Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)
2010-10-27 / 248. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 27. www.ujszo.com 19 millióval csökken az ágazati támogatás A marhatenyésztés miatt vitázik Bugár és Simon ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Várhatóan csökken jövőre a szarvasmarha-tenyésztőknek járó állami támogatás, Simon Zsolt mezőgazdasági miniszter szerint ez a költségvetésre vonatkozó koalíciós megállapodás eredménye. Bugár Béla, a Híd elnöke lapunknak adott interjújában kijelentette, a marhatenyésztőknek járó támogatás csökkentése akár Simon miniszteri székébe is kerülhet. „Egyetértek Bugár Bélával abban, hogy a lobbicsoportok nem irányíthatják sem a szarvasmarha-tenyésztést, sem az állami erdészetet, sem semmilyen pártot, minisztériumot - mondta lapunknak Simon. - Egyetértek azzal is, hogy egy miniszter széke csak akkor inoghat meg, ha nem jól végzi a munkáját, de ugyanez vonatkozik a pártmunkára is.” Az állattenyésztést szerinte a tárca prioritásként kezeli. „A koalíciós tanács által jóváhagyott költség- vetési kereteken belül rendelkezésre álló 40,5 millió eurót teljes mértékben az állattenyésztés támogatására szánjuk. Ha a parlament megemeli a rendelkezésre álló összeget további 19 millió eu- róval, meg tudjuk emelni a támogatás mértékét. A minisztérium csak a parlament által jóváhagyott költségvetési kereteken belül tud mozogni” - jelentette ki Simon. Idén 59 millió eurót fordítottak az állattenyésztésre, (lpj) RÖVIDEN Labaš az egyetlen jelölt Pozsony. Peter Labaš egyeden jelöltként indul a pozsonyi Komenský Egyetem orvosi karának dékáni posztjáért. Labaš a Maiina Hedvig sérüléseiről készülő orvosi szakvélemény szerzője, amely szerint a lányt nem verték meg. Választási programja szerint az orvosi kar dékánjának „becsületesnek és igazságosnak kell lennie, cselekedeteinek transzparensnek, folyamatos ellenőrzés alatt kell tevékenykednie”. A Labaš által készített jelentésben feltüntetett orvosok közül három utólag elhatárolódott a Malina- ügyben készült szakvéleménytől, (sme) Emelkedik az ügyeleti díj Pozsony. Sikerült az eddiginél magasabb ügyeleti díjakat kiharcolniuk az orvosoknak a galántai, nagyszombati, nyitrai és a nagymihályi orvosi elsősegély-állomások üzemeltetőinél. Pásztor László, a Magánorvosok Társulásának elnöke szerint noha a hétköznapokért járó 6,70, a szombati ügyeletekért járó 8,70 és a vasárnapi ügyeletekért járó 11,70 eurós ügyeleti órabér még mindig nevetségesen alacsony, de mégis több, mint a mostani 3 euró körüli órabér. Pásztor szerint az orvosok túlhajszoltak, egyhuzamban 33 órát is dolgoznak az ügyeletekkel együtt, ezért azt szeretnék elérni, hogy az elsősegély-szolgálat csak este tíz óráig működjön, mivel kihasználtsága most is csak 3 százalékos. Azt javasolják, hogy este tíz után a gyorssegély-szolgálat legyen igénybe vehető, amely műszakilag is jobban felszerelt. (TASR, akt) Tanácstagok maradtak a pártkatonák Pozsony. Nem váltotta le a parlament a Szlovák Rádió tanácsának három tagját. A titkos szavazáson Stanislav Háber, Éva Jaššová és Alexander Koreň további rádiótanácsi tagságáról döntöttek a képviselők. A Fair Play polgári társulás szerint a három tanácstag megsértette a Szlovák Rádióról szóló törvényt, mert a HZDS, illetve az SNS színeiben indultak a júniusi parlamenti választásokon, a törvény ezt nem teszi lehetővé. (TASR) Jelentést kér az SNS a magyar iszapról Pozsony. A kormánynak 30 napon belül be kell számolnia a parlament előtt a magyarországi vörösiszap-katasztrófa lehetséges szlovákiai következményeiről és az eset kapcsán foganatosított szlovákiai lépésekről. Erről tegnap döntöttek a képviselők az SNS frakcióvezetője, Rafael Rafaj javaslatára. (SITA) Szlovákia „kivonul” Koszovóból Pozsony. Szlovákia november végéig kivonja a KFOR kötelékében Koszovóban állomásozó 138 katonáját - döntött kedden a parlament. A kivonulás másfél millió euróba kerül. Szlovákia már másfél évvel ezelőtt jelezte, hogy kivonja katonáit a volt dél-szerbiai tartományból. (SITA) Felmentették Jozef Roháčot Budapest. A Fővárosi Bíróság első fokon felmentette az előre ki- tervelten elkövetett emberölés kísérlete vádja alól Jozef Roháčot, azonban két év börtönbüntetésre ítélte robbanóanyaggal való visszaélés miatt. A Fővárosi Főügyészség a Seres Zoltán elleni, 13 évvel ezelőtti sikertelen merényletkísérlet miatt előre kitervelten elkövetett emberölés kísérletével vádolta a szlovák állampolgárságú férfit, mint bűnsegédet, továbbá robbanóanyaggal való visszaéléssel, mint tettest. A bíróság a tárgyalás végén szabadlábra helyezte Roháčot, mivel már két évet töltött előzetes letartóztatásban. Az ügyész az emberölési kíséretre vonatkozó bűnösség megállapítása érdekében, Roháč ügyvédje pedig felmentésért fellebbezett. Az ítélet nem jogerős. (MTI) A Velencei Bizottság jelentése alapján a Híd és az MKP további módosításokat javasol, Krajcer hallgat Chmel: a nyelvtörvény-módosítás nem felel meg az ajánlásoknak Krajcer nem akarja tovább kozmetikázni a nyelvtörvényt, Chmel szerint el kell törölni a bírságokat (Fotó: Vladimír Šimíček és SITA) Pozsony. Eltérően értékelik a Velencei Bizottság jelentését a szlovák államnyelvtörvényről az érintett felek. Rudolf Chmel kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes a jelentés alapján tovább puhítaná a nyelvtörvényt, Dániel Krajcer kulturális miniszter szerint erre nincs szükség. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Krajcer szerint a bizottság összes fontos észrevételét előre bedolgozták abba a módosító javaslatba, amelyet a parlament első olvasatban már el is fogadott. További módosításokra nincs szükség, a minisztérium szerint a Velencei Bizottság sem javasolta a bírságok teljes eltörlését. A Híd és az MKP továbbra sem tartja kielégítőnek a tervezett módosításokat. Rudolf Chmel kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes szerint a jelentés kimondja, hogy Szlovákiában a kisebbségi nyelvek nem veszélyeztetik az államnyelvet, ezért annak védelmére nincs is szükség. ,A módosítójavaslat pozitív változtatásokat tartalmaz, de a törvény az elfogadásuk után sem lenne összhangban az ajánlásokkal. Remélem, a jelentés utat nyit a további módosításokhoz” - nyilatkozta Chmel. A Híd a parlament decemberi ülésszakán, képviselői indítvánnyal próbálja meg eltávolítani a törvényből a bírságokat. Az MKP szerint ez kevés, szerintük a tervezett módosítás sem orvosolja, vagy csak részben azokat a problémákat, amelyekre a bizottság jelentése rámutatott a hivatali érintkezéssel, az oktatásüggyel, az igazságüggyel, valamint a nemzetiségi rádió- és tévéadásokkal kapcsolatban. Hasonló véleményen van Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár is., A jelenlegi változtatások nem tükrözik a bizottság álláspontját” - mondta a politikus tegnap a Magyar Televízióban. A magyar kormány bízik abban, hogy Pozsony rendezi a nyelvtörvény kérdését, és ezzel „kihúzza ezt a tüskét” a magyar-szlovák kétoldalú kapcsolatokból - jelentette ki Németh. Szerinte a szlovák-magyar viszony a közelmúltban jelentősen javult a Radičová-kormány szerepvállalásának köszönhetően. Fontosnak nevezte, hogy a pozsonyi kormány meg tudja őrizni stabilitását, végig tudja vinni a „tolerán- sabb szemléletű etnopolitikát”. Ennek első nagy próbája a nyelvtörvény ügye, a második pedig a kettős állampolgárság témája lesz, vagyis az, hogy miként fogják majd megváltoztatni a „meglehetősen brutális” szabályozást - mondta a külügyi államtitkár. (MTI.vps) 2012-től nem százalékarányosán, hanem azonos összeggel emelkednek a nyugdíjak Az új valorizáció a kisnyugdíjasnak kedvez Ugyanúgy számolják a nyugdíjat (Pavol Funtál felvétele) SÁNDOR RENÁTA Pozsony. Jövőre még a jelenlegi módszer szerint valorizálják a nyugdíjakat, 2012-től azonban változás lesz, ami az alacsonyabb nyugdíjjal rendelkezőknek kedvez - jelentette be tegnap Jozef Mihál munka-, szociális és családügyi miniszter. Jelenleg a második Dzurinda- kormány idején bevezetett mechanizmus alapján történik a valorizáció. A nyugdíjak emelkedését az országos áüagbér növekedéséből és az éves infláció mértékéből számítják ki: az emelkedés az ádagbér növekedésének fele és az infláció felének összege. Ez alapján emelked- nek2011-Sen is a nyugdíjak, vagyis 1,8%-kal nő az öregségi, korkedvezményes, és rokkantnyugdíj, ezek 60%-a az özvegyi nyugdíj, 40%-aaz árvasági járadék. 