Új Szó, 2010. július (63. évfolyam, 150-175. szám)

2010-07-08 / 155. szám, csütörtök

8 Külföld ÚJ SZÓ 2010. JÚLIUS 8. www.ujszo.com RÖVIDEN Szerbia bojkottál Belgrád. Szerbia újabb re­gionális összejövetelt bojkot­téi Koszovó miatt: ezúttal a hét végén Dubrovnikban (Horvát­ország) rendezendő nyugat­balkáni csúcstalálkozóról ma­rad távol. A szervezők Mirko Cvetkovics szerb kormányfőt hívták meg a kétnapos ren­dezvényre, de a belgrádi mi­niszterelnöki hivatal közölte: a kormányfő egyéb, kötelezett­ségei miatt nem tud elmenni a tengerparti városba. A ren­dezvényen ott lesz Silvio Ber­lusconi olasz kormányfő, to­vábbá a francia, a lengyel és a bolgár miniszterelnök is. Ko­szovói Hashim Thaci kor­mányfő fogja képviselni. Bor­isz Tadics szerb államfő szerint Szerbia sosem fogja elismerni Koszovói. (MTI) Újabb téves NATO-csapás Kabul. Öt afgán katona meghalt, kettő pedig megse­besült tegnap hajnalban a NATO egyik, tévedésből vég­rehajtott légicsapásában. Az afgán védelmi minisztérium, elítélte az újabb súlyos mellé­fogást. A harci gép személyze­te tálib lázadókkal tévesztette össze az afgán hadsereg kato­náit. A tálib kormányzat 2001-es megdöntése óta zajló háborúban komoly súrlódást okoz Hamid Karzai afgán el­nök és a NATO vezette erők között, hogy a szövetséges csapásoknak gyakran esnek áldozatul afgán civilek, és af­gán katonák is sokszor vesztik életüket baráti tűzben. (MTI) Békefenntartók feljelentése Hága. Népirtás és háborús bűnök vádjával feljelentést tett a srebrenicai mészárlás áldo­zatainak több hozzátartozója három egykori holland béke- fenntartó ellen. Az 1995 nya­rán a kelet-boszniai Srebrenica védelmére kirendelt egykori Dutchbat III. zászlóalj pa­rancsnokát és parancsnok-he­lyettesét vádolja négy hozzá­tartozó azzal, hogy rokonaikat a boszniai szerb erők kezére juttatták. A feljelentésben megjelöltharmadik katonaegy személyzeti tiszt. (MTI) Leleplező felvétel Bagdad. Az amerikai had­sereg azzal vádolja egyik ka­tonáját, hogy köze van annak az iraki támadásról szóló vi­deónak a kiszivárogtatásához, amely bizonyos visszaélések felfedésén túl nemzetbizton­sági kockázatot jelentő bizal­mas információkat is közöl. Bradley Manning állítólag olyan felvételt tett közkinccsé, amely bemutatja, amint Apache helikopterekről lőnek rá fegyver nélküli férfiakra Irakban. Ennek a 2007. július 12-i támadásnak esett áldoza­tául többek között a Reuters hírügynökség egyik fotósa és az őt kísérő sofőr. (MTI) Az amerikai republikánusoknak nem tetszik a START-szerződés, ezért az orosz parlament is várakozó álláspontra helyezkedett Moszkva és Washington kémcserére készül Újabb heves orosz reagálás Moszkva. Oroszország élesen bírálta az amerikai külügyminiszté­riumnak a demokrácia és a szabadság 2009. évi helyzetéről szóló jelentését, mondván, hogy az nem áll összhangban a kétoldalú együttműködés újraindításának politikájával. A Washingtont ket­tős mérce alkalmazásával vádoló orosz külügy szerint a jelentés tartalma csak ismét megerősíti azt az amerikai elvet, hogy „aki nincs az USA-val, az nem demokrata”. Az emberi jogok kapcsán Moszkva ismét leszögezte: kész a párbeszédre, de nem kér az er­kölcsi prédikációkból és a kioktatásból azt illetően, hogy miként kellene a valós demokráciát kiépíteni, (mti) Moszkva/Washington. Az orosz állami duma nem sieti el a START-szerződés ratifi­kálását. Kitoloncolhatnak Nagy-Britanniába egy kém­kedésért elítélt orosz tudóst, cserébe az USA-ban nemrég őrizetbe vett feltételezett orosz ügynökök egyikéért. ÖSSZEFOGLALÓ Igor Szutyagint 2004-ben Ítélték 15 évi börtönre, mert a moszkvai bíróság bűnösnek mondta ki ab­ban, hogy orosz atom-tengeralatt- járókról és rakétavédelmi előrejel­ző rendszerekről gyűjtött és adott át titkos információkat az amerikai CIA egyik brit fedővállalatának. Ügyvédje, Anna Sztavickaja tegnap a BBC orosz adásának azt mondta, védencét már ma kitoloncolhatják Nagy-Britanniába. Lehetségesnek nevezte, hogy Szutyagint kicserélik egy Amerikában fogva tartott orosz ügynökre. Ügyfelének szüleit tud­ják ezt a hírt, mivel őket értesítették a hatóságok a kitoloncolásról. Szutyagin a moszkvai Amerika és Kanada Kutatóintézet fegyver- szakértőjeként dolgozott. Annak idején azzal védekezett, hogy kizá­rólag nyilvános információkat adott át az Alternative Futures nevű brit cégnek, amelyről nem tudta, hogy a CIA-vel áll kapcsolat­ban. Emberjogi szervezetek és a tu­dós védői koncepciós pert emleget­tek, mondván, hogy nem bűn nyil­vános adatokból elemzést összeál­lítani. Az amerikai külügy is kéte­lyeinek adott hangot a zárt ajtók mögött lefolytatott per igazságos­ságát illetően. A 45 éves orosz tudóst nemrégi­ben helyezték át egy moszkvai bör­tönbe az arhangelszki büntetőte­lepről. Az USA-ban június 30-án vettek őrizetbe tíz embert azzal a gyanú­val, hogy Oroszország javára kém­kedtek. Közülük kilencet a kémke­dés mellett pénzmosással és irat­hamisítással is gyanúsítanak az amerikai hatóságok. Az orosz parlament nem sieti el az új START-szerződés ratifikálá­sát - figyelmeztetett az alsóház, az állami duma külügyi bizottságának elnöke. Konsztantyin Koszacsov elmondta: amíg nem válik világo­sabbá, hogy az amerikai szenátus miként viszonyul a megállapodás­hoz, nem siet a duma sem. Az ame­rikai szenátusban szerinte „megle­hetősen kusza a helyzet”, de hang­súlyozta: nem lát komoly okot a megállapodás elvetésére. Az ame­rikai republikánusok jeles képvise­lője, Mitt Romney arra szólította fel párttársait, ne támogassák az új START-megállapodást. A The Wa­shington Postban kedden közzétett írásában Massachusetts állam volt kormányzója Barack Obama elnök legnagyobb külpolitikai hibájának nevezte a megállapodás aláírását. Úgy véli, a megállapodás nemzet- biztonsági fenyegetést jelent, mert akadályokat hárít a rakétavédelmi rendszerek fejlesztése elé. A hadászati támadó fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről szóló, április 8-án aláírt új orosz-amerikai megállapodás rati­fikálási folyamata kedden kezdő­dött meg Moszkvában az alsóházi bizottságok ülésén. (mti,ú) Benjamin Netanjahu nem szeretné, ha a kiürített területek iráni erődítményekké válnának Izrael közvetlenül tárgyalna a palesztinokkal Egészen más volt a hangulat, mint márciusban (TASR/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Izrael hajlandó további lépéseket tenni, hogy megkönnyítse a palesztinok moz­gását Ciszjordániában, és szeret­né felújítani a közvetlen béketár­gyalásokat - mondta tegnap Ben­jámin Netanjahu izraeli minisz­terelnök az ABC televíziónak. Netanjahu kitért az elől a kér­dés elől, hajlandó-e a szeptemberi határidő lejárta után meg­hosszabbítani a ciszjordániai zsi­dó telepek bővítésére vonatkozó tízhónapos moratóriumot. A pa­lesztin fél ezt támasztotta a köz­vetlen tárgyalások megkezdésé­nek feltételéül. A vezetők közötti személyes egyeztetések 2008 óta szünetelnek. Netanjahu azt mondta, komoly előzetes bizton­sági megegyezésekre van szük­ség, hogy a kiürített területek ne váljanak iráni erődítményekké. Mahmúd Abbász palesztin elnök - aki hivatalos látogatáson Etiópiá­ban tartózkodik - szerdán azt vá­laszolta Netanjahunak, hogy nyi­tott a közvetlen tárgyalások irá­nyában, ha az izraeliek véleményt nyilvánítanak a határok és a biz­tonság kérdésében. Előzőleg, kedden az amerikai elnök a Fehér Házban fogadta az izraeli kormányfőt. Barack Oba­ma a találkozó utáni közös sajtó- tájékoztatón kijelentette: arra számít, hogy Izrael és a paleszti­nok között közvetlen egyezteté­sek kezdődnek. Kifejezte remé­nyét, ezek a tárgyalások még az­előtt megkezdődnek, hogy a kor­látozott izraeli telepépítési mora­tórium szeptemberben lejár. „A közel-keleti béke nem lehet sike­res az arab államok támogatása nélkül” - fogalmazott az elnök. Obama leszögezte: az USA elis­meri Izrael biztonsági érdekeit, és soha nem kérné Izraelt olyan lé­pés megtételére, amely biztonsá­gát veszélyezteti. Hangsúlyozta, hogy Gázának Izrael fenyegetése nélkül kell „virágoznia”, egyben jelezte, azt javasolta Netanjahu­nak, hogy Izrael minél több árur engedjen be a Gázai övezetbe. Obama tévesnek nevezte az amerikai-izraeli feszültségekről szóló híreszteléseket. Kijelentet­te, hogy soha nem ingott meg Iz­rael iránti támogatása. Netanjahunak egész más fo­gadtatásban volt része a legutób­bi, márciusi látogatásakor, ami­kor a két vezető szokatlan módon nem lépett a sajtó elé egyeztetése­ik után. A két ország viszonya elemzők szerint mélypontra hűlt, miután Izrael azzal egy időben je­lentette be több mint ezer ház fel­építésének tervét Kelet-Jeruzsá- lemben, hogy Joe Biden amerikai alelnök a térségben járt a közel- keleti béke előmozdítása érdeké­ben. A bejelentés felbőszítette Washingtont, és a palesztinok is lemondták a közvetett tárgyalá­sokat Izraellel. A Gázai övezetet irányító Ha- mász tegnap hajnalban olyan em­bereket vett őrizetbe, akik feltehe­tően együttműködnek Izraellel. A gázai övezeti Hamász-kormány áprüisban kivégzett két embert, akiket Izraellel való együttmű­ködésért ítéltek halálra. (mti, ú) Francia ítélet Noriega hét évet kapott Párizs. Bűnösnek mondta ki teg­nap a párizsi bíróság Manuel Nori­ega volt panamai elnököt kábító­szer-kereskedelemből származó pénzek tisztára mosásának vádjá­ban, és 7 év szabadságvesztésre ítélte. A volt diktátort áprilisban ad­ta ki Párizsnak az USA, ahol az el­múlt húsz évet kábítószer-kereske­delem miatt börtönben töltötte. A francia ügyész állítása szerint azok a dollármilliók, amelyek az 1980-as évek végén Noriega fran­cia bankszámláin folytak át, a Me­dellin kokainkartell bevételeiből kapott jutalékok voltak. A börtön- büntetés mellett elrendelték a számlákra helyezett közel 3 millió dollár lefoglalását is. A védőügyvé­dek kérték védencük szabadon en­gedését részben arra hivatkozva, hogy Noriega az USA-ból irányított koncepciós per áldozata, hiszen a vádakat az USA védelmét élvező egykori kábítószer-kereskedők ha­mis tanúvallomásai alapján állítot­ták össze. A másik érv pedig az volt, hogy a magát 76 évesnek mondó Noriega számára a börtön egyet je­lentene egy halálos ítélettel. Norie­ga vérnyomásproblémákkal küzd, és egy agyvérzés következtében a bal oldalára lebénult. (MTI) Flátráltathatják a szankciók az atomprogramot - tárgyalási hajlandóság Az első kényszerű iráni beismerés Még nem végleges a koalíciós szerződés Kedden lesz új cseh kormány KOKES JÁNOS ÖSSZEFOGLALÓ Teherán/Washington. Az Iránt sújtó legújabb szankciók hátráltat­hatják az ország atomprogramját. Ezt első ízben tegnap ismerte el Ali Akbar Szalehi, az iráni atomener­gia-ügynökség vezetője. „Azt nem állíthatjuk, hogy az intézkedések­nek semmi hatásuk nem lesz - mondta a közép-iráni Busehrben tett látogatásán. „Talán lassítják majd a munkát, de bizonyosan nem állítják le teljesen” - tette hozzá, majd leszögezte: a szankciók az urándúsítási programot érinthetik, de nem lesznek hatással például a busehri atomerőmű működésére. Az USA kész újra tárgyalni Tehe­ránnal az atomprogramjáról, ha komoly az iszlám köztársaság aján­lata, amely szerint szeptemberben hajlandó ismét tárgyalóasztalhoz ülni a hatokkal. Ezt Mark Toner, az amerikai külügyminisztérium egyik szóvivője közölte helyi idő szerint kedden. Előzőleg Irán jelen­tette be, hogy kész újra felvenni a tárgyalásokat a BT öt állandó tag­jával (USA, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia) és Németországgal atomprogramjá­ról, ha a tárgyalás feltételeit előre világosan tisztázzák. Barack Obama, aki kedden a Fe­hér Házban fogadta Benjámin Ne­tanjahu izraeli miniszterelnököt, hangsúlyozta, hogy az USA a jövő­ben is nyomást gyakorol Teherán­ra. „Fenn akarjuk tartani az Iránra gyakorolt nyomást annak érdeké­ben, hogy betartsa nemzetközi kö­telezettségvállalásait és vessen vé­get a szomszédait és a nemzetközi közösséget fenyegető provokatív magatartásnak” - szögezte le az amerikai elnök, míg az izraeli kor­mányfő sokkal keményebb szank­ciókat sürgetett Irán ellen. Az Európai Unió jó hírnek nevez­te az iráni tárgyalási szándékot, hangsúlyozva, hogy párbeszédnek az iráni atomprogramról kell foly­nia, nem pedig másról. Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő pedig levélben hívta meg mielőbbi tárgyalásra Szaid Dzsalili nukleáris ügyekben illeté­kes iráni főtárgyalót. Ashton leve­lére mégnem érkezett válasz. Dzsalili azt nyilatkozta, az „EU- nak fel kell hagynia kétarcú politiká­jával, és jóvá kell tennie' hibáját”. További követelése, hogy az EU fog­laljon állást Izrael atomfegyverei ügyében is. Izraelt atomhatalomnak tartják, de a zsidó állam szándéko­san nyitva hagyja, hogy van-e tulaj­donában atomfegyver, (mti, ú) Prága. Václav Klaus államfő a jövő kedden, július 13-án kinevezi az új cseh kormányt. A Petr Nečas vezette koalíciós kabinetnek ezt követően harminc napja lesz arra, hogy programját a képviselőház elé terjessze, s bizalmat kérjen maga iránt. Tekintettel arra, hogy a há­rompárti koalíciónak együttesen 118 képviselője van a 200 tagú al­sóházban, a bizalmi szavazás már csak formalitás lesz. Bár a koalíciós szerződés végle­ges változatáról még folynak a tár­gyalások, a kormány személyi összetétele már ismeretes. A Polgá­ri Demokratikus Pártnak (ODS) hat, a TOP 09-nek öt, míg a Köz­ügyeknek (W) négy minisztere lesz a kormányfővel együtt össze­sen 15 tagú kabinetben. Hosszabb idő után a cseh kormányban nem lesz egyetlen nő sem. A megállapo­dás szerint Miroslav Kalousek (TOP 09) lesz a pénzügyminiszter, Radek John (Közügyek) a belügyminisz­ter, míg a cseh diplomáciát újra Ka­réi Schwarzenberg (TOP 09) fogja irányítani. Az igazságügyi tárca élére visszakerül Jiŕí Pospíšil (ODS). A védelmi miniszter Ale- xandr Vondra (ODS) lesz. Ka­lousek, Schwarzenberg és Pospíšil korábban, a Topolánek-kormány- ban is vezették mostani tárcájukat. Rajtuk kívül Vondrának és Nečas- nakvan miniszteri tapasztalata. A jövő keddig még a Jan Fischer vezette kabinet irányítja ügyveze­tőként az országot. Bár a Fischer- kormány 2009 tavaszán átmeneti kabinetként csak néhány hónapra alakult meg, végül is több mint egy évig volt hatalmon, s munkáját a szakértők mellett a közvélemény is kedvezően értékeli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom