Új Szó, 2010. szeptember (63. évfolyam, 202-225. szám)

2010-09-23 / 219. szám, csütörtök

www.ujszo.cotn ÚJ SZÓ 2010. SZEPTEMBER 23. Kultúra 9 A pozsonyi Zsidó Múzeum kiállítása a 13. Zsidó Nyári Fesztivál keretében nyílt meg Budapesten Chatam Sófer metamorfózisa Budapest.A13. Zsidó Nyári Fesztivál keretében nyílt meg a Szlovák Intézetben a „Cha­tam Sófer metamorfózisa. A pozsonyi zsidó temető képekben” c. kiállítás, amely a várdomb alatti, az 1940-es években felszámolt zsidó temetőt, annak megmentett részét mutatja be. PUNTIGÁN JÓZSEF Fekete-fehér felvételeken a ko­rabeli, színes felvételeken a mai ál­lapotot. A kiállítás már bejárta Eu­rópát. Útját 15 évvel ezelőtt Ameri­kában kezdte el, ahol az akkori Csehszlovák nagykövetség szlovák részében került bemutatásra. Lát­ható volt Üzbegisztánban, Izrael­ben, Németországban Frankfurt­ban, Chatam Sófer szülőhelyén, Olaszországban, Lengyelország­ban. A budapesti megnyitón jelen volt Peter Weisz, a Szlovák Köztár­saság nagykövete is. A kiállítást annak kurátora, a po­zsonyi Zsidó Múzeum munkatársa, Viera Kamenická mutatta be ma­gyar nyelven. Előadásában el­mondta, a címben szereplő „metamorfózis”, azaz átalakulás vagy változás a pozsonyi zsidó hit­község történetének egy jelentős fejezetére is utal. „... ez a hely Po­zsony szépségkoronája és nemzet­ségeinek gyönyörűsége - ol­vasható egyebek mellett Chatam Sófer tumbájának falán. A rabbi te­vékenységével „nem kis mértékben öregbítette a magyar Jeruzsálem hírnevét. A pozsonyi temető, ahová eltemették, nem kis hírnévnek ör­vend a nagyvilágban...” - hangzott el a megmentett temetőrész jelen­tőségéről. Chatam Sófer 1762-ben szüle­tett Frankfurtban. Tanulmányai el­végzése után 1806-ban lett a po­zsonyi hitközség rabbija, amely funkciót egészen 1839. október 3-án bekövetkezett haláláig betöl­tötte. Életében több mint 90 tanul­mányt, számtalan levelet írt, szak- véleményt adott ki, melyek azon­ban könyv formájában csak a halála után jelentek meg. A vallásos írásai mellett verseket is írt, amelyek a zsidó ünnepekhez kötődnek. Ezek Mose versei címmel jelentek meg. Megalkuvás nélkül lépett fel min­den olyan kezdeményezés ellen, amely veszélyeztette volna elődei hitét, ezzel nem kis mértékben já­Chatam Sófer arcképe rult hozzá a zsidó hagyományok megőrzéséhez. Tanításainak jelen­tőségét legjobban a jeruzsálemi Pressburg Chatam Sófer Jesiva megnyitása bizonyítja, amelyet az ükunokái és a hívőkvittek oda. A pozsonyi zsidó hitközség 1692-ben kérvényezte, hogy a get­tó közelében a Duna-part mentén földterületet kapjanak a zsidó.te­mető létrehozásához. Alig 100 év elteltével a temető teljesen meg­telt, ezért újabb földréteggel takar­ták be (a zsidó hagyományok sze­rint a holtakat nem lehet áthelyez­ni, a régi sírhelyeket sem lehet megszüntetni), amelyet később újabb és újabb rétegek követtek. Amikor már ez sem volt elegendő, 1844-től már nem temetkeztek erre a helyre. A temető a 20. század közepéig az elhunytak békés pihenőhelye volt. A korabeli fasiszta beállított­ságú kormány 1943-ban azonban úgy döntött, a pozsonyi várdomb alatt egy alagutat épít, amelynek ki­járata és a közúti vonala éppen a zsidó temetőt szelte ketté. A teme­tőt a teljes felszámolás és megszűnés veszélye fenyegette. Csodával határos módon azonban akadt néhány személy, akiknek nyilvánvalóan jelentős anyagi ál­dozatok árán sikerült megmente­niük egy kis részét - azt a helyet, ahová Chatam Sófert és a hitközség jeles képviselőit temették el. Magas (A szerző felvételei) Viera Kamenická a kiállítás meg­nyitóján betonkerítéssel vették körül, ame­lyet acél és betonszerkezettel ta­kartak le. A Duna medrének szabá­lyozása részeként a területet feltöl- tötték, így a megmentett rész a föld szintje alá került. A többi elhunyt maradványait a Chevra Kadisha Temetkezés Egylet tagjai a rabbik felügyelete mellett a közeli Új Or­todox Zsidó temetőben létrehozott közös sírba helyezték el. A háború utáni időszakban a vá­ros vezetése többször próbálkozott a temetőrész megszüntetetésével és a sírok kihantolásával, de erre szerencsére sohasem került sor. A lakosság többsége ugyanakkor nem is sejtette, mi rejtőzik az úttest alatt, mint ahogyan azt sem, hová mennek az itt rendszeresen feltűnő feketeruhás férfiak, akik a vasajtón keresztül szálltak alá, hogy tisztele­tüket tegyék a síroknál. 1982-ben az illetékes városi ha­tóságok a városi közlekedés meg­gyorsítása érdekében az alagútban egy villamospályát építettek fel. A sírok felé villamossínek kerültek, a bejáratnál pedig villamos megálló létesült. A sír bejárata ezen megálló része lett. A belső nedvesség, a köz­lekedés okozta rezonancia és a vandálok együttes hatása súlyosan károsította a temetőt, és hozzájá­rult annak általános pusztulásá­hoz. Az 1989-es változások után egy nemzetközi bizottság vállalta fel a pozsonyi bölcsek sírköveinek megmentését. A tervezet fő mozga­tórugója a pozsonyi származású amerikai Romi Kohn volt. A három évig tartó előkészületek és az azt követő munkálatok befejezése után az épületet 2002. július 8-án nyitották meg ünnepélyesen a hí­vők és a látogató előtt. A mauzóle­um tervezője Martin Kvasnica volt. Lapunk kérdésére a megnyitó után Viera Kamenická arról is me­sélt, mi váltotta ki benne a sírhely iránti érdeklődését: ,J\ gyermekko­romat itt éltem le, ami egy mesebe­linek is mondható élményanyagot hagyott meg bennem. Feledhetet­len az az élmény, amellyel egy gyermek belép egy sötét, földalatti kamrába, s lépdel annak lépcsőin, s bejut egy terembe, ahol gyertyák égnek, s ahol titokzatos emberek imádkoznak. Később, az 1970-es években a sírok megmentésével is foglalkozó Dojč úrral lehetőségem adódott fényképezni.” Azt, hogy mi lehet a képek üze­nete a budapesti zsidóság számára, Viera Kamenická így fogalmazta meg: „Előadásomban is jeleztem, hogy az európai zsidóság sorsa mindenütt hasonló volt. A temető sorsa egyszerre tragikus és optimis­ta történet. Egyfajta üzenet az együvé tartozásról, az azonos kül­detésről. Néhányórájarésztvettem a Dohány utcai zsinagógában ren­dezett koncerten, s ott részese le­hettem több száz ember elraga- dottságának, akik közösen énekel­ték a bemutatott zsidó énekeket. Biztosan nem voltak mindannyian zsidók! De ez jelenünk, ez a mai kultúránkjellemző része. Senkinek sem lenne szabad csak a saját részé­re kisajátítani egy kultúrát, amely Európa részét képezi.” RÖVIDEN Fájó emlékeink - előadás Losonc. Fájó emlékeink címmel diavetítéssel egybekötött elő­adást tartanak ma 17 órától a Magyar Kulturális Központban (Ar­tézi kutak tere) abból az alkalomból, hogy száz éve leplezték le a losonci Kossuth-szobrot. Minden érdeklődőt vár a szervező, a Csemadok Losonci Alapszervezete, (ú) Életműdíjat kapott Julia Roberts San Sebastian. Életműdíjjal tüntették ki Julia Roberts holly­woodi filmsztárt a San Sebastian-i filmfesztiválon. A 42 esztendős, Oscar-díjas Roberts a Donostia-díjat Javier Bardem spanyol szí­nésztől vette át, aki rendkívüli és sokoldalú színésznek festette le kolléganőjét. A ceremónián videóblokk idézte fel a színésznő kar­rierjének főbb állomásait. (MTI) Besenczi Árpád és Cesztesi Károly a Kölcsönlakásban (Fotó: a József Attila Színház archívuma) Komáromban vendégszerepei a József Attila Színház Kölcsönlakás - öt napig ELŐZETES Komárom. Holnaptól öt estén át szórakoztatja a Budapesti Jó­zsef Attila Színház társulata a Komáromi Jókai Színház közön­ségét. Ray Cooney - John Chap­man: Kölcsönlakás című bohózata a 2010/2011-es évadra szóló fel­nőtt bérlet nyitóelőadása, melyet holnap és holnapután 19 órakor, október 2-án (szombat) 15 óra­kor, október 3-án (vasárnap) pe­dig 15 és 19 órakor tekinthetnek meg a nézők. Az előadást Méhes László egye­temi oktató, színművész, a József Attila Színház igazgatója rendez­te. Ő állította színpadra a Komá­romi Jókai Színházban most is nagy sikerrel futó, hamarosan po­zsonyi vendégjátékra készülő Primadonnák, valamint a A régi nyár című előadásokat is. (szél) Újra teltházas koncert a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galériában Fergeteges koncertet adtak a Vermes-villában (Képarchívum) Utazás a Four Art Singersszel Dunaszerdahely. Szeptember 21-én fergeteges koncerttel várta a közönséget a Four Art Singers a Vermes-villában. Szinte pontosan két évvel ezelőtt ugyanekkor tartot­ta a csapat első bemutatkozó kon­certjét ugyanitt. A csaknem másfél órás koncert alatt 15 dalt hallhatott a közönség - ezekből ötöt a 'capel- la, egyet pedig zongorakísérettel adtak elő. A négy nagyszerű énekes - Kollár Katalin, Mikulášeková Ad­riana, Blaskovics Barnabás és Ér­sek Rezső - képzeletbeli utazáson vezette végig a közönséget, meg­járva a 66-os utat (Route 66), Afri­kát, illetve a Chilly con carne által Brazíliát. A nagyérdemű állva, óri­ási tapssal jutalmazta a csapatot a felejthetetlen estéért, (gdi) „Fia már ilyen szerencsés helyzetbe kerültem, ezt illik utólag is igazolni" Haumann Péter a Nemzet Színésze MTl-JELENTÉS Budapest. Haumann Péter Kos- suth-díjas, Jászai Mari-díjas szín­művészt választották megkeddena Nemzet Színészei közé a közel­múltban elhunyt Kállai Ferenc he­lyére. „Ha már ilyen szerencsés helyzetbe kerültem, ezt illik utólag is igazolni” - reagált a hírre Hau­mann Péter. Mint az éppen a Pécsi Nemzeti Színház Gettó című pro­dukcióját próbáló színművész el­mondta, nem számított a címre, mert úgy véli, számos pályatársa is méltó lenne rá. ,',Van bennem egy adag zavar, mert annyi mindenre gondolok: a pályatársakra, az idő­södő koromra” - jegyezte meg Ha­umann Péter. Mint hozzátette, ah­hoz, hogy „ilyen helyzetbe” kerül­Haumann Péter (Képarchívum) jön, Kállai Ferencnek sajnos el kel- gyományok szerint a Nemzeti lett mennie; elsőnek ezt gondolta Színház adott otthont. A címet vi- végig a hír hallatán. A Nemzet Szí- selő művészek 50 perces tanács- nészei megválasztásának a ha- kozásutánhoztákmegadöntést.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom