Új Szó, 2010. július (63. évfolyam, 150-175. szám)
2010-07-01 / 150. szám, csütörtök
8 Külföld ÚJ SZÓ 2010. JÚLIUS 1. vww.ujszo.com RÖVIDEN Válságban az egyház Vatikánváros. A katolikus egyházfő Rino Fisichella érsek személyben kinevezte tegnap a nyugati katolikus országok evangelizációjával foglalkozó, újonnan létrehozott pápai tanács vezetőjét. A testület feladata a pápa szerint az lesz, hogy a fejlett országokban az elviiágiasodás, a vallástól és az egyháztól való tömeges elfordulás miatt „súlyos válságba került keresztény hitet” újból felvirágoztassa, és megfordítsa azt a folyamatot, amely az Istentől való eltávolodáshoz vezet. (MTI) Komoly horvát előrelépés Brüsszel. Megnyitották az utolsó három fejezetet Horvátország uniós csatlakozási tárgyalásainak keretében - jelentették be a tegnapi, miniszteri szintű forduló után Brüsszelben. Gordan Jaridro- kovic horvát külügyminiszter azt mondta, reményeik szerint a csatlakozási szerződést a jövő év első felében - a magyar soros EU-elnökség alatt- alá is írhatják, és Horvátország 2012-ben az EU tagjává válhat. Két fejezetet tegnap le is zártak, így az összesen 35 témakörből már csak 13-ban folynak a tárgyalások. (MTI) Kuba ürügye az elnyomásra London. Az Amnesty International (AI) felszólította Kubát, engedje szabadon a politikai foglyokat, és vessen véget a félelem légkörének. A londoni székhelyű embeijogi szervezet a kubai szólásszabadság korlátozásáról szóló tegnapi jelentésében megállapítja: a kubai vezetők a kommunista sziget- ország elleni amerikai kereskedelmi embargót ürügyként használják fel az elnyomásra. Az AI szerint Kubában 53 másként gondolkodó van börtönben. A független Emberi Jogok Kubai Bizottsága 190 fogolyról tud, köztük az AI által megnevezettekről is. (MTI) Újabb Aquino lépett hivatalba Manila. Letette a hivatali esküt tegnap Benigno Aquino megválasztott Fülöp-szigete- ki elnök. Az 50 éves politikus több százezer ember előtt tartotta beiktatási beszédét. Co- razón Aquino korábbi elnök asszony fia több mint 15 millió szavazatot kapott, míg legfőbb ellenfele, Joseph Estrada volt államfő csak 9,4 milliót. Az Aquino-házaspárt - Benigno Aquino szüleit - nagy tisztelet övezi az országban, mert a 80-as években, Ferdinand Marcos diktátor uralma után jelentős szerepet töltöttek be a demokrácia helyreállításában. Az idősebb Benigno Aquinót meggyilkolták, miután hazatért száműzetéséből. Felesége, Corazón Aquino ezután lett államfő. (MTI) Rendkívüli izgalmak közepette zajlott tegnap Berlinben a német államfőválasztás, Christian Wulff az új német köztársasági elnök Merkel kancellár hatalmas pofont kapott Berlin. Megrendítő erejű pofont kapott tegnap Angela Merkel, mivel sem az első, sem a második fordulóban nem sikerült államfővé megválasztani a kormánykoalíció közös jelöltjét, Christian Wulffot. Sokan már a CDU/CSU-FDP koalíció szétesését emlegették, hiszen nem volt kétséges, hogy a liberálisok átszavaztak a legesélyesebb ellenjelöltre, Joachim Gauckra. Wulffot végül a harmadik körben választották meg államfőnek. ÖSSZEFOGLALÓ Merkel és Wulff arcáról mindent le lehetett olvasni. Wulff győzött, de Gauck, az egykori NDK-beli ellenzék vezéralakja alaposan megszorongatta őt. (TASR/AP-felvételek) Az első és a második fordulóban az új államfő megválasztásához abszolút többség szükséges. Ha ezt egyik jelölt sem kapja meg, harmadik fordulót kell tartani, amelyben már az egyszerű többség is elegendő. Németország új elnökét - a májusban váratlanul lemondott Horst Köhler utódját - közvetett módon, az erre a célra létrehozott szövetségi közgyűlés választja meg. Az 1244 tagú testületben fele-fele arányban foglalnak helyet a Bundestag képviselői, illetve a tarto- mányokközéleti delegáltjai. A szavazás első fordulójában az 50 éves Christian Wulff600 voksot, míg riválisa, az egykori keletnémet polgárjogi harcos, a 70 éves Joachim Gauck 499 szavazatot szerzett. A Baloldal pártjának önálló jelöltje, Lukrezia Jochimsen 126 szavazathoz jutott, Frank Rennickere, a szélsőjobboldali jelöltre csupán saját pártjának 3 képviselője voksolt mindkét fordulóban. Az első forduló utáni állásfoglalások szerint a kormánypárti padsorokból mintegy 40 képviselő Gauckra adhatta le voksát, hiszen Wulff a megválasztáshoz szükséges 623 szavazat helyett csak 600-at kapott. A koalíciós pártok ugyanis a testületben 644 mandátummal rendelkeznek, és közülük csak kevesen nem vettek részt a szavazáson. A voksolás titkos volt, mindazonáltal az eredmények egyértelművé tették, hogy az előzetesen megkövetelt szavazási pártfegyelmet a koalíciós pártok nem tartották be. Mindez súlyos politikai és erkölcsi vereség Merkel kancellár és CDU-elnök, valamint az általa vezetett koalíció számára is. Természetesen azonnal megindultak a találgatások arról, hogy a koalíciós pártok által jelölt Wulff alsó-szászországi miniszterelnök, illetve CDU-alelnök miért nem kapta meg már az első fordulóban a várt abszolút többséget. Megfigyelők ezt egyrészt azzal magyarázták, hogy a koalíciós padsorokból néhányan így kívánták kifejezni elégedetlenségüket Merkel politikájával, másrészt az ellenzéki szociáldemokrata párt és a Zöldek által jelölt, korábbi NDK-s ellenzéki vezető, Joachim Gauck a kormánypártok körében is nagy népszerűséget élvez. Wulff a második fordulóban 615, Gauck pedig 490 voksot kapott. A késő esti harmadik forduló előtt tetőfokára hágott az izgalom Berlinben. Megfigyelők rámutattak: a harmadik fordulóban a Baloldal pártja lehet a mérleg nyelve. Ha ugyanis a reformkommunista párt küldöttei lemondanak saját jelöltjük támogatásáról, óriási meglepetésre eldönthetik a szavazást Gauck javára. Mindez pedig beláthatatlan belpolitikai következményekkel járhatott volna. A politikai földrengés végül elmaradt, ugyanis a lapzártánkkor záruló harmadik fordulóban már nem történt meglepetés, a koalíciós jelölt 625 szavazatával szemben Gauck csak 494 voksot szerzett. A szavazás harmadik fordulóját azért halasztották a késő esti órákra, mert a pártok szünetet kértek, és a hírek szerint lázas tanácskozásokat tartottak. Kiszivárgott, hogy a Gauckot jelölő ellenzék néhány szakszervezeti vezetővel együtt a Baloldal pártjának elnökségét igyekezett megnyerni Gauck támogatásához. A háború utáni német elnökválasztások történetében eddig kétszer fordult elő, hogy az új államfő megválasztásához három fordulóra volt szükség, (mti, tasr, čtk, ú) Moszkva és Washington meglepően visszafogott - Medvegyev is tudja, hány orosz kém működik az Egyesült Államok területén Sima botrányocska marad az orosz-amerikai kémbotrány? ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Moszkva. Bár Obama elnök tudott az FBI készülő akciójáról, Washingtonban és Moszkvában is úgy nyilatkoztak külügyi illetékesek, hogy az orosz-amerikai kémbotrány nem lesz negatív hatással a két nagyhatalomviszonyára. Barack Obama tudott a kémek ügyében folyó vizsgálatról, amikor a múlt héten Dmitrij Medvegyev orosz elnököt fogadta - mondta helyi idő szerint kedden Robert Gibbs fehér házi szóvivő. Hozzátette: azt nem tudja, tudott-e az elnök arról, hogy küszöbön állnak az őrizetbe vételek. Tommy Vietor fehér házi szóvivő szerint Obama nem tudta, mikorra tervezik az őrizetbe vételeket. Gibbs szerint a műveletet a rendvédelmi szervek irányították, nempedigaz elnök, akit tájékoztat- takróla. A washingtoni igazságügy-minisztérium hétfőn jelentette be, hogy tíz, Oroszországnak dolgozó kémet lepleztek le és vettek őrizetbe az USA-ban. A hírszerző csoport az amerikai hatóságok gyanúja szerint erősen fedett küldetést teljesített Oroszország megbízásából Amerika területén. Az FBI a 90-es évek óta megfigyelés alatt tartotta a letartóztatott személyeket - köztük négy házaspárt -, akik látszólag az átlagamerikaiak életét élték, teljesen beolvadva a környezetükbe. Maga Obama elnök - noha egy sajtóértekezleten feltették neki a kérdést - nem volt hajlandó kommentálni a kémügyet. Az amerikai külügyminisztérium kedden közölte: Washingtonaz orosz kémhálózat leleplezése ellenére folytatja a diplomáciai együttműködést Moszkvával a kétoldalú kapcsolatokban elért eredmények megszilárdítása érdekében. Tegnap az orosz külügy sajtó- osztálya is azt közölte, Moszkvában arra számítanak, hogy nem okoz törést a kedvezően fejlődő orosz-amerikai kapcsolatokban a kémbotrány. Hozzáfűzte, hogy Moszkva tudomásul vette Gibbs nyilatkozatát. Előző nap Andrej Nyesztyerenko szóvivő azt állította, hogy az őrizetbe vett személyek - orosz állampolgárok - nem végeztek olyan tevékenységet, amely az USA érdekeit sértette volna. Vlagyimir Putyin kormányfő pedig Bül Clinton volt amerikai elnökkel találkozva reményét fejezte ki, hogy az ügy nem árt a kétoldalú viszonynak. Egyúttal erősen bírálta is az amerikai hatóságokat, önkényeskedéssel vádolta meg őket. Gennagyij Gudkov, a duma biztonsági bizottságának elnökhelyettese nem tartotta kizártnak, hogy az Obama elnökkel szembenálló politikai erők szervezték meg a kémügyet. Az egykor az elhárítás tisztjeként dolgozó elnökhelyettes utalt arra, hogy közvetlenül az orosz elnök hivatalos amerikai látogatása után történt a látványos és nyilvános leleplezés. Oleg Gorgyijevszkij egykori szovjet-brit kettős ügynök, a szovjet titkosszolgálat londoni irodájának volt helyettes vezetője, aki lelepleződése után Nagy-Britanni- ába szökött, úgy becsülte, hogy mintegy félszáz, erősen fedett hírszerző házaspár dolgozhat Oroszországnak az Egyesült Államokban, más orosz ügynökök mellett. Közlése szerint Medvegyev orosz elnök ismeri a számukat. Az ír külügyminisztérium közölte, ellenőrzi azokat a jelentéseket, melyek szerint az USA-ban letartóztatott egyik gyanúsított hamis ír útlevéllel utazott. A brit külügyi szóvivő is azt mondta, ugyancsak vizsgálják hamisított brit útlevelek esetleges használatát. Az ír kormány két hete kiutasított egy izraeli diplomatát, mert az izraeli titkos- szolgálat hamisított ír útleveleket használva jutott be Duhajba, majd megbízottai megölték a Hamász radikális palesztin mozgalom egyik vezetőjét. Egyébként az orosz titkosszolgálatok fokozott aktivitását érzékelték az elmúlt időszakban több európai országban, így pl. Nagy-Britanniában, Németországban és Csehországban. (mti, ű) Tizenöt tagja lesz a hárompárti kormánynak - Nečas vezényli a reformot A vártnál is döcögősebb a holland kormányalakítás Újabb esély Wilderséknek MTl-HÍR A csehek is KOKES JÁNOS Prága. Megállapodtak a cseh koalíciós pártok az új jobbközép kormány személyi összetételéről. Ä polgári demokratáknak (ODS) hat, a TOP 09-nek öt, míg a Közügyeknek (W) négy minisztere lesz a kormányfővel együtt összesen 15 tagú kabinetben. Ezt tegnap reggel jelentette be Petr Nečas miniszter- elnök, több mint hétórás tárgyalá- sokután. Miroslav Kalousek (TOP 09) lesz a pénzügyminiszter, Radek John (VV) a belügyminiszter, míg a cseh diplomáciát újra Karel Schwarzenberg (TOP 09) fogja irányítani. A védelmi miniszter Alexandr Vond- ra (ODS) lesz. Az igazságügyi tárca élére visszakerült Jin Pospíšil elosztották (ODS), az ipari és kereskedelmi tárcát az ODS vezető gazdasági szakértője, Martin Kocourek foglalja el. A közlekedési minisztérium élére Vít Bárta vállalkozó, a W képviselője és legfőbb anyagi támogatója került. Kalousek, Schwarzenberg és Pospíšil már MirekTopo- lánek kormányában is vezették mostani tárcájukat. Rajtuk kívül Vondrának és Nečasnak van miniszteri tapasztalata. A kormányfő korábban népjóléti és munkaügyi miniszter volt, míg Vondra az európai ügyekért felelős kormányfőhelyettes. Erős pozíciója lesz Nečas miniszterelnöknek, a megállapodások értelmében ő fogja koordinálni az egész reformcsomagot, amely az adórendszert, az egészségügyet, a a tárcákat társadalom- és a nyugdíjbiztosítást foglalja magában. A három párt abban is megállapodott, hogy az állami tulajdonban lévő, stratégiai fontosságú cégeknél - pl. a Cseh Energetikai Műveknél (CEZ), a Letišté Praha Ruzyné prágai repülőtéri igazgatóságnál, a Cseh Postánál - bármiféle fontos változtatás csak a miniszterelnök beleegyezésével lehetséges. Az éjszakai tanácskozáson megegyezés született továbbá arról, hogy 2014-től a kisebb településeken (1500 lakosig) közvetlenül fogják választani a polgármestert. Eddig a polgármestert mindenütt az önkormányzatok választották meg. Nečas szerint ez a döntés 4500 falut érint a 6500 csehországi településből. Hága. A holland liberális párt ismét koalíciós ajánlatot tett a néhány héttel ezelőtti parlamenti választásokon megerősödött szélsőséges iszlámellenes pártnak. A győztes Szabadságért és Demokráciáért (WD) jobboldali liberális párt egyszer már kudarcot vallott, amikor a szélsőjobboldali Szabadságpárttal (PW) kísérelt meg koalíciót alkotni. A PW erősödött meg a leginkább a június 9-i választásokon, ezért Beatrix királynő is támogatta, hogy az első puhatolódzás ebbe az irányba történjen. Most, miután a liberálisok nem jutottak dűlőre a szociáldemokratákkal (PvdA) és több kisebb párttal, Mark Rutte WD-elnök ismét ajánlatot tett a hírhedt Geert Wildersnek, a PW vezetőjének. Az első kísérlet is azon bukott meg, hogy a WD-nek és a PW-nek nincs meg a parlamenti többsége, ezért harmadikként a kereszténydemokrata CDA akarták bevonni á kormányba. Utóbbinak azonban az volt a feltétele, hogy csak azután csatlakozik a tárgyalásokhoz, ha a WD és a PW már áthidalta kettejük nézetkülönbségeit. De Wilders ragaszkodott a hárompárti egyeztetéshez. Tulajdonképpen a helyzet most is megismétlődhet, mert az eddig kormánypártnak számító CDA elnöke, Maxime Verhagen tartja magát álláspontjához, amit egyébként Rutte is értetlenkedve fogad. Ugyanakkor a liberális politikus láthatóan szívesebben lépne koalícióra Wildersszel, mint a szociáldemokratákkal.
