenkónak, járjon utána annak, hogy or­szágában hova tűnt el sok em­ber, utalva arra: Fehéroroszor­szágban a 90-es évek vége óta számos ellenzékinek nyoma veszett. (MTI) Netanjahu talán engedne Bejrut. Benjámin Netanja­hu izraeli miniszterelnök bele­egyezett abba, hogy két hó­nappal meghosszabbítsák a ciszjordániai zsidó telepek bő­vítésére korábban elrendelt moratóriumot. Ezt a London­ban megjelenő, as-Sark al-Au- szat szaúdi lap izraeli források­ra hivatkozva jelentette teg­nap. Netanjahu cserébe állító­lag azt kérte az USA-tól, vesse latba befolyását az izraeli kor­mány kompromisszumokra nem hajlandó tagjainak meg­győzése érdekében. Egy felmé­rés szerint az izraeli miniszte­rek fele és a lakosság többsége ellenzi a moratórium meg­hosszabbítását. (MTI) Újabb foglyok szabadulhatnak Havanna. További tucat­nyi politikai fogoly szabadul­hat a börtönből Kubában azon az 52-n kívül, akikről a kor­mány már megállapodott az egyházzal. Ezt egy kubai el­lenzéki vezető közölte. Ál­lambiztonsági emberekkeres- ték föl a foglyokat, és megígér­ték elengedésüket, de cseré­ben el kell hagyniuk az orszá­got. A kubai hatóságok eddig 39 politikai foglyot helyeztek szabadlábra. (MTI) Az iszlamista önkéntesek toborzása a német hírszerzés szerint a hamburgi Taiba - korábban: al-Aksza - mecsetben zajlott Terrorfenyegetés - mindenki ködösít? A pozsonyi repteret is jobban védik Pozsony. Már a pozsonyi M. R. Štefánik repülőtéren is szigorították a biztonsági intézkedéseket a terrortámadások veszélye miatt. Dana Madunická, a légikikötő szóvivője nem akart bővebb tájékoztatást ad­ni, mondván: „túl érzékeny információkról van szó, amelyeket nem hozhatnak nyilvánosságra”. A helyzetet a belügy is figyeli. Ä tárca szó­vivője, Grendel Gábor leszögezte: ha olyan információik lesznek, ame­lyekről tudniuk kellene az állampolgároknak, akkor tájékoztatni fog­ják a közvéleményt. Jelenleg nincs ok az aggodalomra. (SITA) Tokió/Washington/Párizs/ Berlin. Vezető politikusok és titkosszolgálati főnökök tegnap is agyonragozták a terrorveszélyt. Egyesek szerint van, mások szerint nincs. Ember legyen a tal­pán, aki el tud igazodni. ÖSSZEFGOLALÓ Washington után tegnap Japán is felhívta Európába utazó állam­polgárai figyelmét a terroristák tá­madásainak veszélyére. Tokió éberségre intette ajapánokat az eu­rópai közterületeken, miután sajtó- információk szerint a biztonsági erők több tervezett merényletet hi­úsítottak meg. Az amerikai külügy szerint az al-Kaida és az azt támo­gató szervezetek nem hagytak fel a terrormerényletek tervével. Thomas de Maiziere német bel­ügyminiszter közölte: nincs konk­rét jele annak, hogy a közeli jövő­ben iszlamista terroristák merény­leteket akarnának végrehajtani Németország területén. De hozzá­tette: mindazonáltal változatlanul fennáll a „nagyfokú absztrakt veszélyeztetés”. Előzőleg az ame­rikai Fox hírtelevízió a lehetséges német célpontok között említtette az ötcsillagos Adlon szállodát, az Alexanderplatzon _ lévő tévétor­nyot, valamint a főpályaudvart. A francia titkosszolgálatoknak szeptember eleje óta nincsenek újabb információik egy eseüeges franciaországi terrortámadásról. Brice Hortefeux belügyminiszter egyúttal közölte: Párizsban a „va­lós” terrorveszély miatt már egy ideje a második legmagasabb szintű a riasztás, de ebben most nem történt változás. Roberto Maroni olasz belügymi­niszter tegnap azt mondta, tovább­ra is emelt szintű a terrorfenyege­tettség Olaszországban, bár konk­rét gyanú vagy pontos célpont egyelőre nem merült fel. A CNN amerikai hírtelevízió in­ternetes hírszolgálata tegnap azt jelentette, hogy egy hamburgi dzsihádista csoport áll az Európa ellen irányuló, koordinált terror­fenyegetés mögött. A nyugati hír­szerző szolgálatok egy afgán származású német állampolgár­tól, Ahmed Sidiqitől'szereztek tu­domást a szervezkedésről. Sidiqi, akit júliusban fogtak el a bagrami amerikai légitámaszpontnál Afga­nisztánban, együttműködik ki­hallgatóival és feltárta a készülő terrortámadás részleteit. (MTI, ú) Per kezdődött Hollandiában az iszlámot fasisztának bélyegző politikus ellen Wilders radikális - és népszerű Geert Wilders a tárgyalóteremben hallgatott (TAS R/A P-f e ívé te I) Egy csehszlovák kém állhatott a háttérben Magyar ügynök halála KOKES JÁNOS Amszterdam. A holland politi­kai életben egyre nagyobb befo­lyáshoz jutó szélsőjobboldali Sza­badságpárt (PW) vezetője akár 16 hónapos börtönt is kaphat az olyan kijelentéseiért, amelyekben az isz­lám vallást fasisztának bélyegezte, a Koránt pedig Adolf Hitler hírhedt Mein Kampfjához hasonlította. Amszterdamban tegnap meg­kezdődött az iszlámellenességéről ismert, ugyanakkor egyre népsze­rűbb holland politikus, Geert.Wil­ders bírósági pere - ezt nem sokkal később el is napolták -, amelyben negatív megkülönböztetéssel és fa­ji alapú uszítással vádolják. Az ügyészség elsősorban a politikus 2006 és 2008 közötti megnyilvánu­lásaira - újságcikkeire, internetes fórumokon tett megállapításaira, illetve a bemutatásra csak kevés he­lyen engedélyezett Fitna című film­re-hivatkozik. Védői szerint a vádlott nem kö­vetett el bűncselekményt, nem iz­gatott erőszakra, csupán élt a sza­bad véleménynyilvánítás jogával. Az eljárás előtt Wilders azt mondta, politikai pert indítottak ellene, amellyel személyében „legalább másfél millió ember véleménynyil­vánítási szabadsága áll a bíróság előtt”. A per kezdetén a politikus ügyvédje bejelentette: ügyfele élni kíván hallgatási jogával, és nem vá­laszol a kérdésekre. Az eljárás kb. egy hétig tart, ítéletre november elején lehet számítani. A börtön mellett (vagy helyett) Wilders pénzbüntetéssel is sújtható, képvi­selői helyének elvesztése azonban nem fenyegeti. Védői szerint fel kell őt menteni, egyebek között azért, mert vitatott kijelentései nem hiva­talos fórumokon hangzottak el, így nem minősíthetők képviselői állás- foglalásoknak. Wilders politikai karrierje az el­múlt években egyenesen ívelt felfe­lé. A PW külső parlamenti támoga­tóként most fontos szerepet kapott a kormányprogram kialakításában, és a hamarosan megalakuló új, ki­sebbségijobbközép - a keresztény- demokraták és liberálisok alkotta - koalícióban is. Erről a múlt héten ír­ták alá a megállapodást. Wilders pártja ugyanis a júniusi választások nyomán a harmadik politikai erővé lépett elő Hollandiában. (MTI,ú) Prága. Nem kizárt, hogy Alfred Petrovič, a csehszlovák állambiz­tonsági hivatal egykori ausztriai ügynöke áll Lapusnyik Béla emig­ráns magyar ügynök meggyilkolá­sa mögött. A tegnapi Mladá Fronta Dnes szerint Lapusnyik Béla, a ko­rabeli magyar titkosszolgálatok munkatársa, azzal a céllal szökött nyugatra, hogy az amerikaiakhoz kerülj ön. Az osztrákok őrizetbe vet­ték, de 1962 májusában-máig tisz- tázadan körülmények között - meghalt. „Petrovičnak, aki akkor az osztrák belügy egyik magas beosz­tású tisztje volt, része lehetett az emigráns magyar ügynök politikai indítékú meggyilkolásában”-véli a lap. Azt állítja, a most 89 éves Petrovič jelenleg Bécsben él. Az új­ság állításait Borisz Volodarszkij, a szovjet KGB egykori tisztjének az USA-ban a közelmúltban megje­lent könyvében közöltekre alapoz­za (KGB, a méreggyár: Lenintől Lit- vinyenkóig). Volodarszkij, aki a KGB-ben a titkos műveletek szakér­tőjének számított, a magyar ügy­nök gyilkosságával kapcsolatban azt írja: nagy valószínűséggel mér­get használtak, mégpedig dimethyl szulfátot. A prágai lap azt állítja, Petrovič iránt már a cseh rendőrség is érdek­lődik. Jelenleg egyebek között azt is ellenőrzik, hogy kivel tartotta a kapcsolatot Prágában, s ki van ezek közül a személyek közül még az élők sorában. Radek Schovánek történész szerint Petrovič a hatva­nas években a szocialista Csehszlo­vákia egyik legfontosabb nyugati ügynöke volt. Az osztrák belügy­minisztérium 'magas beosztású tisztjeként kulcsfontosságú infor­mációkhoz jutott hozzá. Európai-ázsiai csúcstalálkozó Brüsszel. Európai és ázsiai országok vezetőinek kétnapos csúcsta­lálkozója kezdődött tegnap délután Brüsszelben. A rendkívüli biz­tonsági intézkedések között rendezett értekezleten az EU 27 orszá­gának állam- és kormányfői mellétt Oroszország, valamint 13 ázsiai ország, továbbá Ausztrália és Új-Zéland vezetői vesznek részt. A megbeszélésen a biztonságpolitikától kezdve a nemzetközi pénz­ügyeken át a környezetvédelemig számos témáról szó lesz, de a kö­zéppontban várhatóan a gazdasági kérdések állnak. (MTI) Etnikai szempont alapján voksoltak a szerbek, a bosnyákok meg a horvátok is Marad a megosztottság Boszniában ÖSSZEFOGLALÓ Szarajevó. A boszniai parlamen­ti és elnökválasztás részeredmé­nyeiből ítélve a balkáni ország ál­lamelnökségében továbbra is megmarad az etnikai vonalak men­ti mély megosztottság az ország jö­vőjével kapcsolatban. Bosznia-Hercegovina háromfős kollektív államelnökségébe - a tegnap reggeli még nem végleges eredmény szerint - vasárnap újra­választották a szerb és a horvátrész eddigi képviselőit, Nebojsza Rad- manovicsot és Zeljko Komsicot. A bosnyák entitás azonban a kollek­tív államelnökségbe a néhai hábo­rús vezető, Alija Izetbegovic fiát, Bakir Izetbegovicot választotta meg. A politikus, aki a Sulejman Ti- hic vezette nacionalista Demokra­Bakir Izetbegovic D (TASR/AP-felvétel) tikus Cselekvés Pártja (SDA) jelölt­je volt, s fordulatot ígért a bosnyák szomszédságpolitikában elődje, Haris Silajdzic keményvonalas po­litikájához képest. Silajdzic megle­petésre csak a 3. helyen végzett. Szerb oldalon is az elégedetlen­ség jele: Radmanovics csak szűk többséggel végzett az élen kihívója, egy kizárólag gazdasági témákkal kampányoló mérsékelt politikus, Mladen Ivanics előtt. De még sem­mi nem végleges, a délutáni jelen­tések szerint itt több mint 40 ezer szavazatot érvénytelenítettek. A boszniai Szerb Köztársaság el­nöke Radmanovics párttársa, Milo- rad Dodik eddigi miniszterelnök lesz, aki nyíltan a szerb entitás Bosznia-Hercegovinából való ki­szakadásával kampányolt. A másik entitásban, a bosnyák- horvát föderációban szintén a na­cionalista, a négy éve is diadalmas­kodó SDA maradt a legnagyobb parlamenti erő. (MTI, ú) MT1-HÍR Brazíliaváros. Dilma Rousseff, a vasárnapi brazil elnökválasztás fa- voritja megnyerte az első fordulót, de nem szerezte meg az abszolút többséget, így október 31-én 2. for­dulót tartanak. A voksok 95 száza­lékos feldolgozottsága alapján a le­köszönő államfő, a Luiz Inácio Lula da Silva pártfogoltja, a Munkáspárt jelöltje a voksok 46 százalékát sze­rezte meg, míg legfőbb ellenfele, a szociáldemokrata Jósé Serra 33 százalékot kapott. A harmadik he­lyen Marina Silva volt környezet­védelmi miniszter (Zöld Párt) vég­zett 20 százalékos támogatottság­gal, és így ő okozta a legnagyobb meglepetést, mert ennyit nem jó­soltak neki. Elemzők szerint - ha csak valami közbe nem jön az elkö­vetkező hetekben - Rousseffnek minden esélye megvan arra, hogy diadalmaskodjon a 2. fordulóban, és akkor ő lesz Brazília első női el­Dilma Rousseff (TASR/AP) nöke. A 62 éves, egykori harcos baloldali aktivista, áld megjárta a korábbi brazil diktatúrák börtöne­it, kilátásba helyezte: megválasztá­sa esetén továbbviszi a még mindig rendkívül népszerű Lula örökségét. Vagyis a piacbarát és a szociális gazdaságpolitika elemeiből álló egyveleget, amely éveken keresztül a brazil fejlődés záloga volt. Rousseff nyert, de a vártnál kisebb arányban Lesz második forduló

Next

/
Oldalképek
Tartalom