Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)

2010-10-30 / 251. szám, szombat

Régió 5 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 30. Több száz hektáros uradalmi birtokokat akartak örökölni az állítólagos grófi leszármazottak Feltételes büntetést kapott a bírónő Nyitra. Jogkörével való visszaélés miatt két évre felfüggesztett egyéves fel­tételes szabadságvesztésre ítélte az Érsekújvári Járás- bíróság azt a lévai bírónőt, aki gyanús apasági nyilat­kozatok elismerésével ne­mesi földbirtokok vissza­igénylését tette lehetővé. VRABEC MÁRIA Eva K. beérte az állítólagos ta­núk vallomásaival, hogy a gímesi Forgách gróf és a tótmegyeri Ká­rolyi gróf vagyonát önjelölt utó­daiknak ítélje. Mindhárom esetben csalók ve­tettek szemet a volt uradalmi bir­tokokra. Követelésüket az állító­lagos grófi sarjak özvegyei jelen­tették be, de valószínű, hogy őket is rászedték. Az örökség intézé­sében bizonyos Marek S. és az ügy jogi részét intéző lévai ügy­védnő, Beáta H. vállalt szerepet - ellenük később az egyik özvegy feljelentést is tett, mert állítása szerint soha nem kérte azt, hogy férjét ismerjék el Károlyi gróf fia­két. Az ügyvédnő ezzel szemben azt állítja,- az özvegyekkel soha nem is találkozott, a grófi apaság elismerésére vonatkozó kérelme­ket Sýkora juttatta el hozzá, és neki nem volt oka kételkedni az aláírások hitelességében. Marek Sýkora pedig azt mondja, ő csak segíteni akart az özvegyeknek, hogy visszaszerezzék az államtól jogos tulajdonukat, a döntés joga a bírónőé volt, és ha tévedett, az már az ő baja. A két eset forgatókönyve sok­ban hasonlított: sosemvolt, vagy legalábbis nehezen ellenőrizhető románcra hivatkozott a grófok és egykori alkalmazottaik között. A nagysurányi Zerafín Pečimúth özvegye azt állította, férje For­gách Károly grófnak az egyik cse­lédlánnyal folytatott titkos viszo­nyából született fia volt, és ezt a halálos ágyán vallotta be. Az ugyancsak nagysurányi Rudolf Tvrdoň szintén a halála előtt árulta el, hogy kék vér csörgede­zik az ereiben - édesanyja, Káro­lyi Lajos gróf konyháján dolgo­zott, és amíg hites félje a háború­ban volt, intim kapcsolatba került a gróffal. A két özvegy Beáta H. ügyvédnő közvetítésével apasági keresetet nyújtott be a Lévai Já­rásbíróságra, ahol mindkét ügy Éva Koczánovához került. A bí­rónő a volt uradalmi kocsisok val­lomásai alapján, akik arról szá­moltak be, hogy tanúi voltak a gróf urak és a cselédlányok légy­ottjainak, mindkét esetben elis­merte az apaságot. Az erről szóló határozat alapján pedig az özve­gyek joggal tarthattak igényt a több száz hektáros birtokokra. Már a földhivatalban intézked­tek, amikor Károlyi gróf törvé­nyes örököse, a Svájcban élő Ká­rolyi Lajos a szlovák főügyész­séghez fordult panasszal, az pe­dig vizsgálatot rendelt el az ügy­ben. Forgách gróf hagyatékával kapcsolatban a tótmegyeri birto­kon gazdálkodó Állami Erdőke­zelő Vállalat kért felülvizsgálatot, és így derült ki, hogy a bírósági aktákból eltűnt a gróf apaságát elismerő határozat. A helyén egy elutasító határozatot találtak, ezért felmerült a gyanú, hogy a bírónő később hamisította azt. Az ügyészségi vizsgálat során az is kiderült, hogy az érvényes családjogi törvények alapján nem ismerhette volna el a bírónő a grófok apaságát, a kérelmezők anyakönyvi kivonatában ugyanis az anyák törvényes férje szerepel apaként. A bírónő büntetőjogi fe­lelősségre vonását az ügyet vizs­gáló korrupcióellenes hivatal még 2006 végén követelte, az al­kotmánybíróság 2008 júniusá­ban adta a beleegyezését, és ugyanazon év augusztusában emeltek vádat ellene - ennek el­lenére 2009 szeptemberéig még tárgyalhatott. Štefan Harabin volt igazságügyi miniszter nem vonta meg tőle hivatása gyakor­lásának jogát, azzal érvelve, hogy ha a bíróság esetleg felmenti, a minisztérium több millió koronát lesz kénytelen kártérítésként ki­fizetni. A Lévai Járásbíróság íté­lete nem jogerős, Eva K. fellebbe­zést nyújtott be ellene. Az árvízkárok enyhítése érdekében megoldást kell találni a mesterséges vízelvezető csatornák tisztítására Négymillió euró a kanálisok karbantartására LÓRINCZ ADRIÁN Pozsony/Dunaszerdahely. Nyitra és Nagyszombat megyében közel két évtizede nem került sor a hidromeliorációs csatornák kot­rására, karbantartására, ami fő­képp árvíz idején jelent kockáza­tot - állapították meg a két megye településeinek polgármesterei ok­tóber 19-én zajlott ülésükön. A májusi és júniusi árvíz alkal­mával bebizonyosodott, hogy a csatornák elhanyagolt állapota nem egy községben komoly anya­gi károkat okozott. Simon Zsolt mezőgazdasági tárcavezető el­mondta: megvan az anyagi hátte­re a helyzet orvoslásának. „A Hydromeliorácie Állami Vál­lalatnak már most 131 ezer euró áll rendelkezésére, így megkezd­hette azon csatornák helyreállítá­sát, melyek a tavaszi, nyár eleji ár­víz alkalmával megsérültek - kö­zölte. - A környezetvédelmi ope­rációs program keretében a kor­mány összességében négymillió Az elhanyagolt kanálisok, természetes vízfolyások sok helyen visszaduz- zasztották a földekről lefolyó csapadékot, s az településeket öntött el (A szerző felvétele) eurót fordít a kanálisok tisztításá- munkálatok elvégzését követően ra; előbb persze fel kell mérni, me- a jövőben jelentősen csökkenhet- lyek azok a vízelvezető csatornák, nekaz árvízkárok, amelyek a legnagyobb veszélyt je- „Több esetben a csatornák lentik a lakosságra nézve.” kontraproduktiv hatást fejtettek A szaktárcavezető úgy véli, a ki - ahelyett, hogy elvezették vol­na a csapadékot, duzzasztó­műként viselkedtek, s ennek a te­lepülések látták a kárát. A kor­mány hosszú távú, komplex meg­oldást próbál találni; nem elég ki­tisztítani a mesterséges vízelveze­tőket, foglakoznunk kell a termé­szetes vízfolyások állapotával, karbantartásával is” - tette hozzá. A munkálatokat a Hydromelio­rácie ÁV. végzi el, mely szakem­berein kívül további 250 munkást alkalmaz a munkanélküliek köré­ből. A tisztítást évente ismétlik majd; a munkálatokat Kelet-Szlo- vákiában kezdik, mivel az idei ár­víz során ott sérült a legtöbb víz­elvezető és védmű. 2011-től ver­senypályázatok révén lehetne ki­választani a tisztítási és karban­tartási munkálatok kivitelezőit. A polgármesterek és miniszter ta­lálkozóján elhangzott olyan javas­lat is, hogy a helyzet felmérésébe be kellene vonni az adott térség­ben gazdálkodó, a helyi viszonyo­kat jól ismerő mezőgazdasági termelőket is. Kelendőbb a cserepes krizantém (A szerző felvétele) Sokan az utolsó pillanatra hagyják a virágvásárlást Panaszkodnak a kereskedők JUHOS MELINDA Galánta/Szenc. Azok is válo­gathatnak még a szebbnél szebb krizantémok közül, akik az utol­só pillanatokra hagyták a virág­vásárlást. A kereskedők szerint annak ellenére, hogy egyre több a szárított és művirágokból ké­szült dísz, a legtöbben ragasz­kodnak az élő virágokhoz. A kereskedők többsége saját maga termeszti a kínált cserepes és vágott krizantémot. „Egyre kevesebben keresik a vágott vi­rágot. Inkább a cserepesei viszik” - mondta az egyik szenei virágüzlet munkatársa. Az egyik feketenyéki termelő szerint a helyzet évről évre rosszabb. A hölgy, aki immár húsz éve fog­lalkozik krizantémok termeszté­sével, elmondta, manapság már épp csak a kiadások térülnek meg, a munka egyáltalán nem. A környező településeken számta­lan családi ház előtt kínálják a virágokat. AJÁNLÓ Október 30. (szombat) Dunaszerdahely - 21.30: Halloween-party az NFG Klub­ban, zenél a verebélyi Pho­nographic trió, illetve a tren- cséni YouCoco duó. (la) Komárom - 17.00: Ma­gyarságunk Európában - Papp Lajos szívsebész előadása a Duna Menti Múzeum díszter­mében. (vkm) Komárom - 20.30: a le­gendás Pandora’s box kon­certje a Rock Club 25-ben. A fennállásának 30. évforduló­ját ünneplő zenekar tagjai: Sáfár Öcsi (basszusgitár), Szabó István (dob), Rakovics László, Kyru (ének), Szabó Péter (billentyűsök), Móré Imre, Imo (gitár) és Szekeres Zoltán (gitár). Előzenekar a Twister, (vkm) Dunaszerdahely - 17.00: a Bihari kör családi délutánja a Csemadok Házban. Muzsikál a Gyeplős zenekar, a gyerekeket Ölveczky Árpád és Ölveczky Mónika viszi táncba, (la) Október 31. (vasárnap) Nagymegyer - 15.00: a XVIII. Besnyei György Kulturá­lis Napok megnyitója a refor­mátus templomban, az emlék­tábla megkoszorúzása, ünnepi istentisztelet, (la) Ekecs - 15.00: Katonavilág címmel kiállítás nyílik az Ekecsi Művelődési Otthonban. Az I. és II. világháborúban elesett kato­nákra emlékeznek a háborús ereklyékből, iratokból, tárgyi emlékekből, fényképekből, le­velekből összeállított tárlattal. A kiállítást Kovács László törté­nész nyitja meg, közremű­ködnek Both Erika, Majer Ág­nes és Vajda János. A megnyitó után koszorúzás a Hősök szob­ránál. A kiállítás november 4-ig tekinthető meg. (ú) A vakolat alatt reneszánsz téglák, építőanyagok vannak, amelyekből az eredeti kastélyt 1633-ban felépítették - találtak reneszánsz cserépkályha-töredékeket is Régészeti feltárást folytatnak a galántai Esterházy-kastélynál (A szerző felvétele) Áprilisig zárva marad a kastélypark JUHOS MELINDA Galánta. Megkezdődött az Es­terházy neogótikus kastély északi szárnya és a kastélyt körülölelő vé­dett városi park felújítása. Jelenleg a régészeti ásatások folynak a kas­tély mellett. A felújítást célzó projektet tavaly novemberben nyújtotta be a városi hivatal az építésügyi és régiófej­lesztési tárcához. A hárommillió euró értékű támogatásnak köszön­hetően az északi szárnyban, az egykor gazdasági épületként funk­cionáló részben egyebek mellett egy kiállítóterem kap majd helyet, a parkba új lámpák, térfigyelő kame­rarendszer, öntözőberendezések, játszótér kerül. Jelenleg a beteg, elöregedett fákat távolítják el, va­lamint régészeti feltárás folyik az északi szárny mellett, ahol néhány évtizeddel ezelőtt a kastélyban székelő hivatalok szolgálatára épí­tettek az összképbe enyhén szólva nem igazán illő garázsokat, ame­lyeket pár évvel ezelőtt bontottak le. ,A garázsok alapjait is el kellett távolítani, nehogy megsérüljenek a kastély maradványai. A mostani feltárás arra szolgál, hogy megálla­pítsuk, milyen épületmaradványok vannak a kastély körül, müyenek a méretei, valóban a negyedik sarok­bástya maradványai találhatóak-e az északi szárny mellett” - nyilat­kozott Takács Mihály, a Galántai Honismereti Múzeum régésze, a munka koordinátora. Műemlék ré­vén a kerületi műemlékvédelmi hi­vatal minden földmunkára előírta a régészeti felügyeletet, jelen eset­ben, mivel bizton állítható, hogy vannak épületmaradványok az adott részen, elrendelték azok mé­reteinek megállapítását. A tervek szerint a galéria mellett teraszt ala­kítanak ki a bástya egykori alapraj­zai szerint. „Lebontjuk az oda nem illő részeket, méréseket végzünk, geotextíliát teszünk a megmaradt falakra, majd visszatakatjuk föld­del, és kaviccsal, ami lehetővé teszi a szellőzést. A felső réteg alatt jól látható egy téglából, különféle mal­terdarabokból álló réteg, egyér­telmű, hogy ez a barokk kastély bontásából, a neogótikus átépítés során került oda. Valószínűleg ak­kor bontották le az említett bástyát is. A néhol egy méter vastag réteg fehér vakolatdarabokat is tartal­maz. Ezek az 1736-os átépítésnél kerültek ide. A vakolat alatt rene­szánsz téglák, a tizenhetedik szá­zad első feléből származó építő­anyagok vannak, amelyekből az eredeti kastélyt 1633-ban felépítet­ték. Találtunk reneszánsz cserép­kályha-töredékeket is. Mélyebben kőépületrészeket találtunk, meg­munkált köveket, elsősorban ho­mokkövet, ami arra utal, hogy az 1633-as építkezéskor már valami­lyen épületből kibontott részeket használtak fel, az egyik kőből jól látszik, hogy ablakkeretből való” - mondta Takács Mihály. A megtalált köveket további vizsgálatra küldik, az eredmények hozzásegíthetnek a kastély helyén álló épület további feltárásához. A Galántáról íródott monográfia szerint az első, megerősített vé­delmi funkciójú kastélyt 1550 és 1620 között építették. Megtudtuk, hogy a felújításra kerülő északi szárnyban is megvizsgálják, az adott épületrészben nincs-e vala­miféle alagsor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom