Új Szó, 2010. július (63. évfolyam, 150-175. szám)
2010-07-31 / 175. szám, szombat
Rajtuk kívül senki sincs az aluljáróban. Akár egy tágas szalon; nyitva lett felejtve az ablak. Mindenki Esti Koméit nézi. Kicsit nevetgélnek, Koméi bácsi, ez valahogy nem rímel, Koméi bácsi. ESTERHÁZY PÉTER: ESTI SZALON A szalon fénylő csillárja alatt ülatos társaság csevegett. Poharak koccantak a tálca fémlemezén, egy-egy oh, ó, majd még ájultabb csodálkozás hagyta el a kerek szájakat. PODMANICZKY SZILÁRD: SZÉP MAGYAR SZÓTÁR 2010. július 31., szombat 4. évfolyam, 29. szám Petőfi korszakokon átnyúlva filmeken perlekedik a mával A költő élete a filmvásznon és a képernyőn Immár majd százéves múltra tekinthet vissza a magyar kinematográfia Petőfi alakjának filmre vitelében. Ezekben hol meghatározó, hol pedig legalábbis nyomatékos szerep jutott indításként, támpontként és az életút összegezéseként a segesvári csatának. KISS JÓZSEF Műfaji bizonytalansággal találja magát szemben a Petőfivel kapcsolatos filmalkotások jellemzése. A költő alakja legtöbbször történelmi események, folyamatok ábrázolásában és utóéletének felvillantásában mellékszereplőként tűnik fel. Ezek között csupán néhány kifejezetten róla szóló, életrajzi megörökítés található. A filmtörténeti adatok szerint az első, Petőfi sorsát megelevenítő játékfilm 1922-ben, a költő születésének 100. évfordulójára készült. Ennek előjátékában Arany János személyén keresztül kapott szerepet a keretül szolgáló segesvári indíttatás. A barát és költőtárs képzeltében megelevenednek a Petőfi halálával kapcsolatos különböző legendák. Majd ezután követik egymást Petőfi életútjának eseményei és mozzanatai. Egyes történészek szerint a Deésy Alfréd rendezésében a filmvásznon életre kelt Petőfi-kép a kurzusfilmeket jellemző felfogást tükrözte, s mint ilyet kötelező volt minden moziban bemutatni. Mások viszont olyan sikeres alkotásnak minősítik, melyet hónapokig telt ház előtt vetítettek a mozikban. Ebben nyilván közrejátszott az is, hogy Petőfit a már akkor neves színész, a 27 éves Uray Tivadar, Szendrey Júlia szerepét pedig Bajor Gizi alakította. Hogy milyen is volt valój ábanazelsőPetőfi-film, mára nem állapítható meg, mert - elveszett. De fennmaradt Uray Tivadarról a korabeli sajtóban közölt, filmtörténeti ritkaságnak számító filmkocka. A Petőfi alakjának megformálására kiszemelt színész kora a fiatalon elhunyt Petőfi lenyűgöző életműve iránti csodálat folytán a közfigyelem előterébe került. S ez film- történeti folklórszámba menő felhangokat kapott a harminc évvel később, a Rákosi-korszakban, Petőfi születésének 130. évfordulója alkalmából született nagyszabású történelmi film kapcsán. Ebbena40 éves Görbe János alakította Petőfit. Minden idők legdrágább magyar filmjeként készült el a Föltámadott a tenger, mely 16-szorosába került egy akkori átlagfilmnek. Ironikus szellemességgel jegyezték meg a visszaemlékezők, hogy a harci jelenetekben felvonult az „imperializmus támadásának elhárításában előretolt ökölnek tekintett” magyar néphadseregnek majdnem a fele. A rendező Nádasdy Kálmán mellett a statisztéria mozgatásáért felelős beosztott számára külön feladatot jelentett a lovak csatasorba állítása. Három éven át folytatódó szüntelen „gyomrozás” eredményeként született meg az eredetileg Illyés Gyula elbeszéléséből készült forgatókönyv. Maga a forgatás majd egy évig tartott. A költő láthatóan már nem is törődött a végső változattal. Nincs nyoma annak, hogy a csehszlovákiai mozikban is vetítették volna a filmet, melynek mesterségesen felnagyított, helyenként hamis pátoszé lelkesítő hatásától ugyancsaktarthatott az itteni vezetés. A húsz évvel később, a magyar- országi hetvenes évekbeli hármas T (tűrés, tiltás, támogatás) kategóriáiban mozgó kultúrpolitika szabta korlátok és lehetőségek közepette jött létre a sorrendben harmadik Petőfi-film. A lanyhulás kifinomultabb eszköztárának a hatásmechanizmusa lehetővé tette a Petőfi sorsában rejtőző üzenet áthallásokkal élő kifejezésre juttatását. „Forradalmi passiójátékként” értelmezve jelent meg egyes reflexiókban Kardos Ferenc sajátos, nem csekély megdöbbentést kiváltó alkotásának ellentmondásos fogadtatása. A korabeli ismertető szerint a költő születésének 150. évfordulója alkalmából „600 pápai és budapesti diák elképzeli és újraéli Petőfi életét”. Az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményeinek és végkimenetelének „farmergatyás” felelevenítésébe belevetült az 1968-as diákmozgalmak példája. A csalódás mélyről fakadó fájdalomérzése űzi a menekülni kényszerülő fiatalokat a kukoricásba, s közben felcsendülnek Szörényi Levente előadásában az „Európa csendes, újra csendes...” dallamai. Persze a