Új Szó, 2010. július (63. évfolyam, 150-175. szám)
2010-07-21 / 166. szám, szerda
12 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2010. JÚLIUS 21. www.ujszo.com Az év végén lejár az ElB-vel kötött hitelszerződés Az utak és a múzeum felújítására költik a pénzt ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Kassa. Az árvíz által megrongált utak javítására és a Keletszlovákiai Múzeum felújítási munkálatainak befejezésére használja fel a Kassa Megyei Önkormányzat az Európai Beruházási Banktól (EIB) kapott hitelcsomag fennmaradó részét. Az eredetileg tervezett 2009-es határidőtől eltérően idén veszi át a Kassa Megyei Ön- kormányzat az Európai Beruházási Banktól kapott 46,471 millió eurós hitel utolsó részletét, mivel sikerült spórolnia a versenytárgyalások költségein. így megmaradt 837 852 euró, aminek nagy részét (816 473 euró) az árvíz által megrongált utak felújítására szeretné fordítani a megyei önkormányzat, míg egy kisebb összeget (21 379 euró) a Kelet-szlovákiai Múzeum felújításának befejezésére különítenének el. Ondrej Bemát, a Kassa Megyei Önkormányzati Hivatal igazgatója kapta feladatul, hogy egyeztessen az EIB-el. Továbbá a hivatal feladata az akcióterv aktualizálása is, mégpedig oly módon, hogy meggyorsítsa az egyes folyamatokat, mivel a hitel az idei év utolsó napjáig törleszthe- tő. Ezért lényeges, hogy az egyes beruházások a meghatározott ütemben, késedelem nélkül valósuljanak meg. Az EIB projekt kiértékelése a beruházási bankkal kötött hitel- szerződés egyik függelékének értelmében csak 2011. július 30-án lesz aktuális, de Zdenko Trebuľa megyeelnök szerint már most is érezhetőek a pozitív hatásai. Egyebek mellett ennek keretein belül sikerült felújítani 537 kilométernyi másod-, és harmadosztályú utat, öt iskolát és a Kelet-szlovákiai Múzeumot, (mm, SITA) Speciális vonat indult a Pohoda fesztiválra, és vissza Közel 400-an utaztak a Kassa 2013 expresszel ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Kassa. Ismét nagy sikere volt a Kassáról Trencsénbe, a Pohoda fesztiválra közlekedő vonatnak, melyet a Kassa Kulturális Fővárosa 2013 nonprofit szervezet indíttatott július 8-án. Az utasok számára már a kassai állomás peronján elkezdődött a fesztivál, hála a DJ-Spanq által szolgáltatott zenei aláfestésnek. A járat vasárnap érkezett vissza Kassára, ahol a következő fesztiválig vár majd. Az utasok biztonságáról és jókedvéről 18 önkéntes és biztonsági ember gondoskodott. Az eredeti tervek szerint július 9-én, pénteken is indulnia kellett volna egy szerelvénynek Kassáról, ám kevés volt az utas, ezért törölték a járatot, (mars) Jó hangulatban utaztak Csak vicceltek... (Viktor Bremer felvételei) Csicsó Tibor tánczenét játszik, de kikapcsolódásként máig hagyományos cigánymuzsikát hallgat Önfegyelem és rengeteg gyakorlás Madar. Csicsó Tibor már tízévesen édesapja zenekarában muzsikált falusi lakodalmakban, bálokban. A cigányzenétől aztán átpártolt a tánczenéhez. Az általa alapított Rondó Music együttessel, amelyben viszont már az ő gyerekei, unokaöccsei lettek „bandatagok”, bejára Európát. Most pedig már unokái kezébe adja a hangszert. V. KRASZN1CA MELITTA „Gyerekkoromban még nem volt divat a romák körében a zeneiskola, de szüleim haladóbb gondolkodásúak voltak és engem három fiútestvéremmel együtt mégis beírattak zeneiskolába - kezd me- sélésbe a Madáron élő zenész. - A hegedű nemigen vonzott, szívesebben vettem gitárt a kezembe. Jól is jött ez a zenekarban, mert a fiatalabbak a klasszikus cigánymuzsika helyett inkább már a modernebb táncdalokat igényelték. Csak az volt a baj, hogy még túl fiatal voltam, és legkésőbb éjfélre mindig otthon kellett lennem.” Egy életre megjegyezte, hol alakult meg a párt A nyolcvanas éves elején a kötelező katonai szolgálatból hazatérő Tibor aztán úgy gondolta, hivatásos zenészként próbálja eltartani családját, ezért az akkori művészeti ügynökségnél, a Slovkoncertnél tett vizsgát, mégpedig brácsán. „A zenei tudás mellett politikai érettségünket is bizonyítani kellett - emlékezik vissza. - Máig emlékszem, azt kérdezték tőlem, hol alakult meg a kommunista párt. Én elég magabiztosan rávágtam, hogy Besztercebányán, de nem találtam el. Akkor egy életre megjegyeztem, hogy Ľubochňán. Féltem, hogy e baklövés miatt nem kapom meg az engedélyt, de szerencsére végül mégiscsak a zenei tudás nyomott nagyobbat a latban.” Mivel saját zenekara nem volt, mindig oda helyezték, ahol éppen üresedés volt. „Ilyen szabadúszó zenész esetében az egyik legfontosabb kritérium, hogy nagyon jó legyen a hallása, gyorsan tudjon alkalmazkodni a zenekarhoz és óriási legyen a repertoáija”-mondja. Saját zenekart alapított Nem sokkal a rendszerváltás előtt aztán Csicsó Tibor elérkezettnek látta az időt egy saját zenekar megalapítására, és megszületett a Rondo Music. A zenekar tagjai elsősorban a szűkebb családból kerültek ki, Tibor fia és Ilona lánya is beszállt a családi vállalkozásba. „Első nyilvános bemutatkozásunk Komáromban, a Leltárban volt, ahol felfigyelt ránk az Európa Szálló igazgatója. Két hét múlva már a hotel bárjában zenéltünk, később a hatos bástyában, Gútán a Leonor szállóban, és onnantól kezdve nem volt megállás” - sorolja a zenész. Egy cigánybálon Sánta Ferenc hallotta játszani őket, és felajánlotta, menjenek velük közös külföldi turnéra. „Először azt hittem, csak viccel, de a találkozásunk után néhány héttel „Szerencsére a zenekar menedzselését már fiam végzi" - mondja Csicsó Tibor (Kis Kata felvétele) már indultunk is Svájcba. Úgy érzem, kint jobban megbecsülik a zenészeket, volt, hogy állva tapsolt a közönség. Később németországi fürdővárosokban muzsikáltunk. Egyszer egy idősebb hölgy jött oda hozzánk, és dúdolni kezdett egy számot, azzal, hogy ismertjük-e. Bevallom, akkor hallottuk először. A tulaj azonban nemigen szerette, ha valamire azt mondtuk, hogy nem tudjuk. Ezért rögtön megkérdeztük a hölgytől, hogy tudna-e adni valami kazettát, amelyen rajta van a szám. Hozta a kazettát, mi meg másnap már játszottuk a dalt a bárban. Odajött, megtapsolt és megköszönte” - meséli külföldi élményeit Csicsó Tibor. A fiatal zenészek nehezen érvényesülnek Tibor szerint nehéz folyamatosan jól teljesíteni, nagy önfegyelemre és rengeteg gyakorlásra van szükség, hogy valaki fennmaradjon ebben a szakmában. Követni kell a tánczenei újdonságokat, de az örökzöldeknek mindig helye marad a műsorban. „Nehéz, egészségromboló életforma ez, az ember állandó stressznek van kitéve, hogy aznap este éppen milyen lesz a közönség, tetszik-e a Csicsó Tibor muzsikus vendégeknek, amit csinálunk” - mondja, hozzátéve: bizony, már ő is túl van két infarktusom, pedig nem iszik, nem dohányzik. Szerencsére a zenekar menedzselésével kapcsolatos teendőket fia már levette a válláról. Csicsó Tibor ugyanakkor úgy látja, nagyon sok tehetséges cigányzenész elkallódik, nem kapnak lehetőséget, nincs igény a muzsikájukra. „Többen közülük Budapesten, a Rajkóban kezdték, vagy éppen Bécsben végezték a konzervatóriumot, tehát képzett zenészekről van szó. Mégsem tudnak érvényesülni” - panaszolja. Végül arra voltam kíváncsi, Csicsó Tibor, aki 45 éve muzsikál, szabadidejében müyen zenét hallgat? A válasz gyorsan jött: „Zenekarunk mindenekelőtt tánczenét játszik, de kikapcsolódásként hagyományos cigányzenét hallgatok legszívesebben.” Érdekes régészeti leletek előbukkanására is számítanak a szakemberek a munkálatok során Támfal épül a füleki vár földbástyájánál SZÁSZI ZOLTÁN Fülek. Már elkezdték a füleki vár egykori földbástyája támfalának építését, a fal és a lépcsők kialakításával a vár új bejáratot kap. A támfal építése része a város sikeres, a szlovák-magyar határon átnyúló Palóc Út nevű, uniós forrásokból támogatott pályázatának, amelybe hat magyarországi és két szlovákiai település és civil szerveződéseik kapcsolódnak be. Olyan tematikus útvonal épül, amely bemutatja a magyarországi Nógrád megye és a vele szomszédos Besztercebánya megye déli részének legérdekesebb turisztikai látványosságait. Az útvonalon ismert borvidék, múzeumok egész sora, Magyarország első földalatti bányászati kiállítóhelye, Hollókő, az ország egyetlen, a világörökség listáján szereplő faluja, az ipolytamóci ősmaradványlelőhely szerepel, a határ mindkét oldalán középkori várak, várromok, kastélyok, templomok, búcsújáró helyek, a népi építészet még megmaradt értékei találhatók. A Palóc Utat közös szlovák-magyar tematikus útvonalként alakítják ki, emellett a palóc kultúra értékeit is megőrzi. Minden érintett településen palóc szoba fogadja majd a látogatókat. Füleken a turisztikai központ udvarának átalakításával és a vár földbástyájának megerősítésével kezdődtek el a munkálatok. Régészeti feltárást is végeznek, a régészek a földbástya feltételezett gerendaszerkezetét szeretnék megtalálni, de olyan tárgyi leletek előbukkanására is számítanak, amelyek még pontosabb képet adnak a füleki vár pusztulásáról, a korabeli építési technológiákról. Negyven méter hosszú, mintegy három méter magas fal támasztja majd az egykori földbástya mára már veszélyessé vált lejtőjét. Turistákat vonzó látványosságként régi mesterségeket bemutató korhű műhelyek épülnek majd a támfal közelében. Fülek a most elkezdett pályázatára az Európai Fejlesztési Alaptól 239 ezer euró (7,200 millió korona) támogatást kap, állami támogatásként további ,közel 24 ezer eurót (723 ezer korona) fordíthat erre a célra, önrészként pedig - amely a teljes költségvetésnek mindössze 5 százaléka - 12 ezer eurót (365 ezer korona) kell biztosítania. A Palóc Útra a határ mindkét oldalán összesen 971 ezer eurót (29,2 millió korona) fordíthatnak a települések és civil szerveződések. Amint azt Bodnár Judit, a Füleki Városi Hivatal szakelőadója, projektfelelős elmondta, a Palóc Út 2011-ben nyílik meg, addigra a turisztikai információs központban kialakítják a palóc szobát is. „Egy magyarországi népi iparművésszel készíttetjük el a palóc szoba berendezését, a kivitelező már elkezdte a munkát. A támfal építését november végéig kellene elvégezni, a munkálatok megkezdődtek, már a régészek is dolgoznak” - mondta Bodnár Judit. Mi az a Palóc Út? A Palóc Út sajátságos turisztikai termék. A szlovák-magyar határvidéken a Palócföld falvait és városait összekötő utak hálózatát, sok programlehetőséget és komplex turisztikai szolgáltatást jelent. (szász)