2012-től azonban egységesen nőnek a nyugdíjak. Már nem az országos átlagbér lesz a mérvadó, hanem az átlag öregségi nyugdíj és az infláció. Mihál szerint a becslések szerint 14,04 euróval emelkedhetnek 2012-ben a nyugdíjak. Úgy véli, ez a valorizálás az alacsony nyugdíjjal rendelkezőknek, különösen azoknak előnyös, akik még 2004 előtt mentek nyugdíjba, mert az akkori kiszámítási módszer miatt rendkívül alacsony nyugdíjat kapnak, s az új módszerrel nagyobb emelésre számíthatnak. 2014-ben, a választási időszak végén a jelenleg érvényes százalékarányos növekedés alapján a 2004-ben megítélt 150 eurós nyugdíj 248 euró lenne, az új módszerrel eléri a 265 eurót, magyarázta a miniszter. Rosszul járnak azonban azok, akik viszonylag magasabb nyugdíjat kapnak, mert ha maradna a százalékarányos emelés, valószínűleg nagyobb összeget kapnának, mint az egységes emeléssel. Mihál miniszter szerint a kormány éppen azért változtat a nyugdíjvalorízáción, hogy ne nőjön tovább a különbség a legalacsonyabb és legmagasabb nyugdíjak között, a jelenlegi módszer alapján ugyanis a magasabb nyugdíjak nagyobb összeggel emelkednek. A vágsellyei önkormányzat a legnyitottabb, a galántai a lista végén kullog Nőtt a korrupció - ez még a Fico-kormány öröksége ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A vágsellyei önkormányzat a legnyíltabb, legátláthatóbb az országban - derül ki a Transparency International szlovákiai részlegének (TIS) korrupciót vizsgáló felméréséből. Azt vizsgálta, menyire transzparens egy önkormányzat, döntései, a szerződések megtalálhatóak-e az interneten, használ-e elektronikus aukciókat a közbeszerzéseknél, mennyire vehet részt a lakosság a döntésekben, az információhoz való jogról szóló törvény alapján válaszol-e az önkormányzat a hozzá intézett kérdésekre. Ezek alapján a vágsellyei önkormányzat bizonyult a legjobbnak, az értékelésben 70 százalékos eredményt ért el. Az első tízben szerepel Besztercebánya, Turócszentmárton, Pozsonyliget- falu, Rozsnyó, Pozsony-Óváros, Zsolna, Pozsony, Kassa és Vágbesz- terce önkormányzata. A lista alján a tőketerebesi, a pozsonyvereknyei, a gálszécsi (Sečovce, Tőketerebesi járás), a galántai, a nagysurányi, a pozsonydévényújfalui, a gyetvai, az aranyosmaróti, a szepessümegi (Smižany, Iglói járás) és a korom- pai (Krompachy, Iglói járás) ön- kormányzat található. A legnyitottabb önkormányzatok közé tartoznak azok, ahol a Zöldeké, az SDKÚ-é és a KDH-é az irányítás, a legkevésbé transzparensek pedig azok az önkormányzatok, ahol a HZDS, a KSS és az SNS tagjai vannak többségben a képviselő-testületben. A T ransparency International jelentése szerint Szlovákia két százalékpontnyit rontott korrupciós indexén. 2010-ben 4,3 pontot kapott azon a skálán, ahol a 10 pont a legkisebb korrupciót, a 0 a legnagyobbat jelöli. Szlovákia a 178 értékelt ország között az 59. helyén szerepel, három helyet rontott tavalyi helyezésén. A másik három visegrádi ország jobb eredményt ért el - Lengyelországa41., Magyarország az 50., Csehország az 53. A világon a legkisebb a korrupció Dániában, Új-Zélandon és Szingapúrban, a legnagyobb Afganisztánban, Mi- anmarbanés Szomáliában. Gabriel Šipoš, a TIS elnöke szerint az értékelés még a Fico-kor- mány tevékenységét tükrözi. 2000 és 2007 között javult a helyzet, Szlovákia egyre jobb értékelést kapott, az utolsó két évben azonban egyre romlottak a mutatók, szögezte le a Transparency International szlovákiai szervezete, (sán, SITA)