Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)
2010-06-26 / 146. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 26. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ MAGYAR NEMZET Több milliárd forint hiányzik a magyar uniós elnökségi feladatok ellátásához - írta a Magyar Nemzet. A lap birtokába került kormányzati vizsgálati anyag szerint az operatív feladatok áttekintése során egyértelmű lett, hogy az elnökségi rendezvények, a kommunikációs, sajtó- és médiafeladatok tervezésében, a pályázatok, közbeszerzések kiírásában jelentős a csúszás, ami nem hozható be. Nehezíti a helyzetet, hogy a nemzetközi tagdíjak, a kötelező jellegű, önkéntes felajánlások és az EU-s befizetések elmaradása miatt a költségvetésből 5,8 milliárd forint előirányzat kell, hogy teljesíteni lehessen a Magyarországra háruló uniós kötelezettségeket-írtaalap. (mti)- Igaza van, rettentő büdösek a politikai hullák! í Pprpr (Tnssnnvi rni7n\ A szabad nyomtatott és virtuális sajtó egy válaszadási ügy, per kapcsán ingét, gatyáját elveszítheti Médiaszabályozás Sok vidámság forrása lesz még az új magyar médiaszabályozás, pontosan addig vigadhatunk, amíg az első szabad szerkesztőség vezetőinek szájára nem fagy a mosoly. A hatalomkoncentráció - lett légyen annak bármily nemes motivációja - nem végződhet jól. LOVÁSZ ATTILA Emlékezzünk csak vissza távozó kormányfőnk kommunikációs igazgatójának szavaira; Braňo Ondruš szerint ugyanis a szólás szabadságával nem lehet jóllakatni éhes gyermekeinket. Akkortájt azt találtuk megüzenni neki, hogy a szlovák választó által óhajtott és irigyelt életszínvonal, szociális biztonság, bér és nyugdíj éppen azokban az elvetemülten liberális demokráciát építő országokban vált valósággá, ahol a szólás szabadsága, a véleménynyilvánítás szabadsága vagy a szabad információáramlás külön-külön és együtt is szent dolgok. Semmi okunk rá, hogy a magyar médiakömyezet kapcsán kajánkodjunk - a szabadság megnyirbálása kihat azokra a kulturális termékekre is, amelyeknek itt, kisebbségben fogyasztói, s jó leírni, esetenként alakítói vagyunk. Arra viszont ez a hatalmas vehemencia mindenképp jó, hogy megálljunk egy pillanatra és megnézzük, hogyan is állunk itt a szólás szabadságának intézményével. Van ugyanis egy sajtótörvény, amely egy kommunista szabályozást váltott fel, mégis annál rosszabbra sikeredett. Ugyanakkor vannak közintézményeink, amelyek a tartalomszolgáltatásban a köz szolgálatát hivatottak ellátni, csak éppen az a baj velük, hogy nagyon is politika-, s ami még rosszabb, kormányfüggők. Aztán van egy virtuális világ, amelynek megregulázása, szabályozása minden valamit érő kormányzatnak szent célja, de szerencsére legalább ezen megbuknak a mindent irányítani akarók. A nem éppen korrekt szabályozás eredménye pedig az, hogy a szlovák köztévét jóformán megszállta a most már nagyon kicsi nemzeti párt, hogy a demokratikus kormányalakítást követő egy évben vígan Fico pártkatonái választhatnak új rádióelnököt, a szabad nyomtatott és virtuális sajtó pedig egy válaszadási ügy, per kapcsán ingét, gatyáját elveszítheti. Ebben a környezetben egyedül arról hallani, megszűnik a koncesszió, a rádió- és tévéelőfizetési díj, amit olyan jó hallani - hiszen ki szeret fizetni? Igen ám, de ebben a jogszabályi és gazdasági környezetben az előfizetési díj a közmédia egyetlen független bevétele. Sőt, a bevételek három negyede. Ha ezt a pénzt simán a költségvetés állja, méghozzá minden évben a költségvetési törvényben meghatározott összeggel, akkor nincs az a jóindulatú és demokratikus kormányzat, amelynek elhihetnénk, hogy a büdzsé elosztásakor minimum a lojalitást ne venné figyelembe. Ha már Richard Sulik javaslatára az alakuló kormányzat hozzá akar nyúlni a közmédiát szabályozó csomaghoz, akkor itt a soha vissza nem térő alkalom újraszabni, a 21. század elejének technológiáihoz igazítani és a szólás szabadságát bővítő struktúrákkal megajándékozni a köz szolgálatában - egyben a digitalizálás előtt - álló tartalomszolgáltatást. Mert korántsem csak tévéről, rádióról, korántsem csak egy-egy intézményről van szó, hanem a tartalomszolgáltatásról, melynek szerkesztett változata, piaci szorításoktól mentes formája megélheti a maga reneszánszát. Hazabeszél a szerző! - mondhatják most tisztelt olvasóink, mégsem így van. A szólás szabadsága nem az újságíró joga. Még csak nem is a kiadóé vagy az intézményé. A szólás szabadsága a polgárjoga, az intézmények csak e jog megvalósításának nem is egyetlen, de fontos eszközei. Egy demokratikus kormányzat tudja, hogy ha a sajtó szabad, akkor a polgár is lehet szabad. S a demokratikus kormányzat szabad polgárt akar - a nem szabad polgárt ugyanis el lehet csábítani sörrel és „párkyval”. A szabad polgár viszont pontosan tudja, mi a társadalmi szolidaritás, mi a közteherviselés, mi a köz szolgálata és mennyi felelősséget képes vállalni önmagáért, családjáért, társadalomért. Hosszú távon ő cél. Ha a médiapiacon sikerül az újraszabás, vesszen az előfizetői díj. Jelen formája valóban múzeumba való, de az azt életre hívó sajtóstruktúrával együtt. KOMMENTÁR A lojalitás diadala LAKNER ZOLTÁN A Fidesz frakciószabályzatának megfelelően a párt elnöke tesz javaslatot arra, hogy a képviselőcsoport kit támogasson a köztársaságielnök-választáson. Ez az eljárási mód pontosan lefedi a gyakorlatban érvényesülő viszonyt Orbán Viktor és frakciója között, miközben (nem közjogi értelemben) az a fanyar helyzet állt elő, hogy a miniszterelnök lényegében kijelölte az államfőt, hiszen a kétharmados többséggel rendelkező Fidesz-KDNP döntése a végeredménnyel egyenértékű. Schmitt pályafutásánaksajátossága, hogy gyakorlatilag sosemjárta végiga ranglétrát: 1977-ben fejezte be sikeres sportpályafutását, de már 1976-tól az Astoria szálló igazgatóhelyettese (korábbi szállodaipari állása a sport mellett nyilvánvalóan névleges volt), 1981-ben a Népstadion és Intézményei élére vezetőként érkezik, 1983-ban már a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára, később elnöke, és ugyancsak 1983-tól az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökhelyettese. A Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak MOB-elnökként gyakorlatilag „hivatalból” a tagja, igaz, az 1991-től birtokolt végrehajtó bizottsági tagság valóban nagyon komoly és nem automatikus pozíciónak számít. Közben 1993-tól Magyarország madridi, 1997-től berni nagykövete. Ezek a posztok azt jelzik, hogy Schmitt Pál több mint 30 éve mindig rendelkezik a szükséges politikai háttérrel ahhoz, hogy előbbre léphessen, holott ezalatt különböző rendszerek és a rendszereken belül különféle kurzusok váltották egymást. Ha mindvégig karakán személyes véleményével tűnt volna ki (mint például Joachim Gauck, a németországi ellenzéki pártokjelenlegi államfőjelöltje), akkor nagy formátumú politikai személyiségként lehetne számon tartani, Schmitt Pál fő karakterjegye azonban leginkább az, hogy mindig „ott” volt. Direkt politikai pályafutása 2002-ben kezdődött, mikor a Fidesznek volt szüksége arra, hogy legalábbis a fővárosban „eltakarja” a pártlogót és a számára ellenséges környezetben találjon egy népszerű független jelöltet. Schmitt Pál nem győzött, de nem volt sikertelen. 2002 októbere és 2003 májusa között született a döntés, hogy az akkor újjáépülő Fideszben Schmitt vezető pozíciót tölthet be. Orbán Viktor koncepciója a következő volt: a szövetséggé alakuló Fidesznek meg kell mutatnia, hogy változik, nyit, terjeszkedik, ehhez új emberekre volt szükség. Másfelől viszont az új szereplők nem válhattak veszélyessé a pártelnök hatalmára nézve, szükséges volt, hogy ne legyen politikai bázisuk a Fideszben, ám puszta jelenlétük a vezető testületekben ellensúlyozza azokat, akiknek van ilyen bázisuk. Nagyjából ez a magyarázata annak, hogyan került Schmitt Pál egy újabb vezető pozícióba hét évvel ezelőtt. Figyelemre méltó egyébként, hogy Schmitt a szovjet utasításra bojkottált Los Angeles-i olimpia idején már a magyar sportélet egyik vezetője volt. A döntés nyilvánvalóan Moszkvában született és a hazai politikai vezetők ezt megerősítő álláspontjával szemben nem volt helye „fellebbezésnek”. Ugyanakkor Schmitt Pál és vezetőtársai például lemondhattak volna a döntés elleni tiltakozásként, ennek azonban nyoma sincs az annalesekben. Még ennél is érdekesebb, hogy Schmitt Pálnak ezt soha senki nem vetette szemére a Fidesz vezetői közül, holott a nyolcvanas években már nem jelentett teljes egzisztenciális romlást még a politikai ellenzékiség sem, és a személyes biztonság sem volt olyan módon veszélyben, mint a rendszer korábbi szakaszaiban. Schmitt Pál az olimpiai részvételről döntő szavazástól távolmaradt, s később sem beszélt arról, hogy másként is viselkedhetett volna ebben a korszakban. Mindezeket látva állíthatjuk, hogy Schmitt Pál harminc év alatt nem alakított ki politikai karaktert, nem is törekedett erre. Az a megállapítás sem állhat mesze a valóságtól, hogy nem ennek ellenére, hanem emiatt lehet a Magyar Köztársaság következő államfője. JEGYZET Ki a felelős? PÉTERFl SZONYA Az agyi érkatasztrófa általában maradandó beszéd- vagy mozgáskárosodással jár, ám gyakran halálos kimenetelű. Szinte mindegy, hogy az érintettek agyvérzést vagy ún. agylágyulást (az agyi vérkeringés károsodása kapcsán kialakult oxigén- és tápanyaghiányos állapot) kapnak, mielőbb kórházba kell juttatni őket. Ha a strokeot követő 4,5 órán belül korszerű sürgősségi ellátásban részesül a beteg, vagyis vénán keresztül trombolízis eljárással oldják fel az eret elzáró vérrögöt, az agykárosodás visszafordítható. A négy és fél óra alatt a hozzátartozóknak fel kell ismerniük a bajt, s gyorsmentőt kell hívniuk. Fontos, hogy a rohamkocsi olyan intézetbe száguldjon, ahol a gyors vizsgálatok - beleértve a CT-t, az ultrahangot (jobb esetben a mágneses rezonanciát) - után lehetőség van a trombolízisre. Bár Szlovákiában az utóbbi években nőtt a korszerű ellátásban részesülők száma, hivatalosan az ország 12 kórházában van lehetőség a vérrögoldásra. A négy fővárosi, a nagyszombati, a nyitrai, az újvári, a komáromi és több közép- és kelet-szlovákiai városban található intézetekbe az egészségbiztosító központilag vásárolja és továbbítja a szükséges gyógyszert. A dunaszerdahelyi, sőt, a lévai, a nagykürtösi, a losonci, a rozsnyói és a rimaszombati kórházak nem tartoznak a kiváltságosak közé. Holott pl. Dunaszerdahelyen adottak a feltételek - neurológiai osztály, intenzív szoba, CT, ultrahang - a gyógyításra. Amikor erre rákérdeztem, az egészségügyi minisztérium illetékese azt válaszolta, a csallóközieket a nagyszombati kórházban látják el, hiszen nincs olyan település, ahová 14 percen belül ne jutna el a gyorsmentő. Tehát nem fontos, hogy a kis kórházak foglalkozzanak az agyvérzéses esetekkel! Igaz, a neves pozsonyi és nyitrai neurológusok épp az ellenkezőjét hangsúlyozták, mondván: stroke esetén az idő élet-halál ura.- Noha mi a központilag vásárolt gyógyszerből egy adagot sem kapunk, jó egy éve költségvetésünk terhére megvásároljuk és alkalmazzuk az 1200 eurós trombolízis-kezelést - mondta dr. Horváth Zoltán, a dunaszerdahelyi kórház igazgatója, de a betegek zömét a területileg illetékes nagyszombati kórházba kell szállítani, holott hat évvel ezelőtt mindkét intézet még ugyanabba a kategóriába tartozott. Ugyan többször tárgyalt arról, hogy felvegyék a kórházat a stroke-centrumok listájára, s ezáltal jogosultak legyenek a szigorú szakmai feltételekhez kötött trombolízis-kezelésre, elutasították javaslatát. Elfogadható indoklás nélkül. Bár az illetékesek - az egészségügyi minisztérium, az egészségbiztosítók - szerint megfelelő a stroke-központok és gyorsmentők országos hálózata, vannak települések, amelyekre 14 percen belül nem jut el a rohamkocsi. A szerencsétlen csallóközi agyvérzéses beteg gyakran kifut az időből, s nem jogosult a korszerű kezelésre. Ezért ki a felelős? TALLÓZÓ NÉPSZABADSÁG Az MSZP elnöki posztjára Mesterházy Attila kapta a legtöbb jelölést, és várhatóan nem akad kihívója a Népszabadság szerint, amely úgy értesült: az MSZP országos vezetése tagjainak, illetve a pozíciókra jelölteknek két napjuk van arra, hogy jelezzék, elfogadják-e a pártszervezetekjelöléseit, és elindulnak-e a július 10-i kongresszus tisztújító megmérettetésén. A lap információi szerint az összes betölthető vezetői posztot figyelembe véve (körülbelül húsz pozíció) közel száz jelölés érkezett, a szórás meglehetősen nagy. Az bizonyosnak látszik, hogy az elnöki posztra Mesterházy Attila kapta a legtöbb jelölést. Az elnökhelyettesi posztra (ebből az alapszabály szerint több is lehet, de várhatóan csakegyet, esetleg kettőt választanak) Molnár Csaba kapta a legtöbb ajánlást, a volt kancelláriaminiszter azonban még nem döntötte el, hogy indul-e, és nem válaszolt még Szekeres Imre elnökhelyettes sem, aki várhatóan ma közli döntését - írta a lap. Megküldte levelét a Katona Béla vezette jelölőbizottságnak Hiller István és Újhelyi István. A volt kulturális minisztert elnökségi tagnak és választmányi elnöknekjelölték, de Hiller közölte: formális tisztség nem ambicionálja. Újhelyi majd minden pozícióra kapott jelölést (pártelnökit is), az Országgyűlés alelnöke viszont kijelentette: az ellenzéki lét újjáépítésében felesleges a funkcióhalmozás - írta a Népszabadság. A lap szerint komoly érdeklődés a választmány elnöki székéért mutatkozik: a jelenlegi vezető Simon Gábor mellett Botka László is esélyes, de elfogadta az erre való jelöléstSzanyiTiboris. (mti)
