Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)

2010-09-25 / 221. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2010. SZEPTEMBER 25. www.ujszo.com RÖVIDEN Japán elengedte a kapitányt Tokió. A japán hatóságok szabadon engedték tegnap annak a kínai halászhajónak a kapitányát, amelyet a Kelet- kínai-tenger vitatott hovatar- tozású területén fogtak el, sú­lyos diplomáciai viszályt okozva a két ország között. Az illetékes japán ügyészség saj­tótájékoztatón számolt be a döntésről. Az incidenssel, a hajók kétszeri ütközésével kapcsolatban elhangzott: a 41 éves kapitány reakciója „a pil­lanat hatása alatt” történt, nem volt megtervezett. Vi­szont egyértelmű: a kapitány menekülés közben szándéko­san kormányozta üldözői ha­jójának a sajátját. (MTI) Meghalt a főpuccsista Moszkva. Elhunyt Genna- gyij Janajev, az 1991-es, Gor­bacsov elleni moszkvai puccs egyik vezéralakja és ideoló­gusa, aki rövid ideig a Szov­jetunió ügyvezető elnöke is volt. Janajev 73 éves korá­ban, hosszú betegség után halt meg egy moszkvai kór­házban. Az 1991. augusztusi puccs idején a Rendkívüli Ál­lapot Állami Bizottsága hata­lomváltást jelentett be, és Ja- najevet megtették ügyvezető elnöknek. Ä puccs leverése után felelősségre vonták, és több évet töltött börtönben, de 1994-ben az állami duma amnesztiája révén szabad­lábra helyezték. (MTI) Szabadok az újságírók Kabul. A NATO-erők teg­nap szabadon engedték az al-Dzsazíra hírtévé mindkét elfogott munkatársát. Az af­gán újságírót, Rahmatullah Nekzadot hétfőn, operatőr kollégáját pedig szerdán Kandahárban vették őrizet­be. A két tévés elengedését Hamid Karzai afgán elnök is követelte. Az afganisztáni NATÖ-parancsnokság ko­rábbi közleménye szerint Nekzad tálib propagandista, aki a felkelők több támadását vette filmre. A közlemény nem említette Nekzad újság­író voltát, sem azt, hogy az al-Dzsazírának dolgozik, csak azt, hogy elfogásakor több gránátot és lőszert talál­tak nála. (MTI) Bolgár állampolgárság Szófia. Félmillió besszará- biai lakos jogosult a bolgár ál­lampolgárságra -jelentette ki Bozsidar Dimitrov diaszpórá­ért felelős bolgár miniszter a besszarábiai bolgárok számá­ra rendezett találkozón. A Prut, a Dnyeszter és a Duna ál­tal határolt terület jelenleg Moldovához és Ukrajnához tartozik, s az előbbi részén 250 ezer, az utóbbin pedig 300 ezer bolgár nemzetiségű él. 2002 óta mintegy 28 ezer besszarábiai kapott bolgár ál­lampolgárságot. (MTI) Ahmadinezsád háromnegyed részben üres széksorok előtt produkálta magát (TASR/AP-felvétel) Visszaélt az iráni elnök azzal, hogy a nemzetközi nyilvánosság előtt szerepelhet Gyalázkodás az ENSZ-ben New York. Kivonult az ENSZ-közgyűlés üléster­méből az amerikai és az összes EU-tagállam kül­döttsége az iráni elnök fel­szólalása közben. Mahmúd Ahmadinezsád azt mondta, az emberek többsége sze­rint amerikai összeesküvés eredménye volt 2001 szep­temberében az USA ellen intézett terrortámadás. ÖSSZEFOGLALÓ Ahmadinezsád három „teóriát” ismertetett csütörtökön este a közgyűlés szónoki emelvényéről. Az első szerint főleg az amerikai kormány képviselői terjesztették, hogy az al-Kaida nemzetközi terro­rista hálózat állt a Világkereske­delmi Központ és a Pentagon elleni támadás mögött. Egy másik „el­mélet” szerint az amerikai kor­mányzaton belül volt egy szeg­mens, amely megszervezte a táma­dást, hogy visszafordítsa a gazda­sági hanyatlást, és annak közel-ke­leti következményeit, s ezzel meg­mentse a cionista rendszert. Az iráni elnök szerint az ameri­kaiak többsége - akárcsak a leg­több nemzet és politikus - osztja ezt a véleményt. Ahmadinezsád felhívást is intézett az ENSZ-hez, hogy állítson fel ez ügyben egy „független ténymegállapító bi­zottságot”. Mark Kornblau, az amerikai ENSZ-küldöttség szóvivője még azelőtt reagált Ahmadinezságd ki­jelentéseire, hogy az befejezte vol­na beszédét. .Ahelyett, hogy az irá­ni nép törekvéseit és jóakaratát képviselné, Ahmadinezsád ismét úgy döntött, hogy antiszemita gya- lázkodásba kezd és gonosz össze­esküvés-elméleteket gyárt, ame­lyek ugyanolyan iszonyatosak és zavarosak, mint amilyen kiszá­míthatók.” Ahmadinezsád egy harmadik elméletet is előadott, amely szerint a támadást ugyan egy terrorista csoport hajtotta végre, ám az ame­rikai kormány visszaélt a helyzet­tel. Mint mondta, a legfőbb bizo­nyíték ezzel kapcsolatban „néhány, a hatalmas törmeléktömegben megtalált útlevél és egy videó volt, amelyben egy ismeretlen lakhelyű személy szerepelt, aki ismeretlen volt ugyan, de bejelentették, hogy olajügyleteket bonyolított le több amerikai hivatalos személlyel” - hangoztatta az iráni elnök. Majd hozzátette: ,Aztán ezt is eltüntet­ték, s a robbanás és a tűz miatt nem találtak az öngyilkos merénylők nyomaira.” Catherine Ashton uniós kül­ügyminiszter tegnap botrányos­nak és elfogadhatatlannak ítélte az iráni elnök kijelentéseit. Az EU nevében együttérzéséről biztosí­totta a 2001. szeptember 11-i ter­rortámadás áldozatainak hozzá­tartozóit. (MTI, TASR) Órákon belül dönthet a jeruzsáletni kormány a moratórium kérdésében Kompromisszum készül Izraelben MTl-HÍR Jeruzsálem. Izrael kész minden fél által elfogadható kompro­misszumra a ciszjordániai telepbő­vítésekre vonatkozó moratórium meghosszabbítása érdekében. Ezt tegnap mondta egy magas rangú izraeli kormányilletékes az AFP- nek. Hozzátette ugyanakkor, hogy e befagyasztás „nem lehetne teljes körű”. Benjámin Netanjahu kor­mányfő „minden erőfeszítést meg­tesz egy ilyen kompromisszum lét­rejöttéért még a moratórium szep­tember 26-i - azaz holnapi - lejárta előtt”. Az izraeli vezető szerint az USA jelentős szerepet játszik e kompromisszumkeresésben. „Ez­zel összefüggésben a miniszterel­nök megkérte Jichák Molhót (az iz­raeli főtárgyalót), maradjon to­vább az USA-ban, hogy megállapo- dásrajuthassanak”- árulta el. Ellentmondó nyilatkozatokkal ködösít a burmai katonai diktatúra Szavazhatna - de csak házi őrizetben MTl-HÍR Rangun. A burmai (Mianmar) ellenzék házi őrizetre ítélt vezetője, Aung Szán Szú Kji ugyan nem in­dulhat jelöltként a november 7-én esedékes parlamenti választáso­kon, de szavazhat-közölték az ille­tékesek. Négy nappal ezelőtt ennek homlokegyenest az ellenkezőjét ál­lították a délkelet-ázsiai ország ha­tóságai. Egy neve elhallgatását ké­rő politikai vezető az AFP-nek azt mondta: a politikus asszony és két háztartási alkalmazottja leadhatja voksát, de nem hagyhatja el kény­szerlakhelyét a választás napján. Arra kérik majd őket: a választás előtt szavazzanak. Egy tavaly készült fotó Szú Kji asszonyról (TASR/AP) Mianmarban húsz év után idén tartanak először parlamenti válasz­tásokat. A nemzetközi közösség azonban úgy ítéli meg, hogy a vá­lasztások egyáltalán nem lesznek demokratikusak. Az új választási törvény értelmében az indulni kí­vánó pártoknak ki kell zárniuk so­raikból a börtönviselt embereket, így a Nobel-békedíjas Aung Szán Szú Kji pártja, az ellenzéki Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) csak akkor vehetne részt a választáso­kon, ha kizárná vezetőjét. A tömö­rülés ezért bojkottálja a voksolást. Legutóbb 1990-ben voltak válasz­tások, amikor az NLD elsöprő győ­zelmet aratott ugyan, ezt azonban a katonai junta nem ismerte el. Keveslik a franciák az uniós országok fegyverkezését Európa nem rúg labdába a globális játéktéren MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Gent. Európa annyira elhanya­golja a katonai képességek fejlesz­tését, hogy egyre inkább gyámság alá kerül, és fél évszázad múlva már nem játékos, hanem pattogó labda lesz a kínaiak és az amerikaiak ural­ta globális játéktéren - ostorozta tegnap az uniós partnereket a bel­giumi Gentben Hervé Morin fran­cia védelmi miniszter. Morin az EU-országok védelmi minisztereinek kötetlen találkozó­ján vett részt, és e rendezvény köz­ben nyilatkozott újságíróknak. ,A világ összes országa fegyverkezik. És az európaiak, akiknek már a vál­ság előtt is rendkívül gyenge volt a (katonai) költségvetésük, további államháztartási takarékoskodást terveznek.” A Morin által rendkívül élesen megfogalmazott probléma a genti találkozó egyik fő témája volt. A belga EU-elnökség - valamivel sze- lídebb szavakat használva - azt ja­vasolta: a miniszterek folytassanak politikai vitát arról, hogy milyen kihívásokkal kell szembenézni a védelmi képességek fejlesztése te­rén amiatt, hogy a gazdasági válság szűkítette a költségvetési forráso­kat. Az Európai Unió globális sze­replővé kíván előlépni a nemzetkö­zi porondon biztonsági kérdések­ben is, ezt a törekvését azonban erősen fékezik az anyagi korlátok. Morin másik képes szófordulata szerint felmerül a kérdés: olyan da­rabban akamak-e szerepelni az eu­rópaiak, amelyet nem ők írnak? Bogdan Klich lengyel miniszter is azok közé tartozott, akik hiányol­ták a tagállamok közötti „állandó, strukturált védelmi együttmű­ködést”, amit pedig célul tűz ki a Lisszaboni Szerződés. Más résztvevők inkább azt emel­ték ki, hogy a közös védelmi be­szerzési projektek költségkímélő módon járulhatnak hozzá a képes­ségek fejlesztéséhez. Karl-Theodor zu Guttenberg német miniszter ja­vasolta, háromlépcsős modellt dol­gozzanak ki a fegyverkezés témá­jában. Bizonyos katonai képessé­gekre minden egyes tagországnak nemzeti szinten is szüksége van, más képességek olcsóbban teremt­hetők meg együttműködés révén, végül pedig vannak olyan képessé­gek, amelyekre csak néhány or­szágnak van szüksége, és ezek in­dokolt esetben megoszthatják e képességeket más tagállamokkal. Izrael lebegteti az atomfegyverek kérdését Leszavazták az arabokat MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. Elvetette a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) közgyűlése azt a határozati javas­latot, amely felszólította volna Iz­raelt, hogy csatlakozzon az atom- sorompó-szerződéshez (NPT). A 151 tagállamból 51 szavazott az arab javaslat ellen, 46 támogatta és 23 tartózkodott. Az arab országok szerint Izrael feltételezett nukleá­ris fegyverei veszélyeztetik a közel- keleti békét és biztonságot. Az USA ellenezte a javaslatot és a visszavonására szólított fel. Wa­shington szerint a határozat ártott volna a tömegpusztító fegyverek közel-keleti betiltására irányuló át­fogóbb törekvéseknek, és rossz jel­zést küldött volna az újraindult izraeli-palesztin békefolyamat­nak. A zsidó állam az úgynevezett szándékos kétértelműség politiká­ját követve soha nem erősítette meg, és nem is cáfolta, hogy vannak atomfegyverei. Az NPT-vel kapcsolatos állás­pontja az, hogy addig nem veszi fontolóra a szerződéshez való csat­lakozást, amíg nem valósul meg a teljes közel-keleti béke. A régióban egyedül Izrael nem részese a szer­ződésnek. Álláspontja szerint a mostani tervezet célja az volt, hogy elterelje a figyelmet a közel-keleti régióvalódiveszélyt jelentő szerep­lőiről, Szíriáról és Iránról. POLITIKAI BOTRÁNY Baráti őszinteség New York. Nagy felháboro­dást keltett Bili Clinton Izraelben azzal a véleményével, hogy az izraeli-palesztin békemegálla­podásnak az orosz bevándorlók a fő akadályozói. Az Izrael egyik legfőbb barátjának tartott volt amerikai elnök egy kerekasztal- beszélgetésen kijelentette: az iz­raeli seregben egyre több olyan fiatal szolgál, aki a különböző te­lepeken élő orosz bevándorlók gyermeke, és ők ellenzik a leg­keményebben a terület megosz­tását. Felidézte a Nátán Sa- ranszki izraeli politikussal foly­tatott párbeszédét. Saranszki még a Szovjetunióból érkezett Izraelbe, és a 2000-ben Camp Davidben tartott béketárgyalá­sokon az egyeden izraeli minisz­ter volt, aki ellenezte a Clinton által javasolt átfogó megállapo­dást. Saranszki akkor ezt mond­ta neki: ,A világ egyik legna­gyobb országából jöttem az Bili Clinton (TASR/AP egyik legkisebbe. Azt akarod, hogy ezt most kettévágjuk?” Clinton szerint a béketeremtést leginkább azok az izraeliek szor­galmazzák, akik ott születtek. Ók el tudják képzelni a közös jövőt. Az izraeli oroszok pártja, a Jisz- ráél Béténu, amely tagja a kor­mánynak, úgy véli: Clinton meg akarja osztani az izraeli társa­dalmat. Netanjahu kormányfő is sajnálkozásának adott hangot a nyilatkozat miatt. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom