Új Szó, 2010. július (63. évfolyam, 150-175. szám)
2010-07-31 / 175. szám, szombat
12 Szalon ÚJ SZÓ 2010. JÚLIUS 31. www.ujszo.com A választók megismerésére irányuló adatok mélyebb struktúrákat tükröznek, tartósabb érvényűek, ezért sokkal inkább lehet rájuk építeni, mint a preferenciákra A rejtőzködés misztériuma, avagy adalékok az MKP és a Most-Híd választási eredményéhez Iskolai történelemtanulmányainkból, történelmi regényekből, filmekből tudjuk, hogy a néhai uralkodókat is felettébb foglalkoztatta, hogyan áll a szénájuk, milyen esélyekkel rendelkeznek egy-egy fontos esemény végeredményét illetően. LAMPL ZSUZSANNA A modern társadalmakban, ahol az uralkodó politikai elitet demokratikus parlamenti választásokon a nép választja meg, a politikai szubjektumok modem eszközök segítségével próbálják megtudni, mekkora esélyük van a hatalomért folyó harcban. Ezek egyik közismert formája a közvélemény-kutatás. A tudományos közvélemény-kutatás A tudományos közvélemény-kutatás egyik alapvető ismérve a megfelelő mintavétel. További fontos tényező, hogy a közvélemény-kutatások sosem nyújtanak 100 százalékos érvényű eredményeket. Egész egyszerűen azért nem, mert a társadalmi jelenségek lényegéből adódóan ez lehetetlen. A közvélemény-kutatások általában 95 százalékos megbízhatósággal készülnek. De ez még nem minden. Ha például a megkérdezettek 19 százaléka válaszolja, hogyazXYpártra szavazna, akkor nem hazudunk, ha azt mondjuk, hogy ennek a válasznak 95 százalékos a megbízhatósága, de azt is tudnunk kell, hogy ez a 19% nem teljesen pontos adat. Azt, hogy mennyire pontos, és milyen intervallumban érvényes, az ún. standard hiba (más szóval hibahatár) értéke adja még, amelyet még a mintavétel előtt ki kell számítani. Ha például a standard hiba értéke 1,3%, akkor elmondható, hogy az XY pártra 19% +/-1,3% szavazna, vagyis az ún. konfidencia-intervallum 17,7% és 20,3% között mozog. Amennyiben az XY pártra a választásokon szavazók aránya beleesik ebbe az intervallumba (például 18,8%), akkor a becslés helyes volt. A Fórum Kisebbségkutató Intézet megbízásából2001 óta készítek közvélemény-kutatásokat. Ez alatt az idő alatt 13 közvélemény-kutatást végeztünk, s ennek köszönhetően a kutatással kapcsolatos kérdésekre adott válaszok tekintetében is bőséges tapasztalatra tettem szert. Most csak a lényeget emelem ki. A válasz arra a két gyakori kérdésre, hogy kinek szólóak a közvélemény-kutatások és mire jók, alapvetően attól függ, hogy kinek tesszük fel ezeket a kérdéseket. Olyan beszélgetőtársak, akik nem társadalomtudománnyal vagy politikával foglalkoznak, általában azt szokták mondani, hogy a közvélemény-kutatás a politikusoknak szól, mert elsősorban ők akaiják tudni, hogyan viszonyulnak hozzájuk a választópolgárok. De az üyen felmérések azok számára is hasznosak, akik ugyan nem „hivatásból” űzik a politikát, ám valamilyen szinten foglalkoztatja őket, és tájékozottak akarnak lenni a pártok esélyeit illetően. Azt viszont még senkitől sem hallottam, hogy a közvélemény-kutatás úgy általában a választóknak szólna, ami arra enged következtetni, hogy azt gondolják, a felmérések eredményei nem befolyásolják őket választási döntéseikben. Mi az újságírók véleménye? Szerintük a közvélemény-kutatás mindenkinek szól: a politikusoknak, a média közönségének, de nekik, a médiatartalmak előállítóinak is. A politikusok számára egyfajta tükröt jelent, a közönségnek információt, a médiának pedig feldolgozandó és közlendő anyagot. A politikusok véleményei a legérdekesebbek: általában lefitymálják a közvéleménykutatásokat. Nyilatkozataik kulcsszava a megbízhatatlanság: a felmérések nem megbízhatók, az ő pártjukat senki sem tudja megbízhatóan mérni, a választópolgárok körében szerzett személyes tapasztalataik sokkal megbízhatóbbak, mielőtt nyilatkoznának, meg kell nézniük, ki csinálta a felmérést stb. De az is elgondolkodtatott, amikor közvetlenül a választások előtt egy politikus azt mondta, hogy neki és a pártjának semmi szüksége a közvélemény-kutatásra, az a választóknak szól, hogy tudják, kit kell választani (a mai napig nem teljesen értem, mit akart ezzel mondani). Kutatóként úgy látom, hogy a közvélemény-kutatás elsősorban annak szól, aki megrendeli. Ellenkező esetben miért költené pénzt valamire, amire nincs szüksége? S nem titok, hogy választási időszakban a politikai pártok a leggyakoribb megrendelők. Igazuk van, mert egy jó közvélemény-kutatás felettébb hasznos lehet. Abban rejlik a haszna, hogy: 1. segít megismerni a választópolgárokat; 2. segít bemérni egy meghatározott időszakban a politikai erőviszonyokat; 3. támpontokat nyújt a választási kampány megtervezéséhez, levezetéséhez; 4. bemutatja a lakosság aktuális hangulatát a felmérés időpontjában; 5. ellenőrző funkciója van: a megrendelő összevetheti saját, választópolgárokról alkotott képét a választópolgárok válaszai alapján kirajzolódó mozaikkal. Egy jó közvélemény-kutatásból tehát nagyon sokat meríthetnek a politikusok, de igazából csak akkor, ha értik az eredményeket. Úgy tűnik azonban, hogy nem mindig értik. Önmagában véve ez nem lenne baj, hiszen egy politikustól nem azt várjuk el, hogy a közvélemény-kutatás legyen a szakterülete. Ebben a kutatók a szakemberek, s ők mindent szívesen elmagyaráznak. A baj ott kezdődik, hogy vannak olyan politikusok, akik azt hiszik, hogy ehhez is értenek, s nincs szükségük segítségre, tanácsra. Az első hibát pedig ott követik el, hogy a választók megismerését szolgáló adatok beható tanulmányozása helyett (ha ilyenek is szerepelnek a felmérésben) a választási preferenciák mágikus százalékaira figyelnek, vagyis arra, hogy mennyien választanák a pártjukat. Márpedig épp ezek azok az adatok, amelyek a leginkább „pillanatnyi” érvényűek, hiszen a választási preferenciák a társadalomban zajló eseményektől függően gyorsan változhatnak, ingadozhatnak. A választók megismerésére irányuló adatok viszont olyan mélyebb struktúrákat tükröznek, amelyek nehezebben változnak meg, tartósabb érvényűek, ezért sokkal inkább lehet rájuk építeni, mint a választási preferenciákra. Aki megérti az elmondottakat, az talán azt is megérti, hogy egy kutató miért nem kedveli azt a kérdést, hogy ha egy pártnak ilyen és ilyen választási preferenciái voltak, akkor hogyan lehet az, hogy többen/kevesebben szavaztak rá a parlamenti választásokon. Hát úgy, hogy a választási preferencia és a választási döntés két különböző dolog. A választási preferencia a választópolgárok egy hipotetikus időpontban történő visszavonható, megváltoztatható szavazásának becslése, a választási döntés pedig egy konkrét, valós, nem visszavonható cselekedet eredménye. Ez persze nem zárja ki a közvéleménykutatók arra irányuló törekvését, hogy minél pontosabb becslésekkel szolgáljanak, hiszen a lakosság választási preferenciáiról csakis ők tudnak adatokkal szolgálni. Nélkülük a pártok, a média és valamennyi közvélemény-formáló tényező, s maga a közvélemény is csak a megérzéseire és személyes, nem reprezentatív tapasztalataira támaszkodhatna. Választási preferenciák és eredmények 2010-ben Az eddig elmondottak tükrében hasonlítsuk össze a választások előtti becsléseket a választási eredményekkel. Előbb nézzük meg négy ügynökség, a Focus, a Median, az MVK és a Polis által a 2010 márciusától júniusig terjedő időszakban mért választási preferenciákat. Az 1. ábrán az MKP, a 2. ábrán a Most-Híd választási preferenciái láthatók. Az MKP négy ügynökség által becsült választási preferenciái 1. táblásat Párt A párt választási eredménye (%) Ä választási eredményhez legközelebb eső júniusi preferencia (%) Eltérés (%) Eltérés Focus KDH 8,5 9,2 (Focus) ....*0,7..... *0,7 Most-Híd 8,1 7,1 (Polis)-1 6,5 (Focus)-1,6-1,6 5,2 (MVK)-2,9 SaS 12,1 12,4 (Focus) +0,3 +0,3 SDKÚ 15,4 15,9 (Polis) +0,5 12,1 (Focus)-3,3-3,3 Smer 34,8 32,3 (MVK)-2,5 29,5 (Focus)-5,3-5,3 SNS 5,1 6,2 (MVK) +1,1 7,7 (Focus) +2,6 +2,6 MKP 4,3 5,0 (Polis) +0,7 5,2 (Focus) +0,9 +0,9 5,6(MVK> +1,3 j A választási eredmények és a választási preferenciák összehasonlítása (forrás: http://volby.sme.sk) ] 2. táblázat 2009. augusztus 2010. március MKP 49,4 50,7 Most-Híd 23,2 28,1 Nem tudja 22,1 9,4 A MKP és a Most-Híd választási preferenciái a Fórum felmérései alapján (%) (forrás: Mészáros Magdolna: A szlovákiai magyarok politikai orientációja. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2009.4. sz. 33-49.) 3. táblázat Jó döntésnek tartja, hogy egyes politikusok kivártak az MKP-ból? (%) Igen 25 Nem 43 Nem tudja 32 7. táblázat Milyen mértékben tartja helyesnek, hogy Magyarország beleszóljon a szlovákiai magyarokat érintő kérdésekbe? (%) Nem helyeslem, hogy beleszóljon 31 Kommentálhatja az eseményeket 45 Aktívan beleszólhat a szlovákiai magyarsággal kapcsolatos ügyekbe 24 4. táblázat n Szimpatikus Önnek a Most-Híd? (%) Igen, olyannyira, hogy szavaznék rá 30 Szimpatikus, de nem szavaznék rá 18 Nem szimpatikus 27 Nem tudom 25 Inkább elégedetlen Részben elégedetlen Inkább elégedett 1. A jelenlegi kormánnyal 1. Azzal, ahogyan a magyarországi politikusok kezelik a szlovák-magyar viszonyt 1. A munkájával 2. A politikusokkal általában 2. A szlovák-magyar viszonnyal Szlovákiában 2. Az egészségi állapotával 3. Az ország gazdasági helyzetével 3. Az MKP-val 3. Az emberi kapcsolatokkal a lakhelyén 4. Szlovákia és Magyarország viszonyával 4. A Most-Híd politikusaival 4. Lakhelyén a szlovákok és magyarok együttélésével 5. Az emberek életszínvonalával 5. Ajövedelmével 5. Lakáskörülményeivel 3,3% és 6% között, a Most-Híd preferenciái 2,3% és 6,9% között mozogtak. Júniusra vonatkozó adatokkal csak a Focus és az MVK szolgált, az utóbbi ügynökség adatai a választások napjáról származnak. Az MVK tehát a választások napján 5,6%-ot mért az MKP-nak, és 5,2%-ot a Most-Hídnak. A vizsgált időszak egészét tekintve az MKP választási preferenciái három ügynökség szerint csökkenő tendenciát mutattak (Polis, Median, MVK). Ezzel szemben a Focus becslései stabilitásról árulkodtak, május kivételével, amikor hirtelen megugrott az MKP-t választók részaránya. Júniusban viszont újra visszatért az eredeti, 5,2 százalékos szintre. A Most-Híd esetében a Median a másik három ügynökséghez képest alacsonyabb, de emelkedő választási preferenciát mutatott ki. Ennél lényegesen magasabbak voltak a Polis által mért preferenciák, de ezek fokozatosan csökkentek. Az MVK becslései szerint a párt egész időszak alatt a parlamenti küszöb környékén helyezkedett el. A Focus a Polishoz hasonlóan előbb magasabb értékeket mért, majd áprilisban nagy zuhanás következett be, ezt követően viszont egyre inkább felfelé íveltek a Most-Híd választási preferenciái. Összehasonlítva a két párt választási preferenciáinak trendjeit, jól látható a két ellentétes tendencia - a csökkenés az MKP és a növekedés a Most-Híd esetében. Amint említettem, júniusra csupán az MVK-tól és a Focustól rendelkezünk adattal, viszont csak a Focus közölte a standard hiba értékét (1,5%). Ezért a választási 5. táblázat A közeljövőt tekintve mi aggasztja Önt a legjobban? 1. A munkanélküliség 39% 2. Az egészségügy, szociális gondoskodás helyzete 37% 3. A szegénység 28% 4. A gazdaság helyzete 19% 5. A közbiztonság, bűnözés, a lakosság biztonsága 16% 6. A fiatalok helyzete 16% 7. Az életszínvonal 15% 8. A szlovákiai magyarok helyzete 13% 9. A magyar szülők szlovák iskolába járatják gyerekeiket 11% 10. A szlovákiai magyarok számának csökkenése 10% 11. A pályakezdők helyzete 10% 12. A romák helyzete 9% 13. A szlovák-magyar együttélés 9% 14. Az idősek helyzete 7% 15. Az asszimiláció 7% 16. A jogbiztonság 6% 17. A mezőgazdaság 5% 18. A szlovákok betelepedése a magyar falvakba 5% 19. A környezetvédelem 4% 20. A lakáshelyzet 4% 21, A társadalmi közérzet 3% 8. táblázat A felsoroltak közül Ön melyik kormánykoalíciónak örülne a legjobban? (%) SDKÚ, KDH, HZDS, MKP 38 SDKÚ, KDH, HZDS, Most 27 Smer, HZDS, SNS 1,6 SDKU, Smer 3 Smer, KDH, MKP 20 Smer, Most, HZDS 6,8 Smer, HZDS, MKP 3,4 eredményeket csak a Focus legutolsó becslésével tudom összehasonlítani. Tehát: az MKP a parlamenti választásokon 4,33% szavazatot kapott. A Focus becslése 5,2% volt, de a standard hibával számolva ez 3,7%-6,7%-os konfidencia- intervallumnak felel meg. A Most- Híd pártot az urnához járulók 8,1 százaléka választotta. A Focus becslése 6,5% volt, ami 5%-8%-os konfidencia-intervallumot jelent. Vagyis a Focus becslései az MKP-t illetően korrektnek tekinthetők, a Most-Híd esetében pedig szintén súrolták a valóság határát. A Fórum Kisebbségkutató Intézet a választási időszakban egyetlen közvélemény-kutatást végzett, mégpedig 2010 márciusában. Az ebből származó választási preferenciák szerint ha márciusban lettek volna a parlamenti választások, az MKP 5,1%-oť kapott volna, a Most-Híd 2,8%-ot. Mivel a standard hiba 1,3% volt, az MKP szavazatainak aránya 3,8%-6,4% között, a Most-Híd szavazatainak aránya 1,5%-4,1% között mozgott volna. Ha tehát a parlamenti választások márciusban lettek volna, s a két párt ugyanazt az eredményt érte volna el, mint júniusban, akkor az MKP-t illetően a Fórum becslése is helyesnek bizonyult volna. A Most-Híd pártra vonatkozó becslés azonban nem állta volna meg a helyét. Ehhez persze hozzá kell tenni, hogy a Most-Hídnak a Fórumnál mért választási preferenciáiban nem jelentek meg a szlovák választópolgárok szavazatai. Nem is jelenhettek meg, mivel a felmérés csak a Dél-Szlovákiában élő magyar népességet célozta meg. Nézzünk egy további összehasonlítást. Az 1. táblázatban a parlamentbe bekerült pártok választási eredményét hasonlítom össze a júniusi választási preferenciákkal. A táblázat 3. oszlopában azon ügynökség preferenciája szerepel első helyen, amelyik legközelebb állt az adott párt választási eredményéhez. Ezenkívül a Focus eredményeit mindenhol feltüntetem, mivel ezek a standard hiba ismeretében pontosabban értelmezhetők. Tehát akkor is megjelennek a táblázatban, ha nem ezek a választási eredményhez legközelebb eső értékek, mint például az SDKÚ, a Smer és az SNS esetében. A Most- Híd és az MKP esetében viszont mindhárom rendelkezésre álló adatot feltüntetem, hiszen az olvasót valószínűleg épp ez a két párt érdekli legjobban. Atáblázat 4. oszlopában a választási eredmény és a legutolsó választási preferencia közötti eltérés látható. Az 5. oszlopban a választási eredmény és a Focus által mért júniusi preferencia különbsége szerepel. A legkisebb eltérések az SaS-nál és a KDH-nál mutatkoznak. Ami a konfidencia-intervallumot illeti, a KDH, az SaS és az MKP esetében a Focus becslései helyesek és a Most- Híd esetében is a határon mozognak (amint ezt már fentebb említettem) . Az SDKÚ, az SNS, s főleg a Smer esetében viszont a konfidencia-intervallumon kívül helyezkednek el. Mivel a többi ügynökség mérésénél fennálló standard hiba értékét nem ismerjük, erről csak annyit mondhatunk el, hogy a Polis becslései pontosabbak az MVK becsléseinél. Ami pedig az MKP-t és a Most-Hídat illeti, az MKP-t va-
