Új Szó, 2010. augusztus (63. évfolyam, 176-201. szám)

2010-08-04 / 178. szám, szerda

www.ujszo.com UJSZO 2010. AUGUSZTUS 4. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ NÉPSZABADSÁG A köztársasági elnöknek a kormánytöbbség ellensúlyá­nak kellene lennie - nyilatkoz­ta a Népszabadságban Sólyom László ötéves államfői tevé­kenysége kapcsán az LMP frak­cióvezetője. „Orbán Viktor nem gondolja, hogy az elnök­nek ellensúlynak kell lennie. Én ezzel nem értek egyet” - fo­galmazott Schiffer András, aki szerint alkotmányossági és morális kérdésekben termé­szetes, hogy lehetnek ellenté­tek. Hogy ez a konfliktus mennyire megy túl a közjogi helyzeten, mennyire lesz sze­mélyes, az a szereplőkön mú­lik. Schiffer emlékeztetett arra is, hogy Sólyom „próbált alap­vető morális elveket hangsú­lyozni, amire nagy szükség volt az elmúlt öt évben”. Sólyom olyan elnöki politikát igyeke­zett felmutatni, ami túlmutat az elnöki cikluson. (MTI)- Azt hiszem, a parlament elnöke köztünk, nudisták közt érezné a legjobban magát. Mi nem nyaggatnánk az öltözködése miatt. (Peter Gossányi rajza) Három törvény van, melyek negatív hatásainak kiküszöbölése vagy gyengítése a kisebbségek elemi érdeke Egyensúly és romeltakarítás A következő években a ma­gyar szavazóik képviselete kettős feladatot ró a kor­mánypárttá váló Hídra. RAVASZ ÁBEL Ahhoz ugyanis, hogy a párt által szorgalmazott, a kisebbségek jogi és társadalmi terét bővítő intézke­déseket meg lehessen valósítani, először romeltakarításra, azaz a Fi- co-kormány (és közvetve a ma­gyarországi nemzetpolitika) által megbontott status quo visszaállítá­sára van szükség. Az első jelek alap­ján azonban már ez a minimális program sem lesz könnyen kivite­lezhető az egyébként magát Ficó- éktól élesen elhatároló Radičová- kormány belső vitái nélkül. Három olyan törvény van, me­lyek negatív hatásainak kiküszöbö­lése vagy legalább gyengítése a szlovákiai magyarok és egyéb ki­sebbségek elemi érdeke. Az első és talán legfontosabb üyen intézkedés a nyelvtörvény. Talán ezzel kapcso­latban a legegyértelműbb a hely­zet: az új kormány programjában e jogszabály módosítását ígéri olyan formában, hogy az ne sértse az em­beri és kisebbségi jogokat. Kom­munikációs problémák azonban már itt is akadtak: az SaS által jelölt Dániel Krajcer kulturális miniszter jelezte, nem fogja siettetni a tör­vénymódosítás elfogadását. Nyi­latkozatának stílusa sokakban kelthette azt az érzetet, hogy Kraj­cer nem érti, mennyire javítaná az országban élő kisebbségiek kedé­lyét, ha az új kormány prioritásként és empatikusán kezelné ezt a tör­vénymódosítást. Az sem nyilvánva­ló, hogy a miniszter meddig haj­landó elmenni a változtatásokban: márpedig Rudolf Chmel, a Híd ki­sebbségekért felelős miniszterel­nök-helyettese nemcsak a szankci­ók eltörlését, hanem a törvény át­fogó reformját szeretné látni. Ennél sokkal nagyobb problémát jelent a magyarországi kettős ál­lampolgárság blokkolására létre­hozott ellentörvény módosítása vagy kiiktatása. Chmel álláspontja itt is egyértelmű: az ellentörvény­nek mennie kell, a megoldás pedig a két ország közti egyeztetés. A Híd azonban itt erős ellenállásba ütkö­zik: a KDH, mely az előző ciklusban igennel szavazott erre a Smer által előkészített jogszabályra, most is előnyösnek látná megtartását. Nincs a Híd pártján az SDKÚ sem, saját törvénytervezettel készül, mely a magyarországi törvényt próbálná érvénytelenné