Új Szó, 2010. július (63. évfolyam, 150-175. szám)

2010-07-08 / 155. szám, csütörtök

6 Gazdaság és fogyasztók ' ÚJ SZÓ 2010. JÚLIUS 8. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Egyre több a belföldi légi utas Pozsony. Szlovákia két leg­nagyobb városa között egyre többen utaznak repülővel. A Danube Wings légitársasággal az idei első félévben 48,2 ezren utaztak a Pozsony-Kassa vona­lon, míg tavaly az egész évben 63,2 ezer utast regisztráltak. Ľudovít Tóth, a légitársaság szóvivője szerint csak idén jú­niusban 600-zal többen repül­tek az említett vonalon, mint a múlt év azonos időszakában. A Danube Wings a nyári hóna­pokban hetente 24 járatot indít a két nagyváros között. (TASR) Szlovákia nőtt a leggyorsabban Brüsszel. Az Európai Unió tagországai közül az idei első negyedévben Szlovákia gazda­sága nőtt a leggyorsabb ütem­ben - derül ki az Eurostat teg- nap közzétett jelentéséből. Eszerint a bruttó hazai termé­künk az év első három hónap­jában 4,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos idősza­kában mértet, míg az Európai Unió átlagos éves gazdasági növekedése csak 0,5%-os volt. A második legnagyobb növe­kedést Svédország (2,9%), a harmadikat Lengyelország (2,8%) könyvelhette el. A leg­nagyobb visszaesést, 5,1 száza­lékosat Lettországban mérték, több mint 3%-kal esett vissza azonban a bolgár és a román gazdaság is. (SITA) Kiaknázatlan az uniós támogatás Pozsony. A Szlovákia számá­ra a 2007 és 2013 közötti idő­szakra elkülönített több mint 11 milliárd eurós uniós támogatás­ból júniusig csupán 953,46 mil­lió eurót, vagyis a rendelkezésre álló pénzösszeg nem egész 8,4 százalékát használta fel. A pénzügyminisztérium szerint a 2007-re fenntartott támogatá­soknak - amelyeket csak az idei év végéig meríthetünk - június végéig a 87 százalékát sikerült felhasználnunk. (SITA) Komerční banka: a cégeket szolgálja Pozsony. Az egyik legna­gyobb cseh pénzintézet, a Komerční banka szlovákiai le­ánybankja, amely 2005-ben je­lent meg a piacon, szeptember­től kizárólag a nagy céges ügyfe­leket szolgálja ki, megszüntetve a besztercebányai és zsolnai fi­ókjait. A pozsonyi és kassai ke­reskedelmi központjait megtart­ja ugyan, de bezárja az ügyfélfo­gadási részlegeket. A bank az év első negyedében 4 millió eurós veszteséggel zárt. (ČTK) Javult az ország versenyképessége Budapest. A GKI - Microsoft versenyképességi indexe (VEX) 2010 első negyedévében Szlové­niában és Lengyelországban csökkent, a többi vizsgált or­szágban nőtt, a legnagyobb mér­tékben Romániában és Szlováki­ában. A VEX tényezői közül a makrogazdasági teljesítményt kifejező index értéke 2009 ne­gyedik negyedévéhez képest Romániában 6%-kal, Szlováki­ában 3,4%-kal emelkedett, majd a sorban Magyarország és Len­gyelország következett (1,4-1,4%-kal). A makrogazda­sági teljesítményjavulásának fő forrása Romániában és Szlová­kiában a beruházások és az ex­port, Magyarországon és Len­gyelországban az export bővülé­se volt. A GKI Gazdaságkutató a Microsoft támogatásával 2006 óta publikál olyan indexeket, amelyek Magyarország verseny- képességét a régió többi orszá­gához hasonlítják. (MTI) Az ügyfelek fizetik meg a bankadót Budapest. A magyarországi bankadóból a bankokra eső 130 milliárd forintból mintegy 80 milliárd forintot meglévő ügy­félkörükre hárítanak át a pénzin­tézetek. A lakossággal szembeni erős banki alkupozíció miatt az áthárított különadó legnagyobb része, mintegy 50 milliárd forint a lakosságot fogja terhelni - vé­lekedett a Költségvetési Tanács. A problémát súlyosbítja, hogy időben rövid átfutású lesz, így nagyarányú terhelést rövid időn belül tesznek az ügyfelek nyaká­ba. Mindez a fogyasztás csökke­nését eredményezi, 2011 és 2012 között 1 százalékkal csök­kenhet a lakossági fogyasztás, ugyanis az áthárítás csökkenti a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét, (im) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8319 Lengyel zloty 4,1220 Cseh korona 25,548 Magyar forint 284,47 Horvát kuna 7,1913 Román lei 4,2318 Japán jen 109,56 Sváici frank 1,3312 Kanadai dollár 1,3311 USA-dollár 1,2567 VETEL - ELADAS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,30-1,23 26,27-24,74 295,94-270,45 OTP Bank 1,30-1,22 26,27-24,77 291,79-274,99 Postabank 1,31-1,22 26,41-24,62­Szí. Takarékpénztár 1,30-1,22 26,22-24,77 296,21-270,69 Tatra banka­' ­­Dexia banka 1,29-1,22 26,21-24,88 291,87-277,07 Általános Hitelbank­­-295,94-270,45 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. . (Forrás: SITA) A társasház közös helyiségének bérbeadását a lakógyűlésen megjelenők több mint felének jóvá kell hagynia Vállalkozások a társasházakban Masszázsszalon a társasház kihasználatlan közös helyiségében. Jó dön­tés, mert nem jár zajjal, nem szennyez, és nem jelent veszélyt a közvet­len környezetre. (SITA-felvétel) Pozsony. Vállalkozni szeret­nénk, és ehhez a társashá­zunk közös tulajdonban lé­vő, kihasználatlanul álló he­lyiségeit szeretnénk igénybe venni? Első látásra ez ugyan rendkívül egyszerű megol­dásnak látszik, véghezvitele során azonban nem egy olyan akadályba ütközhe­tünk, ami meghiúsíthatja a terveinket. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ahhoz hogy a társasházunk kö­zös helyiségeiben alakítsuk ki a vál­lalkozásunkhoz szükséges műhelyt, először is a többi lakó be­leegyezésére lesz szükségünk. Az első lépésben össze kell hívni a la­kástulajdonosok gyűlését, amelyen a helyiség bérlésével a gyűlésen megjelenők több mint felének egyet kell értenie. A gyűlésről - amit a lakásszövetkezet vagy a la­kástulajdonosok közösségének ve­zetője hív össze - jegyzőkönyv ké­szül, a vállalkozó számára ez az első olyan dokumentum, ami alapján elkezdheti intézni a többi szüksé­ges engedélyt. A lakók bizalmának elnyeréséhez természetesen meg kell őket győzni, hogy a vállalko­zással nem zavarják majd őket - nyilatkozta Vladimír Sirôtka, a Kis­vállalatok Szlovákiai Szövetségé­nek az elnöke. Ha a munkánk na­gyobb zajjal jár vagy veszélyes, nem éppen illatos vegyszereket használunk, az esélyeink szinte a nullával egyenlők. Ha végül mégis sikerül meggyőznünk a lakókat, akik beleegyeznek a bérbeadásba, erről szerződést kell kötnünk a la­kásszövetkezettel vagy a lakástu­lajdonosok közösségével. Ez utób­biaknak tájékoztatniuk kellene a vállalkozót arról, hogy az építés­ügyi hivatal engedélyére is szüksé­ge lesz-e. A hivatal engedélyét abban az esetben kell kémünk, ha a műhelyünket olyan lakóhelyiség­ben szeretnénk berendezni, amelynek a vállalkozás miatt megváltozik az elbírálása. Mindez természetesen függ attól is, hogy milyen vállalkozásba kezdünk, és ehhez szükség lesz-e a helyiség át­építésére. Ha lakóhelyiségről van szó, az építésügyi hivatal kikéri más hivatalok véleményét is. Ugyanez vonatkozik a mosókony- *hára, a pincére vagy a raktárhelyi­ségekre is. Azonban ha olyan, nem lakás céljára szolgáló helyiségben szeretnénk vállalkozni, amit eleve vállalkozás céljára alakítottak ki, az építésügyi hivatalnál ezt nem kell jelentenünk. Más a helyzet, ha valaki csak a saját szükségleteire szeretné igénybe venni a közös helyiséget, vagyis nem vállalkozás céljából. Ebben az esetben a műhely kialakí­tásához elegendő a lakók bele­egyezése, ezt nem kell semmilyen hivatalnál bejelentenünk. Semmi­lyen engedélyre nem lesz szüksége annak a vállalkozónak sem, aki a saját pincéjét a vállalkozása szá­mára raktárként szeretné kihasz­nálni. A vállalkozói törvény szerint ugyanis a raktárak nem számíta­nak üzemhelyiségnek, így például az a mosógépszerelő, aki az ügy­félnél végzi el a javítást, a szerszá­mait és a pótalkatrészeket nyugod­tan tárolhatja a pincéjében is. Ha a vállalkozó a saját lakásá­ban vagy családi házában szeret­ne vállalkozni, ezt a városi vagy községi hivatalnál kell bejelente­nie, kérve a helyiségek kivételét a lakáscélra használt ingatlanok lis­tájáról. A község az engedély megadásához kikéri az érintettek, így például a szomszédok véle­ményét is. A vállalkozás ugyanis olyan zajjal járhat, amit a szom­szédok nem hajlandók eltűrni. Si­rôtka szerint, ha sikerül meg­egyeznünk a szomszédokkal, el­kerülhetjük az esetleges pereket. Viola Kromerová, a Szlovák Vál­lalkozói Szövetség főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy ha tár­sasházban nyitunk műhelyt, au­tomatikusan önálló villany-, gáz- és vízórát kell felszereltetnünk, a könyvelés miatt ugyanis tisztában kell lennünk a fogyasztásunkkal. A vállalkozást természetesen be kell jelentenünk a vállalkozói hivatal­nál is, hiszen a hivatal munkatársai rendszeren ellenőrizhetnek ben­nünket. (mi, hn, sita) Az új szlovák és a magyar kormány rövid távú céljait enyhe optimizmussal figyelik a pénzpiacok Az euró biztonságot hozott a befektetéseknek HORBULÁK ZSOLT-Pozsony/Budapest. A kor­mány ténykedése alapvetően be­folyásolja mindennapi életünket: jogalkotása vagy adórendszere szerepet játszik abban, milyen könnyen találunk munkát, illetve mennyi pénz marad a zsebünkben a keresetünkből. Ezek a lépések bizonyos késéssel éreztetik a ha­tásuk. Egy-egy elgondolás vagy nyilatkozat azonban azonnali re­akciót is kiválthat, ami a tőkepia­cok mozgásán mutatkozik meg. A nyugati elemzők örömmel fo­gadták, hogy egy új koalíció tud kormányt alakítani Szlovákiában. Mivel már euróval fizetünk, és an­nak az árfolyamát számos külső ok is befolyásolja, olyan látványos ár­folyammozgásnak, amilyet akár még négy éve is láttunk, már nem lehettünk a tanúi. A külföldi befek­tetők egyelőre kivárnak. Tudják, hogy a jobbközép kormánynak előbb-utóbb tiszta vizet kell önte­nie a pohárba: rövidesen kiderül, mit kezd a jelzettnél jóval nagyobb költségvetési hiánnyal. Bármilyen módszert is alkalmaz majd, a valu­tauniós tagság miatt ez a jövőben kis mértékben lesz hatással befek­tetéseink hozamára. Magyarország a szokványos helyzetben van. A kormány bármit tesz, azonnal megmutatkozik a fo­rint árfolyamán. Ennek mozgása viszontérintminketis. Egy gyengü­lés pozitívan hat a jelentős bevásár­ló turizmusra, a Duna túlpartján munkát vállalók számára azonban a bérük relatív csökkenésével jár­na. Mivel a Fidesz-kormány már a megalakulása után megbillentette az árfolyamot, ezért várható, hogy a jövőben óvatosabbak lesznek. Az euró-forint árfolyam a közeljövő­ben valószínűleg nem mutat majd nagyobb küengést. Az elmondottakból kitűnik, hogy mind a szlovák, mind a ma­gyar kormány rövid távú céljait semlegesen, esetleg enyhe opti­mizmussal figyelik a piacok. Meg­takarításainkra nagyobb hatással lehet más eurózóna-tagországok gazdálkodása, költségvetési hiá­nya és államadósságának mene­dzselése. Negatív forgatókönyv megvalósulása esetén ez elsősor­ban az euró dollárhoz való további gyengülésében mutatkozik meg. Természetesen egy befektető szá­mára ez hozhat nyereséget is, ha olyan alapokba helyezi megtakarí­tásai egy részét, amelyek amerikai részvényeket vásárolnak. Negatív hatások azonban mindenképpen lennének, ugyanis a kőolaj árát to­vábbra is mindenhol dollárban számolják. A válság árlefaragó hatására napjainkban az ingatlanhoz jutás feltételei a 2005-ös állapotnak felelnek meg Erősödik a lakosság hitelfelvételi hajlandósága ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A csökkenő ingatlan­árak, továbbá ä jelzáloghitelek mérsékelt és tartósnak tűnő kama­ta eredményeként újra meglódult a lakosság hitelfelvétele. „Az év el­ső hat hónapjában 6600 jelzálog- hitel igénylését elégítettük ki, 262 millió euró értékben. Ez éppen a kétszerese a 2009 elején tapasztalt volumennek” - közölte Ľubica Fol- tánová, az Általános Hitelbank (VÚB) termékmenedzsere. Pozsony máig drága Leginkább a fővárosban és an­nak vonzáskörzetében élők vesz­nek fel jelzáloghiteit - arányuk el­éri a 32%-ot. „Ráadásul a pozso­nyiak hitele a legmagasabb, az át­lagos összeg eléri a 71 ezer eurót, míg Besztercebánya megyében az átlagos hitel nagysága csupán 28 400 euró” - tette hozzá Foltánová. Ennek ellenére, ha csak az egyes régiók átlagos bérszintjéből indu­lunk ki, még mindig a fővárosiak keresetéből futja a legkisebb alapterületű lakásra. Bár csak el­méleti számításról van szó, 20 szá­zalékos önrészt és az átlagbér 30%-át elérő törlesztőrészletet fi­gyelembe véve, egy pozsonyi csu­pán 35 négyzetméteres lakást en­gedhet meg magának, míg a jóval alacsonyabb bérszintű Trencsén megyében az átlag 56, Zsolna me­gyében pedig 51 négyzetméter. Mindez a rendkívül drága fővárosi ingatlanokkal magyarázható, nem véletlen, hogy éppen itt veszik fel a legmagasabb jelzáloghiteleket. Általános áresés „Az ingatlanárak esése 2010 el­ső negyedében megállt, azonban a 2008-as maximumhoz képest országos átlagban négyzetméte­renként 253 euróval csökkentek az árak, ami 16%-os mérséklődést jelent. Mivel időközben valame­lyest nőttek a fizetések, továbbá a jelzáloghitelek kamata is viszony­lag alacsony szintre állt be, ezért megállapítható, hogy napjaink­ban a lakáshoz jutás feltételei a 2005-Ös állapotnak felelnek meg” - közölte Zdenko Štefanides, a VÚB vezető elemzője, aki szerint až évvégéig érdemben nem emel­kednek majd a hitelkamatok. Az alacsonyabb lakásárak egyben alacsonyabb összegű hitelfelvé­telt is eredményeznek: 2008-ban a jelzáloghitel átlagos nagysága 49 200 euró volt, tavaly ez 44 550 euróra csökkent, 2010 első fél­évében pedig egyenesen 39 700 euróra olvadt, (shz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom