Új Szó, 2010. július (63. évfolyam, 150-175. szám)
2010-07-08 / 155. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JÚLIUS 8. Vélemény És háttér 7 FIGYELŐ Hárompilléres jövőzálog „A rendszerváltás óta a magyarságpolitikában nagy utat tettünk meg, és az elmúlt húsz évben meghatározott nemzetstratégiai célok változatlanok” - mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a nemzeti integrációs politikának az egyenjogúságon, az egyenrangúságon és az egyenértékűségen kell alapulnia, mert csak e három pillérre épülhet a határon túli magyarok jövője. A hiteles jövőkép Németh Zsolt szerint mind a határon túli magyaroknak, mind az anyaországban élőknek bizalmat ad, s új lendületet. (MTI)- Szent meggyőződése, hogy a nappalinkban ez a fotel az ellenzéket illeti meg, s azt mondja, ő képviseli az ellenzéket... (Peter Gossányi karikatúrája) A kooperáció sikere az itteni magyar politikai közösség teljes átrendeződését eredményezheti A Híd szlovákjai A júniusi választások egyik legfontosabb eredményeként az eddigiekhez képest radikálisan megváltoztak a szlovákiai magyarok képviseletének lehetőségei és csatornái a parlamentben. RAVASZ ÁBEL Az MKP nyolc év kormányzati munka s négyévi ellenzékiség után a vonal alatt maradt, bekerült viszont az a Híd, mely a választók jelentős része által hitelesnek látott multietnikus jellege okán magyar és szlovák szavazókra egyaránt számíthatott. A preferenciális szavazás végeredménye egyértelműen e kettős bázist tükrözte: a párt listájáról hét magyar és hét szlovák képviselő került be a törvényhozásba, köztük a Polgári Konzervatív Párt (OKS) négyképviselőjeis. A választások óta eltelt időben a Híddal kapcsolatos kérdések a szlovákiai magyarok szempontjából legfontosabbika arra irányul, menynyire tudja ez a hét magyar nemzetiségű képviselő ellátni azt az érdekképviseletet, melyre eddig dupla ennyi magyar szakosodott a parlamentben. Szerintem ez a kérdésfeltevés több okból is hibás. Egyrészt a kormányba a hírek szerint bekerülő szlovák nemzetiségű hidas politikusok helyét elfoglaló pótképviselők révén további magyar politikusok kerülnekmajd atörvényhozásba. Az SaS színeiben a parlamentbejutotta szintén magyar Somogyi Szilárd, akire pártja valószínűleg kormányzati pozíciót, a védelmi minisztérium államtitkári posztját osztja. Másrészt, s ez a matematikánál sokkal fontosabb, a szlovák-magyar együttműködés zászlaja alatt csatába induló, a múltban a garast a kooperáció mellett letevő szlovák politikusok a szlovákiai magyar képviseletnek olyan új dimenziót adhatnak, melynek megnyitására az etnikai alapon szerveződő MKP-nak nem volt lehetősége. A kisebbségekért és emberi jogokért felelős miniszterelnök-helyettesi pozícióba kerülő Rudolf Chmel, a hírek szerint a külügyi bizottság vezetésére kinézett František Sebej, a szlovák politikai elit egyik „lelkiismereteként” ismert Peter Zajac vagy éppen a civil akti- vizmusát a parlamenti padsorokban is kamatoztatni tudó Ondrej Dostál személyében a Híd olyanokra talált, akik a mérsékelt szlovák szavazók szemében legitim módon jeleníthetik meg azokat a kisebbségekkel kapcsolatos kérdéseket, melyek eddig kizárólag magyar politikusok fellépéseihez voltak köthe- tőek s ezáltal az etnikai gettóba szorultak. Mindenképpen új fejlemény lehet az, hogy az eddig kifej