Új Szó, 2010. július (63. évfolyam, 150-175. szám)
2010-07-10 / 157. szám, szombat
6 Külföld RÖVIDEN Elhúzódik ajóváhagyás Moszkva. Elfogadásra javasolták az új START-szerző- dést az orosz parlament alsóházának illetékes bizottságai. Előbb a védelmi, majd a külügyi bizottság szavazta meg, de ez utóbbi egyelőre nem küldi el határozatát a házelnöknek, hanem megvárja, hogy az amerikai szenátusban miként alakul az új szerződés sorsa. Itt a republikánus honatyák ellenzik az új szerződés megkötését Moszkvával. Oroszországban az ellenzők azt nehezményezik, hogy a megállapodás nem korlátozza az amerikai rakétapajzs fejlesztését. (MTI) Tisztogat a Vatikán Róma. Egy magas rangú vatikáni tisztviselőt nevezett ki tegnap XVI. Benedek a Krisztus Légiója szerzetesrend élére. A pápa még márciusban rendelt el vizsgálatot a Légió Christi papi kongregáció ellen, miután a rend nemrégiben beismerte: 2008-ban elhunyt alapítójának - Marcial Maciéi Degolladónak- felesége volt és gyereke van. A Vatikán nemrég közleményben ítélte el Maciéi tettét: nem elég, hogy gyermeket nemzett, még olyan vádak is felmerültek ellene, hogy szexuálisan zaklatta a rend iskoláiban tanuló növendékeket. Az 1941-ben alapított rendet Ve- lasio De Paolis olasz érsekfogja vezetni. (MTI) Új lengyel házelnök Varsó. Grzegorz Schety- nát, a kormányzó PO frakció- vezetőjét választotta új elnökévé a lengyel szejm. Házelnökként az alkotmány értelmében átmenetileg ő látja el az ügyvezető államfői teendőket is a múlt hét végén államfővé választott Bronislaw Komorowski augusztus 7-re tervezett hivatalos beiktatásáig. A 2007 novemberében alakult Tusk-kormányban Sche- tyna belügyminiszteri és miniszterelnök-helyettesi posztot kapott. Két évvel később azonban másokkal együtt távoznia kellett a kormányból, miután neve felmerült a szerencsejáték-törvénnyel kapcsolatban kipattant lobbybot- rányban. (MTI) Átverték a terroristákat Oslo. A norvég rendőrség átverte a csütörtökön elfogott terroristákat, mivel a pokolgép működéséhez szükséges vegyi anyag helyett ártalmatlan folyadékot szállítottak nekik. A sajtó szerint a három gyanúsított gyógyszertárakban próbált meg hidrogén- peroxidhoz jutni a múlt télen. A nyomozóknak sikerült elérniük, hogy a vegyi anyag helyett egy teljesen ártalmatlan folyadékot szállítsanak házhoz, majd folytatták a megfigyelésüket. (MTI) ÚJ SZÓ 2010. JÚLIUS 10. www.ujszo.com Fanyalog az orosz sajtó, amiért Moszkva tíz dilettánst vitt haza, és igazi, profi kémeket adott ki helyettük az Egyesült Államoknak Tíz orosz kémért négy orosz elítélt jár Anna Chapman (balra), a 28 éves szép kémnő, az „orosz Mata Hart". A tízek közül egyedül Vicky Pelaez nem orosz állampolgár. A múlt héten állítólag jelezte, nem akar Oroszországba utazni. Pelaez a legrégebbi spanyol nyelvű amerikai napilap, az Pl Diario La Prensa kolumnistája. Neki ingyen lakhatást, életre szóló havi 2000 dolláros juttatást és két gyerekének vízumot ígért Moszkva, ha Oroszországba utazik. (TASR/AP-felvételek) Bécs. Bécsben megtörtént tegnap a kémcsere. A hidegháború vége óta példátlan ügyletben tíz, az U SA-ban őrizetbe vett és kiutasított orosz ügynököt adtak ki Moszkvából érkezettnégyoroszért, akiket a nyugati országok javára folytatott kémkedésért ítéltekéi Oroszországban. ÖSSZEFOGLALÓ Az akció lebonyolítására egy orosz és egy amerikai repülőgép szállt le a bécsi reptéren - közölték szemtanúk. Az ügylet másfél óráig tartott, a két gép között egy fekete színű, elsötétített ablakú járművel szállították a kicserélésre szánt embereket. Ezt követően előbb az orosz, majd az amerikai gép hagyta el a repteret. Az osztrák hatóságok szigorú hírzárlatot rendeltek el az akció idejére. Korábban az orosz külügy azt közölte, a hírszerző szolgálatok - az amerikai CIA és az orosz SZVR - emberiességi megfontolások alapján és a konstruktív partnerség jegyében, összhangban az orosz és az amerikai törvényekkel, egyidejűleg kicserélik az Amerikában vád alá helyezett tíz orosz állampolgárt négy oroszországi elítéltre. Oroszország átadta az USA-nak Igor Szutyagint, Szergej Szkripalt, ÖSSZEFOGLALÓ Havanna/Brüsszel/Washing- ton. Az EU után Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is üdvözölte és bátorítónak nevezte a politikai foglyok szabadon engedését. Miguel Angel Moratinos spanyol külügyminiszter csütörtökön - miután a kubai katolikus egyháznak ezt a havannai vezetés megígérte - jelentette be, hogy a Raúl Castro elnökkel megtartott találkozóján ígéretet kapott 52 politikai fogoly elengedésére. Mindannyian Spanyolországba távozhatnak, a családtagjaik is követheti őket, bármikor hazatérhetnek, és otthoni javaikat sem kobozzák el. A Human Rights Watch (HRW) emberjogvédő szervezet tegnap azt követelte, Kuba hatóságai engedjék ki a börtönökből mind a 170 politikai foglyot. A HRW szerint a rezsimnek fel kell számolnia egész megtorló apparátusát, hiszen a kubai törvények továbbra is drákói szigorral büntetik a másként gonGennagyij Vasziljenkót és Alek- szandr Zaporozsszkijt. Az orosz törvényeknek megfelelően mind a négy elítélt kegyelmi kérvényt nyújtott be, amelyben bűnösnek vallotta magát. Dmitrij Medvegyev elnök még csütörtökön aláírta a rendeleteket, amelyben megkegyelmezett nekik. Az USA pedig Vlagyimir Gurije- vet, Ligyija Gurijevát, Mihail Kuci- kot, Natalja Pereverzevát, Andrej Bezrukovot, Jeleňa Vavilovát, Mihail Vaszenkót, Vicky Pelaezt, Anna Chapmant és Mihail Szemenkót adta át. Egy magas rangú orosz tisztviselő a Kremlben azt mondta: a csere az orosz-amerikai kapcsolatokban megmutatkozó új szellemiségnek, a két ország államfői közötti kölcsönös egyetértés és bizalom magas színvonalánakköszönhető. És míg az orosz politikai elit ujjong a sikeres kémcsere miatt, az orosz média fanyalog, mondván: Moszkva megint rosszul járt, mert tíz amatőrért, pancserért cserébe négy igazi kémet adott. „Miközben amerikai börtönökben a Szovjetunió, majd Oroszország javára nagyon is profiként dolgozó kémek ülnek, Moszkva egy olyan csoportot hoz haza, amelynek tagjait meg sem vádolták kémkedéssel, ráadásul klinikai esetnek számító együgyűséggel határos dilettantizmusról tettek tanúbizonyságot” - írta a Moszkovszkij Komszomodolkodókat. Hae folyamatnak nem vetnek véget, a mostani szabadon engedések után egy „új generáció” tölti mega börtönöket. Guillermo Farinas kubai ellenzéki aktivista 135 nap után úgy döntött, hogy befejezi az éhség- sztrájkot - közölte családja és más ellenzékiek. Farinas, a 48 éves internetes újságíró a mostani kor- mánygesztus hatására döntött így. léc. A NEWsru.com orosz hírportál szerint „nyilvánvalóvá vált, hogy a szovjet időkben a Kreml büszkeségének számító felderítés színvonala a mélybe zuhant”. A négy elítélt, akiknek Medve- gyevmegkegyelmezett: GENNAGYU VASZIUENKO. A 70 éves férfi neve felmerült egy nagy port felvert ügyben, az FBI 2001-ben lebukott munkatársa, Robert Hanssen kapcsán. VaszüFarinas március óta a Santa Clara-i kórház intenzív osztályán fekszik, rossz állapotban. Február végén, egy másik bebörtönzött éhségsztrájkoló, Orlando Zapata halála után kezdett éhségsztrájkot. Tüta- kozó akciójával 26 börtönben sínylődő beteg ellenzéki szabadlábra helyezését akarta elérni. Diplomaták és kubai ellenzékiek szerint az EU-nak és az USA-nak jenkót beszervezték az amerikai szolgálatok, és az Oroszország javára kémkedő Hanssen buktatta le. Vasziljenko előbb a KGB-nél szolgált, majd a külső hírszerző szolgálathoz helyezték át és Washingtonba küldték. 1988januáijábankém- kedés vádjával letartóztatták, de bizonyítékok híján hat hónap múlva megszüntették az ellene folyó eljárást. Alezredesből őrnaggyá fokozták le, és elküldték a KGB-től. szól Raúl Castro gesztusa. Az EU a múlt hónapban adott egy esélyt Kubának arra, hogy javítson az emberi jogokon. Spanyolország régóta erősíteni szeretné a párbeszédet Európa és Kuba között, s nem véletlen, hogy éppen Moratinos látogatása alatt jelentették be az 52 fogoly szabadulását. Ő volt az, aki 2009 októberében átadta Havannának Barack Obama amerikai elnöküzenetét, amelyben Obama elengedhetetlennek tartotta a demokratikus reformokat a szigetországgal szemben érvényben lévő amerikai embargó feloldásához. Az EU és Kuba együttműködése 2003-ban szakadt meg, amikor az ún. fekete tavasz idején elfogtak, majd többéves szabadságvesztésre ítéltek 75 ellenzékit. Válaszul Brüsszel szankciókat léptetett életbe a szigetország ellen, amelyeket csak 2008-ban törölt el, hogy ezzel is demokratikus reformokra ösztönözze Raúl Castrót, aki ekkor vette át a hatalmat bátyjától, Fideltől. (mti, ú) ALEKSZANDR ZAPOROZSSZ- KU. Az SZVR volt ezredesét 2003-ban ítélték 18 év börtönre hazaárulás vádjával. Leszerelése után, 1997-ben az USA-ban telepedett le, s a gyanú szerint a 90-es évektől titkos adatokat adott az amerikai CLA-nek. Húsz orosz ügynököt buktatott le, ő állt Robert Hanssen és Aldrich Ames volt CLA-alkalmazott leleplezése mögött is. Amikor 2001-ben hazautazott Oroszországba, azonnal letartóztatták. IGOR SZUTYAGIN. Az 1965-ben született fizikus-történészt azzal vádolták, hogy a 90-es években orosz atom-tengeralattjárókról és rakétavédelmi előrejelző rendszerekről gyűjtött és adott át titkos információkat a CIA egyik brit fedővállalatának. Szutyagin azt állítja, csak nyilvánosan elérhető adatokból készített elemzést. SZERGEJ SZKRIPAL. Az orosz katonai hírszerzés (GRU) volt ezredesét azzal vádolták, hogy tíz éven keresztül Nagy-Britannia javára kémkedett. 2004-ben tartóztatták le, és hazaárulás címén 2006-ban 13 év fegyházra ítélték. Állítólag az orosz hírszerzés több tucat külföldön dolgozó ügynökét fedte fel a brit MI6 titkosszolgálatnak, valamint információkat adott át az orosz fegyveres erőkről, s ezért cserébe legalább százezer dollárt kapott, (mti, ú) Bebörtönzött amerikai Újabb phenjani zsarolás Szöul. Állítólag öngyilkosságot kísérelt meg egy észak-koreai börtönben egy amerikai férfi, mert kiábrándult az USA-ból. Ezt közölte a kommunista diktatúra hírügynöksége. Az amerikai angoltanárt az észak-koreai hatóságok áprilisban nyolcévi kényszermunkára ítélték az országba való illegális belépésért. A 30 éves Aijalon Mahli Gomest most kórházban ápolják. „Erős bűntudata, valamint amiatt, hogy kiábrándult az USA-ból, mert az amerikai kormány nem tett semmit szabadon engedéséért, öngyilkosságot kísérelt meg” - olvasható a KCNA jelentésében. Gomes állapotáról értesítették Svédország phenjani nagykövetségét, amely az USA-at is képviseli az országban. Az amerikai állampolgárságú férfi korábban Bostonban élt, majd Dél-Koreában tanított. Az utóbbi egy évben ő már a negyedik amerikai, akit illegális beutazás miatt vettek őrizetbe Észak-Koreában. (MTI) Amerikának és az EU-nak üzent a kubai diktatúra - minden politikai foglyot szabadon kell engedni Farinas 135 nap után befejezte az éhségsztrájkot Guillermo Farinas a Santa Clara-i kórházban (Képarchívum) Nem valószínű, hogy Izrael Washington tudta nélkül megtámadná lránt Változott Obama véleménye Netanjahuról Ellenőrizhetetlenek Pakisztán törzsi területei Öngyilkos merénylet MTl-HÍR Jeruzsálem. Nem valószínű, hogy Izrael megtámadná az iráni nukleáris létesítményeket, anélkül, hogy előtte értesítené Amerikát - mondta Barack Obama elnök egy csütörtökön sugárzott interjúban. „Elfogadhatatlan, hogy Irán atomfegyver birtokába jusson, és minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy ezt megakadályozzuk” - nyilatkozta az izraeli 2-es csatornának. Az amerikai elnök úgy véli, van remény a békére az izraeliek és a palesztinok között, de ez nem jelenti azt, hogy „vakon optimista lenne”. Obama szerint Izrael jogosan kételkedik a békefolyamatban, de rámutatott: korábban sokan lehetetlennek tartották egy zsidó állam megalapítását is, így Izrael léte önmagában a remény forrása. Obama elnök nagyon reméli, hogy még az ő hivatali idejének lejárta előtt pontot tehetnek a békefolyamat végére. Az elnök szerint Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kulcsfontosságú szereplő, hiszen ő képes lehet arra, hogy az izraeli jobb- és baloldalt is felsorakoztassa egy esetleges egyezmény mögött. Netanjahu egyelőre úgy gondolja, hogy elég gesztust tett a palesztinok felé, és most ők jönnek: „Eleget tettünk. Kezdjük végre el a megbeszéléseket” - mondta csütörtökön a Council on Foreign Relations székházában arra a kérdésre válaszolva, hogy meghosszabbítaná-e a zsidó telepek építésére vonatkozó moratóriumot Ciszjordániában. MTl-HÍR lszlámábád/Pesavar. A legújabb adatok szerint 47 ember halt meg tegnap Pakisztán északnyugati részén egy öngyilkos merényletben - közölték a helyi hatóságok. Az Afganisztánnal szomszédos és azal-Kaida terrorhálózat egyik bázisának tartott törzsi területen lévő Jakagund falu piacterére egy motoros hajtott be, és felrobbantotta magát. Két detonáció volt, előbb egy kisebb, majd egy nagy erejű. A robbanásoktól megrongálódott a helyi közigazgatás épülete, számos üzlet és egy kis börtön, ahonnan 28 rab megszökött. Kórházi források szerint 104-en sebesültek meg a merényletben, és közülük 89-en szorulnak még kezelésre. Kormányzati tisztviselők kevesebbre, ötven körülire tették a sebesültek számát. A Pesavartól délre, hegyes vidéken lévő törzsi terület, ahol Jakagund falu is van, amerikai megítélés szerint egyaránt menedékhelye az al-Kaida tagjainak és a kabuli kormány ellen harcoló afganisztáni táliboknak.
