Új Szó, 2010. július (63. évfolyam, 150-175. szám)

2010-07-27 / 171. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2010. JÚLIUS 27. www.ujszo.com ^ RÖVIDEN _______ Megölték a francia túszt Párizs. Maga Nicolas Sar­kozy erősítette meg tegnapi televíziós beszédében, hogy az al-Kaida észak-afrikai szárnya meggyilkolta az ápri­lis óta fogságukban lévő, Ni­gerben elrabolt francia túszt, a 78 éves Michel Germa- neau-t. A beteg, idős férfi a helybeliek megsegítésének szentelte életét, egy humani­tárius csoportnál dolgozott. Germaneau-t bosszúból vé­gezték ki: a mauritániai erők francia közreműködéssel a múlt csütörtökön végrehaj­tott akciójuk során megölték az al-Kaida hat tagját. (MTI) Megint sok civil halt meg Kabul. Hamid Karzai af­gán elnök tegnap vizsgálatot rendelt el az ország déli ré­szében végrehajtott, legalább 45 halálos áldozatot követelő rakétagránát ügyében annak megállapítására, hogy a lá­zadók akciójáról vagy a nem­zetközi erők esetleges újabb melléfogásáról van-e szó. A Hilmend tartománybeli Szangin körzetben pénteken egy rakétagránát egy házba csapódott be, ahol 40-45 civil keresett menedéket. (MTI) EU-tárgyalások Izlanddal Brüsszel. Az EU úgy dön­tött, hogy ma belépési tár­gyalásokat kezd Izlanddal. Az EU külügyminiszterei tegnap Brüsszelben elhatá­rozták, hogy 35 tematikus fe­jezetről fognak tárgyalni a szigetország képviselőivel. Izland egy évvel ezelőtt nyúj­totta be csatlakozási kérel­mét, miután a pénzügyi vál­ság alaposan megviselte az országot. (MTI) Berlusconi lobbizik Moszkva. Az Oroszország és az EU közötti vízumkötele­zettség eltörlése is szóba ke­rülhet az Európai Tanács kö­vetkező ülésén. Az Izvesztyija tegnap azt írta, Silvio Berlus­coni olasz kormányfő a múlt pénteken Milánóban ismétel­ten megígérte Dmitrij Med- vegyev orosz elnöknek, hogy minden európai fórumon fel­veti ezt a kérdést. (MTI) Chávez az USA-t fenyegeti Caracas. Hugo Chávez ve­nezuelai elnök az USA-ba irá­nyuló az olajszállítások leállí­tásával fenyegetőzik arra az esetre, ha Kolumbia megtá­madná Venezuelát. A két szomszédos latin-amerikai ország között a napokban azért nőtt meg ismét a fe­szültég, mert Kolumbia Cara- cast azzal vádolta, hogy ko­lumbiai gerilláknak nyújt me­nedéket területén. Chávez er­re minden kapcsolatot meg­szakított Bogotával. (MTI) Irán elleni szankciókat hagyott jóvá az Európai Unió Olajfegyver az olajország ellen Öngyilkos merénylő robbantott tegnap Bagdadban, az al-Arabíja tévé irodájánál. A kamikaze egy robbanóanyaggal megrakott minibusszal érkezett az épülethez, s a bejáratnál hozta működésbe a pokolgépet. Három biztonsági őr és egy takarítónő halt meg, a sérültek száma legalább 16. Az épületben tetemes károk keletkeztek. Korábban voltak olyan információk, hogy az al-Kaida arab hírcsatornák elleni támadásokra készül. (TASR/AP-felvétel) Elismerte a szerb külügyminiszter: további 55 ország ismerheti el Koszovót Washingtonnak elege van Jeremicsből Brüsszel. Irán elleni új európai uniós szankciókat hagytak jóvá tegnap az EU külügymi­niszterei. A teheráni rezsim közelről nem pontosított kemény választ helyezett ki­látásba, előzőleg Ahmadine- zsád elnök az USA-t és szö­vetségeseit Irán elleni lélek­tani háborúval vádolta. ÖSSZEFOGLALÓ A közép-ázsiai ország atom­programja miatti tilalmakról júni­usban a tagországok állam- és kormányfői között született elvi megállapodás. Az intézkedések el­sősorban Irán kereskedelmi, bank- és energiaszektorát érintik, és a következő néhány hétben lépnek életbe. Túlmutatnak az ENSZ- rendszabályokon, s az új amerikai szankciókhoz hasonlíthatóak. A legjelentősebbek azok a tilalmak, amelyek az iráni olaj-, illetve gáz­iparba való további beruházásokat akadályozzák, és ezzel korlátoz­zák Irán olajfinomító, illetve föld­gázellátási kapacitását. Az olajfinomítás Teherán szá­mára kulcsfontosságú terület, mert bár az ország a világ ötödik legnagyobb olajexportőre, vi­szonylag szűk finomítási kapaci­tással rendelkezik. A földgáz- cseppfolyósítással kapcsolatos be­ruházási, illetve technológiaát­adási tilalom érintheti Iránt a leg­érzékenyebben. A szankciókhoz tartozik az iráni hajózási és légi teherszállító cégek feketelistára helyezése és kitiltása az EU területéről, továbbá az iráni Forradalmi Gárdához köthető bankbetétek befagyasztása. A 10 ezer euró fölötti banki átutaláso­kat jelenteni, a 40 ezer eurón felü­lieket pedig engedélyeztetni kell. Az utazási korlátozásokkal és va­gyonuk európai befagyasztásával sújtott magas rangú iráni funkcio­náriusok listáját bővítik. Az intézkedésekről hozott jú­niusi döntésében az EU megálla­pította: Irán nem ragadta meg a nemzetközi közösség által több­ször felkínált lehetőséget, nem oszlatta el az atomprogramjával kapcsolatos aggodalmakat. Az uniós vezetők szerint ebben a helyzetben elkerülhetetlenné vál­tak az újabb korlátozó intézkedé­sek. (MTI, ú) MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád. A világ 55 országa na­gyon közel van ahhoz, hogy elis­merje Koszovót független állam­nak - jelentette ki a szerb külügy­miniszter tegnap a belgrádi parla­mentben. Vük Jeremies azt mond­ta, a kormány mindent megtesz azért, hogy az elismerések száma a lehető legkisebb legyen. A szerb parlament Koszovónak szentelt rendkívüli ülését azért hívták össze, mert a hágai Nemzetközi Bí­róság a múlt héten úgy foglalt ál­lást, nem ellentétes a nemzetközi joggal a 2008 februárjábankihirde- tett koszovói függetlenségi nyilat­kozat. A tegnapi ülés a szerb egysé­get volt hivatott demonstrálni. Jeremies elmondta, kész viselni az eddigi Koszovó-politika minden következményét, ha a nemzetközi intézmények előtt az kudarchoz vezet. A kormányhoz közelálló, rendszerint jól értesült Blic című lap ugyanis azt írta tegnap, Belgrád olyan jelzéseket kapott Washing­tonból, amelyekből kiderült, az amerikai vezetés szeretné, ha Je­remies távozna a külügyminiszteri tisztségből, mert ez előmozdítaná a megegyezést Koszovó ügyében. Független bizottság is vizsgálja a tragédia okait Hét külföldi is meghalt Pakisztán alaposan átverte Amerikát - titokban támogatta a tálibokat Újabb piszkos részletek a háborúról MTl-ÖSSZE FOGLALÓ Washington. A Fehér Ház éle­sen elítélte azokat a kiszivárogtatá­sokat, amelyek szerint Pakisztán átejtette az USA-t: titokban támo­gatta a tálibokat Afganisztánban, miközben hatalmas amerikai segé­lyekhez jutott. Ezt vasárnap jelen­tette a New York Times, a WikiLe­aks csoport által kiszivárogtatott dokumentumokat idézve. A Fehér Ház elítélő válaszában azzal érvelt, hogy a titkos informá­ciók közlése a nemzetbiztonságot, amerikaiak és szövetségeseik életét fenyegeti. Jim Jones, Barack Oba­ma elnök nemzetbiztonsági ta­nácsadója közleményében hangsú­lyozta, „ezek a felelőtlen kiszivá­rogtatások” nem változtatnak Wa­shington jelenlegi elkötelezettsé­gén a kapcsolatok elmélyítésére Pakisztánnal és Afganisztánnal. A New York Times szerint a Wi­kiLeaks által megszerzett (és előze­tesen más sajtóorgánumnak, a brit The Guardiannak és a német Spie­gelnek is eljuttatott) csaknem 91 ezer, Afganisztánnal kapcsolatos amerikai - katonai és diplomáciai - titkos dokumentum azt bizonyítja, hogy Pakisztán aktívan együtt­működik az afganisztáni lázadók­kal. Emellett eddig nem ismert in­formációk lelhetők fel a dokumen­tumokban az afgán civil áldozatok­ról, a tálib vezérek elfogására és ki­iktatására indított akciókról. A dokumentumgyűjtemény - 2004 januárja és 2009 decembere közti titkos anyagokat foglal magában - tartalmi ismertetése a http://www . wikileaks. org/wiki/Afghan_W ar _Diary,_2004-2010 internetes cí­men érhető el. Az egyebek mellett a kormány­zati korrupció ellen küzdő WikiLe­aks nevű - svéd székhelyű - nem­zetközi oknyomozó internetes por­tál tette közzé az év elején azt a bot­rányossá vált, s addig titkos ameri­kai katonai videofelvételt is, ame­lyen látható, amint egy amerikai katonai helikopterről civileket, köztük két hírügynökségi fotóst lőt- tekle Bagdadban2007-ben. ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. A tragédiába fulladt duis- burgi Love Parade-on szombaton a legutóbbi jelentések szerint 19 em­ber vesztette életét és több mint 500-an megsebesültek. A rendőrség mellett az ügyészség is vizsgálódik, szerinte megalapozott a hanyag­ságból elkövetett emberülés gyanú­ja. Duisburgban tegnap félárbocra eresztették a zászlókat. A média sze­rint a tragikus esemény miatt távoz­nia kell Adolf Sauerland polgármes­ternek, aki figyelmen kívül hagyta a biztonsági szakértők véleményét, akik a helyszín veszélyességére fi­gyelmeztettek. A tragédia helyszínén tegnap több százan helyeztek el virágot, gyújtottak gyertyát. A rendezvé­nyen a szervezők szerint 1,4 millió­an vettek részt. Szombat délután ha­talmas pánik tört ki, és az emberek szó szerint agyontaposták egymást. A rendőrség azt állítja, lehetetlen, hogy 1,4 millió résztvevő volt jelen. Ramon van der Maat, a rendőrség szóvivője tegnap elmondta, a hely­színen és az odafelé vezető úton a rendelkezésre álló terület nagyságát alapul véve legfeljebb 300-400 ezer ember tartózkodhatott, a milliós nagyságrendű részvételi szám beje­lentése csupán reklámfogás a szer- vezőkrészéről. A tragédiában 11 nő és 8 férfi vesztette életét, akik 20 és 40 év kö­zöttiek voltak, közülük heten kül­földiállampolgárok. (MTI, SITA) ítéletre várnak: Nuon Chea főideológus, Khieu Samphan volt államfő, leng Sary volt külügyminiszter és felesége, lengThirith Végre döntöttek a rémuralom egyik gonosztevőjének perében Kiirtották az ország értelmiségét Phnompen. Kambodzsában 1975 és 1979 között a vörös khmerek, miután elűzték a vietnami háborút támogató, Amerika-barát Lón Nol-kormányzatot, a „forradalmi” ideológia nevében terrorrend­szert vezettek be. A lakosság egynegyede esett a népirtás áldozatául, kb. kétmillió embert gyilkoltak meg, gyakorlatilag kiirtották az ér­telmiséget, elnéptelenítették a városokat, és a lakosság nagy részével kényszermunkát végeztettek. A Pol Pót vezette diktatúrának a viet­nami hadsereg vetett véget 1979. január 7-én. A most ítélkező, ENSZ- segítséggel felállított törvényszék ötvözi a kambodzsai és a nemzet­közi büntetőjogot, a francia és az angolszász ítélkezési kultúrát, illet­ve khmer, francia és angol nyelven végzi munkáját. Működését szá­mos tényező lassította, többször az a vád érte a kambodzsai kor­mányt, hogy beleavatkozik a folyamatba, súrlódások voltak a hazai és a külföldibírákközött, és felmerült a korrupció gyanúja is. (MTI) ÖSSZEFOGLA1Ó Phnompen. Harmincöt évi bör­tönbüntetésre ítélte tegnap az ENSZ által támogatott törvényszék a vörös khmerek egyik hírhedt bör­tönének egykori parancsnokát há­borús és emberiesség elleni bűnökért. A 68 éves Kaing Guek Eav - más néven Duch - elleni íté­letből azonban levonják azt a 11 évet, amelyet már eddig is börtön­ben töltött, valamint további öt évet elengednek neki azért, mert együttműködött a törvényszékkel, így végül már csak 19 évet kell rács mögött töltenie. Egy másik forrás szerint a 35 évből 30-at kell letölte­nie, mert a kambodzsai hadsereg öt évig törvénytelenül fogva tartotta. Az ügyészség 40 évi szabadság- vesztés kiszabását kérte. Kambo­dzsában nincs halálbüntetés. Duch a Pol Pót vezette maoista vörös khmerek 1975-től 1979-ig Duch a hírhedt kínzóközpont pa­rancsnoka volt (TASR/AP) tartó rémuralma alatt a hírhedt S-21 jelű, lényegében kínzóköz­pontként működő phnompeni bör­tön parancsnoka volt. Az ENSZ ál­tal támogatott törvényszék több mint nyolc hónapon át tárgyalta Duch ügyét, aki elismerte, ő irányí­totta a titkos Tóul Sleng börtönt, amelyben a vörös khmerek legve­szélyesebb ellenségeiket gyűj­tötték be. Csaknem 14 ezer embert öltek meg itt. A perben elhangzott tanúvallomások szerint az őrök fémrudakkal ütlegelték a foglyo­kat, elektromos áramot vezettek a testükbe, megerőszakolták és csaknem halálra éheztették őket, egyes foglyokat pedig arra kény­szerítettek, hogy megegyék a saját ürüléküket. Az ügyészség szerint Duch bör­tönparancsnokként széles körű dön­tési szabadságot élvezett, és semmit sem tett azért, hogy leállítsa a fog­lyok kínzását. Duch viszont azzal mentegetőzött, hogy felettesei pa­rancsára cselekedett. Hozzáfűzte, gyötrelmes bűnbánat kínozza. Az el­lene hozott ítélet kihirdetését rez- zenéstelenarccalhallgatta végig. A Duch elleni bírósági eljárást rendkívül nagy érdeklődés kísérte Kambodzsában. A televízió élő adásban sugározta az ítélet kihir­detését. A volt börtönparancsno­kot 1999-ben tartóztatták le. Ő a még életben lévő vörös khmer ve­zetők közül az első, akit bíróság elé állítottak, és elítéltek. Rajta kívül az egykori, Kína által támogatott kegyetlen rendszer négy kulcsfi­gurája várja, hogy ítélkezzenek fö­lötte. (MTI, ú)

Next

/
Oldalképek
Tartalom