Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)

2010-09-11 / 210. szám, szombat

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2010. SZEPTEMBER 11. www.ujszo.com Három dimenzióban folytatódik A kaptár - Túlvilág Mindent a látvány kedvéért MTl-HÍR A pozsonyi Nemzeti gálaestjének sztárvendégeként Marton Éva holnap először lép fel Szlovákiában „A gyökerek összefonódnak” Marton Éva Peter Dvorský, a Szlovák Nemzeti Színház Operatársulatának igazgatója (balról) és Ondrej Šoth (Somogyi Tibor felvétele) San Diego/Budapest. A James Camerön Avatarjához használt háromdimenziós technikával for­gatta le Paul W. S. Anderson A kaptár - Túlvilág 3D című horror­ját, amely csütörtökön debütált a magyar mozikban. A Sony Pictu­res stúdióban készült produkció az első olyan videojátékból szüle­tett mozifilm, amely stereoscopic 3D technikával készült. „Olyan dolgokat is beleírtam a forgató- könyvbe, amelyekről tudtam, hogy működnek majd három di­menzióban, például mély alag­utak, liftaknák és tágas vidékek” - magyarázta Anderson, aki már a negyedik Kaptár-filmet jegyzi. „Ez az oka annak is, hogy a film főhősét alakító Milla Jovovich- nak ezúttal repülőgépe is van - ugyanis ezzel az apró géppel a ha­talmas alaszkai gleccservidék fö­lött tudtunk forgatni” - idézte fel a rendező. Anderson elmondta, hogy esőt és füstöt is azért applikált a tör­ténetbe, mert ezek három di­menzióban jól mutatnak a leve­gőben, de a víz alatti lehetősége­ket is igyekezett kiaknázni az új horrorhoz. * A legújabb Kaptár-filmben Jo- vovich túlélők után kutatva fésüli át a víruskatasztrófa után kiürült városokat. Reménykeltő hírek ér­keznek Los Angelesből, de végül kiderül, hogy valójában csapdába csalták: megint össze kell csapnia az élőhalottakkal. Pozsony. Nagyszabású gála- koncerttel indítja 2010/2011-es évadát hol­nap este a Szlovák Nemzeti Színház Opera- és Balett­társulata. Az ünnepi prog­ramban a pozsonyi társulat jeles szólistái mellett kül­földi vendégek is fellépnek. Az est sztárvendége Mar­ton Éva, a világ híres ope­raszínpadainak ünnepelt magyar csillaga lesz. MISLAY EDIT A pozsonyi vendégszereplés az operadíva számára is egyfajta premiert jelent, hiszen sikeres karrieije során első alkalommal lép színpadra Szlovákiában, tud­hattuk meg a tegnapi, az évadnyi­tó gálakoncert alkalmából tartott pozsonyi sajtótájékoztatón, ame­lyen a művésznő is részt vett. Peter Dvorský, a Szlovák Nem­zeti Színház Operatársulatának tavasszal kinevezett igazgatója elmondta: valódi ünnepi pillanat, hogy a pozsonyi közönség végre személyesen találkozhat Marton Évával. Csupán azt sajnálja, hogy erre a találkozásra nem került sor már sokkal hamarabb, hiszen egy kiváló, par excellence művészt tisztelhetünk személyében. Peter Dvorský egyébként, mint megje­gyezte, többször is partnere lehe­tett külföldi operaszínpadokon a magyar dívának, így régi ismerő­seként üdvözölte Pozsonyban. Bár holnap este először énekel majd Szlovákiában, szoros családi gyökerek kötik ide, árulta el a művésznő. Édesanyja Léván szü­letett - Marton Éva utoljára 10-12 éves korában járt ott -, férje édes­anyja pedig pozsonyi származású. „Láthatják önök is, hogy egy nagy család vagyunk, akár van határ, akár nincs, a gyökerek összefo­nódnak. Édesapám Burgenland- ból származik, az egyik nagyapám pedig Erdélyből, tehát van egy ke­verék bennem, ami bombabiztos.” Marton Éva hangsúlyozta: fon­foigazgato tarsasagaban tosnak tartja, hogy a korunkra jel­lemző globalizáció ellenére Euró­pa népei őrzik nyelvüket, kultúrá­jukat, identitásukat, ugyanakkor fontosnak tartja azt is, hogy ne zárkózzunk be, hogy nyitottak le­gyünk más nemzetek kultúrája iránt. Noha az utóbbi fél évtizedben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egye­tem ének tanszakának vezetője­ként ideje jó részét a tanítás tölti ki, az énekléssel sem hagyott fel. Nem is tudna, állítja, hiszen ez az élete. Jövő hónapban Genfbe ké­szül, ahol Richard Strauss Elektra című operájában Klytaemnestrát alakítja majd. így Marton Éva azon ritka énekesnők közé tarto­zik, akik karrierjük során az Elekt­ra mindhárom nagy női szerepét (Elektra, Klytaemnestra, Chryso- themis) elénekelhették. Annak kapcsán, hogy mit hall­hat a közönség holnap este Mar­ton Éva előadásában, a pozsonyi operatársulat igazgatója elárulta: a színház vendégművészeinek igyekeznek a kedvükben járni, így ők maguk választhatják meg, mi­vel állnak színpadra. A magyar dí­va természetesen kedvenc szere­peiből válogatott: Puccini Toscá- jából Tosca áriáját, Amilcare Pon- chielli Gioconda című operájából Gioconda áriáját, valamint Ri­chard Wagner Trisztán és Izolda Marton Éva kedvenc szerepeiből válogatott a pozsonyi vendégszereplés­re, egyebek mellettTosca áriáját is előadja. című operájából Izolda szerelmi halálát (Liebestod) választotta. Marton Éva mellett még két ki­váló külföldi énekest hallhat a kö­zönség: a horvát Goran Juricot (basszus) és a belarusz Hja Szil- csukovot (bariton). A gálamű­sorban fellépő operaénekesek kö­zött lesznek a pozsonyi társulat neves tagjai is: Adriana Kohútko- vá, Ľubica Rybárska, Ľubica Var- gicová, Jitka Sapara-Fischerová, Jozef Benci és Tomáš Juhás. Elő­adásukban - Rastislav Štúr, a Szlovák Nemzeti Színház Opera- társulatának főkarmestere ve­zényletével - az operairodalom népszerű slágerei szólalnak meg Smetana, Massenet, Puccini, Le­oncavallo, Mascagni, Csajkovsz­kij, Gounod, Ponchielli, Bellini, Verdi, Wagner és Donizetti műveiből. Az opera mellett a balett sem hiányzik a holnap este hét órakor kezdődő évadnyitó gálaműsor­ból. Vlastimil Harapes, a balett­társulat vezetője elmondta: arra törekedett, hogy változatos le­gyen a program, amelyben Ro­mina Kolodziej, Silvia Nájdená, Adrian Ducin és Andrej Szabó szólótáncosokat is láthatja majd a közönség. A főszereplő színészek, Milla Jovovich, Ali Larter és Wentworth Miller A kaptár tokiói bemutatóján (TASR/AP-felvétel) Spliti életműdíj Jancsó Miklósnak Budapest. Életműdíjjal tüntetik ki Jancsó Miklóst a spliti filmfeszti­válon, a Kossuth-díjas művész az elismerést ma este veszi át a hor­vátországi kikötővárosban - tájékoztatta a Magyar Filmunió az MTI-t. A filmunió tegnapi közleménye szerint a 15. spliti filmfeszti­vál Jancsó Miklós filmművészetet megújító életműve előtt tiszteleg. Az életműdíjhoz kapcsolódva az 1966-ban Cannes-ban bemutatott, majd rangos díjakkal elismert Szegénylegények című filmet, Jancsó Miklós korszakalkotó mozgóképét tűzik műsorra Splitben. A hor­vátországi fesztivál idei programját emellett Pálfi György, Nagy Dé­nes és Kardos Sándor egy-egy alkotása gazdagítja. (MTI) Nanette Burstein rendező romantikus vígjátékában a mellékszereplők teljesítménye emlékezetesebb, mint a fővonalba kiemelt távszerelmeseké Hétmérföldes szerelem sehonnan sehova tartó érzelmi évődés TALLÓSl BÉLA Kegyetlenül hosszú a 103 per­ces filmidő Drew Barrymore-ral és Alvin mókus eredeti hangjával, Justin Longgal, aki valójában in­kább csak amolyan fürgécske kicsi mókus, kevésbé olyan nagykan, akiért egy Drew Barrymore for­mátumú vérmes nőszemély filmes figurája úgy odalehet, mint ebben a filmben odavan. Erin (őt alakítja Barrymore) és Garrett (ő Justin Long) összejönnek egy nyüzsgő bárban egy játékgép előtt, majd ágyból ágyba fűzik a kapcsolatu­kat olyan szorosra, hogy amikor arra kényszerülnek, hogy elválja­nak egymástól, mivel egyiküket New Yorkhoz, másikukat San Franciscóhoz köti munkája, be­zsongnak a magánytól. Majd megvesznek egymásért a távsze­relemben, még a telefonszexet is bevetik. Sajnos a szenvedélyből, a meglátni és megszeretni egy pil­lantás alatt érzésből vajmi kevés­ke jön át a vászonról. Pedig más­ról se szól a film, mint kielégület- lenségükről, az évődésről, hogy leküzdjék a két város közti távol­ságot, a „távcsaj” végre testközel­ben legyen, s megélhessék a nagy­romantikát - lévén romantikus film Nanette Burstein rendezése. És vígjáték is. Ám ha van humo­ra, azt a háttér adja. Erin családja San Franciscóban, akiknél átme­netileg meghúzza magát, és Gar­rett két magányos, kissé „zakkant” barátja. Főleg Dan (Charlie Day), aki mindig ott van a képben látat­lanul is, és zenei aláfestéssel és egyebekkel a másik szobából irá­nyítja Garrett életét - a film legem­lékezetesebbjelenete, amikor Dán elindítja a Top Gun betétdalát (Garrett teljesen odavan a Top Gunért, s inkább ez a mániája hi­hető, mint emésztő szerelme Erin iránt). Charlie Day látatlanban, csak a hangjával is nagyobb ener­giákat visz a sztoriba, mint a fő­helyre tett színészek. Más nagyon nem, de egy eligazí­tó jó tanács mindenképpen szipor- kázóan emelkedik ki a filmből. Garrett egyik barátja, Box (Jason Sudeikis) egy kiábrándító fazonú, divatjamúlt bajuszt visel. S amikor ezzel az arcszőrzetével piszkálják őt, bevallja, hogy azért növesztet­te, mivel idősebb nőkre hajt. Olya­nokra, akik a múlt század 70-es, 80-as éveiben élték virágkorukat, s akkor az általa viselt bajuszdivat dívott. Ily módon az idősebb nők­nek ifjúkorukat juttatja eszükbe, s azok a bajuszától aléltan egyből az ágyban kötnek ki vele. Dán és Box igen, Erin és Garrett kevésbé jön be jó mozinak. S ma­gával a sztorival is gondok van­nak. Ugyanis, ha egy filmnek több mint a fele kocsmákban, bárok­ban, diszkóklubokban és vécéka­binban játszódik, annak vagy igencsak fényesre csiszolt humo­rának kell lennie ahhoz, hogy le­kössön és megtornáztassa a re­keszizmokat, vagy olyan unalom­ba fullad, mint amüyenbe a Hét­mérföldes szerelem is. Mert a me­legségről és az (ön)kielégülésről újra- és újraindított kocsmai szintű duma nem képes megmen­teni egy filmet. Különösen, ha az a film, miként a Hétmérföldes sze­A hétmérföldes szerelemesek, Erin (Drew Barrymore) és Carrett (Justin Long): az evezőknél Carrett kissé relem is, a semmiből indít, sehova „zakkant" agglegény barátai (Fotó: Continentalfilm) sem jut el, és közben sincs semmi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom