Új Szó, 2010. augusztus (63. évfolyam, 176-201. szám)
2010-08-04 / 178. szám, szerda
www.ujszo.com UJSZO 2010. AUGUSZTUS 4. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ NÉPSZABADSÁG A köztársasági elnöknek a kormánytöbbség ellensúlyának kellene lennie - nyilatkozta a Népszabadságban Sólyom László ötéves államfői tevékenysége kapcsán az LMP frakcióvezetője. „Orbán Viktor nem gondolja, hogy az elnöknek ellensúlynak kell lennie. Én ezzel nem értek egyet” - fogalmazott Schiffer András, aki szerint alkotmányossági és morális kérdésekben természetes, hogy lehetnek ellentétek. Hogy ez a konfliktus mennyire megy túl a közjogi helyzeten, mennyire lesz személyes, az a szereplőkön múlik. Schiffer emlékeztetett arra is, hogy Sólyom „próbált alapvető morális elveket hangsúlyozni, amire nagy szükség volt az elmúlt öt évben”. Sólyom olyan elnöki politikát igyekezett felmutatni, ami túlmutat az elnöki cikluson. (MTI)- Azt hiszem, a parlament elnöke köztünk, nudisták közt érezné a legjobban magát. Mi nem nyaggatnánk az öltözködése miatt. (Peter Gossányi rajza) Három törvény van, melyek negatív hatásainak kiküszöbölése vagy gyengítése a kisebbségek elemi érdeke Egyensúly és romeltakarítás A következő években a magyar szavazóik képviselete kettős feladatot ró a kormánypárttá váló Hídra. RAVASZ ÁBEL Ahhoz ugyanis, hogy a párt által szorgalmazott, a kisebbségek jogi és társadalmi terét bővítő intézkedéseket meg lehessen valósítani, először romeltakarításra, azaz a Fi- co-kormány (és közvetve a magyarországi nemzetpolitika) által megbontott status quo visszaállítására van szükség. Az első jelek alapján azonban már ez a minimális program sem lesz könnyen kivitelezhető az egyébként magát Ficó- éktól élesen elhatároló Radičová- kormány belső vitái nélkül. Három olyan törvény van, melyek negatív hatásainak kiküszöbölése vagy legalább gyengítése a szlovákiai magyarok és egyéb kisebbségek elemi érdeke. Az első és talán legfontosabb üyen intézkedés a nyelvtörvény. Talán ezzel kapcsolatban a legegyértelműbb a helyzet: az új kormány programjában e jogszabály módosítását ígéri olyan formában, hogy az ne sértse az emberi és kisebbségi jogokat. Kommunikációs problémák azonban már itt is akadtak: az SaS által jelölt Dániel Krajcer kulturális miniszter jelezte, nem fogja siettetni a törvénymódosítás elfogadását. Nyilatkozatának stílusa sokakban kelthette azt az érzetet, hogy Krajcer nem érti, mennyire javítaná az országban élő kisebbségiek kedélyét, ha az új kormány prioritásként és empatikusán kezelné ezt a törvénymódosítást. Az sem nyilvánvaló, hogy a miniszter meddig hajlandó elmenni a változtatásokban: márpedig Rudolf Chmel, a Híd kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettese nemcsak a szankciók eltörlését, hanem a törvény átfogó reformját szeretné látni. Ennél sokkal nagyobb problémát jelent a magyarországi kettős állampolgárság blokkolására létrehozott ellentörvény módosítása vagy kiiktatása. Chmel álláspontja itt is egyértelmű: az ellentörvénynek mennie kell, a megoldás pedig a két ország közti egyeztetés. A Híd azonban itt erős ellenállásba ütközik: a KDH, mely az előző ciklusban igennel szavazott erre a Smer által előkészített jogszabályra, most is előnyösnek látná megtartását. Nincs a Híd pártján az SDKÚ sem, saját törvénytervezettel készül, mely a magyarországi törvényt próbálná érvénytelenné tenni Szlovákia területén. Per pillanat úgy néz ki, az elkerülhetetlen viták után a végeredmény egy új törvény lehet, amely az állampolgárság elvesztésének rémét kiküszöbölné ugyan, de még mindig jogi formulákkal próbálná röghöz kötni a szlovákiai magyarokat. A harmadik gondot az állami jelképekről szóló törvény új verziójának egyes intézkedései jelentik, melyek gyakorlatilag azonosak a közvélemény nyomására Gašparovič elnök által visszadobott hazafiassági törvény egyes elemeivel. A törvénymódosítás szeptemberben lépne életbe, és egyebek között előírja, hogy az osztálytermekben ki kell rakni a zászlót, az alkotmány preambulumát és a himnusz szövegét, hogy a sport- események előtt le kell játszani a himnuszt, valamint a „hazafiságra való nevelésnek” a tanterv részét kell képeznie. Ezek az intézkedések nem kisebbségellenesek, de az erőltetett és homogenizált hazafi- ság minden bizonnyal azoknak az államtól való további elidegenedését szolgálná. Chmel és a Híd azonban ebben a kérdésben magukra maradtak: a kormányprogramba a KDH és az SDKÚ (különösen Eugen Jurzyca oktatási miniszter) ellenállása miatt végül nem került bele e módosítás eltörlése. Úgy tűnik tehát, hogy a szlovákiai magyarok szempontjából a Radičová-kormány ugyan jó útra lépett, ám az első lépései meglehetősen bizonytalanok. A hivatalos kommunikáció a szükséges törvénymódosításokkal kapcsolatos kelletlensége, valamint a KDH és az SDKÚ ellenállása a hazafiasként vagy nemzetvédőként látott kérdésekben azonban nem a Fico-kor- mány pragmatikus nacionalizmusát idézi meg, sokkal inkább a baloldali populizmus által a nemzetpolitika terén sarokba szorított jobb-közép ideológiai bizonytalanságát láttatja. A Radičová-kormány - nem utolsósorban a kormányfő személye révén - ugyan elhatáro- zottnak tűnik a liberális jogvédelem mellett, azonban alkotóelemei miatt aligha engedi el a keresztény- konzervatívok számára hazai terepet jelentő hazafiság eszményképét sem. Hogy mennyire sikerül egyensúlyban tartani ezt a két ideológiát, a jövő dönti el, az igazi munka ugyanis csak most kezdődik. A nyelvtörvény és a kettős állampolgársággal szembeni ellentörvény módosításai mindenesetre jó kiindulópontot jelenthetnek az etnikai szempontból valóban kooperatív politizálás felé - feltéve, hogy a változtatások nem rekednek meg a kozmetikázás szintjén. A szerző a Publicus Slovensko vezető elemzője. Az egészségügyi ellátórendszer instabilitását jelzi, hogy mind több ápolónő és doktor hagyja el az országot Kelet-európai orvosok Nyugat-Európában MT1-ELEMZÉS A volt szocialista országokból már most is orvosok ezrei dolgoznak vagy készülnek munkát vállalni az Európai Unió alapító államaiban a megalázóan alacsony otthoni fizetések és a mind rosszabb munkakörülmények miatt. Az EU egészét érzékenyen érintő kérdéssel az angol Lancet vezércikkben foglalkozik. Ha a kormány nem változtat a helyzeten, a cseh kórházakban dolgozó 16 ezer orvosból a megalázóan alacsony fizetések és a rossz munkakörülmények miatt az év végéig legalább 2500 elhagyja az országot. Ettől az eleve orvoshiánnyal küszködő gyógyintézetek közül jó néhány működésképtelenné válhat. „A gond az, hogy a cseh társadalomnak az orvos alulértékelt és alulfizetett tagja - mondta Zdenék Mrožek, az orvoskamará alelnöke. - Az egészségügyi ellátórendszer instabilitását jelzi, hogy mind több ápolónő és doktor hagyja el az országot minden esztendőben.” A Cseh Orvosok Szakszervezete a közelmúltban megválasztott politikai vezetőkhöz fordult, hogy az orvosok fizetésének kiegészítésére évi 117-157 millió eurót biztosítson. Véleményük szerint csak a nagyobb fizetések és a jobb munkakörülmények tudják az orvosokat visszatartani a külföldre távozástól, és így a betegellátás is megfelelő maradhat. Csehországban a frissen végzett orvos havi 650 eurónak megfelelő fizetésre számíthat. Az átlagos havi bér 900 euró. A fiatal orvosok egy része azonban csak havi 235 euró részfizetést kap, noha valójában teljes munkaidőben dolgozik. Az orvoskamara szerint évente 250 orvos távozik külföldre, akiknek többsége 30-40 éves, tehát hivatásának legjobb időszakában van. A távozók másik csoportja viszont rögtön az egyetem befejezése után megy el. A belgyógyászati és sebészeti osztályokon van már súlyos hiány, de nincs altatóorvos sem, illetve a sürgősségi osztályok is kiürültek. A helyzet a többi volt szocialista országban sem jobb. Az év elején a lengyel nővérek sztrájkoltak, annyira súlyos az ápolás helyzete. Több ezer ápoló hagyta el az országot, amióta csatlakoztak az EU- hoz. Romániából 2007 óta a teljes orvoslétszám 10 százaléka távozott. A Lancet információja szerint a magyar doktorok nyolc százaléka dolgozik külföldön, 10 százalékuk mindjárt a diploma megszerzése után hagyta el az országot. KOMMENTÁR Oktatók és buktatók VERES ISTVÁN Eugen Jurzycza (SDKÚ) újdonsült oktatásügyi minisztert sok mindenkihez hasonlíthatnánk. Arcvonásai alapján mondjuk a tra- falgári hős admirálishoz, Horatio Nelsonhoz, aki 1805-ben „fél kézzel” elbánt Napóleon flottájával. Pályaképét illetően Jurzycza elődjéhez, Ján Mikolaj (SNS) nemrég leköszönt oktatásügyi miniszterhez is hasonlít. Mindkettőjüket a közlekedésügyi tárca élére szánták a 2006-os, illetve a legutóbbi választások előtt, viszont a helyzet úgy hozta, hogy az iskolaügy élére kerültek. Ez elegánsan jellemzi a hazai oktatásügy helyzetét, az lesz a miniszter, aki nem kapott jobb posztot, iskolába úgyis járt mindenki, elrontani pedig már nem sok mindent lehet ezen a területen. Jurzycza néhány napja nyilvánosan ismertette a kormányprogram oktatásügyi részét, illetve saját terveit. Ezekről egyből Hoffmann Rózsa, a jelenlegi magyar oktatásügyi miniszter jutott eszembe. Hoffmann Rózsa szerint az iskola feladata elsősorban az erkölcs és a vallás helyes (értsd: általa meghatározott) értékrendjének belenevelése a gyerekekbe, a miniszter asszony példaképe a Horthy-korszak meghatározó kultúrpolitikusa, gróf Klebeisberg Kuno. Jurzyczának, ha van is példaképe, az biztosan valaki más, viszont elképzelései alapján akár az említett gróf is lehetne. Amellett, hogy Jurzycza rendet akar tenni a felsőoktatásban, és mindenkit meg akar tanítani angolul, az erkölcsi nevelésre is hangsúlyt fektetne. Tesztekkel méretné fel a tanulók erkölcsi szintjét, valamint az iskolák munkahelyi légkörét, hogy aztán a tesztekből kiindulva megmondhassa, mi a teendő. Ezekkel az elvekkel alapjában véve nincs semmi baj (azon kívül, hogy kicsit komikusak), aki akarja, istenítheti Jurzyczát, aki akarja, szidhatja. Átütő reformokra az iskolaügyben nem kell számítani. A pedagógusok béremelését Jurzycza nem hangsúlyozta túl, vagyis itt sem várható jelentős változás a következő négy évben. Pedig ha valamivel változtatni lehetne az iskolaügy helyzetén, az a pedagógusok béremelése lenne. Azon kívül, hogy a friss diplomásoknak nem éri meg tanári állást vállalni, a tanárok társadalmi elismerése a mélyponton van. Ugyanis ebben a társadalomban annak van tekintélye, akinek pénze van. Egy éhenkórász tanárnak mitől lenne tekintélye? Nevelhetnek a gyerekekbe bármilyen erkölcsöt, amíg a mindenkori kormány nem látja be, hogy a tanárok bérét fel kell emelni, a hazai iskolaügyben nem várhatunk jelentős javulást. TALLÓZÓ KÁRPÁTI IGAZ SZÓ Az ungvári Kárpáti Igaz Szó tegnapi számába megjelent publicisztikájában arról írt: nincs semmi indoklás vagy magyarázat arra, hogy a Szülőföld Alap Szerbiában egy alapítvány, míg Ukrajnában egy politikai szervezet kezébe adta a magyar-magyar kapcsolattartási támogatási program lebonyolítását. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséghez (UMDSZ) közel álló újság főszerkesztője írásában a többi között nehezményezi, hogy míg Szerbiában a Szekeres László Alapítványt bízták meg az anyaországi támogatások elosztásával, addig Ukrajnában épp egy jótékonysági alapítványt fosztottak meg ettől, és ruházták fel a joggal a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget (KM- KSZ). „Nem ez az első pofon, amit az UMDSZ-nek és a hozzá közel álló szervezeteknek el kell szenvedniük az új magyar kormánytól” - teszi hozzá, emlékeztetve a Szülőföld Alap kollégiumának legutóbbi döntéseire, amikor „a demokrata szövetség pályázatai folyamatosan a papírkosárban landoltak”. Kő- szeghy Elemér szerint mind a mai napig nincs tényekkel alátámasztva az a támadássorozat, amelyet a magyarigazolványokkal kapcsolatban indított a magyar kormányzat a kárpátaljai információs irodák ellen. Úgy véli, ez is azzal zárul majd, hogy az ügyintézéssel megbízott külképviseleteken eltöltött kényszerpihenő után a dokumentumok célba juttatásával ugyancsak a kulturális szövetséget bízzák meg.„A sort a nem oly távoli jövőben alighanem az oktatásinevelési támogatás kifizetésének lebonyolító-cseréje követi” - feltételezi a szerző. „Az UMDSZ tiltakozik, tényeket hoz fel a hamis állításokkal szemben, az érvényben levő jogszabályokra hivatkozik, s vélhetően ezt teszi az elkövetkezendőkben is” - mutat rá a cikkíró. Kőszeghy Elemér szerint azonban az érvek ebben a helyzetben nem használnak, mert - mint fogalmaz -„az istenek a politikai döntéseiket meghozták, és egyébként is, ha nem vennénk észre, nagy elánnal zajlik a nemzetegyesítés”. (MTI) KRÓNIKA Idén jelentősen visszaesett a Székelyföldre látogató turisták száma - írta a Krónika című kolozsvári napilap internetes oldalán. A Gyilkos-tónál 30-40%-kal csökkent a turistaforgalom, miután egy hónapja az árvíz elmosta a Békás-szoroson átvezető utat. Azóta már újra lehet közlekedni a festői tájon átvezető úton, de az árvízi hír még sokakat elriaszt attól, hogy felkeressék a Székelyföld egyik legnépszerűbb turisztikai látványosságát. A folyamatos esőzések miatt az udvarhelyszéki turistaforgalom is visszaesett. Bár a falusi turizmussal foglalkozók többsége szerint a gazdasági válság a legnagyobb visszahúzó erő, az árvíz sújtotta települések vendéglátósai úgy vélik, az elmosott utak, megrongált épületek, hidak látványa és egy újabb árvíz veszélye elriasztja a turistákat. A háromszéki panziótulajdonosok árcsökkenéssel csalogatják a vendégeket. (MTI)