ezetten az etnikai törésvonal mentén strukturálódó politikai problémák ezúttal legalábbis némileg áthidalásra kerülhetnek- ennyiben a párt neve jól tükrözi kialakuló funkcióját. A Híd-Most szlovák politikusai jelenleg olyan hídfőt jelentenek egy nagyon széles folyó túloldalán, melynek jövőjét csak a kooperáció kibővítésével lehet garantálni, ellenkező esetben a gyors eltűnés fenyegeti. Másképp fogalmazva: hiábavaló lehet Bugárék politikai szándéka, egyes markáns szlovák politikusok együttműködése és a magyar és szlovák szavazók jelentős részének támogatása, ha a szlovák-magyar együttműködés projektjéhez nem találnak elegendő támogatást a többi párt képviselőinek körében. A Híd pozíciója ezért kétszeresen is nehéz: ha a párton és/vagy a koalíción belül a szlovák politikusok hozzáállása miatt nem sikerül a kisebbségi és különösen a magyar érdekek hatékony képviselete, bebizonyosodhat, hogy az MKP-nak volt igaza a konfrontatí- vabb tónus keresésekor. Ha azonban sikerül kialakítani a párton belüli valódi multietnikus kooperációt, az lehetőséget nyújthat a parlamenten belüli hatékonyabb együttműködésre a koalíciós partnerekkel és az immár csaknem húsz éve megoldatlan kisebbségi kérdések kielégítő rendezésére is Tipikusan üyen ügy a kisebbségi törvény pontos formájának kidolgozása és megismertetése a közvéleménnyel, a kettős állampolgárság kérdésének civilizált megoldása, a nyelvtörvény negatív következményeinek elhárítása és a Fico- kormány által a magyarok ellen vívott szimbolikus háború - mely a Cirill-Metód-szobor áthelyezése kapcsán vált újra láthatóvá - azonnali befejezése s a szlovák-magyar büaterális kapcsolatok rendezése. A következő néhány év egyik fontos témája - a várható gazdasági, igazságügyi, szociális és oktatásügyi reformok mellett - épp ezért a szlovák-magyar kooperáció projektjének a Híd által megjelenített formájának éles tesztje lesz. A tét nem kicsi: az együttműködés politikai programjának sikertelensége nem csak a párt végét, hanem egy több évtizedes ideológiai vonal jelentős kudarcát is jelentené. Ha azonban a Radičová-kormány időszaka a szlovákiai magyarság szempontjából a kooperáció sikerét hozza, az az itteni magyar politikai közösség teljes átrendeződését eredményezheti, melyben egy teljesen megújult MKP is csak az együttműködés szólamaival vehetné fel a versenyt a Híddal. A végső kimenetelt pontosan a hidas szlovák képviselők teljesítménye befolyásolhatja döntő módon. A szerző a Publicus Slovensko vezető kutatója KOMMENTÁR Nem a mentelmi jogra KOCUR LÁSZLÓ A Ján Kvorka volt smeres parlamenti képviselő elleni eljárás folytatásáról határozott a Turócszentmártoni Járási Ügyészség, még júniusban. Tegnap Dávid Ibolyát, a Magyar Demokrata Fórum volt elnökét és Herényi Károly volt frakcióvezetőt, kedden Tóth Károlyt, a Magyar Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s alelnökét gyanúsítottként hallgatta ki a Központi Nyomozó Főügyészség, az ügy harmadik gyanúsítottja Szüvássy György volt titokminiszter. Két teljesen eltérő ügy. Dávid Ibolya esetében „kifinomult” politikai bűncselekmény miatt folyik nyomozás, az UD Zrt. halandók számára egyre átláthatatlanabbá váló ügyében, a volt elnök asszonyt, az előző Orbán-kormány igazságügyi miniszterét két rendbeli személyes adattal való visszaélés és egy rendbeli kényszerítés bűntettével gyanúsítják. Ján Kvorka esete egyszerű, mint egy fakocka, a féltékenység Othellóénál lényegesen kisszerűbb megnyilvánulásával van dolgunk. A lyuksógorsá- got nehezményező férfi megrongálta az akkor még nem honatya autóját, amiért Kvorka elhurcolta őt, majd megverte. A már nem honatya ellen személyes szabadság korlátozása miatt folytatódik az eljárás. (Úgy látszik, a vadnyugati fellépés követelmény ahhoz, hogy valaki smeres parlamenti képviselő lehessen, a legismertebb videomegosztó portálon több mint 16 ezren látták azt a videót, amelyen Vladimír Matejiéka komáromi smeres parlamenti képviselő a földön cibálja az autonomista harc kóbor lovagját, Bósza Jánost.) Természetesen az ártatlanság vélelme mindenkit megillet a jogerős bírósági ítéletig. Azt azonban, hogy Dávid Ibolya és Ján Kvorka ügyét az illetékes szervek mihamarabb tisztázhassák, kimondva ártatlanságukat vagy bűnösségüket, egyvalami akadályozta: a mentelmi jog intézménye. Az kellett hozzá, hogy a gyanúsítottak kibukjanak a parlamentből. A Smemek 62 mandátum jutott. Kvorka a 67. helyen volt a pártlistán. Ha a Smer kicsivel jobban teljesített volna, bekerül a parlamentbe, és újabb négy évig nevet az igazságszolgáltatás szemébe. Iveta Radičová kijelölt miniszterelnök a koalíciós szerződés aláírását követően elmondta, kormányának első intézkedései közé fog tartozni a mentelmi jog korlátozása. Ajelenlegi formájában feudális előjogként létező intézmény ellen már sokan, sokszor akartak tenni - verbálisán. A szájkaratén túl nem sikerült érdemi döntést hozni a megnyirbálása érdekében. Ha ajelenlegi koalíció a mentelmi jogot a parlament falai közé szorítja vissza - ahová való -, eltüntetve ezzel egy állampolgárok közötti irritáló különbséget, máris hozzájárul ahhoz, hogy a társadalmi klíma jobb legyen az országban. TALLÓZÓ imhmhmí * ® sas» m.»sssu -mmhh ÜJ MAGYAR SZÓ A gazdasági válság miatti bércsökkentés ellenére többszörös a túljelentkezés a pedagógusi állásokra Romániában - írja az Új Magyar Szó című bukaresti napilap. Romániában a napokban zajlanak a pedagógusvizsgák a meghirdetett álláshelyek betöltésére. Nem szegi kedvét a romániai pedagógusoknak sem a létszámcsökkentés, sem a 25 százalékos bércsökkentés. Rekordot dönt az idén a tanári állásokért meghirdetett pályázatokon a túljelentkezés. Ugyanakkor testnevelő tanárból túl sok, matematikatanárból túl kevés jelentkezik. Kolozsvárt a megszorító intézkedések miatt felére csökkent a betölthető tanári állások száma. Tavaly 2000, idén csak 1056 helyettesítő pedagógusi állás van szabadon. Ennél is elkeserítőbb a helyzet a címzetes posztokat illetően: 400 helyett ebben az évben csupán 142 pedagógus kap biztonságot és kiszámítható pályaképet ígérő állást. A címzetes állásokra tízszeres a túljelentkezés, vagyis több mint ezer pedagógus reménykedik abban, hogy szeptembertől szakterületén dolgozhat. (MTI) KÉZ,IRAT Kakasszó MIKLÓSI PÉTER Nyárestevan, vasárnap. Bekapcsolom a televíziót. Nézem a híradót a szlovák 1 -en, utána a beharango- zotthétperces riportot. Komáromból. Ahelyszínegy korszerű kereszteződés, ahol az új körforgalomkel- lős közepén egy rátarti férfihang, a leköszönőminiszterelnökpapol. Cirillről és Metódról szólna a szöveg, de az önérzetes férfihangel- kalandozik, ésbüszkénleszögezi: a nemzetfelébredt. Az utcai har- cosokhevévelhozzáfűzi: nem magától, miébresztettükfel. Mondjaeztegyolyanhelyen,ahol én az útszéli politika helyett-nyilván sokadmagammal- biz az utcai közlekedőknekadnékelőnyt. Akik, az üres szavakhelyett, képe- sekfelfogni s tudomásul is veszika segítés kényszerét. Azoknak, akik, a politikai úrvezetőkkel szemben, egy vadonatúj körforgalomban, nem az agyi katasztrófákban, a féloldalilebénulásokbanérdekel- tek. Akikönteltszónoklatokhe- lyettegyetlenlámpavillanással jelzik: hogyhama én nem veszlek észre téged, holnap engem nem vesz észre senki; ésottállhatoka körforgalomban hiába indexelve, amígcsakkinemégazizzó. (Jó,ha számolunk azzal: egyszer minden izzó kiég, mégalegékesebbszavú politikusé is.) Nézemhát a hétperces ünnepi riportot, és a köznapokjutnak eszembe. Bevillan, hogy mennyire más az autóvezetés és a politika. Ez utóbbi csupa gyanakvás és hiányjel, ki nem hordott, vagy éppenséggel csak azért is megszavazott törvények, olykor káosz, óriásira pumpált s feszítő öntudat, türelmetlenség, járhatatlan utakmeg zsákutcák... Egy politikus jobbára úgy vezeti az országot, hogy keresztbe tesz a másiknak, nem a fékre lép, hanema gázra és lesi, sike- rült-e betartania a másiknak. Ha igen: nyert, miniszterelnökként is lehethátradőlniavezetőülésben. Akár négy nappal kormányának lemondása előtt is. Eszébesemjut, hogy ő bizony az utóbbi években máreljátszottaabizalmat, deszó szerint. Számára csupán az afon- tos, hogy az őjóvoltábólottnyü- zsögjönjó sok és a zászlók alatt utcára vihető, olykor kifordult szemű rajongó, akiketkönnyű ne- kivezetniafalnak! Ezzelszemben mennyire más, menynyivel civi- lebb,némiaktuálisszóferdítéssel: cirillebb (ametódusrólmárnemis szólva!) az autóvezetés. Ottsoha- sem fogy (hat) elabizalom. Ellenkezőleg: ha valaki akörforgalom- ban rám villant, előfordulok. Ha- bozásnélkül.Méghaakocsijaegy tonnával isnehezebb, mintáz enyém. Megsemfordulafejem- ben, hogy mi van, ha csak a járművezető motoszkáló keze csapottráalámpakarra. Hanem úgy gondolta. Ha mégsem lép rá a fékre avval az erővel, ami szükséges ahhoz, hogy autómmaljobbra forduljak, ahová most előzéke- nyenbeengedett. Megbízom benne, az ismeretlen sofőrben, noha sohasemláttam. Az életem függhették, a szemmértékétől, a szívdobogásától, a szándéka őszinteségétől ebbenatöredékmásod- percben. Mégis eléje fordulok, hiszenvillantott. Egyezményesjelet adott: engedlek. Gyere! Én hiszek neki, nem tartokigénytalkalmas- sági vizsgára, erkölcsi bizonyítványra, reakcióidő-mérésre, visszakérdezésre. Bízombenne, nemtehetekmásképp. Kolléga. Nemkalóz. Partner. A közlekedés ugyanis nem utcai harc, hanem társasjáték. Akikrészt vesznekbenne, játékszabályokszerintjámakel. S ha ez egy közönséges útkereszte- ződésbenígy végiggondolható, vajon mi akadályozmeg bennünket abban, hogy gáncsoskodás helyett a társadalmi közlekedésben is felismerjük a szabályszerűségeket s az egymásrautaltságunkat? Ezen morfondírozom az újonnan épült körforgalomban készült, ominózus komáromi riportot figyelve. Hallom az önérzetes férfihangot, ahogy aztmondja: anem- zetfelébredt, nem magától, miébresztettükfel. Mármint ők, a nemzet kakasai. Lehet, persze, hogy a kiskakas már a következő választásokra gondolva, megint csak a gyémánt fél krajcárja miatt kapar.