tenni Szlovákia területén. Per pillanat úgy néz ki, az elkerülhetetlen viták után a végeredmény egy új törvény lehet, amely az állampolgárság el­vesztésének rémét kiküszöbölné ugyan, de még mindig jogi formu­lákkal próbálná röghöz kötni a szlovákiai magyarokat. A harmadik gondot az állami jel­képekről szóló törvény új verziójá­nak egyes intézkedései jelentik, melyek gyakorlatilag azonosak a közvélemény nyomására Gašparovič elnök által visszadobott hazafiassági törvény egyes elemei­vel. A törvénymódosítás szeptem­berben lépne életbe, és egyebek kö­zött előírja, hogy az osztályter­mekben ki kell rakni a zászlót, az alkotmány preambulumát és a himnusz szövegét, hogy a sport- események előtt le kell játszani a himnuszt, valamint a „hazafiságra való nevelésnek” a tanterv részét kell képeznie. Ezek az intézkedések nem kisebbségellenesek, de az erőltetett és homogenizált hazafi- ság minden bizonnyal azoknak az államtól való további elidegenedé­sét szolgálná. Chmel és a Híd azon­ban ebben a kérdésben magukra maradtak: a kormányprogramba a KDH és az SDKÚ (különösen Eugen Jurzyca oktatási miniszter) ellenál­lása miatt végül nem került bele e módosítás eltörlése. Úgy tűnik tehát, hogy a szlováki­ai magyarok szempontjából a Radičová-kormány ugyan jó útra lépett, ám az első lépései meglehe­tősen bizonytalanok. A hivatalos kommunikáció a szükséges tör­vénymódosításokkal kapcsolatos kelletlensége, valamint a KDH és az SDKÚ ellenállása a hazafiasként vagy nemzetvédőként látott kérdé­sekben azonban nem a Fico-kor- mány pragmatikus nacionalizmu­sát idézi meg, sokkal inkább a bal­oldali populizmus által a nemzet­politika terén sarokba szorított jobb-közép ideológiai bizonytalan­ságát láttatja. A Radičová-kormány - nem utolsósorban a kormányfő személye révén - ugyan elhatáro- zottnak tűnik a liberális jogvéde­lem mellett, azonban alkotóelemei miatt aligha engedi el a keresztény- konzervatívok számára hazai tere­pet jelentő hazafiság eszményké­pét sem. Hogy mennyire sikerül egyensúlyban tartani ezt a két ideo­lógiát, a jövő dönti el, az igazi mun­ka ugyanis csak most kezdődik. A nyelvtörvény és a kettős állampol­gársággal szembeni ellentörvény módosításai mindenesetre jó kiin­dulópontot jelenthetnek az etnikai szempontból valóban kooperatív politizálás felé - feltéve, hogy a vál­toztatások nem rekednek meg a kozmetikázás szintjén. A szerző a Publicus Slovensko vezető elemzője. Az egészségügyi ellátórendszer instabilitását jelzi, hogy mind több ápolónő és doktor hagyja el az országot Kelet-európai orvosok Nyugat-Európában MT1-ELEMZÉS A volt szocialista országokból már most is orvosok ezrei dolgoz­nak vagy készülnek munkát vál­lalni az Európai Unió alapító álla­maiban a megalázóan alacsony otthoni fizetések és a mind rosszabb munkakörülmények mi­att. Az EU egészét érzékenyen érintő kérdéssel az angol Lancet vezércikkben foglalkozik. Ha a kormány nem változtat a helyzeten, a cseh kórházakban dolgozó 16 ezer orvosból a meg­alázóan alacsony fizetések és a rossz munkakörülmények miatt az év végéig legalább 2500 elhagyja az országot. Ettől az eleve orvoshi­ánnyal küszködő gyógyintézetek közül jó néhány működésképte­lenné válhat. „A gond az, hogy a cseh társada­lomnak az orvos alulértékelt és alulfizetett tagja - mondta Zdenék Mrožek, az orvoskamará alelnöke. - Az egészségügyi ellátórendszer instabilitását jelzi, hogy mind több ápolónő és doktor hagyja el az or­szágot minden esztendőben.” A Cseh Orvosok Szakszervezete a közelmúltban megválasztott po­litikai vezetőkhöz fordult, hogy az orvosok fizetésének kiegészítésére évi 117-157 millió eurót biztosít­son. Véleményük szerint csak a nagyobb fizetések és a jobb mun­kakörülmények tudják az orvoso­kat visszatartani a külföldre távo­zástól, és így a betegellátás is meg­felelő maradhat. Csehországban a frissen végzett orvos havi 650 eurónak megfelelő fizetésre számíthat. Az átlagos ha­vi bér 900 euró. A fiatal orvosok egy része azonban csak havi 235 euró részfizetést kap, noha valójá­ban teljes munkaidőben dolgozik. Az orvoskamara szerint évente 250 orvos távozik külföldre, akik­nek többsége 30-40 éves, tehát hi­vatásának legjobb időszakában van. A távozók másik csoportja vi­szont rögtön az egyetem befejezé­se után megy el. A belgyógyászati és sebészeti osztályokon van már súlyos hiány, de nincs altatóorvos sem, illetve a sürgősségi osztályok is kiürültek. A helyzet a többi volt szocialista országban sem jobb. Az év elején a lengyel nővérek sztrájkoltak, annyira súlyos az ápolás helyzete. Több ezer ápoló hagyta el az or­szágot, amióta csatlakoztak az EU- hoz. Romániából 2007 óta a teljes orvoslétszám 10 százaléka távo­zott. A Lancet információja szerint a magyar doktorok nyolc százalé­ka dolgozik külföldön, 10 százalé­kuk mindjárt a diploma megszer­zése után hagyta el az országot. KOMMENTÁR Oktatók és buktatók VERES ISTVÁN Eugen Jurzycza (SDKÚ) újdonsült oktatásügyi minisztert sok mindenkihez hasonlíthatnánk. Arcvonásai alapján mondjuk a tra- falgári hős admirálishoz, Horatio Nelsonhoz, aki 1805-ben „fél kézzel” elbánt Napóleon flottájával. Pályaképét illetően Jurzycza elődjéhez, Ján Mikolaj (SNS) nemrég leköszönt oktatásügyi mi­niszterhez is hasonlít. Mindkettőjüket a közlekedésügyi tárca élére szánták a 2006-os, illetve a legutóbbi választások előtt, viszont a helyzet úgy hozta, hogy az iskolaügy élére kerültek. Ez elegánsan jellemzi a hazai oktatásügy helyzetét, az lesz a miniszter, aki nem kapott jobb posztot, iskolába úgyis járt mindenki, elrontani pedig már nem sok mindent lehet ezen a területen. Jurzycza néhány nap­ja nyilvánosan ismertette a kormányprogram oktatásügyi részét, illetve saját terveit. Ezekről egyből Hoffmann Rózsa, a jelenlegi magyar oktatásügyi miniszter jutott eszembe. Hoffmann Rózsa szerint az iskola feladata elsősorban az erkölcs és a vallás helyes (értsd: általa meghatározott) értékrendjének belenevelése a gye­rekekbe, a miniszter asszony példaképe a Horthy-korszak megha­tározó kultúrpolitikusa, gróf Klebeisberg Kuno. Jurzyczának, ha van is példaképe, az biztosan valaki más, viszont elképzelései alap­ján akár az említett gróf is lehetne. Amellett, hogy Jurzycza rendet akar tenni a felsőoktatásban, és mindenkit meg akar tanítani ango­lul, az erkölcsi nevelésre is hangsúlyt fektetne. Tesztekkel méretné fel a tanulók erkölcsi szintjét, valamint az iskolák munkahelyi lég­körét, hogy aztán a tesztekből kiindulva megmondhassa, mi a te­endő. Ezekkel az elvekkel alapjában véve nincs semmi baj (azon kívül, hogy kicsit komikusak), aki akarja, istenítheti Jurzyczát, aki akarja, szidhatja. Átütő reformokra az iskolaügyben nem kell szá­mítani. A pedagógusok béremelését Jurzycza nem hangsúlyozta túl, vagyis itt sem várható jelentős változás a következő négy év­ben. Pedig ha valamivel változtatni lehetne az iskolaügy helyze­tén, az a pedagógusok béremelése lenne. Azon kívül, hogy a friss diplomásoknak nem éri meg tanári állást vállalni, a tanárok társa­dalmi elismerése a mélyponton van. Ugyanis ebben a társadalom­ban annak van tekintélye, akinek pénze van. Egy éhenkórász ta­nárnak mitől lenne tekintélye? Nevelhetnek a gyerekekbe bármi­lyen erkölcsöt, amíg a mindenkori kormány nem látja be, hogy a tanárok bérét fel kell emelni, a hazai iskolaügyben nem várhatunk jelentős javulást. TALLÓZÓ KÁRPÁTI IGAZ SZÓ Az ungvári Kárpáti Igaz Szó tegnapi számába megjelent pub­licisztikájában arról írt: nincs semmi indoklás vagy magyará­zat arra, hogy a Szülőföld Alap Szerbiában egy alapítvány, míg Ukrajnában egy politikai szerve­zet kezébe adta a magyar-ma­gyar kapcsolattartási támogatási program lebonyolítását. Az Uk­rajnai Magyar Demokrata Szö­vetséghez (UMDSZ) közel álló újság főszerkesztője írásában a többi között nehezményezi, hogy míg Szerbiában a Szekeres László Alapítványt bízták meg az anyaországi támogatások elosz­tásával, addig Ukrajnában épp egy jótékonysági alapítványt fosztottak meg ettől, és ruházták fel a joggal a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget (KM- KSZ). „Nem ez az első pofon, amit az UMDSZ-nek és a hozzá közel álló szervezeteknek el kell szenvedniük az új magyar kormánytól” - teszi hozzá, em­lékeztetve a Szülőföld Alap kol­légiumának legutóbbi döntései­re, amikor „a demokrata szövet­ség pályázatai folyamatosan a papírkosárban landoltak”. Kő- szeghy Elemér szerint mind a mai napig nincs tényekkel alá­támasztva az a támadássorozat, amelyet a magyarigazolványok­kal kapcsolatban indított a ma­gyar kormányzat a kárpátaljai információs irodák ellen. Úgy vé­li, ez is azzal zárul majd, hogy az ügyintézéssel megbízott kül­képviseleteken eltöltött kény­szerpihenő után a dokumentu­mok célba juttatásával ugyan­csak a kulturális szövetséget bíz­zák meg.„A sort a nem oly távoli jövőben alighanem az oktatási­nevelési támogatás kifizetésének lebonyolító-cseréje követi” - fel­tételezi a szerző. „Az UMDSZ til­takozik, tényeket hoz fel a hamis állításokkal szemben, az érvény­ben levő jogszabályokra hivat­kozik, s vélhetően ezt teszi az el­következendőkben is” - mutat rá a cikkíró. Kőszeghy Elemér sze­rint azonban az érvek ebben a helyzetben nem használnak, mert - mint fogalmaz -„az iste­nek a politikai döntéseiket meg­hozták, és egyébként is, ha nem vennénk észre, nagy elánnal zaj­lik a nemzetegyesítés”. (MTI) KRÓNIKA Idén jelentősen visszaesett a Székelyföldre látogató turisták száma - írta a Krónika című ko­lozsvári napilap internetes olda­lán. A Gyilkos-tónál 30-40%-kal csökkent a turistaforgalom, mi­után egy hónapja az árvíz elmos­ta a Békás-szoroson átvezető utat. Azóta már újra lehet közle­kedni a festői tájon átvezető úton, de az árvízi hír még sokakat elriaszt attól, hogy felkeressék a Székelyföld egyik legnépszerűbb turisztikai látványosságát. A fo­lyamatos esőzések miatt az ud­varhelyszéki turistaforgalom is visszaesett. Bár a falusi turiz­mussal foglalkozók többsége szerint a gazdasági válság a leg­nagyobb visszahúzó erő, az árvíz sújtotta települések vendéglátó­sai úgy vélik, az elmosott utak, megrongált épületek, hidak lát­ványa és egy újabb árvíz veszélye elriasztja a turistákat. A három­széki panziótulajdonosok ár­csökkenéssel csalogatják a ven­dégeket. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom