Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)
2010-10-30 / 251. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 30. www.ujszo.com RÖVIDEN Karcsúsítás Koszovóban Brüsszel. Ötezer főre - a jelenleginek a felére - csökkenti a NATO a Koszovóban állomásozó nemzetközi erő (KFOR) létszámát-jelentette be tegnap Brüsszelben az észak-atlanti szervezet. Az eredetileg több mint 16 ezer fős KFOR karcsúsítása már korábban megkezdődött. Észak- Koszovó szerb többségű területein időnként továbbra is történnek atrocitások, az összkép alapján azonban lehetségessé vált, hogy a KFOR megkezdje a biztonság fenntartásáért viselt fő felelősség fokozatos átadását a koszovói biztonsági erőknek. (MTI) Léprecsalt dzsihádista Washington. Afganisztánban vagy Pakisztánban akart a nyugati koalíció ellen harcolni az a pakisztáni származású amerikai férfi, akit szerdán tartóztattak le a washingtoni metró ellen tervezett merénylet vádjával. A 34 éves mérnök, Farook Ahmed azért került a szövetségi hatóságok látókörébe, mert kereste a lehetőséget, hogy egy meg nem nevezett társával együtt dzsihádista akciókat hajthasson végre külföldön. Az FBI veszélyesnek ítélte a férfit, ezért úgy csalta lépre, hogy ügynökei révén - akik az A- Kaida összekötőinek adták ki magukat - bevonta egy álösszeesküvésbe, amelynek célja egy, a washingtoni metró elleni merényletsorozat lett volna. (MTI) A terror áldozatai Moszkva. A sztálini terror áldozatainak mai emléknapja előtt a moszkvaiak tegnap kora reggeltől fényképeket és virágokat vittek a Lubjanka térre, ahol az egykori KGB épülete előtt egy a Szoloveckij-szi- getekről, a hírhedt Gulag központjából hozott kő emlékeztet a történtekre. A nevek visszahozása elnevezésű, több éves hagyományra visszatekintő akció keretében délelőtt 10-től este 22 óráig jogvédők, politikusok, a kulturális élet képviselői és egyszerű moszkvaiak olvasták fel - ábécé sorrendben - a moszkvai áldozatok neveit: mintegy3500 emberét. (MTI) Libanon a gócpont New York. A nemzetközi béke és biztonság szempontjából Libanon jelenti a legkritikusabb problémát - legalábbis ezt mondta az ENSZ libanoni különmegbízottja a BT-nek adott tájékoztatásában. Terje Roed Larsen szerint a libanoni helyzet a különböző fegyveres milíciák léte miatt „hiperveszélyes”, s ezeket a csoportosulásokat, mint például a síita Hezbol- lahot, sürgősen le kell szerelni. (MTI) Az elnöknek az eddigi konfrontáció helyett meg kell próbálkoznia a kétpárti együttműködéssel - Sarah Palin ismét tündökölne Obama minden fronton defenzívába szorulhat Washington. Ha nem választanakis új elnököt, arról mindenképpen véleményt mondanak az amerikai szavazók a jövő keddi választásokon, hogy miként ítélik meg az elnök teljesítményét hivatali időszakának közepén. Egyes elemzők szerint a várható negatív döntés - paradox módon - még erősítheti is Barack Obama újraválasz- tási esélyeit. ÖSSZEFOGLALÓ Ez lehet igaz is, meg nem is, mindenesetre érdekes a fejtegetés. A republikánusoknak a győzelemhez a szenátusban 10 mandátumot kellene elhódítaniuk a demokratáktól, a képviselőházban pedig 39-et. A bukmékerek, a közvélemény-kutatók, a lobbisták és a vezető napilapok szerint felsőházi, azaz fordulat nem valószínű, ám az alsóház irányváltására hajlandóak lenné- nekmérgetvenni. A Paddy Power híres ír bukmékeriroda a képviselőházban 1:33 arányban tartja favoritnak a republikánusokat. A New York Times szerint a washingtoni lobbisták már megkezdték azon a republikánus képviselők megkörnyékezését, akik a januárban összeülő új kongresszusban átveszik a bizottságok irányítását. A Washington Post egész oldalas portréban mutatta be John Boehnert, aki a jóslatok szerint átveszi Nancy Pelositól a házelnöki posztot. 1930 óta először fordulhat elő, hogy a képviselőházi fordulattal párhuzamosan a szenátusi többség ne kerüljön át a másik párt kezébe. Mivel a törvényeket a két háznak bonyolult, kölcsönös egymásrautaltságban kell meghoznia, a felemás erőviszonyok erősen lefékezhetik az Obama által például az energetika és a bevándorlás ügyében megígért reformokat. A repubLefelé. „Csúcsrajáratták" az utóbbi hetekben az elnöki különgépet, Obama számos államban személyesen is kampányolt a demokrata jelölt mellett. (TASR/AP-felvétel) Miről szavaznak kedden Amerikában ♦ Megújul a két esztendőre megválasztott 435 fős szövetségi képviselőház egésze. ♦ A hatéves mandátummal bíró 100 szenátor durván egyharma- dát - idén 37-et - választják újra. ♦ Az 50-ből 37 szövetségi állam kormányzót is választ. ♦ Több államban újraválasztják a helyi kongresszusokat, valamint az alsóbb szintű tisztségviselőket is lecserélik. ♦ Sok helyütt - összesen vagy száz kérdésben - tartanak népszavazást, többek között az állami szintű adókról és törvényekről. A legnagyobb médiavisszhangja a kaliforniai referendumnak volt, ez arról szól, hogy legalizálják és megadóztassák-e a marihuánát, (ú) készülés, s a győztesnek ígérkező oldalon szinte azonnal megindul a vetélkedés Obama potenciális kihívói között. Ez persze akkor is így lenne, ha a demokratáknak sikerülne megőrizniük a többséget. Az ultrakonzervatív Tea Party mozgalom ikonja, Sarah Palin volt alaszkai kormányzó és alelnökje- lölt máris jelezte: „ha nincs, aki elvállalja”, hogy harcba szálljon a Fehér Házért, ő kész erre. A kihívás felgyorsíthatja az ellenlábasok színvallását. Mitt Romney és Tim Pawlenty a várakozások szerint még az idén, Newt Gingrich és Haley Barbour pedig tavasszal vagy annál is később dönti el, hogy be- száll-e a küzdelembe. Obama számára hatalmas előny leendő ellenfeleinek civódása. És bármilyen furcsának tűnik: kifejezetten a kezére játszhat a magát a törvényhozásban nyeregben érző ellenzék arroganciája. A Tea Party radikálisai által feltüzelt republikánus jelöltek rendre fogadkoz- nak: „nem lesz kompromisszum a demokratákkal”. Hasonló magatartásra volt már példa, miután a konzervatívok 1994-ben a kongresszus mindkét házát bevették. A Newt Gingrich vezette párt kemény obstrukciójával megbénította a szövetségikormányzatműködését. Bili Clinton azonban megerősödve, konstruktív politikusként került ki a konfliktushói, mert a tehetetlen sodródás miatt a republikánusok önzését tudta okolni. Ha nem is teljes az analógia, de Obama most hasonló helyzetbe kerülhet. (MTI,ú) Minden idők legdrágább kampánya az idei likánusoknakarra is jó esélyük van, hogy megnyerjék a kormányzóválasztások többségét. Ennek idén a szokásosnál sokkal nagyobb hatása lesz. A 2010-es népszámlálás nyomán ugyanis átrajzolják a szövetségi és a tagállami szavazókörzetek határait, a kormányzóknak pedig döntő befolyásuk van erre a folyamatra. Obama tehát minden fronton defenzívába szorulhat. Az eddig kétkamarai többségre támaszkodó Obamának az eddigi konfrontáció helyett meg kell próbálkoznia ' a kétpárti együttműködéssel. November 3-tól azonban nem hivatalosan megkezdődik a 2012-es elnökválasztásra való felWashington. Minden idők legdrágább és szokatlan módszerekkel vívott kampánya előzte-előzi meg a keddi választásokat Amerikában. A pártoktól független Centre of Responsive Politics (CRP) kutatóintézet már tavasszal azt vetítette előre, hogy a november 2-i félidős választás „árcéduláján” 3,7 milliárd dollár szerepel majd, s ezzel az idei lesz a legköltségesebb szavazatvadászati idény. A Barack Obama és John McCain által 2008-ban, az elnökségért vívott párharc eldöntése ennek alig a felébe, 1,8 milliárd dollárba került. De a CRP előzetes költségkalkulációját a valóság felülmúlhatja. A The Wallstreet Journal azt állítja, idén csak televíziós politikai hirdetésekre 4,2 milliárd dollárt költenek, szemben a 2008-as 2,5 mil- liárddal, amikor a kongresszusi helyek mellett a Fehér Házról is döntött Amerika. A The Washington Post szerint ajelöltek minden eddigi rekordot megdöntve, mintegy 2 milliárd dollárt gyűjtöttek össze a kampányra, ami azt Jelenti, hogy egy-egy mandátum megszerzéséért átlagosan 4 millió dollárt áldoznak a szembenálló felek. Van, aki ennél jóval többet. Az abszolút csúcstartó a republikánus Meg Whitman, aki 142 millió dollárt, magánvagyonának bő egytizedét költötte arra, hogy megszerezze Arnold Schwarzenegger megüresedő kormányzói székétKaliforniában. (MTI) Keményebb feltételeket támasztanak a hatok Chicagói zsinagógák ellen készülhet támadás Pozitív válasz Teherántól Bombariadó három reptéren ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Irán kész arra, hogy november 10-e után tárgyalásokat folytasson atomprogramjáról. Ezt tegnap jelentette be CatherineAsh- ton, az EU külpolitikai főképviselője. Ashton korábban a BT öt állandó tagja - az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és Kína -, valamint Németország nevében felszólította Teheránt a megbeszélések folytatására. Ashton, aki tegnap reggel kapta kézhez Sza- id Dzsaliíi iráni főtárgyaló válaszlevelét, fejleménynek minősítette Dzsaliíi pozitívüzenetét. Iránnal szemben mind az ENSZ, mind az EU szankciókat léptetett életbe, mert Teherán nem hajlandó nemzetközi átláthatóságot biztosítani nukleáris programjához. Az unió többször hangsúlyozta - és ezt most Ashton újólag megerősítette -, hogy a „kettős vágány politikája” jegyében a szankciókkal a tárgyalóasztalhoz való visszatérésre kívánják rábírni az iráni rezsimet. Az Ashton-nyilatkozat előtt a The New York Times arról számolt be, hogy az USA és európai szövetségesei az Irán elé terjesztendő nukleáris fűtőanyag-cserére vonatkozó új javaslaton dolgoznak, amelynek feltételei azonban keményebbek annál az előterjesztésnél, amit Ali Hamenei ajatollah, az ország legfőbb vezetője tavaly visszautasított. Az új nyugati javaslat értelmében Teheránnak bele kellene egyeznie, hogy két tonnányi alacsony dúsítottságú urán (LÉU) elhagyja az országot: ez kétharmaddal nagyobb mennyiség, mint amit a tavaly Bécsben elért megállapodás-tervezet előírt volna. A megnövekedett követelés arra utal, hogy Irán közben megszakítás nélkül folytatta az urándúsítást, s az USA szeretné elkerülni, hogy az iszlám ■ köztársaságnak atomfegyver előállításához elegendő nyersanyaga legyen. Iránnak emellett fel kellene hagynia azzal, hogy a LEU-ból további feldolgozás révén 20 százalékosra dúsított uránt állít elő, s hajlandóságot kell mutatnia a megegyezésre. Az iráni reagálásból szakértők szerint következtetni lehet arra, hogy milyen mértékben gyakoroltak hatást az iszlám köztársaság nukleáris törekvéseire az ellene életbe léptetett gazdasági szankciók. (MTI,ú) MT1-HÍR Washington. Bombariadót rendeltek el tegnap három amerikai város repülőterén, teherszállító gépeken talált gyanús csomagok miatt. Abombariadót Philadelphia, Newark és New Jersey légikikötőjében rendelték el. A hatóságok szerint az óvintézkedésre azért volt szükség, mert az angliai Birminghamben „valami gyanúsat” találtak egy szállítógép fedélzetén, de a bombavizsgálat eredménye negatívnak bizonyult. Philadelphiában ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Párizs. Nicolas Sarkozy a sztrájkok és tiltakozások ellenére is aláírja a nyugdíjtörvényt. A jogszabályt, amely 60-ról 62 évre emeli a nyugdíjkorhatárt, a francia parlament mindkét háza a héten hagyta jóvá véglegesen. A francia elnök erről tegnap Brüsszelben, az uniós csúcstalálkozó helyszínén nyilatkozott. Azt elismerte, jogosak és Newarkban biztonságos helyre vontatták a Nagy-Britanniából érkezett szállítógépeket, az előző városban kettőt, az utóbbiban egyet. A CNN értesülése szerint az amerikai hatóságokhoz egy szövetséges állam intézett figyelmeztetést „chicagói zsinagógákba irányuló jemeni csomagokkal kapcsolatban”. A hírtelevízió szerint most minden Jemenből érkező csomagot átvizsgálnak. A CNN úgy értesült, az óvintézkedések mögött egy, a chicagói zsinagógák ellen intézendő terrortámadás terve állhat. lehetnek az emberek aggodalmai a törvény egyes rendelkezéseivel kapcsolatban, s részletek említése nélkül megígérte, ezzel a kérdéssel is foglalkozni kíván. Egyébként Franciaországban tegnap felgyorsult a munkafelvétel a nyugdíjreform elleni tiltakozás szimbólumának számító szektorokban. A Le Havre-i kikötő olajtermináljainak munkásai ismét dolgoznak. (TASR, MTI) Kockázatos vállalkozás Lázadókat képeznek ki Canberra. Az ausztrál hadsereg különleges alakulatai afgán lázadókat képeznek ki ausztráliai támaszpontokon - közölte a meghökkentő hírt az ausztrál haderő főparancsnoka. A múlt héten Ma- tiullah Hán afgán hadúr hat harcosa kapott kommandós kiképzést - mondta Angus Houston légi marsall, megerősítve a The Sydney Morning Herald című lap értesülését. Az így kiképzett lázadók a tervek szerint az ausztrál különleges alakulatokkal együtt fognak harcolni a tálibok ellen. „Ahhoz, hogy hatékonyan végre tudjuk hajtani hadműveleteinket Afganisztánban, elengedhetetlen, hogy együtt tartsuk a kiképzést azokkal, akikkel egy vonalban fogunk küzdeni.” Azonban Paul Ma- ley, az ázsiai-csendes-óceáni térség szakértője tegnap arra figyelmeztetett, hogy Matiullah Hán megbízhatósága megkérdőjelezhető, mert a hadúr embereit útdíjak kikényszerítésével és azzal gyanúsítják, hogy tálib támadásoknak álcázott akciókat rendeztek meg Uruzgánban, saját szerepük igazolására. (MTI) Franciaországban lassan helyreáll a rend Sarkozy engedékenyebb
