Új Szó, 2010. július (63. évfolyam, 150-175. szám)

2010-07-31 / 175. szám, szombat

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2010. JÚLIUS 31. www.ujszo.com RÖVIDEN Bödők Zsigmond temetése Bödők Zsigmond asztrofizikust, tudománytörténészt, aki hosszan tartó, súlyos betegség után, 53 éves korában július 26-án hunyt el, 2010. augusztus 3-án, kedden, 15.30-kor helyezik örök nyugalomra a dunaszerdahelyi járásbeli Nagyabony köztemető­jében. (par) Közlemény Szervezői hiba folytán félreérthetően jelent meg a kéméndi VI.V Fesztivál honlapján, hogy a fesztiválon koncertet ad a Jack Jack zenekar. Mester Tamás elfoglaltsága miatt sajnos az idei évre nem tudta elfogadni a felkérésünket, így meghiúsult a közös koncert öt­lete. Neked viszont, Tisztelt Látogató, alkalmad lesz a filmet meg­nézni a többi főszereplővel, akik anyazenekaraikkal koncertet is adnak, amit egy hatalmas királyi lakoma követ majd. Elnézést ké­rünk. A szervezők Thielemann századszor a Zöld Dombon Bayreuth. Bayreuthi jubileúmot ünnepel Christian Thiele­mann: a híres karmester ezekben a napokban A niebelungok gyűrűje Wagner-tetralógia előadássorozatának keretében század­szor vezényel a Zöld Dombon. Az 51 éves, Berlinben született karmestert Wolfgang Wagner halála előtt néhány hónappal sze­melte ki arra, hogy hivatalos zenei tanácsadója legyen a Bayreuthi Ünnepi Játékok intendánsi posztján őt követő leányainak, Katha- rinának és Évának, ami azért is indokolt, mert 2011-ben rendezik a 100. fesztivált. Thielemannt erős kezű, olykor önfejű dirigens­nek tartják a szakmában, de határozottsága gyümölcsöző, hiszen több kiemelkedő operaelőadás fűződik a nevéhez és nemcsak az ünnepi játékokon. A német kritika például egybehangzóan az év csúcspontjaként értékelte azt 2009-es Rózsalovag-előadást, amelyből DVD-is készült, és amelyben Renée Fleming alakította a Tábornagynét, Franz Hawlata pedig Oschs bárót. (MTI) Mark Wahlberg feleségével, Rhea Durhammel és gyerekeikkel, Ellával, Grace-szel, Michaellel és Brendannel ünnepelte új csillagát (ČTK/AP-felvétel) Csillagot kapott Hollywoodban Mark Wahlberg Azt hitte, tréfálnak vele MTl-HÍR Los Angeles. Csillagot kapott Mark Wahlberg a hollywoodi Hí­rességek Sétányán. A 39 esztendős, modellből lett filmsztárt helyi idő szerint csütör­tökön ünnepelték a Hollywood Boulevardon. Kollégáját többek között Will Ferrell köszöntötte, aki legutóbb a The Other Guys című akcióvígjátékban dolgozott vele. ,Akkor lettem a rajongója, amikor megvettem a videóját. És szeretem minden Bourne- filmedet” - fordult Ferrell vicce­lődve Wahlberghez rapper múlt­jára célozva és durván összeke­verve a Boume-filmek sztárjával, Matt Damonnal. Wahlberg az 1990-es években rapperként futott be, majd a Cal­vin Klein fehérneműit reklámozta sikerrel. Az 1997-ben bemutatott Boogie Nights című film jelentette számára a belépőt Hollywoodba, alig tíz évvel később pedig Oscar- díjra jelölték A tégla című maffia­drámában nyújtott alakításáért. (Martin Scorsese filmjében egyébként együtt játszott Matt Damonnal.) A Walk of Fame-ceremónián je­len volt a színész felesége és négy kisgyermeke is. „Úgy örülök, hogy a gyerekeim láthatják ezt. Amikor meghallot­tam, hogy csillagot kapok, azt hit­tem, ez valami tréfa” - örvende­zett Wahlberg. A Komfortos mennyország, a Négy tesó, Az olasz meló, A maj­mok bolygója és a Viharzóna sztárja a 2414. csillagot kapta meg a Hírességek Sétányán. Christopher Nolan lenyűgöző látványú mozijában Leonardo DiCaprio többfázisú kalandokba viszi el a nézőt Eredet - bravúros álomvíziókkal „Nem értik, de szeretik Nolan új filmjét az amerikaiak” - adtuk közzé a hírt annak ide­jén mi is, rögtön az amerikai bemutatót követően, még mielőtt a hazai mozikban megnézhettük volna. A né­zőket és a kritikusokat is za­varba hozta, hogy voltakép­pen miről is szól Christopher Nolan Eredet című filmje - tudatta az akkori hír. TALLÓSl BÉLA Azóta viszont láthattuk a fil­met, s tudjuk (vagy nem tudjuk!) miről szól. S mivel tudjuk, vagy nem is annyira tudjuk és értjük, miről szól, témáját, tartalmát ille­tően hagyatkozzunk arra, ami hi­vatalos filmelőzetesként, illetve ajánlóként bármely filmes fóru­mon megtalálható. Vagyis hogy: ,A profi tolvaj mindent el tud lop­ni. Minél nagyobb mester a szak­májában, annál kevésbé lehet előtte akadály. Dorn Cobb (Leon­ardo DiCaprio) a legjobbak között is az első: ő mások álmait szerzi meg. Amikor áldozata éjszaka az álomfázisba jut, ő belopózik, és a legnagyobb értékekkel távozik. E tudás tette Cobbot az ipari kém­kedés legkeresettebb bűnözőjévé és örökké menekülő, magányos férfivá. És most kap egy esélyt, hogy helyrehozza az összes régi hibáját, és visszaszerezze az elve­szett életét. Ehhez nem lopnia kell, hanem profi bandája segítsé­gével visszatérnie az eredethez, és egy gondolatot elültetni valaki­nek a fejében. Ez lesz a tökéletes bűntény. De a legjobb tervet is ke­resztülhúzhatja, ha a kiszemelt áldozat maga is profi. Aki olyan veszélyes, amüyenről Cobb még csak nem is álmodott.” Ennél az összefoglalónál oko­sabbat úgyse lehetne kitalálni a lá­tottakkal, illetve láthatókkal kap­csolatban, avagy úgyse lehetne más tartalmat beleképzelni a szto­riba. Ennyi viszont mindenképpen kell előzetesként, hogy valahogy elboldoguljunk a filmmel. Elbol­doguljunk Christopher Nolannal, aki imádnivaló rendező a maga ta­lányosságával, nemkülönben tu­dásával az életről és a filmkészítés­ről. Memento című filmjét még ezerszer meg fogom nézni, pedig ennyiszer láttam már legalább, de mindig felcsigázza az érdeklődé­semet, s minden egyes alkalommal ott tartok, ahol az első megnézés­Dom Cobb (Leonardo DiCaprio) és kalauza az álomlabirintusban, Ariadne (Ellen Page) (Fotó: Continentalfilm) nél: nem vagyok képben, nehezen követem. Talányaival mégis min­dig lenyűgöz, magával ragad, el­gondolkoztat, dramaturgiájával felborzolja az idegeimet (abszolút pozitív értelemben), látványvilá­gával pedig elbűvöl. így vagyok most az Eredettel is: ez is „okos film”, miként a Me­mento. Az „okos film” címkét Da­vid Fellman, a Warner Bros. ame­rikai forgalmazási főnöke akasz­totta az új Nolan-opusra, s igaza van. Miként abban is, hogy a néző „ha okosnak érzi magát, kösse be a biztonsági övét, és élvezze az utazást”. Igen, be kell kötni azt a képzeletbeli biztonsági övét, mert szélvészszáguldással tarol végig a filmidőn a látvány. Jól bekötve le­het is élvezni ezt a 142 perces okos szélvészszáguldást, még ak­kor is, ha esetenként csak képben vagyunk ott a film valóságában, „hangban”, vagyis értelemben vi­szont nem annyira, mivel nem könnyű szinkronba kerülni a mondandóval. (így vagyok ezzel a Memento esetében is - a fázishiba azonban nem Nolan, hanem az én készülékemben van: de lehet, hogy ez nem is hiba, hanem szán­dék, s ez a valószínűbb.) Olyan „okos film” az új Nolan- opus, hogy sajátos misztériumá­val engem rögtön az elején Strindberg Álomjátékáig vitt el, s hovatovább kezdte azt az érzetet keltetni, hogy müyen jó felébred­ni a rossz álomból, s rádöbbenni arra, hogy azt a szorongató érzést, amit átéltem, csak valamilyen rossz álom mérte rám. S bármi­lyen rossz is a realitás - ami az élet -, jobb a rossz álomnál. Ilyesmi a Strindberg-dráma, ilyesmi lehet az álomfejtés és valami ilyesmi az Eredet élménye is. Nolan tud valamit az álomról (és a pszichéről is, ez már a Me- mentóból kiderül). Aki szorongott álomtól (és ki nem?), az pontos ütemben tudja követni és átélni a film többfázisos álom-vizualizá­cióit. Azt a sétát például (ezt min­denképpen!), amit rögtön a fűm elején teszünk Párizsban - ez olyan illúzió, olyan frenetikus ké­pi-technikai megoldás, ami előtt csak meghajolni tud az elme. Ahogy kiterjedéseiben változnak az egyenes párizsi utcák dimenzi­ói, az az álomnak olyan példa­szerű megjelenítése (mozgóképes vizualizációja), hogy pszicholó­gus lehet a megmondhatója, mennyire így közlekedünk, ér­zünk és élünk át álmainkban. Va­lóban álmodunk ezzel a sétával, mivel ámulat az egész képsor (itt akár be is fejeződhetne a film, s úgy is mozis csodát láttunk vol­na). És sok ilyen ámulat van a filmben, ám olykor-olykor ez az ámulat - elsősorban a hosszúra sikeredett harcias havas helyszí­neken - már veszíteni látszik a hi­hető álomszerűségből, s inkább akciófilm-elemekként tűnik fel. Bárhogy is „ébredünk” ebből a történetével több fázisban és több szinten mozgó film-álomból, jó belőle felébredni, mert a végére már elég volt, megkínzott, de még sokszor vissza lehet majd bele zu­hanni. Egyrészt azért, mert ez az „okos film” valóban nem minden­ki számára érthető egyszeri „álmodásra”, másrészt épp ezért tesz kíváncsivá egy újabb megné- zési kísérletre. Ám lehet, hogy ak­kor már egészen másképp alakul értelmezési lehetőségében, vagyis álomfejtésében ez a mozis való­ság. Ezt azonban abszolút helyén­valónak lehet elfogadni, hiszen ilyenek az álmok. Sokban hasonlí­tanak Nolan mozgóképes víziói­hoz, amelyekben a Dom Cobbot alakító Leonardo DiCaprio hiteles színészi eszközökkel álmodik, s tévelyegteti fázisról fázisra álom­ba a nézőit. Lehet ezt a filmet nem érteni. De nem szeretni már nehezebb. Huszonhárom nemzetközi produkció indul a szeptemberi velencei filmfesztivál fődíjáért Fiatal rendezők versenye az Arany Oroszlánért MT1-JELENTÉS Róma. Sofia Coppola és Dar­ren Aronofsky versenyfilmjein kívül további huszonegy nemzet­közi produkció indul a szeptem­beri velencei filmfesztivál fődíjá­ért - jelentette be csütörtökön a fesztivál igazgatója, Marco Mül­ler, aki hangsúlyozta, hogy fiata­los mezőny állt össze, mivel a rendezők átlagéletkora negyven­hét év. A harminckilenc éves Coppola Somewhere című drámáját mu­tatja be, amely egy leharcolt szí­nész és eltávolodott lánya kap­csolatáról szól. A 41 esztendős Aronofsky tavaly A pankrátor John Woo (Képarchívum) című filmjével vitte el az Arany Oroszlánt, idén Black Swan című, kulisszák mögött játszódó balettdrámájával érkezik, amely­nek főszerepeit Natalie Portman, Vincent Cassel és Winona Ryder alakítja. Mint Müller fesztiváligazgató megjegyezte, a 78 éves amerikai rendező, Monte Heilman, aki Road to Nowhere című krimijével versenyez, kicsit emeli az átlag- életkort, nélküle ugyanis csupán 45,52 lenne. Richard Lewis az így látta Bar­ney című, Mordecai Richler tol­lából megjelent szatirikus kultre- gény adaptációjával jelentkezik, Tom Tykwer német filmrendező pedig Drei című szerelmihárom- szög-történetével szállt be a me­zőnybe. A rendezők listáját Vin­cent Gallo, Julian Schnabell és Abdellatif Kechiche francia ren­dező is gazdagítja, de olasz, ja­pán, kínai, orosz, görög és chilei alkotások is szerepelnek a ver­senyprogramban. Négy háromdimenziós alkotás külön programban indul a feszti­vál tavaly alapított 3D-díjáért. A közel nyolcvan világpremier között mutatják be Julie Taymor A vihar című Shakespeare-fel- dolgozását, amely a szeptember 1. és 11. között zajló 68. velencei mustra zárófilmje lesz. Az Arany Oroszlán-díjat oda­ítélő nemzetközi zsűrit Quentin Tarantino vezeti. Egy oroszlán sorsa már eldőlt: John Woo film­rendező életműdíjat kap mun­kásságáért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom