Új Szó, 2010. augusztus (63. évfolyam, 176-201. szám)
2010-08-20 / 192. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. AUGUSZTUS 20. www.ujszo.com Októberig kell dönteni a jelöltekről MKP-Híd: kezdődhet a második menet ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Híd és az MKP egymással is tárgyal arról, hogy esetleg közös polgármesterjelöltei állít néhány településen. Komáromban még nem dőlt el semmi, Berényi József, az MKP elnöke nem tartja kizártnak, hogy megegyeznek. „Még nem tárgyaltunk, jó lenne, ha nem csak a sajtóban folyna az üzengetés, hanem leülnének tárgyalni” - mondta lapunknak az MKP elnöke. Információi szerint a jövő héten erre sor kerülhet. Bugár Béla reális esélyt lát a megegyezésre Komáromban. „Nem biztos, hogy csak az MKP-val születik megegyezés, olyan egyezséget kell elérni, ami Komáromnak jó” - mondta lapunknak Bugár. A párt elsődleges jelöltje Bastmák Tibor jelenlegi polgármester, de nem ragaszkodnak mindenképpen a személyéhez. „Természetesen a mi elképzelésünk az, hogy őt indítjuk, de több lehetőség is van” - jelentette ki a pártelnök. Dunaszerdahelyen viszont szinte kizárt a megegyezés. „Ott elég eltökélt az MKP, mindenképpen saját jelöltet indít, és nem biztos, hogy Hájos Zoltánt, a jelenlegi MKP-s polgármestert” - véli Bugár. Azt nem árulta el, ki lehet a Híd jelöltje. Berényi József, az MKP elnöke elismerte, Dunaszerdahelyen mindenképpen saját jelöltet indítanak, Berényi szerint azonban Hájost. „A döntés a helyi szervezet kezében van, de én nem látom okát annak, hogy a jelölt ne Hájos Zoltán legyen” - véli Berényi. A dunaszerdahelyi helyzetet bonyolíthatja, hogy várhatóan függetlenként indul a megmérettetésen Antal Ágota is, aki az utóbbi néhány választáson rendre másodikként végzett, de még nem döntötte el, hogy jelölteti-e magát. (lpj) RÖVIDEN Újabb hátráltatás az R7-tel kapcsolatban Pozsony. Leállították a két hónappal ezelőtt meghirdetett pályázatot az R7-es gyorsforgalmi út Pozsony-Dénesd közti hétki-, lométeres szakaszának megépítésére. A Nemzeti Autópálya Társaság (NDS) azzal magyarázta a döntést, hogy megváltoztak a körülmények, amelyek között meghirdették a tendert - bővebb információkat nem tettek közzé. Az NDS úgy gondolja, a munkálatok a szóban forgó szakaszon az új tender kihirdetése után, 2012-ben kezdődhetnek. A kiadások az előzetes becslések szerint elérik az 56,39 millió eurót. Az R7-es gyorsforgalmi út a főváros köti majd össze Losonccal, hossza 212 kilométer lesz, és 2020-ban fejeznék be. A teljes kiadások elérik a 2,6 milliárd eurót. (SITA) Stagnál a munkanélküliség Pozsony. Észrevehetetlen mértékben csökkent július hónapban a munkanélküliségi arány. A múlt hónapban 12,33 százaléknyian voltak állás nélkül a munkahivatal statisztikái szerint. Ez mindössze 0,01 százalékponttal kevesebb a júniusban mért adatnál, az egy évvel ezelőtti állapothoz képest 0,26 százalékkal nőtt a munkanélküliek száma. Július végén 375 608 személy szerepelt a munkahivatalok nyilvántartásában, 1161-el kevesebb, mint júniusban, de 19 746-al több, mint egy éve. A legtöbb munkanélküli a Rimaszombati járásban van, arányuk meghaladja a 33 százalékot. A munkahivatal szerint szeptemberben várhatóan tovább romlik a helyzet, akkor jelentkeznek ugyanis tömegesen azok a fiatalok, akik befejezték középiskolai vagy egyetemi tanulmányaikat, és nem tudtak elhelyezkedni, (sán, SITA) Többfelé osztják az árvízpénzt Pozsony. Mintegy 50-60 szlovákiai település részesülhet a magyar állam által az árvízkárok elhárítására felajánlott 50 millió forintos segítségből, a legutóbbi hírek még 40 községről szóltak. A települések listájában tegnap egyezett meg az MKP és a Rákóczi Szövetség. Az érintettek csak szeptemberben kapják meg a támogatást, mert még folytatódik az egyeztetés, hogy melyik községnek mennyi pénz jut. „A települések listáját jóváhagytuk, ebben a tekintetben nagyon kevés eltérés volt a Rákóczi Szövetség és a mi elképzeléseink között - mondta lapunknak a megbeszélések után Berényi József, az MKP elnöke. - Az egyes településeknek jutó támogatás megállapításához azonban további adatokra van szükség, ezért nincs végső döntés.” Várhatóan két héten belül döntenek az összegekről. ,A károk mértékének és a falu nagyságának figyelembe vételével hozunk döntést” - tájékoztatott a pártelnök. A magyar állam által felajánlott 50 millió forintos támogatást június elején, a választások előtt jelentette be az MKP választási gyűlésén a pozsonyi magyar nagykövet, (lpj) A védelmi tárcánál „bizniszeit” Pozsony. Vádemelési javaslatot tett a rendőrség M. D. vállalkozó ellen, mert állítólag 1,73 millió euró értékben befolyásolt köz- beszerzési eljárásokat a védelmi minisztériumnál. Ezért legalább 173 ezer euró ütötte a markát, vagyis tízszázalékos „jutalékot” kapott minden egyes nyélbe ütött üzletért. A pénzt a vállalkozónál tartott házkutatás során le is foglalták a korrupcióellenes hivatal munkatársai. A specilális ügyész javaslatot tett a férfi vizsgálati fogságba vételére, mert szabadlábon feltehetően megpróbálná befolyásolni az ügyben érintett személyeket és a tanúkat. (TASR) A dolgozó szülő is kaphat gyermekgondozási díjat, de elég sok adminisztrációval jár az elintézése Marad a születéskor járó támogatás Mihál letett a gyessel kapcsolatos újítási terveiről (TASR-felvétel) Pozsony. Letett tervéről Jozef Mihál munka-, szociális- és családügyi miniszter, nem egységesíti a gyermekgondozási segély jelenlegi kétfajta összegét. SÁNDOR RENÁTA Továbbra is marad a 256, illetve 164,22 eurós gyes, a magasabb összeget azok kapják a gyermek kétéves koráig, akik a szülés előtti két évben legalább 270 napig fizették a betegbiztosítást. A gyermek kétéves kora után ők is a kisebb összeget kapják. Azok, akik nem fizették a betegbiztosítást, 164,22 euróra jogosultak. Változik viszont az, hogy a gyermek- gondozási szabadságon lévő szülő nem vállalhat munkát. A módosítás életbe lépése után, jövő év januárjától az ilyen szülő is vállalhat munkát, akár munkavégzésről szóló egyezség, akár munkaszerződés alapján, és vállalkozhat is. Abban az esetben, ha dolgozik és gyermekét bölcsődébe, óvodába adja, vagy más személy felügyeletére, például a nagymamára bízza, választhat: vagy kapja továbbra is a gyermekgondozási segélyt, vagy ún. gyermekgondozási díjat (príspevok na starostlivosť o dieťa) kérvényezhet. Ez a támogatási forma jelenleg is működik, azonban összege csak a kisebbik gyesnek megfelelő, azaz 164,22 euró. Jozef Mihál miniszter szerint a törvénymódosítás életbe lépése után ez havi 300 euróra emelkedik. Hátránya viszont, hogy rengeteg adminisztrációval jár. Csak abban az esetben kapja meg a szülő, ha minden hónapban kimutatja a szociális hivatalnak a gyermek bölcsődei, óvodai, esetleg más személy általi ellátásának költségeit. A gyermeket állami, önkormányzati és magánintézménybe is adhatja. A szülő tehát megkapja a kimutatott összeget, legfeljebb 300 euróig. Előnye a gyermekgondozási segéllyel szemben az, hogy míg a gyes csak egy gyermek után jár akkor is, ha a szülő több háromévesnél kisebb gyermeket nevel, addig a gyermekgondozási díj minden gyermek után igényelhető. Jozef Mihál szerint noha az előző kormány rossz gazdálkodása következtében az idei évben 60 millió euró hiányzik a gyes és a gyermekgondozási díjak kifizetésére, de a szülőknek nem kell attól tartaniuk, hogy nem kapják meg a pénzt. A minisztérium a tárcán belüli költségek átcsoportosításával és az Európai Szociális Alap fel- használásával akaija megoldani a helyzetet, és fedezni a törvénymódosítás következtében megnövekvő állami kiadásokat. Nem változik a gyermek születésekor járó támogatás sem. Mihál eredetileg ezt eltörölte volna, s a havi gyest egészítette volna ki arányosan ezzel a pénzzel, ám Iveta Radičová kormányfő ebbe nem egyezett bele. Az első három gyermek születésekor tehát továbbra is jár a 829,86 eurós egyszeri támogatás. Az igazságügyi miniszter teljes erőbevetéssel indítja a harcot a Legfelsőbb Bíróság elnöke ellen Harabin megkapta az első pofont p f f' ff v {# ■ w ® s^iüSBt V. Lucia Žitňanská és Štefan Harabin (Fotó: TASR és Pavol Funtál A tervezett változtatások ♦ Kerületi és járási bíróságok elnökei nem lehetnek az Igazságszolgáltatási Tanács tagjai. ♦ A testület ülései nyilvánosak lesznek. ♦ A tanács a világhálón fogja közzétenni az üléseken készített jegyzőkönyvet és hangfelvételt. ♦ Minden döntését írásban kell megindokolni. DEMECS PÉTER Pozsony. Úgy tűnik, meg vannak számolva Štefan Harabin napjai a Legfelsőbb Bíróság élén. Lucia Žitňanská igazságügyi miniszter kidolgozta az első törvénymódosításokat, amelyek célja Harabin jogköreinek megnyirbálása. Miután a törvénytervezeteket a kormány is jóváhagyta, Harabin kijelentette: a kormány támadást indított a független igazságszolgáltatás ellen. A miniszter által előterjesztett javaslatok több újdonságot tartalmaznak. Például azt, hogy az Igazságszolgáltatási Tanács többé nem tárgyalhat zárt ajtók mögött, minden ülése nyilvános lesz. A legvitatottabb módosítás viszont az, amely a tanács tagjaira is kiterjeszti az összeférhetetlenség elvét, tehát a testület tagjai egyúttal nem lehetnek kerületi és járási bíróságok elnökei. A tanács 18 tagjából ez ötöt érint - ők rendszerint mindig úgy szavaznak, mint a tanács elnöke, Harabin. Az igazságügyi tárca vezetője hangsúlyozta, a módosítás előtt a tanács minden érintett tagjának lehetőséget adnak, hogy feloldja az összeférhetetlenséget. „Ez az első lépés azok közül, amelyek hozzájárulnak majd ahhoz, hogy az igazságszolgáltatásban a hatalom azok kezébe kerüljön, akik megérdemlik: a döntéshozásnál a bírók, az ellenőrzésnél pedig az emberek kezébe” - nyilatkozta Žitňanská, aki nem hajlandó nyíltan vállalni, hogy az intézkedések Harabin ellen irányulnak. A kormány döntését élesen bírálja az Igazságszolgáltatási Tanács. Érintett tagjai állítják, inkább lemondanak a bíróságok élén betöltött tisztségükről, minthogy megváljanak a testületben végzett munkájuktól. Mária Usačevová, aki a Nagyszombati Kerületi Bíróság elnökeként tagja a testületnek, diszkriminatívnak tartja a tervezett lépést, mondván, megválasztásakor egyetlen jogszabály sem tiltotta, hogy bírósági vezetőként legyen tanácstag. A változások után Harabin sem lehetne a Legfelsőbb Bíróság elnökeként az Igazságszolgáltatási Tanács elnöke. „Ezek a lépések sértik a demokrácia alapvető elveit” - üzente a kormánynak Harabin, aki több módosítást akar előterjeszteni a törvénytervezethez és ismét megpróbál felszólalni a parlamentben. Ehhez viszont a honatyák beleegyezésére van szükség, hasonló próbálkozásával az augusztusi ülésen nem járt sikerrel. Az egészségbiztosítók számára is bonyolult adminisztrációs munkát jelent majd az elképzelés megvalósítása Gyógyszerárplafon: számtanra fogják a nyugdíjast Nyugtató is kell a gyógyszerárplafonhoz (Képarchívum) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem minden gyógyszerre vonatkozik majd a nyugdíjasok és az egészségkárosodottak gyógyszerköltségeire vonatkozó havi 15, illetve 10 eurós plafon, derül ki a törvénytervezet tárcaközi egyeztetésre bocsátott változatából. Ajogszabály háromhavi limitet határoz meg. A nyugdíjasok számára negyedévente 45, az egészségkárosodottak számára pedig 30 euróbán szabja meg a térítési díj felső összegét, de az azonos hatóanyagú gyógyszerek közül csak a legolcsóbbat számítják be. A betegeknek tehát ügyelniük kell arra, hogy milyen gyógyszert íratnak fel az orvossal, milyen gyógyszert kérnek a gyógyszertárban. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha az orvos 10 euró térítési díjú gyógyszert ír fel a betegnek, de kapható ugyanolyan hatóanyagú generikus gyógyszer egy eurós térítési díjjal is, akkor a betegnek csak 1 eurót számítanak be a költséghatárba. További korlátozás, hogy a költségplafonba nem számítanak bele azok a gyógyszerek, amelyek esetében a biztosító az ár kevesebb mint 75%-át téríti. Ha tehát a gyógyszer teljes ára 10 euró, de a biztosító csak 7-et fizet ki belőle, vagyis a beteg térítési díja 3 euró, akkor a 3 euró nem számít bele a negyedévi limitbe, mivel a biztosító csak a gyógyszer árának 70%-át téríti. Az egészségügyi tárca ezzel a rossz anyagi helyzetben lévőknek akar segíteni, egyesek szerint azonban nem a legjobb megoldást választotta. Richard Raši, a Fico- kabinet egészségügyi minisztere azt kifogásolja, hogy a páciensek nem tudják majd, mikor lépik át a költségplafont, mit, mekkora összegben számíthatnak bele, és mit nem. Azt is kifogásolja, hogy csak a nyugdíjasokra és az egészségkárosodottakra vonatkozik a törvény, a munkanélküliekre nem. Juraj Karpiš, az INESS gazdasági elemzője szerint az emberek szociális helyzetét nem az egészségügyön keresztül kell megoldani. Bonyolult adminisztrációt jelent az elképzelés megvalósítása az egészségbiztosítók számára is. A limiten túli térítési díjat ugyanis utólag igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjbiztosítójuktól, amelynek 60 napja lesz az igény elbírálására. (lpj, s)