hivatalos propaganda megtalálta a maga szólamait, melyek szerint a forradalmiság hiányát érző nemzedéknek a szocialista építőmunka mindennapi feladataiban, azok becsületes teljesítésében kell megtalálnia a lelkesítő ösztönzés és romantika forrását és a példaadást. A hetvenes években Petőfiről hatrészes tévésorozat is készült. A rutinos Horváth Ádám magasröptű intellektuális és politikai beütésektől óvakodva a jó értelemben vett népművelés stílusában kezelte a témát. A film időközben elszínező- dött, de a televízió újból vetíthető állapotba hozta. A Petőfit alakító akkor 23 éves Józsa Imre egy interjúban elmondta, hogy számtalan filmszereppel maga mögött ezért az alakításáért kapta a nézők részéről a legtöbb dicséretet és a legtöbb elmarasztaló kritikát. A hetvenes évek elején az 1968-as fejlemények csehszlovákiai utóhatása adta az ihletet egy méltatlanul feledésbe merült, de az elismerésre rászolgáló olyan Petőfi- portré filmes megalkotásához, mely a szlovák-magyar kapcsolatokban búvópatakszerűen rejtőző, hol szökőkút módjára feltörő kölcsönös számonkérések közötti egyfajta kegyelmi állapot termékeként is felfogható. Som Petőfi (’Petőfi vagyok’) címmel sugározta 1973 szeptemberében, fő műsoridőben a Szlovák Televízió egyes csatornája azt az egyórás, a költőt belső monológjain keresztül bemutató filmkompozíciót, melynek forgatókönyvét Gálán Géza írta (a rendező Stanislav Pámický volt). Ráadásul a televízió műsorlapjában ő maga közölt előzetes ismertetést. Igaz, utalt arra, hogyanézőkalighanemfejétveszik merészségéért. Többek között kiUray Tivadar a Petőfi (1922) című Deésy Alfréd-alkotásban Görbe János a Föltámadott a tenger (1953) című Nádasdy Kálmán-Ranódy László-filmben Kovács Mihály a Petőfi 73 (1973) című Kardos Ferenc-játékfilmben (Képek: archívum) mondta, hogy Petőfi a szlovákok számára nem származása folytán, hanem egyéniségének roppant kisugárzó erejével jelent igazi szellemi-erkölcsi értéket. A filmnek nincs a szlovákiai magyar sajtóbibliográfiában tetten érhető nyoma, azonban visszhang szlovák részről sem nagyon mutatkozott. Viszont magának a filmnek a beállítottsága alighanem szimpátiát válthatott ki szlovák értelmiségi körökben, legalábbis erről tanúskodik, hogy szerepet vállaltak benne Gálán Géza kor- és pályatársai, akik mára a szlovák színészet elitjéhez tartoznak, de akkori neves színészek is. Petőfit Emil Horváth alakította, s ha csak nyúlfarknyi villanásokban is, de feltűnt az idősebb Mikuláš Huba. Rokonszenvet nemcsak az igényes értelmiségiekben válthatott ki Gálán Géza filmje. A Petőfi korának viszonyaiban és a költő életének alakulásában kevéssé jártas néző számára ugyan olykor nehezen követhetővé vált a Ján Smrek versfordításaival kísért jelenetek pergése, Petőfi szinte a megátalkodottságig menő, kompromisszumokra képtelen magatartása azonban az átlagnézőt sem hagyhatta érintetlenül. Főként az olykor már a robbanásig felfokozott kitöréseiben, amint azt megőrizte a televízió archívumában hozzáférhetővé tett eredeti munkapéldány. A néző számára képzettársításokat elindító áramkör teremtődött az akkor már elszabadult „konszolidáció” légkörével. Ekkorra már nyilvánvalóvá vált azoknak az illúzióknak a csődje, melyek a husáki kompromisszumos megoldásokban reménykedtek. Gálán Géza filológusi aprólékossággal válogatta ki Petőfi életéből a következetes radikalizmus iránti hűség magával ragadó megnyilatkozásait. Viszont nem nagyon tűnődött el a forradalom társadalmi bázisában meglevő ellentmondások történelmi kihatásán. Ma sem népszerű az a szemlélet, mely szerint Kossuth államférfiúi nagysága éppen abban rejlett, hogy sikerült széles körű, a mégoly következetlen jobbágyfelszabadításon át, az ingadozó liberális nemességen keresztül az arisztokrácia egyes köreinek bevonásáig terjedő úgymond egységfrontotteremtenie. S Petőfi megidézése ezen a ponton érintkezik a mával. A rendszer- változás befejezetlenségéről kialakított tézis politikai programmá válását végigkísérte a márciusi ifjak radikalizmusának és a liberális álláspont szembeállításának a meg- ideologizálása. Tartani lehet attól, hogy a Petőfi-filmek készítésével szembeni jó ideje tapasztalható közömbösség feloldását a közvetlen politikai érdekszolgálat újabb áramlatai indítják el. Egyelőre, egy közelmúltban rendezett ankét szerint a Petőfi életében előforduló egyes úgymond kínos mozzanatok eltussolása, így például szerelmi félrelépései foglalkoztatják a rendezőket. Az egyik, nyilván komolytalan szellemességnek szánt kiszólás szerint pedig a fiatalok számára igazából az akciófilmek mintájára készült, illetve az arról szóló történet hozhatna sikert, hogy a költőt az ufók tüntették el a segesvári harcmezőről.
