Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)
2010-09-25 / 221. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. SZEPTEMBER 25. Régió 5 A kft. kevesebb pénzt kínál a vámházért, mint amennyiért tavaly a város megvásárolta azt Továbbra sem fizet bérletet a Matica Komárom. Több vagyonjogi kérdés rendezése valószínűleg már a novemberi választásokat követően megalakuló új testület feladata lesz, mivel legutóbbi ülésükön a képviselők a szavazás előtt levették azokat a napirendről. V. KRASZN1CA MELITTA Ezek közé tartozik az egykori vámépület eladása; az ingatlant tavaly vásárolta meg a város a vámhivataltól, mégpedig az akkori hivatalosan felértékelt 242 ezer eurós ár feléért, azaz 121 ezer euróért. Az épület alatti terület viszont a Marina-alt Kft. tulajdonában van, ami gondot jelent a felújításához szükséges pénz pályázati úton való előteremtése, illetve további hasznosítása során. A telek- tulajdonos viszont jelezte: 121 ezer euróért kész megvásárolni a vámházat, felújítja és az idegen- forgalommal összefüggő tevékenységet folytatnának ott. Ezt az ajánlatot a testület nem fogadta el, és a pénzügyi bizottságjavaslatára az áprilisi ülésen olyan határozatot hozott, hogy a felértékelt áron kínálja fel az épületet a kft-nek. Szeptemberben ismét a képviselők elé került a Marina-alt kérvénye, ám ezúttal már csak 80 ezer eurót kínált az ingatlanért. A társaság jelen lévő társtulajdonosa, Obonya Sándor ezt azzal indokolta, hogy a pénzügyi bizottság felvetésére új szakértői véleményt dolgoztattak ki, és a becslő már csak 77 800 euróra értékelte az ingatlant. Arra is felhívta a képviselők figyelmét, hogy társaságuk mindeddig nem kért bérletet a várostól, ami évi 8000 eurót tesz ki. Felajánlotta: eltekintenek a bérlettől, és saját költségükre lebontják az épület melletti acélkonstrukciót is, ha létrejön a megállapodás. Dubány Imre képviselő furcsának találta, hogy alig 2 év alatt az ingatlan értéke harmadára csökkent volna, szerinte legalább annyiért kellene értékesíteni, mint amennyit a város adott érte. Novák Tamás pedig a városi vagyonról szóló törvényre utalva levetette a napirendről a kérdés megvitatását. A városnak tehát tovább kell keresnie a kompromisszumos megoldást a telektulajdonosával. Nem született döntés arról sem, hogy a Matica slovenská a jövőben bérleti díjat fizessen a városnak a székháza alatti területért. A hivatal előterjesztésében a felértékelés alapján megállapított évi 14 230 euró szerepelt. Eddig a város nem kért bérletet a telekért, viszont a települések vagyonáról szóló törvény novellája szigorította a bérbeadás feltételeit, és megszabta a minimális összegeket is. Novák Tamás a döntés elnapolását kérte, mondván: több olyan telke is van a városnak, amelyen más intézmények, fenntartók tulajdonában lévő épületek állnak - és akik szintén nem fizetnek még bérletet. Szerinte ezeket az eseteket egységesen kellene kezelni és egyszerre kell tárgyalni róluk. Javaslatát a képviselők többsége jóváhagyta. Bastmák Tibor polgármester ugyanakkor furcsának találta, hogy a testület akkor, amikor bevételhez juttathatta volna a várost, elnapol egy ilyen döntést. Az egész országban csak a Lévai járásban tartottak aratási ünnepséget - nincs túl sok ok az örömre Az idei az utóbbi évek leghosszabb aratása A rendezvényen kiértékelték az utóbbi évek leghosszabbnak minősített aratását (A szerző felvétele) FORGÁCS MIKLÓS Nagyölved (Veľké Ludince). A búza terméshozama rosszabb, minősége viszont jobb lett a vártnál. Az egész országban egyedül a lévai régióban rendeztek járási aratási ünnepséget. A Nagyölve- den megtartott rendezvényen kiértékelték az utóbbi évek leg-' hosszabbnak minősített aratását. Milan Halmes, a lévai Regionális Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara elnöke elmondta, míg máskor a szárazság okozott gondot, idén az áradások, a talajvíz és a túlzott mennyiségű csapadék keserítette meg a gazdák életét. Az ország legnagyobb járásában több mint nyolcezer hektárnyi termőföld került víz alá, ez több mint 2,5 millió eurós (75,3 millió korona) kárt jelentett az érintett szövetkezeteknek és vállalkozóknak. Ehhez képest az állam által elkülönített kárpótlási alap mindössze 5 millió euró (150,6 millió korona). Az RPPK már májusban felhívta a figyelmet az esőzések várható negatív hatásaira. Helyenként az átlagos csapadékmennyiség háromszorosa hullott le, a 200 millimétert meghaladó mutatókra is volt példa. A kedveződen időjárás mintegy nyolc-tíz nappal tolta ki az aratás megkezdését. Még mindig vannak betakarítadan területek, ebből a legnagyobb a tavaszi árpa 300 hektáron. A termelők, ha nem jutnak sürgős anyagi segítséghez, nem lesznek képesek beindítani az új szezont. A búza betakarításának első szakasza június 24-én kezdődött, számtalanszor meg kellett szakítani, augusztus közepéig elhúzódtak a munkák. Ezzel az utóbbi idők leghosszabb aratása lett az idei. A 24 686 hektáros összterületen hektáronként 3,87 tonna volt a termésátlag. Ez a tavalyihoz képest 11,5 százalékkal, a 2008-as évhez képest pedig 28,5 százalékkal kevesebb. A bevétel- kiesés 2009-hez képest tonnánkénti 150-170 eurós (4520-5120 korona) árnál 1,9-2,1 millió euróra (57-63 millió korona) tehető. Az élelmiszeripari minőség jónak mutatkozik, az alacsonyabb kategóriájú búza iránt is nagyobb a feldolgozóipari kereslet. Milan Halmes elmondta, a mezőgazda- sági ágazat várakozó állásponton van. Kérdéses, ki tudja-e használni gazdasági potenciálját, vagy folytatódik az utóbbi négy év tendenciája: a termelési képességek folyamatos csökkenése. A sokat hangoztatott mezőgazdasági koncepció megvalósításának a gyakori minisztercserék sem tettek jót, viszont az eddigi tárcavezetők mind megpróbáltak párbeszédet folytatni az ágazat képviselőivel, bár sokszor elmaradt a várt eredmény. A jelenlegi miniszter egyelőre nem kereste a kapcsolatot a szakemberekkel, sőt a mezőgazdászok úgy érzik, nincs szükség rájuk, az a benyomásuk, mintha zavarnának, ha hallatják a hangjukat. A rendezvényen munkájáért kitüntették Vígh Ferencet és Jozef Vengrínt, a nagyölvedi ü- letve garamkovácsi (Kozárovce) szövetkezetek vezetőjét, valamint Juraj Varsányit, a nagykálnai szövetkezet volt elnökét. AJÁNLÓ Szeptember 25. (szombat) Pozsonyeperjes - 12.00: Szeifried Zoltán festő- és grafikusművész kiállításának megnyitója Szent Pál apostol születésének 2000. évfordulója tiszteletére a helyi kultúrköz- pontban. Akiállítás szeptember 25. és 30. között naponta 9-től 16 óráig tekinthető meg. (la) Szeptember 26. (vasárnap) Pozsonypüspöki - 16.00: Állok Istenért, egyházért, hazáért - Mindszenti József oltárköve - a bíborosról szóló dráma bemutatója a Vetvár kultúr- házban. Az előadás előtt Koller Gyula pápai prelátus mond bevezetőt. (ú) Komárom - 11.00: a Selye János egykori lakóházán lévő emléktábla megkoszorúzása a Határőr utcában a református istentiszteletet követően. Az esemény a 19. Selye Napok programsorozat része, (vkm) Komárom - 16.30: fiatal komáromi és környékbeli orgonisták hangversenye a Szent András-templomban. Műsoron Bach- és Liszt-művek. A koncert a XIX. Harmonia Sacra Danubiana Egyházzenei és Egyházművészeti Fesztivál része. (vkm) Kisgéres - 18.00: Madárjós — Zsapka Attila és Madarász András koncertje a kultúrház- ban. (ú) Szeptember 27. (hétfő) Tiszacsemyő - 8.30: Barangoló - Zsapka Attila és Madarász András koncertje az alapiskolában. (ú) Nagytárkány - 10.30: Barangoló - Zsapka Attila és Madarász András koncertje az alapiskolában, (ú) Bély - 12.00: Barangoló - Zsapka Attila és Madarász András koncertje az alapiskolában, (ú) Moksamogyorós - 19.00: Madárjós - Zsapka Attila és Madarász András koncertje a református templomban, (ú) Szeptember 28. (kedd) Komárom - 17.00: Forró Imre és Holop Ferenc fotókiállításának megnyitója a Zichy palota Fotógalériájában a Helios Fotóklub szervezésében. (vkm) A kiállítást főleg iskolás csoportok látogatják (A szerző felvétele) A rendszerváltás idején megszakadt a hagyomány Zöldség- és gyümölcskiállítás Dunaszerdahelyen Érsekújvárban bemutatkoznak Nyitra megye munkáltatói, középiskolái és védett műhelyei Állásbörze tanulók és munkanélküliek számára Egészségügyi nővérek iránt jelenleg nincs nagy kereslet (Csuport István felvétele) SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Őszi állásbörzét rendez hétfőn, szeptember 27-én a Millennium Sportcsarnokban az Érsekújvári Körzeti Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal. A körzeti munkahivatalnak az Érsekújvári és a Vágsellyei járásban négy kirendeltsége működik: Érsekújvárban, Vágsellyén, Nagysurányban és Párkányban. Az állásbörzére ezekből a térségekből várják az alapiskolák nyolcadikos és kilencedikes tanulóit, valamint a középiskolás diákokat. Takács Marianna, a munkahivatal dolgozója arról tájékoztatott, hogy a reggel kilenc órakor kezdődő állásbörzén bemutatkoznak Nyitra megye középiskolái - köztük nyitrai, ógyallai és lévai oktatási intézmények -, továbbá munkalehetőségeket kínáló vállalkozók. A körzeti munkahivatal dolgozói ezen a napon tájékoztatják a jelenlévőket a hivatal nyújtotta szociális szolgáltatásokról, továbbképzési lehetőségekről és a pályakezdők számára indított képzésről, amely megkönnyíti számukra az álláskeresést. Az Érsekújvári járásban a legutóbbi hivatalos adatok alapján 9720, a Vágsellyei járásban 3053 álláskereső van. Az érsekújvári régióban 1014 olyan munkanélkülit tartanak nyilván, akik két éve nem tudnak elhelyezkedni, a vágsellyei térségben 262 ilyen állástalan van. Értesüléseink szerint szeptember 29-én egy tótmegyeri cég számára toboroznak munkaerőt a munkahivatalban, hegesztőket, vasbetono- zókat, ácsokat és kőműveseket várnak. Az Érsekújvári és a Vágsellyei járásban elsősorban a vendéglátóiparba pincémőket, alapiskolákba nyelvtanárokat, továbbá fodrászokat és betanított munkásokat keresnek. Egészségügyi nővérek iránt nincs kereslet, mivel a szeptember végén elbocsátott 65 vágsellyei kórházi alkalmazott egy része éppen Érsekújvárban és Komáromban talált munkát. Az állásbörzén bemutatkozik az Érsekújvári járás egyik legnagyobb munkáltatója, az Osram cég, amely több ezer embert foglalkoztat a térségből, és komoly hangsúlyt helyez a diáktoborzásra. LŐR1NCZ ADRIÁN Dunaszerdahely. Tizedik alkalommal nyitották meg szeptember 23-án a Vidékfejlesztési Szakközépiskola termeiben a Csallóköz Gyümölcse elnevezésű kiállítást, mely a térség hagyományos és különleges gyümölcs- és zöldségfajtáit mutatja be. A termelők idén háromszáznál több termést hoztak el a kiállításra, tudtuk meg Szabó Istvántól, a Kiskertészek Szövetsége duna- szerdahelyi alapszervezetének elnökétől. „Olyan különlegességeket is kiállítunk, mint a rebarbara, a som, a naspolya és a csicsóka - mondta -, ugyanakkor kaktuszokat és gyógynövényeket is láthatnak az érdeklődők. A kiállítást főképp iskolások látogatják, egy nap leforgása alatt ezernél több gyereket fogadtunk. Számukra a nem mindennapi méretű és alakú zöldségek, a tökfaragások jelentik az igazi szenzációt.” A megnyitó napján díjátadásra is sor került - a zöldség- és gyümölcstermesztés terén elért eredményekért huszonhat kertész, három üzem és négy intézet vehetett át oklevelet. Belucz János, a kiskertész-szövetség járási elnöke elmondta: a hazai termesztőket nemcsak az időjárás viszontagságai teszik próbára, hanem az üzletláncok árupolitikája is. Idén a paradicsom, a kajszi- és őszibarack, a cseresznye, illetve a meggy termése sínylette meg leginkább az időjárás szélsőséges ingadozásait. A rendszerváltás előtti évtizedekben Csallóköz több településén, így Somorján, Bősön és Csiliz- radványon is szerveztek terméskiállításokat, a kilencvenes évek elején azonban ez a hagyomány megszakadt. Szabó István elmondta: a kiskertészeknek napjainkban a telektulajdonosok pénzéhségével is meg kell küzdeniük; a városban és annak határában egy négyzetméter művelésre alkalmas területért közel harmincöt eurót kémek, míg a földhivatal által elfogadott ár 1,20 euró körül van. A kiállítás szeptember 25-ig, délig tekinthető meg; a legszebbnek ítélt termések az októberi trencséni országos versenyre kerülnek.
