Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)
2010-09-07 / 206. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2010. SZEPTEMBER 7. www.ujszo.com RÖVIDEN Félnek a muszlimok Washington. Az amerikai muszlimok megerősítették a mecsetek védelmét. A tegnapi amerikai lapok szerint az USA iránti lojalitásukat hangoztatják, és más vallások vezetőinek támogatását kérik, mert attól tartanak, hogy közösségeiket támadások érhetik a böjti hónap, a ra- madán végének megünneplésekor. Ebben az esztendőben ez szeptember 11-re esik. A New York-i megemlékezések egyik szónoka például az élesen iszlámellenes holland képviselő, Geert Wilders lesz. (MTI) Sikertelen referendum Chisinau. Előrehozott választásokat követelt tegnap a moldáviai ellenzék vezére, és a miniszterelnök is egyetértett vele, miután eredménytelen lett az államfő közvetlen választásáról kiírt vasárnapi népszavazás. A referendumon a szavazók legalább egyharmadának, tehát 33,34 százaléknak kellett volna leadnia a voksát, de az urnáknál 30 százaléknál kevesebben jelentek meg. (MTI) Visszavonta a vádakat Bejrut. Hiba volt Szíriát vádolni a 2005-ös bejrúti merénylettel kapcsolatban - mondta tegnap a libanoni miniszterelnök, akinek az édesapja, Rafik Hariri egykori kormányfő életét vesztette a robbantásban. Ez a kijelentés jelentős pálfordulás Sza- ad Haríri részéről, aki a merényletek óta folyamatosan vádolta Damaszkuszi. (MTI) Rice tartotta távol Busht London. Az USA elleni 2001. szeptember 11-i terrortámadások után Condo- leezza Rice akkori nemzet- biztonsági tanácsadó tartotta távol Washingtontól George W. Bush elnököt: Ez derült ki abból az interjúból, amelyet Rice adott a brit Channel 4 tévécsatornának. Mint mondta, Bush nem lelkesedett az ötletért, de ő azzal érvelt, elképzelhető, hogy a terroristák a Fehér Házat is célba veszik. (MTI) Blair nem dedikál tovább London. Lemondta új memoárkötetének dedikálással egybekötött hivatalos londoni bemutatóját Tony Blair volt brit kormányfő, akit a hétvégén az ír fővárosban, egy hasonló rendezvényen tüntetők cipőkkel és tojásokkal próbáltak megdobálni. Blair holnap mutatta volna be a könyvet a londoni Piccadillyn emelkedő hatalmas Waterstone's könyváruházban. (MTI) A németek egyötöde voksolna egy iszlámellenes, ún. Sarrazin-pártra, amely rögtön a harmadik politikai erővé lépne elő Haladékot kaptak a német atomerőművek Talán maga Merkel sem örül az atomlobby győzelmének. Sarrazin, a megmondóember. (SITA/AP- és TASR/AP-felvétel) Iszlamista veszély Németországban Berlin. A német ellenzék pártjai egybehangzóan bírálták tegnap a kormány döntését, amellyel átlagosan 12 évvel meghosszabbította az országban működő 17 atomerőmű üzemelési idejét. Megnőtt az iszlámellenes Sarrazin népszerűsége. ÖSSZEFOGLALÓ A koalíciós pártok (CDU, CSU, FDP) vezetőinek és az illetékes minisztereknek a vasárnap éjfélig tartó tanácskozásán eldőlt, hogy a régebbi reaktorok 8 évvel működhetnek tovább annál a határidőnél, amelyet a Schröder-kor- mány és az üzemeltető konszernek (EON, RWE, EnBW, Vattenfall) között 2001-ben létrejött egyezmény előirányoz. A fiatalabb, 1980 után épült atomerőművek „élettartamát” 14 évvel hosszabbítja meg a kormány. Tehát az eredeti menetrenddel ellentétben jövőre egyet sem kell leállítani a régi erőművek közül, a legújabbak pedig 2040-ig termelhetnek áramot. Az ellenzék heves bírálatokkal reagált a kormánypártok döntésére. Sigmar Gabriel, a szociáldemokraták (SPD) elnöke kijelentette: a koalíció lépése nemcsak a 2001-ben létrejött megállapodás felrúgását jelenti, de megosztja a társadalmat is., Arról van szó, hogy a kormány meghajolt az energetikai lobby előtt, amelynek napi egymillió euró profitot termelnek a már nullára leírt régi atomerőművek.” Megismételte: a szociáldemokrata vezetésű tartományok az alkotmánybírósághoz fordulnak, ha a kormány a felsőház megkerülésével próbálja megvalósítani az üzemidő meghosszabbítását. A Zöldek elnöke pedig forró őszt ígért a koalíciónak. A német pártok rangsorában a harmadik helyre kerülne, ha önálló pártot alapítana a muzulmán bevándorlók bírálatával országosan ismertté vált bankár, Thilo Sarrazin. Az Emnid közvélemény-kutató felmérése szerint a németek csaknem egyötöde támogatná az új politikai erőt. A megkérdezettek 18 Berlin. Németországban 400 olyan iszlamista személyt tartanak nyilván, akik fenyegetést jelentenek az ország belső biztonságára - közölte tegnap a Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) elnöke. A berlini Der Ta- gesspiegelnek adott interjújában Jörg Ziercke elmondta: a fenti körön belül mintegy 130-ra rúg azoknak a száma, akiket kifejezetten veszélyesnek minősít a hatóság. Olyan személyekről van szó, akikről a BKA „feltételezi, hogy jelentős horderejű, politikai motivációjú bűncselekményeket képesek végrehajtani”. A BKA-nak fokoszázaléka válaszolt úgy, hogy valószínűleg egy „Sarrazin-pártra” adná a voksát a következő választáson. „Ezek az emberek úgy vélik, hogy Sarrazin végre kimondja azt, amit sokan gondolnak” - kommentálta a felmérés eredményét Klaus- Peter Schöppner, az Emnid főnöke. Sarrazin, a Bundesbank elnökségének 65 éves tagja a közelmúltban tett nyilatkozataival, illetve augusztus végén megjelent könyvében bírálta a muzulmán bevánzott gondot jelentenek militáns iszlamisták rendszeres ingázásai Németország és az afgán-pakisztáni határtérség között. Hetven iszlamista esetében a bűnüldöző szerveknek konkrgt adataik vannak arra vonatkozóan, hogy az illetők félkatonai kiképzésen estek át terrorista táborokban. E 70 személy közül 40-en közvetlen harctéri tapasztalatokkal rendelkeznek, amelyekre afganisztáni harcokban tettek szert. Motivációjuk fő tényezője, hogy harcolni akarnak Afganisztánban az amerikaiak és az ún. hitetlenek ellen. (MTI) dorlókat, azt állítva, hogy kulturális-vallási beállítottságuk alapján nem hajlandók beilleszkedni a német társadalomba. Népes családjaik révén jelentős összegbe kerülnek az államnak, amit távolról sem ellensúlyoz a gazdasági tevékenységükkel, munkájukkal hajtott haszon. Értelmi képességeik elmaradnak a németekéi mögött, szaporodási rátájuk viszont magasabb, ami Németország elbutulását vetíti előre. (MTI, ú) Finanszírozási szándéknyilatkozatot írtak alá Milliárdok a Nabuccóra A Netanjahu-kormány aligha hosszabbítja meg a telepbővítési moratóriumot Jelentős izraeli-orosz fegyverüzlet MTl-HÍR Brüsszel. Megbízólevelet írtak alá tegnap Brüsszelben a Nabucco gázvezeték-hálózat részvényesei több nemzetközi pénzügyi intézménnyel, s ez a Nabucco kiépítéséhez 4 milliárd euróig terjedő finanszírozást jelenthet. A szándéknyilatkozattal felérő dokumentum alapján a pénzintézetek elvégzik a beruházás értékelését, majd döntést hoznak a végső finanszírozásról. A Nabucco olyan óriásprojekt, amelyet csak nemzetközi együttműködésben lehet megvalósítani. A megbízólevelet az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Európai Beruházási Bank (EIB), valamint a Világbank Csoporthoz tartozó IFC, a Nabucco részvényesei és a kivitelezésre létrejött Nabucco Gas Pipeline International GmbH részvényesei írták alá. A három pénzintézmény részvétele „világosan jelzi a projekt globális és európai támogatottságát, és mérföldkőnek számít a Nabucco teljes finanszírozásának biztosításában” - hangsúlyozza a brüsszeli közlemény. Támogatásuk továbbá „már a beruházás korai szakaszában hozzájárul ahhoz, hogy mind a beszerzés, mind a környezeti és társadalmi hatások felmérése a lehető legmagasabb színvonalon történjen”. A 8 milliárd eurós beruházást jelentő Nabucco a tervek szerint hosszabb távon évi 31 milliárd köbmétert gázt juttat majd a Kasz- pi-tenger körzetéből egészen Európáig. A kivitelezés két éven belül megkezdődhet, és 2015-ben már megindulhat a gázszállítás. ÖSZEFOGLALÓ Moszkva/Jeruzsálem. Oroszizraeli katonai együttműködési megállapodást írt alá tegnap Moszkvában Anatolij Szergyukov orosz és Ehud Barak izraeli védelmi miniszter. Szergyukov az orosz hadsereg átalakításánál rendkívül fontosnak tartja az izraeli fegyveres erők tapasztalatainak felhasználását. Bejelentette, Oroszország 12 robotrepülőgépet vásárol Izraeltől, s máris folyamatban van 50 orosz katona kiképzése ezek használatára. Korábbi hírek szerint Oroszország és Izrael hamarosan vegyes vállalatot alapít, amely robotrepülőgépeket gyártana az orosz hadseregszámára. Barak azt hangsúlyozta, hogy Izraelt és Oroszországot egyaránt fenyegeti a radikális iszlám terror, s hogy Izraelben nagyra értékelik az Oroszországgal való együttműködést. Izrael kész továbbra is megosztani a terrorizmus elleni harcban szerzett tapasztalatait Oroszországgal. Barak minden bizonnyal felvetette a Szíriának és Iránnak szánt orosz rakéták kérdését is, amely erősen aggasztja Izraelt. Szíriának Moszkva Jahont típusú, 300 km hatótávolságú, hajók ellen bevethető szárnyas rakétákat szállít, és Izrael attól tart, hogy ezek károkat okozhatnak hadiflottájának, ha a Szíria által támogatott libanoni Hezboll- ahhoz kerülnek. És Moszkva egy szerződés értelmében már régen köteles lett volna leszállítani Iránnak egy tétel Sz-300 típusú légvédelmi rakétát, de a szállítás még nem kezdődött meg. E rakéták jelentősen megnehezítenék az iráni nukleáris intézmények ellen intézendő esetleges légicsapást. Az izraeli külügyminiszter tegnap kijelentette, pártja, a Jiszráél Béténu meghiúsít minden olyan próbálkozást, amely a szeptember 26-án lejáró részleges telepbővítési moratórium meghosszabbítására irányul. Izrael és a Palesztin Hatóság a múlt csütörtökön felújította közvetlen béketárgyalásait, azzal a céllal, hogy egy éven belül keret- megállapodástkössenek egy Izraellel tartós békében élő palesztin állam létrehozásáról. A palesztin fél figyelmeztetett: kivonul a tárgyalásokról, ha a Izrael nem tartja fenn a ciszjordániai zsidó telepek építkezéseire tíz hónapja elrendelt korlátozásokat. (MTI, ú) A spanyol belügyminiszter szerint a Batasuna továbbra is szalonképtelen Könnyebb lesz a francia állampolgárság megvonása Szinte semmit sem kínált az ETA Sarkozy bekeményített ÖSSZEFOGLALÓ Madrid. Elégtelennek ítélte a spanyol belügyminiszter tegnap az ETA baszk szeparatista szervezet előző napi tűzszüneti bejelentését, és azt követelte, hogy a fegyveres szervezet teljesen és véglegesen mondjon le az erőszakról. „E közlemény nagyon messze van attól, amit a spanyol kormány követelt az ETA-tól és politikai szervezetétől, a Batasunától: a végleges és feltétel nélküli lemondást a fegyveres harcról” - mondta Alfredo Pérez Rubalcaba a köztelevízióban, először szólalva meg az ügyben. A bel- ügynem változtat eddigi terrorellenes politikáján. Rubalcaba szerint az ETA azért tette ezt a bejelentést, mert rákényszerült az ismételt rendőri csapások, különösen a szervezet új, portugáliai utánpótlásbázisának felszámolása és Franciaországból való kiszorulása miatt. 2008 és 2010 között a szervezet közel 240 tagját és hét egymás utáni vezetőjét - öt katonai és két politikai vezetőt - fogták el, főleg Franciaországban. Amikor legutóbb, májusban Dél- nyugat-Franciaországban rendőrkézre került egy magas rangú vezető, Mikel Karrera, alias Ata, dokumentumok tanúskodtak „az erősen sújtott katonai szárny átszervezéséről” - közölte a belügyminiszter. Mint mondta, a mostani nem egyértelmű bejelentéstől a politikai szárny, a Batasuna még nem válik törvényessé Spanyolországban. A radikális függetlenségpárti Batasuna - új szövetségesével, az Eüsko Alkartasunával együtt - előzőleg felszólította az ÉTA-t egy nemzetközileg ellenőrizhető tűzszünetre, annak reményében, hogy így majd törvényesen részt vehet a jövő évi baszk helyhatósági választásokon. Az ETA közel 50 éves terrorkampányát 829 ember halálért teszik felelőssé. Jacques Massey újságíró, az ETA: Egy százéves háború titkos története című könyv írója szerint „az ETA történetében most először nem az ETA kényszeríti rá irányvonalát a politikai mozgalomra, hanem a politikai mozgalom (...) csikarta ki az ETA- tól, amit akart, nevezetesen a fegyveres harc beszüntetését”. A szerző megjegyzi: „Ma egy (ETA-)vezető három-öt hónapot tölthet a posztján, azután letartóztatják. (...) A nyolcvanas években ötven embert is meg tudtak ölni egy év alatt. Ma legfeljebb egyet vagy kettőt.” (MTI, ú) MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Franciaország arra készül, hogy megvonja a francia állampolgárságot azoktól az utóbbi tíz évben honosított külföldiektől, akik a biztonsági erők tagjai ellen követtek el gyilkosságot. Ezt tegnap jelentette be a párizsi elnöki hivatal egy biztonsági és bevándorlási kérdésekről tartott ülés után, amelyen Nicolas Sarkozy elnökölt. „Az államfő azt szeretné, ha mielőbb lehetőség nyílna arra, hogy megvonják az állampolgárságot azoktól, akik valamilyen közhivatalt betöltő személy - rendőr vagy csendőr - életét oltják M” - fogalmaz a közlemény. Sarkozy elutasította belügyminiszterének, Brice Hortefeux-nek arra vonatkozó javaslatát, hogy ezt a lehetőséget terjesszék ld azokra a honosított személyekre is, akiket poligámia vádjával ítéltek el. Ezen a téren azonban az elnök azt szeretné, ha megerősítenék a szociális ellátásokkal kapcsolatos csalások esetén kiszabott szankciókat. A jelenleg hatályos szabályok szerint a francia állam- polgárságot a terrorizmus vagy a nemzetbiztonság elleni támadás vádjával elítélt bűnözőktől lehet megvonni. A tegnapi ülésen döntés született arról is, hogy bevezetik a bevándorlási törvény azon módosítását, amely a jövőben megkönnyítené a jogilag rendezetlen helyzetű külföldiek - beleértve bizonyos esetekben akár uniós állampolgárok - kitoloncolását, ha az illetők „veszélyeztetik a közrendet, hosszú időn keresztül képtelenek eltartani magukat vagy visszaélnek a szabad mozgáshoz való joggal”.
